Impulzussorozat valamelyik jellemzőjének változtatása az átvinni kívánt jel, pl. beszéd, pillanatnyi értékeinek megfelelően. Az információt ilyen módon nem egy folytonos jel, hanem diszkrét impulzusok viszik át. Az impulzusmodulált jelet úgy állítják elő, hogy a folytonos jelből a -mintavételi tétellel meghatározott, egyenlő időközökben mintákat vesznek, a folytonos jelet "letapogatják". Hasonló az eljárás ahhoz, amit mozgókép felvételénél és lejátszásánál alkalmaznak: felvételkor a folytonosan mozgó jelenetből pillanatképeket vesznek fel - ezek a minták - és a vetített állóképsorozatból - ez a modulált impulzussorozat - a szemünk állítja vissza a folytonosan mozgó képet. Aszerint, hogy a mintavételi feszültség az impulzussorozat melyik jellemzőjét módosítja, keletkezik az impulzusamplitúdó(PAM), az impulzusszélesség- (PDM), az impulzushelyzet- (PPM) és az impulzusfrekvencia-moduláció (PFM). A PPM- és a PFM-rendszert közösen impulzusidő modulációnak (PTM) nevezik.
Az impulzusmoduláció különleges fajtája az impulzuskódmoduláció (PCM), amelynél a mintavételi impulzusokat impulzuscsoportokká (kódokká) alakítják át. Ennek egyik változata a - deltamoduláció (DM), melyben a kód egyetlen impulzus. A PAM-, PDM- és PPM-rendszerek általában analóg rendszerek, az átvitt impulzussorozat modulált jellemzője arányos a jel pillanatnyi amplitúdójával. A PCM- és DM-rendszerekben mindig alkalmaznak kvantálást és teljesen egyforma impulzusokból álló csoportokat visznek át, ezért ezek digitális rendszerek. A mintavételi impulzusok között eltelt idő (az impulzusperiódus) viszonylag hosszú az impulzusok vagy impulzuscsoportok által elfoglalt időhöz képest. Kétkét impulzus (impulzuscsoport) kibocsátása közötti időben más információkat hordozó impulzusokat (impulzuscsoportokat) lehet átvinni. Ezen alapszik az időosztásos átvitel.

• impulzusamplitúdó
• impulzusszélesség
• impulzushelyzet
• impulzusfrekvencia-moduláció
• kvantálás