Négyszög-hiszterézisgörbéjű mágneses anyagokat használó, információt rögzítő berendezések. Két csoportba oszthatók: állóelemes tárolók (ferritmagos tároló) és mozgóelemes tárolók ( mágnesdob, mágnesszalag, mágneslemez, mágneskártyás tároló). A mágneses tárolóban levő információ sztatikus vagy dinamikus úton olvasható ki. Sztatikus olvasású tárak legismertebb képviselője a ferritmagos tároló. Dinamikus (mozgó) olvasás esetén a felmágnesezett anyaggot egyenletes sebességgel mozgatják egy légréssel ellátott vasmagos tekercs, az olvasófej előtt. A mágneses rétegből kilépő fluxus változása által indukált feszültség a kiolvasott jel. A dinamikus (mozgó) tárcellákba az információt beírófejekkel rögzítik. Az írófejbe vezetett megfelelő irányú és erősségű áramimpulzus által létrehozott mágneses tér az előtte levő tárcellát a kívánt mágnesezettségi állapotba hozza. A dinamikus (mozgó) tárolók egyik legfontosabb jellemző adata a felírási sűrűség, amely az 1 cm (vagy 1 hüvelyk) hoszszú sávban elhelyezhető elemi információk számát adja meg bit/cm vagy bit/hüvelyk egységben. Szokásos szabványosított értékek: 200, 556, 800 bit/hüvelyk.

• ferritmagos tároló
• mágnesdob
• mágnesszalag
• mágneslemez
• mágneskártyás tároló