Az akusztikai impedancia komplex értékének valós része

• akusztikai impedancia

A hang terjedési irányára merőlegesen fekvő felületre ható hangnyomás és a részecskesebesség komplex hányadosa. Valós része az akusztikai ellenállás amelynek egysége az akusztikai ohm. Az akusztikai impedancia reciprok értékét akusztikai admittanciának nevezik.

• hangnyomás
• akusztikai ellenállás

(fajlagos akusztikai ellenállás). Az egységnyi felületre vonatkoztatott - akusztikai ellenállás. A közegre jellemző akusztikai állandó, arnely az anyagsűrűség és a hang terjedési sebességének szorzataként adódik. A levegő akusztikai keménysége 41,5 ak W (- akusztikai impedancia).

• fajlagos akusztikai ellenállás
• akusztikai impedancia

Az antenna karakterisztikus impedanciája. Toronyantennák esetén az áram-, feszültség- és impedanciaviszonyok a tápvonal-elmélet alapján tárgyalhatók. Az antenna hullámellenállása nem állandó a magasság mentén, de közelítő számításoknál állandónak tekinthetjük.

Egy adott frekvencián minden antennának van egy adott impedanciája a betáplálási pontban, ez általában változik a frekvenciával. Az impedancia két részből áll: egy sugárzási ellenállásból és egy kapacitív, vagy induktív jellegű reaktanciából. Akkor van az antenna rezonanciában, ha ez a reaktancia nulla, az impedancia megegyezik a sugárzási ellenállással.

Amikor a táppontban a reaktancia nulla, az antenna rezonanciában van egy bizonyos frekvencián. Félhullámú dipol esetében ez f=143/sm, ahol az f MHz-ben és a hossz, sm méterben van megadva. Negyedhullámú ground-plane antennánál F=71/hm, ahol hm az antennarúd magassága méterben. Az antennák harmonikusokon is rezonanciába kerülnek, de megváltozik a talpponti impedancia.

Az antenna betáplálási pontjában mért - impedancia. Az antenna más pontjaiban az antennaimpedanciát bonyolult számítással meg lehet ugyan határozni, de a gyakorlatban a betáplálási pont értékének van jelentősége az antennacsatolás szempontjából. Az impedancia valós része az antennaellenállás, képzetes része, amely lehet pozitív vagy negatív, az antennareaktancia.

• antenna
• antennaellenállás

Az antennabemeneti impedancia valós része, amely a kialakuló állóhullám bármely pontjában mérhető.

• antennabemeneti impedancia

Kétféle módon értelmezhető jelsebesség.

1. Tiszta reaktáns impedanciák meghatározott frekvenciákon végtelen értékűek, azaz antirezonanciajuk van.

2. Azt a frekvenciát, amelyen az impedancia végtelen értékű, antirezonancianak nevezzük. Az antirezonanciara legjellemzőbb példa a párhuzamos rezgőkör.

• impedanciák
• rezgőkör

Olyan hálózatfüggvény, amely négypólus átvitelével kapcsolatos, tehát a gerjesztés a bemeneten, a válasz pedig a kimeneten mérhető. Az átviteli függvények közé tartozik az átviteli tényező, a feszültség-átviteli tényező, a - transzfer impedancia stb.

• hálózatfüggvény
• négypólus
• gerjesztés
• átviteli tényező

Ha egy szimmetrikus terhelést kapcsolunk rá egy aszimmetrikus áramforrásra, balunt szoktak használni. A balun mesterséges szó: balanced/unbalanced (szimmetrikus/aszimmetrikus) összevonása. Egy közönséges transzformátor is lényegében balun, minthogy a primer és szekunder tekercs egymást nem befolyásolja a szimmetria tekintetében. Balun készíthető koaxiális kábelből, de gyakori a toroid vasmagon kialakított balun is, nagy frekvenciák esetében. Áttétel általában 1:1, de előfordul 1:4 is. Leggyakoribb alkalmazás az aszimmetrikus koaxiális kábel és dipol, Yagi, vagy GP antennák összekapcsolása, melyek közül a Yagi és dipol mindig szimmetrikus, a GP nem, de impedancia illesztés miatt itt is indokolt a balun.

(Earty-effektus). A tranzisztor hatásos bázisszélességének változása a kollektorfeszültség hatására. A kollektor-bázis-átmenetnél kiürített réteg keletkezik, melynek egy része a bázisba terjed ki. A tranzisztor működésének szempontjából a bázis fennmaradó része a hatásos: Mivel ennek szélessége így függ a kollektorfeszültségtől, ezért a tranzisztor minden paramétere, mely függ a bázisvastagságtól, egyben függ a kollektorfeszültségtől is. A eredményeképpen a kollektorfeszültség bizonyos hányada megjelenik az emitter-bázis között is, ez a tranzisztor-visszahatás. Ezer kívül állandó emitteráram mellett is változik a kollektoráram, ha változik a kollektor. feszültség, mivel változik az áramerősítés tényező. Ez véges kimeneti impedanciát eredményez, az ideális végtelenhez képest

• tranzisztor
• kiürített réteg
• áramerősítés tényező

1. Elektromos vagy elektronikus jelforrásra jellemző, a fogyasztó által látott ellenállás. Míg az elektromos jelforrás belső ellenállás a korlátozza a forrásból nyerhető teljesítményt, a vezérelt energiaátalakító elvén működő elektronikus áramkörök -a az energiaviszonyokat nem befolyásolja, hatása csak a fogyasztó csillapítására és a fokozat - erősítésére szorítkozik.

2. Az elektroncső egyik főparamétere: az elektroncső anódáram-változása az anódfeszültség-változás hatására. Képletben:

R_i = DU_A/DI_A, ha U_G állandó,

ahol U_A az anódfeszültség; I_A az anódáram; U_G a rácsfeszültség. Ez a "belső ellenállás" váltakozóáramú érték, és a külső anódimpedancia részére párhuzamos csillapítást képez. Nem tévesztendő össze a cső egyenáramú belső ellenállásával, amelyet az R_b=U_A/I_A képlet határoz meg.

• vezérelt energiaátalakító

Négypólus bemenetén (primer oldalán) mérhető - impedancia, a szekunder oldal tetszőleges lezárása esetén. Ha a lezáró impedancia zérus értékű, akkor a bemeneti impedanciat rövidzárási impedanciának nevezik, ha pedig a lezáró impedancia végtelen értékű, akkor a bemeneti impedancia üresjárási impedancia.

• üresjárási impedancia

Főleg erősítőknél és nagy frekvenciáknál a bemeneti kapacitás zavaró, mert leterheli az előző fokozatot. Általában ez a kapacitás nem lehet nagyobb, mint a tiszta ellenállásos bemeneti impedancia.

Rádiófrekvenciás célra alkalmazott kis koaxiális csatlakozó. Rögzítése hasonlatos a bajonett-zárhoz, lásd bajonett-foglalat. Biztosítja a jó impedancia illesztést, hátránya, hogy szabad téren nem alkalmazható tartósan.

Egy csővel, vagy egy tranzisztorral kialakított közbenső fokozat, melynek célja az előző és következő fokozat egymásra hatásának megakadályozása. Alkalmazzák pl. oszcillátor és végerősítő között. Célja lehet az impedancia megfelelő illesztése is. Helyes magyar elnevezése: elválasztó fokozat.

Adott hullámimpedanciával rendelkező, hiteles csillapítótagokból összeállított, dobozba épített berendezés, mellyel változtatható csillapítás iktatható az áramkörbe. A csillapítás értéke decibelben vagy neperben, rendszerint dekádikus lépésekben állítható be. A legkisebb szokásos lépcső 0,1 dB vagy 0,01 Np. A szokásos frekvenciatartomány 0...1 MHz, de előállítanak már 1000 MHz-en használható típust is. A csillapításszekrények szimmetrikus és aszimmetrikus változatban 60, 75, 150, 300 és 600 &&-os hullámimpedanciával kerülnek forgalomba. Terhelhetőségük 0,25...1 W. A csillapítás értéke kapcsolókkal vagy dugaszolással állítható be. A csillapítótagok az aszimmetrikus kivitelnél T- vagy p-tagok, a szimmetrikus kivitelnél H- vagy O-tagok, rendszerint nagypontosságú, indukciószegény, kiszajú fémréteg-ellenállásokból készülnek. Alkalmazási területük igen széles, különösen összehason-lítással végzett mérésekhez.

• hullámimpedancia
• csillapítás
• decibel
• neper

Műszerek érzékenységének csökkentésére, vevők, erősítők túlvezérlésének elkerülésére szolgáló, passzív elemekből álló egység. Többnyire ellenállásokból állítják össze, ügyelve arra, hogy az áramkör bemenő és kimenő impedanciája ne változzon meg.

Két egymással összekapcsolt tranzisztorból álló erősítő. a kollektorok össze vannak kötve, a bemenő jel az első tranzisztor bázisára kerül, ennek a tranzisztornak az emittere közvetlenül kapcsolódik a másik bázisára. Az erősítés a két tranzisztor erősítésének szorzata. Optimális eredmény akkor érhető el, ha a bemenő és kimenő impedanciák megfelelőek.

A dióda (akár vákuumdióda, akár félvezető dióda) kapacitása. Vákuumdiódánál megkülönböztetik a hidegkapacitást, valamint a felfűtött csövön pozitív anódfeszültségek mellett mérhető melegkapacitást. Ez utóbbi 4/3-szorosa az előbbinek. A félvezető diódának kétféle kapacitása van: az átmeneti kapacitás és a diffúziós kapacitás (diffúziós impedancia).

• dióda
• átmeneti kapacitás
• diffúziós impedancia

Logikai áramkörök bemenete által okozott terhelés nagyságának kifejezésére bevezetett relatív mértékegység. Korszerű logikai áramkörökben a különböző felépítésű áramkörök bemeneteinek vezérléséhez általában azonos nagyságú meghajtó áramra van szükség, mivel az egyes áramkörök bemenetei hasonló felépítésűek. Ezt a leggyakrabban előforduló terhelő áramot egységterhelésnek vagy a terhelés egységének nevezik. Az áramkörök véges bemenő impedanciája miatt fellépő terhelés a terhelésen átfolyó áram irányától függően különböző előjelű lehet. Megállapodásszerűen a meghajtó áramkör kimenetébe befolyó áramot pozitív irányú, a belőle kifolyó áramot negatív irányú terhelésnek tekintik. A logikai áramkörök kimenetei csak meghatározott nagyságú árammal terhelhetők. A megengedhető terhelőáram egységterhelésben mért relatív értékét fan-out-nak nevezik. A fan-out tehát azt mutatja meg, hogy egy áramkör kimenete hány másik áramkört (bemenetet) vezérelhet. A megengedettnél nagyobb kimenő terhelés esetén az áramkörre előírt specifikációk már nem vagy csak részben teljesülnek. Azok az áramkörök, melyek a meghajtó fokozatukat csak az átkapcsolás ideje alatt terhelik, dinamikus terhelést okoznak. Ezért néhány áramkörrendszerben külön specifikálják a statikus vagy egyenáramú és a dinamikus vagy váltakozó áramú fan-out értékét. A statikus fan-out azoknak a vezérelhető bemeneteknek a számát adja meg, melynél a logikai szintek (az egyenáramú specifikációs jellemzők) az előirt határokon belül maradnak. A dinamikus fan-out azoknak a vezérelhető bemeneteknek számát adja meg, melynél az átkapcsolási idők (a dinamikus specifikációs jellemzők) a tolerancia határokon belül maradnak. Logikai áramkörök specifikációs jellemzője a fan-in. Kettős értelemben használják. Egyrészről jelentheti a kapuáramkör egymástól független vezérelhető bemeneteinek számát. Más értelmezés szerint az áramkör egységterhelésben mért bemenőáramának értékét jellemzi.

• fan-out
• fan-in

Kisszintű jelforráshoz csatlakozó erősítőfokozat vagy berendezés. Feladata, hogy a hasznos jelet a zavaró jelből kiemelje, ezért gyakran a jelforrás közelében helyezkedik el. Feladata lehet az impedancia megváltoztatása is. Az előerősítőt mindig további erősítőfokozat követi.

A négypólus kimenetén megjelenő rezgés fázisának késése a bemenetre adott rezgés fázisához képest. Értéke attól függ, hogy a négypólust milyen impedanciák zárják le. A hullámimpedanciákkal lezárt négypólus fázisforgatást hullámforgatásnak nevezik.

• négypólus
• hullámimpedancia

A Field Effect Transistor szavak rövidítéséből származik az elnevezés. Olyan tranzisztorról van szó, melynél a villamos erőtér kerül kölcsönhatásba a félvezető anyaggal. Az ilyen tranzisztorokat erősítő, oszcillátor, vagy kapcsoló áramkörökben használják. Jellemzőjük a nagy bemeneti impedancia, így a bemenet alig terheli a meghajtó fokozatot.

• térvezérelt tranzisztor

A Field Effect Transistor szavak rövidítéséből származik az elnevezés. Olyan tranzisztorról van szó, melynél a villamos erőtér kerül kölcsönhatásba a félvezető anyaggal. Az ilyen tranzisztorokat erősítő, oszcillátor, vagy kapcsoló áramkörökben használják. Jellemzőjük a nagy bemeneti impedancia, így a bemenet alig terheli a meghajtó fokozatot.

Elektromos vagy elektronikus fokozat vagy berendezés kimenetére csatlakazó, elektromos energiával működtetett, egyébként tetszőleges hasznos munkavégző eszköz. A fogyasztó általában két elektromos kivezetéssel kapcsolódik az őt energiával ellátó kimenethez és ennek megfelelően elektromos impedanciával jellemezhető. Gyakran terhelésnek is nevezik, ha csak a kimenetre való terhelő hatását kívánják figyelembe venni.

• impedancia

Olyan eszköz, amellyel egy aszimmetrikus tápvezetéket lehet egy szimmetrikus antennára rákapcsolni (pl. dipól). A kábel belső erét egy az antennával párhuzamosan elhelyezett rúdra kapcsolják, amely a középtől az egyik vég felé halad, az árnyékolást az antenna középpontjára rögzítik. Az impedancia illesztés mértéke a rúd méreteitől függ. Kedvezően alkalmazható Yagi antennákhoz, ahol a kis talpponti impedanciát kell illeszteni 50, vagy 75 ohmos kábelhez.

Elektroncső, amelynek búrájába a levegő kiszivattyúzása után gázt vagy gázkeveréket töltöttek. A töltés valamely nemesgáz (He, A, Ne, Kr, Xe) vagy folyékony Hg, ez utóbbi a gázkisüléses cső működési hőmérsékletén telítési gőznyomást létesíti. A gázkisüléses csőben üzem közben a gázkisülés keletkezik, aminek következtében a gáztöltés részben ionizált állapotba kerül. A gáztöltésű fotocella kivételével a gázkisüléses csőben a töltőgáz színképére jellemző színű kisülési fény látható (a gáztöltésű fotocellában ún. Townsend-féle vagy sötét kisülés van). A gázkisüléses csőben a kétféle töltéshordozó (elektronok és ionok) közül az elektronoknak van döntő szerepük az áramvezetésben, mert mozgékonyságuk lényegesen nagyobb, mint az ionoké. Az ionok szerepe az elektrontértöltés közömbösítése. A gázkisüléses csővek feszültségesése kicsi (20...30 V), ezért jó hatásfokú egyenirányításra, vagy váltakozó áramról váltakozó áramra konvertálásra alkalmasak. A gázkisüléses csővek higanykatódosak (ezek a nagyáramú típusok) vagy izzókatódás gázkisüléses csővek. A gázkisüléses csővek nem vezéreltek (egyenirányítók), vagy egyirányban vezérelhetők, vagyis az áramvezető állapot a vezérlő (gyújtó) elektróda feszültségének pozitívabbá tételével megindítható, de nem szüntethető meg. A gázkisüléses csőveknek eső anódáram-anódfeszültség a jelleggörbéjük, ezért csak korlátozó impedancián át, vagy fogyasztóval (munkaellenállással) sorba kapcsolhatók feszültségforrásra. Korlátozó ellenállás nélkül a gázkisüléses cső megszaladna, vagyis árama a cső tönkremenéséig, ill. a túláram ellen védő szerkezet működésbe lépéséig növekedne. Elterjedt gázkisüléses cső a tirátron és az ignitron.

• tirátron
• ignitron

A kifejezés maga "földelő síkot" jelent, azaz mesterségesen kialakított földelést, amely nagyjából egy jó földelést kell helyettesítsen. Általában ilyen mesterségesen kialakított síkot alkotnak a GP antennák radiáljai. Középhullámú műsorszóró adók majdnem kizárólag ilyen antennákat alkalmaznak. A radiálok lehetnek csupasz és szigeteletlen huzalok, levegőben kifeszítve, vagy földbe ásva. Minél több a radiál, annál jobban közelíti meg a tökéletes földelést elektronikus tekintetben. Negyed hullámú antennáknál általában 3-4 radiál elegendő. A radiálok hajlásszöge a vízszinteshez képest 0-50 fok lehet, minél nagyobb, annál jobban nő az antenna talpponti impedanciája (0° - 37 Ohm, 45 ° - 50 Ohm, 180 ° - 73 Ohm.

Félhullámú, középen táplált antenna két párhuzamos huzalból, melyek végeiken össze vannak kapcsolva. Elvileg egészhullámú, összenyomott huroknak tekinthető. Jellemzői azonosak, mint a dipol antennáé, csak a betáplálási pontban az impedancia négyszer nagyobb, mint az egyszerű dipolé, közel 300 ohm. Sávszélességük kissé nagyobb, mint a dipolé.

A hálózatot matematikailag leíró függvény, összefüggés a bemeneti jel (gerjesztés) és a kimeneti jel (felelet) között. Összefoglaló elnevezés, jelenthet: impedanciát, admittanciát, transzfer függvényt ( komplex frekvenciatartomány), feszültségátviteli tényezőt, átviteli tényezőt stb.

• komplex frekvenciatartomány
• feszültségátviteli tényező
• átviteli tényező

A haladó hanghullám által keltett hangnyomás és részecskesebesség hányadosa (az R =E/l elektromos Ohm-törvény analógiájára). A hanghullám-impedancia általában komplex szám, értéke a hangnyomás és részecskesebesség közötti fáziskülönbségtől is függ.

• Ohm-törvény

Az impedancia valós része.

• impedancia

• hídkapcsolás

A négypólus hullámparaméterei a hullámimpedanciák és a hullámátviteli tényező.

• négypólus
• hullámimpedancia
• hullámátviteli tényező

Generátor és fogyasztó összekapcsolásakor az elérhető maximális teljesítményátvitelhez képest fellépő veszteség, ami a csatlakoztatott két áramkör csatlakozó impedanciáinak nem optimális megválasztásából ered. Illesztés megvalósítása esetén az illesztési veszteség értéke nulla, egyébként véges, de ha a csatlakozó impedanciák abszolút értékeinek viszonya 1-től nem sakban tér el, az illesztési veszteség nem jelentős.

Az a teljesítmény, melyet egy generátor egy vele egyenlő impedanciájú fogyasztóba szolgáltat. Nem tévesztendő össze a kivehető teljesítménnyel, melyet a generátor akkor szolgáltat, ha a fogyasztó impedanciája a generátorénak konjugált komplexe.

Az impedancia és az admittancia közös elnevezése.

• impedancia
• admittancia

Leegyszerűsítve egy eszköz ellenállása a váltóárammal szemben. Két összetevője van, a reaktancia és a tiszta ohmos ellenállás. A reaktancia kapacitív és induktív elemekből áll, tehát a frekvencia függvényében lehet negatív, pozitív és rezonancia esetében nulla ellenállású.

Egy váltóáramú áramkör akkor működik tökéletesen, ha az áramforrás és a fogyasztó eszköz impedanciája azonos. (Pl. adó és antenna). Rossz illesztésnél a rádiófrekvencia egy része visszaverődik és nagy veszteségeket okoz. Hasonló probléma merül fel a hangerősítő és a hangszóró összekapcsolásánál is. Az illesztés jó megoldása azért is nehéz, mert minden illesztő áramkör frekvenciafüggő.

Mérőműszer valamely eszköz ellenállásának és reaktanciájának külön-külön való meghatározására. Minthogy a mért adat frekvenciafüggő, a műszer csak előírt frekvencián működhet. Rendszerint egy nulla-indikátor műszerből és két szabályozógombból áll, egyikkel az ellenállást, a másikkal a reaktanciát lehet beállítani.

• négypólus-paraméterek

(elektromos ív). A gázkisülésnek az a fajtája, amelyben az elektródák a nagy áramsűrűség következtében - vagy külső hevítés által - olyan nagy hőfokra kerülnek, hogy a kisülés fenntartásához elegendő elektront emittálnak. Az ívkisülés tehát jellegzetesen nagyáramú, önfenntartó kisülés. Az ív feszültsége rendszerint 15...30 V között van, kisebb, mint az egyéb fajta gázkisülések esetén. Az ívet ívhegesztésnél, ívkemencéknél, egyenirányítóknál, invertereknél, tirátronban, ignitronban és némelyik fényforrásnál hasznosítják. Az ívnek eső áramfeszültség-jelleggörbéje van, ezért ívkisülést csak áramkorlátozó impedanciával, vagyis sorba kötött ellenállással vagy fojtótekerccsel, szórótranszformátorral lehet stabilisan fenntartani.

• tirátron
• ignitron

Elektronikus áramkörökben az egyes fokozatok összekapcsolására szolgáló módszer: az első fokozat kimenete kondenzátoron át csatlakozik a következő fokozat bemenetére. Ilyen módon a váltófeszültség átjut, az egyenfeszültség nem. Hátránya, hogy nehéz megoldania megfelelő impedancia-illesztést, az átvitel frekvencia-függő, kisebb mértékben jutnak át a kisebb frekvenciák, mint a nagyobbak. Néha előnyösebb ezért a transzformátoros csatolás.

(fojtásfüggvény). Szűrők tervezését megkönnyítő matematikai segédeszköz. Szűrők specifikálásánál a csillapítás játssza a döntő szerepet, ami a
G átviteli tényező abszolút értékének logaritmusa: a=ln lGl. A lGl=1 helyek adják a csillapítás zérusait, a lGl =- helyek pedig a csillapítás pólusait. Ha az átviteli tényező abszolút értékének négyzetét lGI²=1+ljl² alakban írjuk fel, ahol j a karakterisztikus függvény, akkor a j =0 helyek jelentik csillapításban a zérusokat. Tehát a karakterisztikus függvény zérusai a csillapítás zérusai, pólusai pedig a csillapítás pólusai. Így az approximáció egyszerűbben végezhető el, másrészről pedig G és j segítségével egyszerűen kifejezhetők a szűrő impedanciaparaméterei (négypólus-paraméterek), amelyek segítségével a kapcsolás meghatározható.

• szűrő
• approximáció
• átviteli tényező

A négypólus szekunder oldalán mérhető bemeneti impedancia.

• négypólus
• bemeneti impedancia

Az I. Kirchoff törvény szerint az áramkör bármely elágazási pontjában (csomópontjában) az áramok összege zérus. A II. Kirchoff törvény kimondja, hogy zárt áramkörben az impedanciákon fellépő feszültségesések és a feszültségforrások belső feszültségeinek összege zérus. A Kirchoff törvények a pillanatértékekre, váltakozó áramok vektoraira és komplex amplitúdóikra (frekvenciatartomány) is érvényesek.

• impedancia
• frekvenciatartomány

Két vezetékes kábel, melynek egyik vezetéke a belső ér, a másik a külső árnyékolás. Ez többnyire fonatolt, és általában polietilén szigetelés választja el a belső értől. Különféle méretekben és jellegzetes impedanciákkal készülnek. A frekvenciától függő veszteséget hosszabb kábeleknél figyelembe kell venni.

Érintkezők zárási és nyitási impedanciaviszonya. Mechanikus érintkezők esetében a legtöbb esetben végtelennek tekinthető.

Az antenna fizikai középpontjában táplált antenna rendszerint félhullámú dipol, esteleg Yagi. Ha az antenna hosszúsága fél hullámhossz páratlan többszöröse, az antenna impedanciája tisztán ohmikus jellegű.

A komplex impedancia régebbi elnevezése.

• impedancia

Inverterek logikai áramkörök dinamikus tulajdonságainak és terhelhetőségének javítására használt kiegészítő áramkör. A -megfogódiódát az inverter kollektorára kapcsolva egy újabb tápfeszültség - megfogófeszültség - alkalmazásával a tranzisztor lezárt és vezető állapotában egyaránt kis kimenő impedancia biztosítható. A megfogódiódát tartalmazó logikai áramkörök további előnye, hogy a jelszint a megengedett terheléshatárok között a logikai hálózat bármely pontján 0 vagy a megfogófeszültség. megfogódióda alkalmazása nélkül a jelszint a terheléstől függően szabadon változik (szabad jelszintű logikai hálózat). A megfogódiódát a bázis- és kollektorkör között alkalmazva megakadályozható a tranzisztor túlvezérlésekor egyébként fellépő töltéstára, lási jelenség kialakulása.

• logikai áramkör

(Miller-jelenség következtében az erősítő bemenő impedanciájával G (1- A) nagyságú kapacitás, a Miller-kapacitás kapcsolódik párhuzamosan, ahol C az erősítő kimenete és bemenete közötti visszacsatoló kapacitás, A az erősítő (negatív előjelű) erősítési tényezője.

(terhelőellenállás). Elektronikus eszköz kimenetéhez csatolt ohmos ellenállás vagy impedancia ohmos része, amely az eszköz kimenő teljesítményét felveszi. munkaellenállás pl. a végerősítő számára a hangszóró impedanciájának ohmos része, az adóberendezés számára az antennaellenállás, az ipari nagyfrekvenciás generátor számára a hevítendő tárgy becsatolt ellenállása stb.

(operátor erősítő). Igen nagy (néhány milliószoros) erősítési tényezővel rendelkező fázisfordító egyenfeszültség-erősítő, amelynek kimenete és bemenete között kétpólusok vagy négypólusok segítségével visszacsatolást létesítenek. A műveleti erősítő átviteli függvényét a visszacsatolótagok határozzák meg. Kétpólusokkal végzett visszacsatolás esetén az eredő átviteli függvény a visszacsatolóágba és a bemenetre kötött kétpólusok impedanciájának hányadosától függ. Így állandóval szorzás, differenciálás, integrálás és ezek lineáris kombinációja valósítható meg. A műveleti erősítő bemenetére tetszőleges számú jelforrás csatlakoztatható egy-egy soros impedancián keresztül. Ezeket a bemeneteket a jelformálással együtt összegezi. Négypólusokkal megvalósított viszszacsatolás esetén az eredő átviteli függvény a visszacsatolóágba és a bemenetre kötött négypólusok rövidzárási transzfer impedanciájának hányadosától függ. A műveleti erősítőt kezdetben analóg számítógépek műveleti elemeként használták, jelenleg a lineáris és nemlineáris jellegű jelformáló áramkörök legfontosabb alapáramköre.

(érzékenység). Mikrofon érzékenysége a környezetében fennálló hangnyomással szemben, számszerűen kifejezve. Egységes értékelés nem alakult ki. Leggyakrabban a mikrofon sarkaira kapcsolt - névleges illesztési értékű - ellenállásban hővé alakuló teljesítményt szokták megadni dBben (decibel), 1 mW-ra mint 0 szintre vonatkoztatva. Ez az érték független a mikrofon impedanciájától. Pl. a mikrofon impedanciája 200 W és érzékenysége -66 dB, ez azt jelenti, hogy 1 dyn/cm² hangnyomás esetén (megfelel normális beszéd hangnyomásának mintegy 3 m távolságban) a terhelő ellenálláson 0,25 ? 10^-6 mW teljesítmény alakul át hővé. Ez 200 W impedancia esetén 0,22 mV-nak felel meg. Egy amerikai szabvány 1 mW helyett 0,0002 dyn-cm² hangnyomásra (megfelel az átlagos fül hallásküszöbének) vonatkoztatja az érzékenységet. Ebben a megfogalmazásban a mikrofon érzékenysége 74 dB-lel kisebb számként, tehát - 66 helyett -140 dB-ként adódik. Kristálymikrofon érzékenységét feszültségben szokták megadni 1 dyn/cm² hangnyomásra vonatkoztatva.

• mikrofon
• decibel

• impedancia

Elektromos generátorok vagy elektronikus erősítőfokozatok összekap-csolása a fogyasztóval, a maximális teljesítményátvitel megvalósítása érdekében. Elektromos generátorok illesztése akkor optimális, ha a lezárás impedanciája egyenlő a forrásimpedancia konjugált komplex értékével. Elektronikus fokozatoknál a nyugalmi munkapont helyzetének, a tápfeszültségnek és a fogyasztó - esetleg transzformált - ellenállásnak az összehangolásával állít-ható be.

• fogyasztó

Méretezési szabály, amely szerint minden reaktáns elemhez egy másik reaktáns elem, vagy másik reaktáns impedancia rendelhető. Főleg transzformált szűrők méretezésekor alkalmazzák. Aluláteresztő-felüláteresztő reaktanciatranszformáció esetén az induktivitások kapacitásokkal, a kapacitások induktivitásokkal helyettesítendők, míg aluláteresztő-sávszűrő reaktanciatranszformációnál az induktivitások helyére soros rezgőkör, a kapacitások helyére pedig párhuzamos rezgőkör kerül.

• transzformált szűrő

Kétféle értelmezésben használható fogalom. Egyrészt jelenti azt a jelenséget, amely szerint tiszta reaktáns impedanciák meghatározott frekvenciákon zérus értékűek, azaz rezonanciájuk van, másrészről a azt a frekvenciát is jelenti, ahol az impedancia zérus értékű. A rezonanciára legjellemzőbb példa a soros rezgőkör.

• rezgőkör

A rezonanciaellenállás rezgőkör impedanciája rezonancia esetén.

A négypólus berneneti impedanciája, rövidrezárt kimeneti kapcsok esetén.

• négypólus
• berneneti impedancia

A levegő a mozgó membránnal szemben ellenállást fejt ki. A viszszahatás komplex jellegű. A membránra ható erő és az általa előidézett mozgássebesség (az erő irányában) hányadosát nevezzük sugárzási impedancianak. Ennek valós része a sugárzási ellenállás.

A sugárzási impedancia képzetes része.

Több generátort tartalmazó lineáris rendszerben bármely ponton folyó áram azoknak az áramoknak az algebrai összege, melyeket a generátorok küIönkülön keltenének, ha a többi generátort minden esetben a belső impedanciájukkal helyettesítenénk. A szuperpozíció elve akkor is alkalmazható. ha a generátorok különböző frekvenciájúak.

• lineáris rendszer

Rádió- vagy televizióadó végfokának csatlakozása a tápvonal bemenetéhez és a tápvonal kimenetének csatlakozása az antennarendszerhez oly módon, hogy a tápvonalon az állóhullám-viszony ne haladja meg az előírt értéket. Ez a tápvonal lezárására azt a követelményt jelenti, hogy a lezáró impedancia minél jobban megközelítse a tápvonal hullámellenállását.

• tápvonal

Az elektromos impedanciával analóg fogalom, a szilárd testekben végbemenő termikus folyamat leírására. Az elektromos impedancia definíciója itt is érvényes, csak feszültség helyett hőmérséklet, áram helyett hőáram értendő. A termikus ellenállásokból és termikus kapacitásokból építhető fel, az elektromos áramkörökhöz hasonló módon.

• impedancia
• termikus ellenállás
• termikus kapacitás

A transzfer impedancia mintájára definiált, admittancia dimenziójú Y_T = I₂ / U₁ transzfer függvény.

• transzfer impedancia

Erősítőfokozatok váltakozó áramú csatolása egymáshoz, vagy vezérlőgenerátorhoz, ill. fogyasztóhoz transzformátor alkalmazásával. Többfokozatú elektroncsöves erősítőkben a - alkalmazásával többleterősítést lehetett elérni. A nagyerősítésű eszközök, különösen pedig a nem elhanyagolható bemeneti impedanciájú tranzisztorok megjelenésével a transzformátoros csatolás jelentősége csökkent, ma csak nagyfrekvenciás erősítőkben, vagy olyan egyéb helyeken alkalmazzák, ahol a csatolt áramköri részletek potenciális függetlensége feltétlenül biztosítandó. A teljesítményerősítő-fokozatokhoz a fogyasztó illesztésére alkalmazott csatolótranszformátor szerepe is háttérbe szorul, elsősorban a transzformátoros csatolás rossz minőségi jellemzői miatt.

• fogyasztó
• transzformátor
• bemeneti impedancia
• tranzisztor

(Transistor-Transistor-Logic =T²L=Tranzisztor-tranzisztor logika). Logikai áramköri rendszer, amelyben a logikai fügvényt tranzisztoros felépítésű logikai áramkörök valósítják meg, a kimenő jelet inverter szolgáltatja. Az inverter biztosítja az áramkör kis kimenő impedanciáját, növeli zajtartalékát és kapacitív terhelhetőségét. A logikai függvényt TTL-ban többemitteres tranzisztorokkal valósítják meg. Integrált áramkörök leggyakrabban használt áramköri rendszere. Működési sebessége nagy, teljesítményvesztesége kicsi, nagy terhelhetőségű, könnyen gyártható.

• logikai áramkör

Ultrarövidhullámoknak (rádióhullámok) megfelelő frekvenciájú bemenő jelek ezen keresztül jutnak a szignál generátorból a rádió-vevőkészűlékbe. Az URH-műantenna ellenállásokból képzett négypólus. Ellenállásértéke akkora, hogy a szignálgenerátorból jövő kábelt ennek hullámellenállásával (hullám-impedancia) zárja le. Impedanciája a vevőkészülék bemeneti áramköre felől nézve egyenlő értékű a vevőkészülékhez előírt bemeneti impedanciával.

• rádióhullám
• négypólus
• hullám-impedancia

A négypólus bemeneti impedanciája abban az esetben, ha a terhelőimpedancia végtelen értékű, azaz a négypólus üresjárásban van.

• négypólus
• bemeneti impedancia

(hibrid áramkör). Olyan, négy kapocspárral rendelkező áramkör, melynek szemben levő kapocspárjai között a csillapítás igen nagy (ideális esetben végtelen), ha a másik két kapocspárat megfelelő impedanciákkal zárjuk le. Ezt az állapotot kiegyensúlyozottnak nevezik. Aszerint, hogy a kiegyensúlyozás csak az egyik vagy mindkét irányban megtörtént-e, a villaáramkör egyszeresen vagy kétszeresen kiegyensúlyozott. Utóbbi esetben mind a négy lezárás hullámimpedancia. A legfontosabb alkalmazása a kéthuzalos erősítő.

• hullámimpedancia, kéthuzalos erősítő

Erősítő áramkörök kimeneti jele egy részének visszavezetése a bemenetre. Lehet pozitív jellegű, amikor is a visszavezetett jel erősíti a vezérlőjel hatását, vagy negatív, amikor gyengíti azt. Pozitív visszacsatolás esetén az erősítés nő, esetleg végtelen nagyra, ami önálló rezgéseket végző fokozatot eredményez. A negatív visszacsatolás hatására az erősítés csökken, ugyanakkor az erősítő egyéb tulajdonságai előnyösen módosulnak: a kimeneti zaj, a zavaró jelek hatása, a nemlineáris torzítás csökken, az átvitel mértéke az erősítő belső jellemzőitől függetlenné válik, valamint a be- és kimeneti impedanciák módosulnak. A visszacsatolójel arányos lehet a kimeneti feszültség-gel vagy árammal, ekkor a feszültség-, ill. áram-visszacsatolásról beszélünk. A visszacsatolt jel és a vezérlőgenerátor csatlakoztatható sorosan vagy párhuzamosan. így mindkét előző típus lehet soros vagy párhuzamos -. A visszacsatolt erősítő - nélküli erősítése, valamint a visszacsatoló hálózat fázistolása eredményeként a negatív visszacsatolás pozitívba fordulhat és a visszacsatolt erősítő begerjedhet. Ez elkerülhető vagy a visszacsatolás mértékének csökkentésével, vagy a fázismenetet kompenzáló elemek beépítésével.

A pozitív visszacsatolás erősítést fokozó jellegű, bizonyos határon felül rezgés keletkezik, ezen alapul minden oszcillátor működése. Huzalok, alkatrészek közelsége is okozhat visszacsatolást, de ismert az akusztikus visszacsatolás is, amikor egy hangszóró hangja visszakerül a mikrofonba és a rendszer begerjed. Negatív visszacsatolással lehet erősítő fokozatok lineáris frekvenciaátvitelét megoldani.

(reflexió). Az a jelenség, hogy két, különböző hullámimpedanciájú áramkör találkozásának a helyén a jelteljesítmény egy része az adó felé visszafordul. Nagyságát a visszaverődési tényező fejezi ki, mely azt mutatja meg, hogy az áram hányszorosa (hány százaléka) verődött vissza. Illesztés esetén a visszaverődési tényező értéke zérus, mert nincs visszaverődés. Ha a vevő hullámimpedanciája végtelen (szakadás) vagy zérus (rövidzár), akkor a teljes beeső áram visszaverődik, a visszaverődési tényező tehát l. A visszaverődés egyik következménye lehet a visszhang, ami akkor észlelhető, ha a terjedési idő az illesztetlenség helyéig és vissza legalább 100 ms, mert ekkor a visszavert hangot a küldött beszédtől meg lehet különböztetni. A visszhang annál zavaróbb, minél nagyobb mértékű az illesztetlenség és minél közelebb van, mert annál erősebben hallható. Elkerülésére visszhangzárat iktatnak a távbeszélő áramkörbe. A visszaverődés másik káros következménye lehet, hogy a visszavert jel áthallást okozhat.

Olyan - kétpólus, amelynek impedanciája az átvitt frekvenciasáv minden frekvenciáján jól megközelíti egy adott vezetékpár (vonal) vagy áramkör impedanciáját. Általában villaáramkör kiegyensúlyozására használják. Kéthuzalos erősítőkben pl. e célból a kéthuzalos vonal impedanciáját kell utánoznia. Elemei vagy azok egy része gyakran változtatható kivitelben készül, hogy a helyszínen pontosabban beállítható legyen. Legegyszerűbb változata az egyezményes vonalutánzat mely 600 W-os ellenállásból és azzal sorba kötött 1 vagy 2 mF kapacitásból áll, és melyet főleg bizonytalan hosszúságú előfizetői vonalak egyensúlyozására alkalmaznak.

• kéthuzalos erősítő
• villaáramkör