Mechanoelektromos átalakító, mely a hangrezgésekét elektromos áramrezgésekké alakítja át. A most használatos mikrofonok túlnyomó részénél a hangtérben elhelyezett és a hangrezgések által mozgatott, szilárd anyagú felület - a membrán - mozgása kelti az elektromos feszültséget, ill. áramot. Ha a membránnak csak egyik oldala érintkezik a szabad levegővel, akkor a mozgás a levegő nyomásváltozásával arányos. Az ilyen -mikrofont nyomásmikrofonnak nevezzük.

Ha a membrán mindkét oldala érintkezik a szabad levegővel, a membrán mozgása a levegőrészecskék sebességével arányos. Az ilyen mikrofont sebességmikrofonnak vagy nyomásgrádiens mikrofonnak vagy grádiens mikrofonnak nevezzük.

Aszerint, hogy milyen fizikai jelenség által keletkezik a membrán mozgása révén elektromos áram, a mikrofonokat több csoportba osztjuk: a) dinamikus, mozgótekercses mikrofon, amelyben a rendszerint gömbsüveg alakú membrán (átmérője 10 és 50 mm között változik) lengőte-kerccsel van összeerősítve. Elvi felépítése hasonló a dinamikus hangszóróéhoz. A lengőtekercs erős mágneses térben mozog, s benne feszültség indukálódik. A lengőtekercses - a leggyakrabban használt mikrofontípus. A dinamikus mikrofon ritkábban használt változata a szalagmikrofon, amelyben mágneses térben elhelyezett vékony, könnyűfém szalag képezi a membránt és egyben a ?lengőtekercset" ís. b) A kondenzátormikrofonban a vékony fémfóliából vagy fémmel bevont műanyag hártyából álló membrán a kondenzátor egyik fegyverzetét képezi. A kondenzátor kapacitása a membrán mozgásának ütemében változik, s ennek megfelelően változik a sarkain fellépő feszültség is. A kondenzátor - sarkaira egyenfeszültséget is kell kapcsolni. A membrán rendszerint kör alakú, 5 és 40 mm közötti átmérővel. A kondenzátornak nagy (több MW) a belső ellenállása, ezért (veszteségek elkerülése érdekében) rendszerint előerősítővel építik össze.

c) A kristály mikrofonban a membrán piezoelektromos kristálylapocskával van összekötve. A membrán mozgásából a kristályra ható hajlítóerő a lapocska két oldalán feszültségkülönbséget kelt. Olyan kivitel is található, ahol a kristálylap egyben maga a membrán is.

d) A szénmikrofon azon a jelenségen alapszik, hogy a tiszta széndara ellenállása a reá ható nyomás nagyságától függően változik. A leggyakoribb kivitel esetében a membrán széndarával megtöltött üreget fed be és a membrán mozgásakor változik a széndarára ható nyomás. A szénmikrofon a legérzékenyebb és egyben a legegyszerűbb mikrofon, de torzítása és zaja viszonylag nagy. Telefonkészülékekben az egész világon használják.

A mikrofon minőségi tulajdonságai (elvi felépítésétől függetlenül): az átvitt frekvenciasáv, az irányhatás ( irányjelleggörbe), a belső ellendilis, a torzítás, az önzaj, a mechanikai behatások iránti érzékenység.

• irányjelleggörbe