Tv-vevőkészülék képcsövében és egy-két, hasonlóan nagy (15...27 kV) feszültséggel működő elektroncsövében a nagyfeszültség alatt álló elektródokba becsapódó elektronok hatására keletkező röntgensugárzás. A nemzetközi előírások szerint a tv-készülékek házától 5 cm távolságban mérhető röntgensugárzás intenzitása nem haladhatja meg a 0,5. 10^-3 röntgen/h szintet. A forgalomban levő fekete-fehér és színes tv-vevőkészülékek röntgensugárzása jóval e maximális szint alatt van, tehát az egészségre ártalmatlan. -- Az elektronok lefékezésekor azok kinetikai energiája túlnyomó részben hővé és fénnyé, kis mértékben pedig röntgensugárzássá alakul át. Az elektronok becsapódásakor keletkező röntgensugárzás spektruma folytonos, felső frekvenciahatára (keménysége) a nagyfeszültséggel egyenes arányban, a sugárzás intenzitása pedig annak kb. huszadik hatványával nő (azonos áramerősség mellett).
A színes képcsövek anódfeszültsége lényegesen nagyobb (25...27 kV), mint a monokróm képcsöveké (16...18 kV), ezért gyakorlatilag csak a színes tv-készülékekben szükséges a kijövő röntgensugárzás csökkentésére védelem (árnyékolás). A színes képcsövek ballonja magas ólomtartalmú üvegből készül, a képcső röntgensugárzását ez nyeli el. Kisebb elektroncsövek ballonja technológiai okokból nem készíthető olyan vastag ólomüvegből, amilyen a csőben keletkező röntgensugárzás elnyelésére szükséges lenne. Ezért azokban a színes tv-készülék típusokban, amelyekben a nagyfeszültséget nem sokszorozással állítják elő (nagyfeszültség előállítása tv-készülékben), a nagyfeszültséget egyenirányító vákuumdiódát az esetleg fellépő röntgensugárzás elnyelésére kívülről árnyékolják a készülékben. Ha színes tv-készülékben a nagyfeszültség stabilizálása úgy történik, hogy a képcsővel egy elektroncsövet kapcsolnak párhuzamosan (amely automatikusan kiegyenlíti a terhelés ingadozásait), akkor ezt a ballaszttriódát árnyékolókamrába helyezik, mert ebben a csőben üzem közben mindig fellép röntgensugárzás.

• nagyfeszültség előállítás