A mágneses anyag váltakozó átmágnesezésénél hőtermeléssel járó energiaveszteség. Tekercseknél az induktivitással soros vagy párhuzamos ohmos ellenállásként veszik figyelembe. A vasveszteséget különböző temészetű veszteségekre lehet bontani, ami a veszteségek megítélését a számításokat nagy mértékben elősegíti. A hiszterézisveszteség. mely a mágnesezési görbe területévei arányos. szintfüggő és a frekvenciával lineáris összefüggésben van. Az örvényáram-veszteség, mely a mágneses anyagban indukált és annak villamos vezetőképessége folytán keletkezett rövidrezárt áramkörök melegfejlesztéséből adódik. A vasveszteség fennmaradó része a maradékveszteség. ferriteknél az örvényáram-veszteség a többi veszteséghez viszonyítva elhanyagolható. A maradékveszteség a frekvenciával olyan összefüggésben van, hogy csak diagrammal ábrázolható vagy meghatározott frekvenciákra adható meg. Az erősáramú gyakorlatban a vasveszteséget a maximális mágneses indukció közlése mellett súlyegységre adják meg. V₁₀=1,5 W/kg pl. azt jelenti, hogy a fajlagos veszteség 10 000 Gauss-indukció mellett kg-onként 1,5 W.

• ferritek