Kommunikáció a két modul között

Ahhoz, hogy a rádió modulokat összekössük a PIC-el és rendes adatokat vigyünk át rajtuk, szükségünk van egy két további információra, hogy hogy is néz ki egy ilyen kommunikáció. Mi az átvitel módjai, sebessége. Mik a határok, hogy is valósíthatunk meg egy rendes kommunikációt.
Most nézzük át röviden a technikai információit a moduloknak:

Adó	Vevő
Típus: TX-4MSIL Moduláció: AM (OOK) Tápfeszültség: +3÷5V Áram: 3÷6 mA Frekvencia: 433.92 MHz Kiemenő telj: 2÷4 mW Négyszögjel frekv.: 4 KHz Bit ráta: max. 9600 bps Méret: 17.8x12.4x2 mm	Típus: BC-NBK Moduláció: AM (OOK) Tápfeszültség: +5V Áram: 2.7 mA Frekvencia: 433.92 MHz Érzékenység: -103 dBm R.F. Sávszélesség: ą 1200 KHz Bit ráta: max. 2400 bps Méret: 38.1x13.7x5.5 mm

Ajánlott kommunikáció mindenféle képen a soros adatátvitel. Láthatjuk, hogy az adó maximális átviteli sebessége 9600 bps, de a vevőnek sajnos csak 2400 bps. És ilyenkor nekünk a legkisebb bit rátát kell néznünk. Mivel hiába adunk mondjuk 4800 bps-el (mivel az adó bírja), ha a vevő nem tudja ilyen gyorsan "dekódolni".

Én ezekkel a modulokkal az 1200 bps-es sebességet tartom jónak. Így a hibás adatok mennyiségét eléggé lecsökkentettük. Általában ezen a frekvencián nem szoktunk nagy adatmennyiséget továbbítani. Max 4-5 bájt. Ne becsüljük le ezt az adat mennyiséget, inkább gondoljunk bele, mimindenre elég pl 4 bájt.

Mint már mondtam, érdemes ezeket a kis kapcsolásokat dugaszolós próbapanelon összerakni. Az alábbi képen láthatjuk az egész kapcsolást.
Egy mikrokapcsolót kötöttem be, és úgy van bekötve mint a rajzon is, vagyis lenyomáskor 5V-ot kapcsol az adó bemenetére, mikor felengedjük a kapcsolót, akkor az ellenállás pedig lehúzza a 0V-ra vagyis a (-) pólusra.
Nem fontos persze kapcsolót bekötni, oda is tudjuk érinteni a bemenetét a tápfeszültségre.

Azt azonban érdemes itt megjegyezni, hogy némelyik modul, mint ez is, nem szolgáltat folyamatos jelet. Vagyis egy úgynevezett felfutó élre ad egy kb 500ms-os jelet. Mikor lenyomjuk a kapcsolót, akkor a vevőn a led felvillan, majd kialszik. Ez jól is van így, jól dolgoztunk. Persze ha csak rövidebb időre nyomjuk le a gombot, akkor rövidebb ideig világít a led.

A következő képet a vevő részről készítettem. Ennek a vevőnek a kimenete elbír gond nélkül egy led-et. De nem mindegyik modul, és mivel a cikkben arra törekszem, hogy minden típusú és márkájú modulhoz használni lehessen, így a kapcsolásba beépítettem egy BC182-es tranzisztorból egy kapcsoló fokozatot. Így nem terheljük túl a kimenetét, ami nagyon szerencsés, még egy ilyen nem a drága kategóriába tartozó 1000-1500Ft-os adó/vevőnél is.


Berakok ide egy képet, a tranzisztoros részről. 220Ohm-os ellenállás a led előtt, és egy 1K-s ellenállás a tranzisztor bázisa és a rádió modul kimenete között.

Miután ezeket összeraktuk szerintem érdemes kitérni arra, hogy ezeket hogyan is hangolják be. Ezeket a modulokat általában lézeresen hangolják be. Nem lehet gyárilag behangolni, vagyis pl. a nyákra tervezni a rádiós rész minden darabját, mivel pl. két darab 100nF-os kondi között is van különbség. Nem tudnak két teljesen egyforma alkatrészt gyártani. Így marad az, hogy összeépítés után lézerrel hangolják be. Hagynak a nyákon egy olyan részt, melyet ha kiégetnek / megszakítanak, akkor ezzel tudják hangolni. Megpróbáltam lefotózni az adón ezt a részt. Az alábbi képen láthatjuk, azt a részt, melyet lézerrel hangoltak be.
Az adó részen általában 1-2 ilyen hangolás van. Míg a vevő részen mindig tömegével láthatunk ilyet.



Ezzel véget is ért ez a cikk. Következő részben összekötjük PIC-el a modulokat, és soros adatokat fogunk vezeték nélkül átvinni. Hamarosan jön a II. rész!