A cikkben bemutatom, hogy egy régi AT tápegységből hogyan lehet egy olcsó kapcsolóüzemű labortápot építeni, ami szimmetrikus feszültséggel rendelkezik. Több lépcsőben mutatom be az átalakítást, hogy az egyszerű filléres alkatrészeken keresztül hogyan juthatunk el egy mikrokontrollerrel vezérelt LCD kijelzős feszültség- és áramszabályozós labortápig. Itt már lehetőség van 0-20 V-ig a feszültségállításra, illetve áramgenerátoros üzemben is tudjuk használni 0-4 A-ig.

"/> A cikkben bemutatom, hogy egy régi AT tápegységből hogyan lehet egy olcsó kapcsolóüzemű labortápot építeni, ami szimmetrikus feszültséggel rendelkezik. Több lépcsőben mutatom be az átalakítást, hogy az egyszerű filléres alkatrészeken keresztül hogyan juthatunk el egy mikrokontrollerrel vezérelt LCD kijelzős feszültség- és áramszabályozós labortápig. Itt már lehetőség van 0-20 V-ig a feszültségállításra, illetve áramgenerátoros üzemben is tudjuk használni 0-4 A-ig.

"/> A cikkben bemutatom, hogy egy régi AT tápegységből hogyan lehet egy olcsó kapcsolóüzemű labortápot építeni, ami szimmetrikus feszültséggel rendelkezik. Több lépcsőben mutatom be az átalakítást, hogy az egyszerű filléres alkatrészeken keresztül hogyan juthatunk el egy mikrokontrollerrel vezérelt LCD kijelzős feszültség- és áramszabályozós labortápig. Itt már lehetőség van 0-20 V-ig a feszültségállításra, illetve áramgenerátoros üzemben is tudjuk használni 0-4 A-ig.

"/>
Fórum témák

» Több friss téma
Cikkek » AT-s PC táp átalakítása szimmetrikus feszültségű labortápnak
AT-s PC táp átalakítása szimmetrikus feszültségű labortápnak
Szerző: Amarton, idő: Jún 26, 2009, Olvasva: 114259, Oldal olvasási idő: kb. 2 perc
Lapozás: OK   1 / 8

A cikkben bemutatom, hogy egy régi AT tápegységből hogyan lehet egy olcsó kapcsolóüzemű labortápot építeni, ami szimmetrikus feszültséggel rendelkezik. Több lépcsőben mutatom be az átalakítást, hogy az egyszerű filléres alkatrészeken keresztül hogyan juthatunk el egy mikrokontrollerrel vezérelt LCD kijelzős feszültség- és áramszabályozós labortápig. Itt már lehetőség van 0-20 V-ig a feszültségállításra, illetve áramgenerátoros üzemben is tudjuk használni 0-4 A-ig.

Most a saját tapasztalataimat fogom leírni. Próbálok bemutatni olyan trükköket, amikre a kísérletek alatt jöttem rá. Ezidáig kb. 20 db tápegységet alakítottam át. A kezdeti időszakban pár darab elköltözött az örök elektronmezőkre, de az utolsó szériák már üzembiztosan működnek. Ilyen átalakított tápokat raktam erősítőkbe, szubládákba, de készült belőlük akkumulátor-töltő is. Ezekben a tápegységekben vannak még kiaknázatlan lehetőségek. A cikk célja nem csak a reprodukció, hanem ötletek ébresztése más jellegű felhasználáshoz, vagy ezen felhasználások tökéletesítéséhez.

 

Figyelem!

A cikkben közölt átalakítás során hálózati feszültséggel dolgozunk. A nagyfeszültségű rész érintése HALÁLT okozhat! Csak fokozott óvatossággal és kellő odafigyléssel kezdjünk hozzá a munkához! Csakis akkor, ha biztosan tudjuk, hogy mit csinálunk! A cikkben közöltek által okozott esetleges személyi és vagyoni kárért semmilyen felelősséget nem vállalok!

 

Amit az AT tápegységekről tudni érdemes:

A régi AT-s tápegységek viszonylag jól terhelhető tápegységek, jó hatásfokkal. Össze sem lehet mérni a melegedését egy ugyan ilyen paraméterekkel rendelkező disszipatív táppal. Ezek a tápok szimmetrikus feszültséggel rendelkeznek. A pozitív ágat átalakítás nélkül jobban lehet terhelni, a negatív ágat kevésbé. A viszonylag magas frekvencia miatt (25-100 kHz) kisebb transzformátor található benne, mint az 50 Hz-es disszipatív tápegységekben. A tápegység felépítése szerint 6 részre bontható:

  1. Nagyfeszültség egyenirányítás sima diódákkal, két sorba kötött nagyfesz. kondi pufferként
  2. Kapcsolótranzisztorok, vagy FET-ek, amik az egyenirányított feszültséget szaggatják nagyfrekvencián
  3. Transzformátor
  4. Schottky-diódák szintén az egyenirányításnak, pufferkondik
  5. Vezérlő IC és védő tranzisztorok, vagy komparátor
  6. Segédtáp

Működése:

Általában TL494-es vezérlő IC található ezekben a tápokban (vagy ezzel kompatibilis). Az IC úgy működik, hogy két tranzisztort vezérel, amik a 2-es részben található tranzisztorokat kapcsolgatják. A vezérlés PWM jelekkel történik. Ha nem kell nagy energia, akkor a PWM jelek kitöltési tényezője kicsi. Minél jobban terheljük a tápot, annál jobban közelít a vezérlés az 50-50%-hoz, ami a táp maximumon járatását jelenti. Átalakítás nélkül azonban a tápot nem tudjuk terhelni, mert a védelmi kör közbelép, és az IC 4-es lábára 2,8V-nál nagyobb feszültséget kapcsol, amivel az áramot olyan mértékben csökkenti, hogy a feszültség is szinte 0V-ra esik. Ilyenkor egy ciripelő hangot hallat a tápegység. Némelyik táp az 5V-os ágat "figyelve" állítja be a kimeneti feszültséget, némely típus pedig a 12V-ot. Ha a "figyelés" az 5V-os ágban van, akkor azt tapasztaljuk, hogy ha a 12V-ot terheljük, akkor a feszültség leesik.  A későbbiekben megnézzük, hogy hogyan kell a tápunkat átalakítani, hogy a védelmi kört kiiktassuk, vagy új, használhatóbb védelmet építsünk a helyére.


A cikk még nem ért véget, lapozz!
Következő: »»   1 / 8
Értékeléshez bejelentkezés szükséges!
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem