A mikrohullámú sütőről csak annyit, nagy vonalakban, hogy lelke a MAGNETRON, ami egy egyenirányító-rezgéskeltő, nagyfeszültségű dióda cső. Igen, elektroncső, csak fém házban. Működése, röviden: a magas anódfeszültség hatására a fűtött katódból (3,3 V 10 A fűtési teljesítmény) az elektronok az anódba indulván a két, erős, permanens mágnes hatására körpályára kényszerülnek (spirális mozgás), és a cső belső falán lévő üregek segítségével nagyfrekvenciás rezgésre tesznek szert. Ez az üregrezonátor. Ezt a nagyfrekvenciás rezgést az egyik üregből kicsatolva (2450 MHz) juttatjuk be a sütőtérbe, ahol az anyagok szabad molekuláit polarizálva fejti ki melegítő hatását.

Ételeink, italaink összetevői közül a legjobban és legkönnyebben polarizálható molekula a vízé, és ezek a molekulák, a tér változásait követve, folyamatos mozgásba lendülnek a mikrohullámú sugárzás hatására, miközben a szomszédos molekulákkal surlódnak. Ez a súrlódási hő melegíti fel az ételt-italt.

Ezért van, hogy a kőkemény kiflit már nem lehet „felújítani” a mikróval, viszont, a zacskóban tartott, 3 napos TG „gumisüti” (vizes zsemle) azonnal felforrósodik.

Nos, ezt a MAGNETRONT kell, igencsak nagy energiával megtáplálni, segítségünkre van ehhez egy nagyteljesítményű transzformátor, egy nagyfeszültségű kondenzátor, és egy-két nagyfeszültségű (8-12 kV) dióda.

A transzformátor szekunder feszültsége 2000-2300 V~/ 300 mA, 3,3 V 10 A.

A 2000 V-ból lesz a Magnetron cső anódfeszültsége egy feszültségkétszerező kapcsolás révén, a 3,3 V pedig a fűtése.

Működése, a szinusz két félhullámára bontható.

Első félhullám: A kondenzátor feltöltődik közel 2500 V-ra (2000V eff. csúcsértékére, de terhelve), ami mínusz 2500 V a testhez képest, a magnetron katódján, tehát, az anódjához képest már van 2500 V, de ez még nem elég, hogy beinduljon a folyamat, ám majd a pólusváltásnál…

Második félhullám: A kondenzátor feszültségéhez hozzáadódva még mínuszabbra tolja a katód potenciált, de ez már csak egy effektív értéknyivel, közel 4500 V-ra. Viszont a cső már 3500 V-tól akár gyújthat is, amíg a hullám, ismét alá nem csökken, és kezdődik minden elölről.

A kondenzátor értéke kritikus, mert hát rajta keresztül, mint kisütő áramot biztosító elemen át megy végbe a folyamat, ezáltal egy teljesítmény határolást is biztosítva.

Ez egy munka kondenzátor, folyamatos töltési-kisütési árammal dolgozik, általában 1 µF körüli kapacitással.

Ha jól megnézzük, egy igencsak primitív működésű eszközről van szó, csak biztosítani kell neki a trafó gerjesztő áramát, és a szekunder oldal, magától ellátja feladatát.

Azt, hogy a primer oldalon mivel gerjesztjük, mi döntjük el, akár a hálózati 230 V-os feszültséget választjuk, akár egyéb tekercselési áttétellel, kisebb feszültségről, természetesen nagyobb árammal hajtjuk meg.