Egy dinamikus meghajtó villamos-mechanikus-pneumatikus kettős energiaátalakítóval rendelkezik, aminek következtében a paraméterei többféle fizikai területről érkeznek. A kettős átalakítás miatt egy meghajtó hatásfoka nagyon kicsi, jellemzően 1...2%. Ahhoz, hogy értsük, mivel is foglalkozunk, néhány alapfogalmat és kifejezést meg kell ismernünk (a dinamikus meghajtó felépítését, alkatrészeit nem részletezem, sok helyen megtalálható).

   Kezdjük a meghajtó azon paramétereivel, amelyekkel egy katalógusban találkozhatunk.

   Egy meghajtónak vannak olyan fizikai jellemzői, amik többnyire egyértelműek, ezekkel nem foglalkozunk csak említés szintjén. Ezek: fizikai méretek, tömegadatok, stb.

   Nézzük a teljesítményparamétereket:

• Legnagyobb rövidtávú hőteljesítmény (Short term maximum power – P_st) az a meghatározott idejű (néhány ms) legnagyobb villamos teljesítmény, amit a meghajtó károsodás nélkül elvisel.
• Legnagyobb folyamatos hőteljesítmény (Long term maximum power – P_lt) az a legnagyobb villamos teljesítmény amely hatására a lengőtekercs hőmérséklete nem haladja meg a számára megengedett értéket. Ez a hőmérséklet modern eszközök esetében kb. 200 C^o körüli. Ebből a paraméterből nem következik egyértelműen, hogy mekkora villamos teljesítményt tud a meghajtó torzítás nélkül feldolgozni. Ha minden nekünk dolgozik, akkor legfeljebb 0,25P_lt (a gyártók teljesítményadatai sokszor eléggé túlzóak, nem egyszerű kiszűrni a valóságot).
• Üzemi teljesítmény (Operating Power) az a villamos teljesítmény, aminél a meghajtó 1 m távolságban 96 dB hangnyomást tud előállítani.
• Karakterisztikus érzékenység (Sens) az üzemi teljesítmény reciproka, ami azt adja meg, hogy adott villamos teljesítmény, vagy feszültség (1 W, 2,83 V) hatására a meghajtónk mekkora hangnyomást állít elő.
   

   Impedanciaparaméterek:

•  Névleges impedancia (Z_n) egy átlagérték, ami a meghajtó osztályba sorolására szolgál (2, 4, 8, 16 ohm)
•  Lengőtekercs ellenállás (R_evc) a lengőtekercs nyugalmi állapotban mutatott egyenáramú ellenállása, ami mindig kisebb, mint Z_n.
•  Lengőtekercs induktivitás (L_evc) paraméter a lengőtekercs 1 kHz-en mutatott induktivitását adja meg. Sajnos ez a paraméter a lengőtekercs mágneses rendszerben elfoglalt helyétől, a membrán kitérésének nagyságától és a frekvenciától függően dinamikusan változik. A változás jellege nemlineáris, ami a fázis, valamint a harmonikus és az intermodulációs torzítások forrása. Az induktivitás a frekvenciával egyenes arányban változik. Az induktivitás növekedése az erősítő kimeneti feszültség/áram változásának egyre nagyobb fáziskülönbségét eredményezi, ami a hangminőséget sajnos rontja. Kétutas rendszerekben ez nem elhanyagolható. Az a frekvencia, amely felett a lengőtekercs induktivitását figyelembe kell venni (kompenzálni kell):

         f=R_evc/(2πL_evc)                                                                                                           (1)

   Mechanikai paraméterek:

• Lengőtekercs magasság (Voice coil height – H_vc) a lengőtekercs tekercselési szélessége/magassága.
• Légrésmagasság (Air gap height – H_ag) a motor fedlapjának a vastagsága.
• Lineáris kitérés (X_max) a lengőtekercsnek az a legnagyobb elmozdulása, amikor a motor mágneses mezejében tartózkodó menetek száma még nem csökken. Túlnyúló tekercselés esetén X_max=0,5(H_vc-H_ag). X_max-ot nem meghaladó kitérés esetén biztosak lehetünk abban, hogy a meghajtónk a lineáris kitérési tartományban üzemel. A meghajtók többnyire X_max+0,15X_max értéket meghaladó kitérésnél kezdenek hallható torzítást produkálni, ezért ezt a nagyobb értéket is tekinthetjük a lineáris működés határának.
• Legnagyobb kitérés (Maximum coil travel) az a legnagyobb kitérés, amit a meghajtó károsodás nélkül elvisel.
• Hatásos membránfelület (Effective piston area – S_d) a membránnak a meghajtókosár külső síkjában mért vetületének területe. A membránátmérőbe (ami a területszámítás alapja) bele kell venni a membránszél 1/3-át is.
• Mozgó tömeg (Moving mass – M_ms) a meghajtó mozgó alkatrészeinek (a központosító gyűrű, a membránszél tömegének egy része, plusz a membrán, a lengőtekercs és a porvédő sapka), valamint a membrán légterhelésének tömege. A légterhelés nélküli mozgó tömeg M_md.
• Felfüggesztés (központosító gyűrű és a membránszél) engedékenysége (C_ms) azt az erőt adja meg, ami a membrán egységnyi elmozdításához szükséges. Mértékegysége mm/N.
• Erőátviteli tényező (BL) a meghajtó motorjának erejét fejezi ki, megadja, hogy egységnyi áramerősség hatására mekkora erő keletkezik a motorban. Mértékegysége N/A.
• Gyorsulási tényező (A) azt adja meg, hogy egységnyi áram hatására a membrán mekkora gyorsulást képes elérni. Mértékegysége a/A ((m/s2)/A). Amennyiben nem szerepel a katalógusadatok között, a BL/Mms képlettel kiszámítható. Ez a paraméter szorosan összefügg a meghajtó elektromos csillapítottságával (Q_es). Minél nagyobb az értéke, a motor annál nagyobb mértékben képes felügyelni a membrán mozgását, ami kulcsfontosságú a pontos impulzusválasz és a tiszta középtartomány eléréséhez, főleg kétutas rendszerek esetében. 

   Thiele-Small paraméterek (T-S) Ez a paramétercsoport általában mindig fel van tüntetve. Ezen paraméterek alapján lehet a mély-, és mélyközép meghajtók alacsonyfrekvenciás viselkedését modellezni. (Albert Neville Thiele 1920-2012; Richard Small 1935- ausztrál, ill. Ausztráliában dolgozó amerikai mérnökök után)

• Szabadlevegőn mért rezonanciafrekvencia (f_s) a meghajtó impedanciamérése során, beépítetlen állapotban mért rezonanciafrekvencia. Ez a frekvencia meghatározza a meghajtóval elérhető legalacsonyabb határfrekvenciát.
• Térfogategyenérték (V_as) a felfüggesztés rugalmasságát produkáló levegőtérfogat.
• Mechanikai jósági tényező (Mechanical Q factor – Q_ms). A jósági tényezők a rezgő rendszer rezonanciafrekvencián mutatott csillapítottságát jellemzi. A mechanikai minőségi tényező a tárolt (reaktív) energia és a disszipált (aktív) energia aránya. Értéke 2...10 közötti, mértékegység nélküli mennyiség.
• Elektromos jósági tényező (Electrical Q factor – Q_es) a rezonancián a villamos átalakító (motor) csillapítottságát jellemzi. Értéke 0,25...0,8 között van, szintén mértékegység nélküli mennyiség.
• Teljes jósági tényező (Total Q factor – Q_ts) a mechanikai és az elektromos folyamatok oszcillációra gyakorolt (vagy okozott) teljes veszteségét jellemzi. Q_ts = Q_ms X Q_es (replusz művelet).