Üdv mindenkinek!
Ma takarítás közbe előkerült 2 nagy LCD panel. Sajnos egyiken sincs HD44780 ra utaló jel. A kisebbiken 12 tüske van, T7777 es ic k szép számban és egy T6861b.
A címkén Toshiba TLC-364A-121 (alatta) G9E00448. Legfelül: Toshiba ZQ8036-304.

A másik kijelző (ez a nagyobb) 18 tüskés csati, OKI M5279 7966 és M5298 7X07 es ic vannak. A címkén: Epson ECM-A0080-1 (alatta) 8807F3

A képeket csatoltam

Szerintetek lehet belőlük valami értelmeset csinálni?
A google nem segített.

Üdv!
Nagyon "baba" a kijelzők!
Természetesen ezek még használahók, de én ebben nemtudok segíteni! :no:
De ha elnézel a "színes LCD + PIC" topicba, akkor pici -t keresve, szerintem ő tudna segíteni neked!!!
Remélhetőleg a proramozás megy, mert ennek hiányában, nem tusz mit kezdeni a kijelzőkkel!
Remélemsikerülvalamit kitalálni!

Először, ne vedd sértésnek, de szerintem van már egy pár LCD-és téma, sőt ahogy most néztem még te nyitottad ezt is Link.

Másodszor, -ez ampervadasznak szól- szerintem nem csak 1 ember fog tudni segíteni, hiszen erre van a fórum....

Harmadszor, a kijelzőkről, csak sor és oszlopmeghajtók vannak rajta, szóval valamilyen vezérlő nélkül (pl SED1335), sajna nem sokat tudsz vele kezdeni, esetleg ha nagyon megy a programozás írhatsz hozzá "saját" vezérlést. A Toshiba IC-hez sajna még adatlapot se találtam, de a OKI-sokhoz van.

Azt hogy mit szeretnél vele kezdeni az neked kell eldönteni, csinálj belőle szkópot, már ha sikerül működésre bírni .

üdv

Üdv!
A programozás (ha pic ről van szó) elég gyerekcipőbe jár nálam. Sikerült előásni a nagyobbhoz tartozó laptop darabjait, megpróbálok életet lehelni bele.
Ez egy sima ff cucc (szerencsére).
Ha sikerül feléleszteni akkor vajon hogyan tovább?
Gondolom a vezérlő az alaplapon van és gyanítom, hogy több lába van mint ahányyal meg tudok barátkozni, ráadásul SMD
Régen is volt egy hasonló kijelzőm de azt megpróbáltam életre kelteni egy táppal ami saknos némi füsttel tudatta, hogy nem kellett volna
A kicsiből szerettem volna pl egy bazinagy órát csinálni amit félálomba is látok.
Olvasgattam itt olyat, hogy ldc panelt monitornak de az nekem elég rágós falat lenne.

Laptopokba (régiekbe) általában az alaplapon, illetve egy külön kis panelon van a "videókártya".

Az OKI IC adatlapjába biztos bele van írva a működési elv, de mikrokontroller programozás nélkül nehéz dolgod lesz.

üdv

Itt nincs külön panel, minden az alaplapon van.
Gondolom nem olyan egyszerű beindítani mint egy hd44780 al rendelkezőt.

vezérlő nélkül nem egyszerű, egy normális vezérlővel "hasonló" a hd44780- hoz.

Ird le az alaplapon lévő vezérlő IC tipusát.

A csati környékén ezek vannak: V-6355D-F, MB62H183, MB64H122
Ezek zözül az első kettő hasonló a kijeltőn lévőre a harmadik egy 64 lábas dip tokos.
A masinát sikerült feléleszteni és a kijelzőn megjelentek a bios részei is.

Soucre2: Megjegyzem, senkit nem akarok megbántani, elnézést!
Sajnos én csak arra gondoltam, hogy mondjuk a lábkosztását, és egy adatlapot pici -is tudja (és nem az egész kijelzőre egy komplett vezérlő kapcsolást, meg programot irjon helyette!), na mindegy csak segítőszándék vezérelt!
Egyébként teljesen egyetértek veled!
Thowra: A moderátorok tényleg rádfognak szálni /és ez még csak a jobbik eset/, aki hasonló problémával küzd, az egy "millió" topicot, átkell olvasnia, és nemtudja hová válaszoljon, mert több ilyen topic
van!

Üdv!
nem szeretném magamra haragítani őket, jó fiú leszek.
Próbálkoztam a kijelzővel de nem lettem okosabb.
Ha meglenne a vezérlő minden része akkor is fennáll a kérdés, hogy mivel lehetne meghajtani?
Közbe megkerült a kisebbik alaplapja s, Toshiba dc2034p122A van benne.Ennél voltak olyan rendesek, hogy a lábaktól kicsit távolabb jó nagy forrpontokat hagytak mind a 4 irányba így ha ezzel lehet valamit ügyködni akkor a dekopír fűrésszel ki tudom termelni az smd cuccot és használhatom

Azt kétlem, hogy a dekopirral, olyannyira kitudnád, vágni az öszes alaktrészt,hogy azt használni tudhassad, de hát tetudod!
A kijelzőt semmire nemtudod használni, főleg ha a lábkiosztással, sem vagy tisztában (... arról nem beszlve hogy adatlap és programozási alapimeretknél, nagyobb tudást igényel! Jelenleg én is tanulok, proramozni! )

hi

meghajtani , bármivel amivel meglehet , nem sértés, de mielőtt egy ilyen LCD modult használni szeretnél, nem árt tisztába lenni, valamilyen programozási ismerettel, legyen az PC vagy mikrokontroller.

Másrészt mind említettem egy ilyen vezérlő nélküli LCD sok esetben csak dísznek jó.

Szerintem szerezzél be karakteres LCD és azzal próbálkozzál kezdésnek, az oldalan Topi írt egy cikket ezekről a modulokról, abba nagyon sok minden le van írva.

üdv

Üdv!
A pic programozást most tanulgatom, adatlapot nem találtam.
A vezérlő ic kitermelhető fűrésszel, a lábaitól 1 centire van forrfelület a lábaknak.

Mekkora kijelzok ezek? Meretek?
44780 -at nincs miert grafikus kijelzon keresni.

Üdv!
A PC n foglalkoztam pascallal, delphivel.
A pic programozás még új nekem, tanulni kell.
Karakteres lcd t már használtam, azt ismerem.

Üdv!
A nagyobbik: 21,5x16,5 cm a kisebb:23x10,5 cm (kijelző méretek)

Na helló mindenkinek van nékem egy Epson EA-D20025-ER-S kijelzőm de sehol se találok róla adatokat se a vezérléséről (az lenne a a jó ha HD44780-as lenne) se arról hogy melyik kivezetés mi! Ezt egy kivégzett troliból szerváltam (ez abba a gépbe van amibe a megállókat meg iesmiket nyomkodja! ) Valaki segítsen mert szeretném felhasználni.

Az érdekes, hogy semmit nem találsz róla... talán más goglit használunk? Kettő van tényleg?

Na tessék, most az egyszer

Hát az lehet vagy a piszok velem szórakozik... Azért

Nincsmit!

Sziasztok!

A cégünknél kidobáltak pár dolgot. Én mentettem magamnak egy irodai, okos (csak központtal működő) asztali telefont, az LCD-je miatt.
Szétszedtem és most nagy fejvakarásban vagyok. Hat soros és kb 20-22 karakter hosszú minden sor (ez sajnos nem látszik). A modul hátlapján SANYO IC-k vannak. 1db LC7981, 1db LC7942, 2db LC7940, és van még egy tömörebb tokozású (alig lehet elolvasni) LC3518BWL-15.
Próbáltam egy képet készíteni róla, de a telefonommal nem sikerül jót. Próbálok szerezni makrós gépet és majd azzal lefotózom Nektek.
Szerintetek, csupán az IC-k adatlapozása után, vagy egyéb úton megszólalhat nekem ez a kijelző, vagy dobjam a minden éjjel ugató kutya után?

Ha mátrixpontos kijelző, akkor valószínű hogy azok a sor, és oszlopvezérlők lesznek. Protokoll nélkül meghatani nehéz lessz. és ha nagy sebesség kell, akkor már FPGA alkalmázsa elengedhetetlen...

Szerintem nagyon olyan, mint egy 2x16-os standard lcd modul, csak ebben 6 sor van.
Őszintén megmondva nem tudom mi a különös ismertetője egy matrixpontos LCD-nek.

Ha az egy 6X16 vagy 6X20 -as modul is létezik, és ezek 1X8 vagy 2X4 bites üzemmódban használhatóak.

Ha a kijelzőmodul külön van a vezérlő áramkör többi részétől, akkor nem lehet nagy gond szerintem.

Én mind a kettővel, összefutottam, és volt pontmátrixos nem duom mekora felbontású LCD kijelzővel, és rendes 6X16 ,vagy 6X20 karakteres kijelzővel. Akarakteres kijelző amúgy 5X7 pontmátrixot tartalmaz, ebbe egy karater simán kifér, általában csak karakterek kiiratására jó, de a CG_RAM ba irva bármit ki lehet "rajzolni" vele, már ami 5x7 mátrixba belefér.
A pontmátrixos kijelző, egy példáúl 320X240 pixel felbontású LCD, erre garfikát karatert bármit kilehet írtani, de ennek már a vezérlése sem egyszerű. A kétszínű "kér bites" kijelző még viszonylag egyszerű lehet vezérelni, de ha annak árnyalatait kéne elő állítani, akkor ahhoz már a szín bitmélységet is növelni kell (4 8 16 32). A mai 32 pontmátrixos kijelzők nagyon szép képet képesek adni. Ekkor a lábak száma is nő, és hogy lépést lehehessen atrtani, vele kell egy processzor ami ezt képes gyorsan lekezelni, én még nagyon nem értek még az efélék programozásához, de jó lenne megtenulni!

Na így 13 évvel később, az Epsont beizzítottam
A panel hátulján lévő IC-k alapján nagyjából rájöttem hogy működik.
640x200 pixel a felbontása.
Utána PIC18F-re (18F2520, majd 18F26K22 mert ez utóbbi adatlap szerint tud menni 64MHz-en is) írtam progit (szigorúan asm). Egyelőre a PIC memóriájába van berakva a kép, amit Delphiben írt programmal gyártok le az egyszerűség kedvéért
Így ilyen magas PIC órajellel 46 fps-t tudtam elérni.
Egyetlen szépséghibája, hogy van két vízszintes és függőleges vonal, amit nem tudok hogy én rontok el valamit, vagy a kijelző hibája.
A kijelző még évekkel ezelőtt jutott hozzám, Norberto által. Azóta most vettem elő egy pár napja először, és mondom kezdek már vele valamit.

Ügyes vagy.
Szerintem azok a vonalak a kijelző hibái, ráadásul mintha látszana némi eltérés is a mezők tónusa között. De attól még hogy "kishibás", működik és tanulni tökéletes.
Programozási hibával ilyet szerintem nehéz lenne csinálni.

Köszi!
Lehet összekötöm még egy STM32-vel, és csinálok belőle órát
Bár lehet a PIC is elég lenne hozzá, anno 512x64-es ehhez nagyon hasonló kijelzővel csináltam órát. Sajnos egyszer lent volt a földön, és ráesett a multiméter az asztalról.. A multiméternek semmi baja nem lett, de a kijelző totálkáros lett

Talán össze lehetett volna hozni egy Arduinoval, láttam már a neten grafikus kijelzőt USB csatlakozású megjelenítőként használni laptophoz, mint nagyon kicsi másodlagos kijelző. Az lett volna a lehető legérdekesebb felhasználás ehhez.

Ehhez hasonló megoldásra gondoltam.

Szia,
Nem tudom mennyire vagy otthon az LCD-k világában, de amelyik a topicnyitó és saját kommentemben van, az egy kvázi vezérlő nélküli LCD. Ami azt jelenti, hogy nem elég neki elküldeni melyik képpontot kapcsolod be/ki, Neked kell megoldani a sorok/oszlopok léptetését.
Mint ha lenne egy sima LED mátrixod. Annyi a "könnyítés", hogy itt vannak shift regiszterek, amikben el lehet tárolni egyetlen sor (tehát itt most 640 bit/képpont) tartalmát. Utána ezt ki kell léptetni (latch) magára a kijelzőre, és feltölteni a következő 640 képpontot. Ha ez megvan, aktiválható a következő sor (a 200-ból). És ezt egész gyorsan kell csinálni (itt most másodpercenként bő 9 ezerszer).
Mindezt úgy, hogy nincs a kijelzőről adatlap.
Jó, mondjuk a rajta lévő IC-kről már van, azok alapján már utólag azt mondom hogy egyértelmű.
És igen, biztos arduinoval meg akármivel is meg lehet csinálni, meg PC-vel összekötni, valamikor 2010-ben csináltam olyasmit, jó móka az is. Akkor még szerencsére nem volt ez az arduino hype, nem akarták az emberre rásózni a kiló lisztet is "arduino kompatibilis" címszó alatt.