Hi, a notebookom töltésére miért kell 19V 3,42A, amikor az akksi feltöltött állapotban csak 11,72VDC 4A-t szolgáltat?

Hálózatba táplálás....
Szerintem mindenképpen ez a leggazdaságosabb megoldás. Szél-generátor-inverter-adveszmérő.
Persze ez is csak addig és ott megy ahol a szolgáltatóval aláírható egy szerződés és nincsenek műszaki okok ami miatt elutasítja. Az köztudomású, hogy alanyi jogon jár mindenkinek 32A, és ha ezt mindenki meg is kérné, bizony szarban lenne a szolgáltató, át kéne építenie a hálózatát (a mi pénzünkből épült valamikor, csak eladták neki és most élvezkedik és profitot szed....) amit nem szivesen csinálna, mert nagy beruházás lenne, a következménye pedig az lenne, hogy műszaki okok miatt már nem tagadhatná meg a termelt áram kötelező átvételét! A vissza táplálás elvileg 3*32A-ig újfent alanyi jogon jár... persze akadékoskodnak.
Kisebb községekben, város szélén a kábel keresztmetszet miatt szokták elutasítani, ill. amiatt, hogy messze van és kicsi a 0,4kV-os tanszformátor.

Üdvözöllek!
Jó lesz az helyette,nyugodtan berakhatod.Én raktam be 12A diódákat is,az is elég,mert a "Maci" még most is vidáman duruzsol. Természetesen a dióda feszültsége is lényeges,de az 500V oda is elég.Örömmel olvasom,hogy Te a szomszédos országban élő is a fórumra akadtál és nem restelled átolvasni ezt a rengeteg anyagot,nem fogod megbánni.Sikeres építést kívánok,ha segítség kell,minket megtalálsz s ,ha elfelednénk,hogy külhoni vagy,kérlek,figyelmeztess bennünket,köszönöm!

Elvileg birsz ilyet csinálni:



De egyelőre nem tiszta számomra, hogy ebből miért lesz a memóriában hexadecimálisan: 0A 61 01 62 02 63 03 64 00. A végén a 00 világos, a 0A-t nem értem, hogy hogyan keletkezett a 12-ből...

Ez egy baromira elavult kapcsolás, valamint az adatok biztosan tévesek. A kapcsoláson +-90V van. Az IRFP9240 12A-t bír folyamatosan, tehát már 4 Ohmon halálon mozog. Zenei jelnél működhetne 2 Ohmon, egy ideig, de az üzembiztonsága nulla.
Ez a p-csatornás fetes cucc egy régi megoldás, amikor még nem voltak megfelelő meghajtó IC-k. Mivel a p-csatornás fetekből az anyagtudomány jelenlei állása nem nagyon tud kihozni jobbat, ezért célszerűbb végig n-csatornás feteket használni.
Egy pár IRFP250N a cikkemben lévő kapcsolással sokkal többre képes...

Egyébként 100W-on 85%-os volt a hatásfok de 205W -on már csak 70% gondolom 30% elfűt.Fetek 25-30fokra melegszenek azzal nincs gond.Viszont a schottky is rendesen melegszik pedig úgy emlékszem 12A-osak.

Sziasztok!
Segítséget kérnék elektromos kerékpár javításához. Egy barátomtól kaptam a bringát, üzemképtelenül. A vezérlő elektronika teljesen összeolvadt. Először is: mitől mehetett így tönkre?(Úgy tudom másik bringa akksiját is belepróbálták,és az lehet, hogy fordított polaritással került bele) Szervíz ajánlott új vezérlést, de mielőtt megvenném szertném megtudni,hogy a motor üzemképes-e? Miként kell kimérni? Kerékpár adatai: Polymobil PA027(cikksz.A018) Papírjai nincsenek,adatok netről: motor:36V/240W;0,98Nm;4,5A;max.12A;zárt forgórészű szénkefe nélküli brushless.(szétszedve még nem volt) A motorból csak 2 szál vezeték megy a vezérlésbe.

Sziasztok!

Új vagyok még tonertöltésben, ennek megfelelően lenne is egy kérdésem.
Töltöttem egy 12A-s HP tonert. Azonban az eredmény nem olyan lett, mint vártam.
A nyomaton kereszt irányban, sávosan erősödik és gyengül ciklikusan a kinyomtatott szöveg.
Először OPC-re gondoltam, azt kicserélve a hiba megmaradt.
Most a mágneshengerre (ezt hívják developernek, ugye?) gondolok, hogy valamiért az nem tudja egyenletesen biztosítani a festékellátást.
Amikor szétszedtem a tonert, kivettem a developert is. Ez 2 részből áll; egy külső hengerből és egy belső mágnesmagból.
Szétszedésnél a developer külső részét áttöröltem denaturált szesszel. Talán ezt nem kellett volna? Vagy a magot raktam volna vissza rosszul?
Köszönöm a segítséget!

Hello!
Az igaz, hogy a Fet-el nagy áramokat lehet kapcsolni, de a tranyókkal is. A Fet-eknél kisebb lehet a maradék feszültség, így a hőtermelés is. Plusz a Fet-nél nem kell vezérlő áram, feltéve, hogy nem gyorsan működtetjük.
De a hangsúly nem ezen van, hanem amit írtál, hogy "kapcsolni". Mert itt nem kapcsolja a tranyó a lámpát, hanem közel analóg módon szabályozza. Amikor meg a T1 zárja, akkor teljesen analóg módon.

A kettő között a különbség a félvezetőre jutó teljesítmény. Ha pld. 10V-ról egy 10ohm-os ellenállást működtetünk, akkor ez terhelésnek 1A-t és 10W-ot jelentene. (P=U*I)

Ha kapcsoljuk:
Ha ki van kapcsolva a tranyó, meg van a 10V, de nincs áram. Így fűtőteljesítmény sincs.
Ha bekapcsoljuk, akkor folyik az 1A áram, és a tranzisztornak van kb. 0,2..1V maradék feszültsége. Ekkor a legrosszabb esetben is a veszteségi teljesítmény 1W.
Tehát 10W kapcsolása mellett, a veszteség ami a tranyót fogja fűteni, 1W.

Ha analóg módon szabályozzuk: (tehát a tranyó olyan mint egy szabályozható ellenállás)
Ha le van zárva a tranyó, akkor nincs áram, tehát veszteség sincs.
De ahogy nyit a tranyó, a tranyón csökken a feszültség, a terhelésen meg nő. Így a veszteségi teljesítmény fokozatosan nő a tranyón, majd átterhelődik a terhelés felé.
Amikor a tranyó már teljesen ki van nyitva, akkor a veszteség azonos a kapcsolt tranyóval.
De a leg rosszabb helyzet akkor van, mikor a feszültség megoszlik a két eszköz között. Tehát 5V (a 10V fele) a tranyón, míg a másik fele a terhelésen van. Így az áram 5V/10ohm=0,5A lesz. Vagy is a veszteségi teljesítmény 5V*0,5A=2,5W lesz.
Avagy a 10W hasznos teljesítmény szabályozása esetén a maximális veszteség 2,5W lesz, vagy is a negyede.

Egy izzónál kicsit rosszabb a helyzet, mert ott az izzón hiába csökken a feszültség a felére, próbálja ugyan azt az áramot fenntartani mint 10V esetében. Vagy is 5V esetében ott nagyobb a veszteség, mondjuk valahol félúton van az áram. Ha 0,75A folyik, akkor 3,75W-ra adódik. De így a maximális veszteség, sem a félfeszültség közelében lesz, hanem alatta.

Tehát ennyit az analóg szabályozásról. De ha ebben az üzemmódban Fet-et alkalmazunk, akkor sem járunk jobban. Mert az ugyan úgy áteresztő fokozatként működik, mint a sima tranyó.

Ha viszont kapcsolni szeretnéd a lámpát, akkor oda komparátorra lenne szükség. Tehát vagy hiszterézisese eszközre (NE555 CD40106 CD4093) , vagy legalább pozitív visszacsatolásra (egy plusz tranyón keresztül). Aztán a végtranyóval már lehetne kapcsolni. (Alapból a T1 felé lehet pozitív visszacsatolást készíteni a lámpáról egy ellenállással a T1 bázisába, hiszen a T1 és T2 is fázist fordít..)

Rendelni meg nem érdemes egy-két alkatrészt, a későbbiekben úgy is szükséged lesz rá. (A teljesítmény tranyón kívül a kistranyókat meg szinte minden régi dologban találsz.)
Tirisztor meg mindenképpen kell, ha azzal akarsz építkezni. De annak megfelelő lehet pld. egy TIC126M ami 12A-es. (itt 244Ft)
üdv! proli007

Egy 14V 1,42A os trafó lesz benne, mert fogyasztókat nem fog vinni a töltő, csak tölteni.
Mekkora biztit érdemes beletenni?

Üdv
Megtudnátok mondani 10 - 12A os áram továbbításához mekkora kapacitású kondenzátor szükséges? hogy tudom ezt kiszámolni?

Azt hiszem egy picit alaposabban sikerült ebbe a témába belemélyednem, de nem bánom, mert ezt-azt jobban látok. Például, hogy oszcilloszkóp nélkül ilyesmit megépíteni, beüzemelni nem lehet. Nagy segítségemre volt az xoscope ( hangkártyás oszcilloszkóp ). Viszont egyelőre ez a korlátom is. Néhány kHz-ig alkalmas csak a vizsgálatokra. Nagyobb frekvenciára már valami komolyabb műszer kell.
Egy másik tapasztalat, hogy ezek az EI magos transzformátorok erre az inverteres dologra nem igazán alkalmasak, a különbség annyira érezhető a torroid javára.
A legfontosabb és legszomorúbb tapasztalat viszont, hogy a transzformátorból csak úgy lehet megfelelő teljesítényt kivenni, ha a vas megfelelően van gerjesztve. Ez a gerjesztőáram viszont elég sok áramot felemészt üresjáratban is.
A kísérletezéshez használt kapcsolás rajzát ide teszem mellékletként, hogy más is okulhasson a dologból. Mondhatni jó-jó, de nem az igazi.
Sajnos a 100VA-es 2x12V-os trafóval nem sikerült elindítani a hűtőkompresszort ( névleges 120W ). A hűtőszekrényen meg most nem kísérleteztem, mert azon most teljesítménymérés megy.
A kapcsolást háromfajta trafóval próbáltam ki. Az első ahogy azt korábban írtam egy 1,8VA-es pici trafó volt, hogy a közvetlen életveszély ne álljon fenn, ha valamit rosszul csinálnék. Némi tapasztalat ezzel is született. Azután egy szintén panelba ültethető, műgyantával kiöntött trafó következett, ennek a teljesítménye 30VA. Ezzel már sikerült a 18W-os lámpámat működtetni. Ezt kipróbáltam a módosított szinusz jelalakkal is, mert kíváncsi voltam arra, hogy a PWM-es megoldás mennyivel jobb. Eredményként csak annyit, hogy jobb, bár a jelalakon kicsit keskenyítettem, mert a trafó 2x6V-os kivezetéssel rendelkezik. Az első próba meg egyből 400V feletti értéket mutatott. Szóval úgy állítottam be a jelalakot, hogy a 45W-os ventilátorommal terhelve a trafót a kimenő fesz 110V körül legyen. Azért ennyi, mert a PWM-es megoldásnál ez volt a maximum. A mérési eredmény:
módosított szinusz üresjárat: 1,03A / 293V terhelve: 1,17A / 107V
PWM szinusz ( 5kHz ) üresjárat: 2,53A / 243,5V terhelve: 2,25A / 101,6V
Az áramérték az akkuból jövő áramot jelenti.
A harmadik trafó egy torrod volt 230V / 2x12V kivezetésekkel 100VA névleges teljesítménnyel. Mivel ennek a kivezetései 10V-nál nagyobbak, ezért nagyobb gerjesztést csak némi trükkel tudtam elérni.
Szinuszos PWM-mel üresjáratban 1,55 A áramfelvétellel 218V-os kimenő feszültséget mutatott, terhelve a 45W-os ventilátorral a feszültség már esett, így 2,82A-es áramfelvételnél 185,3V-ot lehetett mérni. Ahhoz, hogy egy picit feljebb vigyem a feszültséget, a szinuszjel helyett trapézjelet állítottam be. Itt 12 lépésben érte el a maximális kitöltést és a félperiódus végén is 12 lépésben csökkent nulláig. Így az üresjárási feszültség 1,66A-es áramfelvételnél 223V-ra módosult. Terheléskor a feszültség leesett 194V-ra. A hűtőkompresszoros próbánál több mint 13A-re ugrott az áramfelvétel, viszont a feszültség leesett 80V alá.
A konklúzió az, hogy mégiscsak kell egy nagyobb teljesítményű trafó, de még mindig nem győztem meg magam arról, hogy szükséges lenne a 500VA feletti teljesítmény a hűtő elindításához. Ha sikerülne szert tennem egy 150-200VA-es trafóra, akkor a kísérletet megismétlem azokkal is, de már nem látok olyan nagy fantáziát ebben a dologban, mint amikor nekiindultam. A trafó üresjárási vesztesége elég magas. Valahogy a vezérlést úgy kellene kialakítani, hogy amíg üresen jár a trafó, addig csökkentse le a teljesítményt, s csak akkor adjon rá kakaót, ha érzékelhető a kimenetre kapcsolt fogyasztó, különben üresjárásban lemerül az akku. ( Lehet, hogy épp emiatt volt sokszor sötét a vasúti kocsiban is, amikor a szerelvény az állomáson állt. Vagy csak egyszerűen rosszak voltak az akkumulátorok. )

A projektet köszi. Amit érdmes belőle átvenni szerintem, az a trafó kimentén levő szűrő. Ha nem tettem a trafó kimenetére kondikat ( eleget ) a műszerem kiakadt, ami elég magas feszültséget jelent ( nem tudta megmérni ). A 100VA-esnél 6db 100nF + 2db 470nF + 1db 1,7µF kondi kellett, hogy a műszer ne akadjon ki.

Átalakítás nélkül sehogy. 250-300W-os tápegységek szoktak ennyit tudni 12V-on. Mi van ráírva?
Csak szorozd be a 12A-t és a 12V-ot...már az 144W...
Inkább egy 300W körülit építs át...
De ahhoz, hogy ezt tudja, mindenképpen át kell állítani a feszültség figyelést a 12V-os ágra, védelmet kivenni, vagy átalakítani. Emellett a diódát cserélni egy nagyobbra, puffert növelni...

Üdv
Inhouse

10-12A. ÉS ezt hogy lehetne megoldani?

Sziasztok!
Nekem is szükségem lenne segítségre - és reméltem, hogy tőletek kaphatok.
Csináltam egy egyszerű akkutöltőt, amivel - gondoltam - hogy a 70Ah-s akksit is tudom tölteni (a trafója akkora mint egy sárgadinnye, a Graetz-hidat készem vettem, és azt hiszem 12A-t bír. Tettem bele még egy kondit, meg kukáztam egy ampermérőt. Ja, meg biztosítékot - szerencsére. Igen, mert mikor rátettem az akksira, a műszer kifeküdt, és 3 sec alatt kiolvadt a bizti is. Szóval, nekem is kellene valahogy korlátozni az áramot. (Olyan 7-8A-t még lehetne kergetni a rendszeren)
Hadd kérjek tőletek valami egyszerű, és egzakt megoldást (úgy ám, hogy én vagyok a Józsi-bácsi, deres hajjal, és gépész végzettséggel!
Üdv. J.

Megoldódtak a problémák. Egy kicsit gyanus volt nekem az ic és egy kicsit vizsgálgattam. Kiderült hogy nem igazán stabilizás rendesen,úgyhogy szereztem egy másikat és azzal már minden rendben van. 27V-ot kap az ic és 12V 25mA-el van leterhelve és nagyon jól bírja,persze megfelelő hűtőbordával. Azt szerettem volna még kérdezni hogy ugyan ebbe az ic-s dologba bele férne-e még egy venti,ami 12V és 0,12A fogyasztású?

Amint vottokar fórumtárs írja,ez a rajz az általa módosított variáció,bár valóban üzemel egy gépem,amiben a meghajtó áramkörben IRF630 fetek vannak.Még nem késő,keresd meg a másik rajzot Bővebben: Link és azt használd.Megnéztem a mellékelt IGBT PDF doksit,szerintem bőven jó 2-2 db oldalanként (talán még 1-1 is elég lenne),ha jól bogarásztam ki a gyatra tudásommal,pozitív a hőmérsékleti együtthatója,ennek ellenére javasolják a párhuzamosítást.Még nem esett szó,ha emlékeim nem csalnak,a vezetékek terhelhetőségéről kapcsoló üzemben,az okosok szerint akár 10-12A/mm2 is lehet,természetesen hűtéssel.Ha valamiben tévedtem,kérem javítsatok ki.jimmi12 észrevételeit fogadd meg.

Hellosztok lenne egy problémám!!!
Van egy Amilo Fujitsu siemens laptop akksim és kéne hozzá egy töltés vezérlő!!
Lm 317T vel meg lehetne e oldani a töltés vezérlöt?
A táp is meg van hozzá de nem tudom hogy abban van e töltésvezérlő!
Az akksira az van rá irva hogy 10.8V 4000mAh
Ehhez mekkora töltöáram és fesz kell???
A gyári tápon pedig 19,4V 3,42A!
Válaszotokat elöre is köszönöm!
Ha igen akkor milyen rajz alapján csináljak töltésvezérlőt van az akkupakban elektronika de ondolom az a balancer lesz és nem a töltésvezérlő!

Üdv!

Tehát a LED-ek nyitófeszültsége 20mA áram mellett 3.5V. Ez fontos információ, így ha 12V-os akkumulátort feltételezünk, akkor asszongya: R= (Ut-2*Uak)/Iak= (12V-2*3,5V)/0.02A=250ohm. (240ohmos van hozzá a legközelebb)

Melegedni egyáltalán nem fog. És igen, a nem szabályozottnál csak az ellenállások, és a ledek kellenének. Ha nem szabályozod, akkor 3 LED is mehet sorba, viszont akkor már csak 100ohm legyen az ellenálás értéke.

Helló! Bocsi, hogy ennyire későn írok, de most van időm megcsinálni ezt a töltőt. Egy kis segítségre szorulok mert kicsit kevesebb mint fél év csináltad meg a kapcsolást és van egy pár dolog amit nem értek. Amit csináltál utoljára annak a B1-es pontja megy rá az akksira? A relé töltés kimenet fele meg rámegy a töltőre ami egy trafó és egy egyenirányítóból áll. Elég egy 230V/14V 1,42A es trafó?
Kell elé biztosíték? És az egyenirányító másik fele ugyanúgy közvetlen megy az akksira?

Lehet, hogy picit hülyeségeket kérdezek (ezért előre elnézést kérek), de így biztos, hogy meg tudom csinálni.

köszönettel: nemerei

Szia!
Kis segítséget szeretnék kérni. A mellékelt ( múmia...1957-es) motorról lenne szó, ami tökéletesen teszi a dolgát 3 fázisról, és egy kis egyhengeres kompresszort hajt. Mivel nálunk nincs 3 fázis ezért szerettem volna 230V-ról használni.
Mint az az adattábláról kiderül ez a motor 0.6kW-os azaz 0.816LE-s, a 3x220V-os oldalon papírforma szerint 2.8A-t vesz fel, és ez igy rendjén is lenne (616W-jön ki). Az üzemi kondenzátor általánosságban véve egyfázisú 220V-os hálózatnál 50Hz-en mintegy 35µF/LE a 80%-os tartós teljesítmény, valamint a 30%-os indítónyomaték eléréséhez. Namost, van két kondim az egyik 14 a másik 16µF/400V polarizálatlan nagyfesz típus. Ezek össz. eredője 30µF ami szinte ideális lenne ehhez a felhasználáshoz. De csak lenne....mert az istennek se akar úgy működni ahogy az kellene.
Bekötöttem sima csillagba 230V-ra 30µF-al (tehát nem megbontott csillagkapcsolásba), és mértem:

Főáram 30u-val: 1.02A
Főáram 14µF-al: 0.67A
Főáram kondi nélkül:1.22A
Induló áram : 2.2A
Segédáram 30µF-al: 1.69A

Valamit nem értek.Ha kondi nélkül 1.2A, 14µF-al 0.67A és 30µF-al 1.02A az áramfelvétele, akkor elméletileg az elérhető legnagyobb áramfelvétel a kondi nélküli állapot lenne(?!), tehát 1.2A? Ha igen akkor is "csak" 280W a leadott teljesítménye. Ez nagyon messze van a 2/3 tól(a 400W-tól). Vagy inkább vegyem figyelembe a segédáram 1.69A-ét? Eddig kellene tudnom növelni a főáram felvételét a segédkondi növelésével?
Igazából azt sem értem miért nagyobb az áramfelvétel kondi nélkül.
Elméletileg akkor jó, ha megegyezik a főáram és a segédáram felvétele.
Már mindegyik bekötést kipróbáltam: csillag-megbontott csillag-delta, de egyik sem hozta a várt eredményt.
Elnézést a sok kérdésért, de már teljesen össze vagyok kavarodva.

Aztán meg néztem az alsó oldali fetemet. Azon látszik, hogy lebeg a fet D-S.
Ilyenkor mit lehet tenni?
Az is baj, hogy ha meg terhelem tisztességgel, akkor be zuhan a fesz. Tehát relatíve kis terhelésnél a kimenő fesz 13,1V, és az áram 2,56A Ez 33W.
Tovább növelve a terhelést, a fesz be esik 9V-ra, és az áram meg 9,82A. Ez meg 88W. Nagyon kevés egy Ae:2.26cm² magtól.

Tapasztalatom alapján, nem csak területenként más.
Ugyan azon ügyfélszolgálati irodában,ügyintézőnként is más és más.
Kb.3 hete adtam be utoljára új mérő igénybejelentést, kedvenc(tapasztalt,25 éve ELMŰ-s) ügyintéző ismerősöm
utolsó munkanapját töltötte az ELMŰ-nél, betanította éppen az utódját . Beszélgetésünk során több érdekességre is fény derült.
Budapest környékén van néhány lakópark, néhányban a kivitelező olyan komoly hálózatot épített, hogy amíg máshol 32A az alanyi jogon járó, van olyan ahol 3x50A,bárkinek aki igényli ingyen! Erről szinte senki sem tud.Mivel ez az ügyintéző elment ebből az irodából,(és csak Ő tudja melyik szekrénybe tette az erről szóló belső utasítást, az utódja semmiről nem fog tudni.Jelenleg ha ügyet szeretnénk intézni, el kellene olvasnunk pontosan a hálózati engedélyes üzletszabályzatát, és ezzel a kézben kellene leülnünk a műszakis ügyintézővel beszélgetni!

Köszi.De lenne még egy kérdésem.A BDW94-es pnp is megfelelne helyettesítőnek?Mert ez is PNP tranyó.A BD 246-os 45V 10 A bir míg a BDW94-es 45v 12A-t.

Ez piszkálja egy kicsit a csőröm ...
30-50 éves panelekben lakunk ( legalábbis a környékünk). Jó esély van arra, hogy a villanyóra-lakáselosztó közti vezeték is ennyi ideje szolgál. Mi a biztosíték arra, hogy anno terveztek( hagytak) annyi tartalékot a vezetékekben, hogy a mai fogyasztást elbírja ?

Kölökkoromban rémlik, a 10 A-kismegszakítót kicserélték 16 A-ra, hogy elbírja a mosógépet.Tavaly kaptam a 16 A-s helyett 20A-t ? Most senki nem gondol arra, hogy a mosógép néhány 10 percig terhel, simán járatja a hősugárzót, klímát - bírja a 16A- ..... és a vezeték a falban ?

Ha az óra alatti plombált kismegszakítóról van szó, azt te nem cserélheted másikra. Egyedül az áramszolgáltató nyúlhat hozzá. Legegyszerűbb megoldás, hogy kérsz az áramszolgáltatótól egy teljesítmény bővítést, 25 vagy 32A -re, vagy lehet ún. "C" karakterisztikájú (lomha) automatára is cseréltetni (pl: 20A "C", ha a 20A elegendő).

Van egy Telemechanique 115A-es MgK-m. Az legyőzi ezt. De a finder is gyárt két váltókontaktusost ilyen, sőt 12A terhelhetőségben is. De azért szeretem a 4érintkezőset, mert kontaktoronként 7A tud, és az párban ugye 14A.
Egyébként tegnapelőtt találkoztam az első kh-s finder-el, 15év alatt.

Más méréseit nem tudom kommentálni.
Az ícének szigorú és hatékony "önvédelme" van...
Nálam a hídnál 150W volt a plafon 4 Ohm-ra, +/-28V mellett.
Ekkor ugye 6,12A kimenőáramot adott le a híd.
Hogy egy tok, mekkora tápfesz mellett adna le 24,5Veff tiszta szinusz kimenőfeszt 4 Ohm-ra? Passz... nem tudom, de szerintem egy kissé túl kéne lépni a megengedettet.

Jóestét Bassmester! Köszönet a méréseredményért!
Ebből már ki lehet indulni: effektív áram 6,12A > csúcs áram 8,86 A > a csúcs áram eléréséhez 4 ohm esetén 34,62 V szükséges > végfetek maradék feszültsége ~4V > minimális tápfeszültség 38,62. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a hídnak elegendő olyan táp, mely teljes terhelésnél +/- 20V-os. Lehetséges ez , vagy nem jól számolok valamit?

Az ELMŰ-nél a tüzihorganyzott dolgokra harapnak,(földelő szonda,tetőtartó,fali horog,segédoszlopra bilincskészlet,).
Itt 32A-ig az MKh 6-os az elvárt,persze a megfolelő hosszúságú érvéghüvelyekkel.Amúgy a HENSEL tipizált mérőszekrényében is 6-os vezetéket adnak.