Sziasztok. 6P3S-E csövekhez keresnék valami egyszerűbb PP kapcsolást. Lehetőség szerint UL nélküli kimenővel (tehát a 3 vezetékes primer oldalú kimenőtrafóval) ,és minél kisebb helyszükséglettel érdekelne. Még valami: itt is szintén lehetőség szerint - előfeszítés ne legyen mert csak egy fajta tápfeszültségem van + fűtés. Valami jól bevált kapcsolást keresnék. Válaszokat előre is köszönöm.

Szia! Az elsőt változatot (ECC81/6L6, 6N1P/6P3S) egy kapott kínai donorból tuningoltam, a másodikat megépítettem (ECC83/6L6, 6N2P/6P3S). Mindkettő jól működik és ha jól van összerakva, akkor szépen is szól. A második változat az SRPP első fokozattal és FET-es fázisfordítással alig bonyolultabb, de lényegesen szebben szól, mint az első. Én inkább ezt javasolnám. A táp nagyon egyszerű félvezetős. A másodikhoz terveztem all-in-one NYÁK-ot is. Az első verzióban a 6L6-ok rácsán a gerjedésgátló ellenállások nem feltétlenül kellenek, az NFB mindkettőnél elhagyható. Én mindenképp az SRPP-s verziót javasolnám, az egy többszörösen kipróbált kapcsolás.

Köszönöm a válaszod! Azt hiszem az anódtápot 360V-ra terveztem, elvileg mindkét fajta - sima és -E változat életben marad még ekkora tápnál, nekem meg a csatornánkénti 20-25W elégséges.
Van 4 db 6550-em is, amiket "keveset használt" leírással vettem, nem teljesen ismeretlentől.
Mindenesetre, ha jót mutat, "kénytelen" leszek idővel beruházni egy új kvartettre - 6550.

Szívesen. 6P3S 400V anódfeszültségig és 300V segédrácsfeszültségig hajtható adatlap szerint. Szóval 360V-tal simán fog futni. Milyen PP kapcsolásba kerülnek majd? Gondolom a kimenőt te csinálod?

Igen, az STA25 Renaissance készül 2 példányban. Az egyik sima 1 hálótrafó, 1 anódtáp, a másik két külön szekunderrel, ca. 600VA a hálótrafó, ezen csak az anódfeszek lesznek.
Az előfok külön trafó, stabtáp, a fűtések szintén önálló trafó.
Hogy mennyire lesz jó...? Remélek, de vas az lesz benne rendesen.
A kimenőtrafó adatok megvannak, remélem a télen lesz időm megcsinálni, M102B méret, ultralineár.
A nyákok elvileg a héten készülnek el, igaz, 2 éve már megterveztem őket....
A végcsövek "drótozva" lesznek.

Szia!Ehhez , hogy lehet csinálni hálózati trafót? Vagy miből lehet kiszedni?

Régi rádió trafója lehet hozzá jó, de akkor meg kell tartsd a csöves egyenirányítást, mert úgy vannak a feszültségek kialakítva.

Vagy veszel kész trafót.

Bár mindkét eset inkább az ECL86-hoz lesz jó megoldás a 6.3V-os fűtőfeszültség miatt.

A pcl86 nak azthiszem a fűtése 14 volt.

Sajnos ECL86-ot alig találni és az ára is 5x annyi mint a PCL86-nak.

Az a trafó még egy oldalt sem visz el, mivel az adatlapja szerint 30mA a 200V-os tekercs terhelhetősége.
Érdemes lehet 1-2 ezer Ft-os roncs, csöves rádiók hálótrafóját felhasználni, de általában kettő kell majd belőlük a sztereóhoz. Így viszont mehet a PCL86 az ECL helyett, mert a két trafó fűtőtekercse sorba köthető. A működésük viszont hosszabb távon kétséges lehet. Ki tudja, milyen körülmények között voltak tárolva...
A legjobb megoldás, innen az oldalról valakivel tekercseltetni egy megfelelő trafót. Többen is foglalkoznak vele, a bolti árnál kedvezőbben.

A P emlékeim szerin 300mA-s soros fűtési áramot jelent.
Sorba kötözték pl. TV-ben a csövek fűtését és egy kb.20 wattos előtét ellenállással közvetlenül mehetett az akkor még 220V-ra.
Amúgy 13,3V.

Csak tippként írtam a márkát, az pedig nem mondta, hogy két oldal lesz.

Jómagam is két Vidi Harmónia trafóval oldottam meg a sztereó PCL86-ot, de ezeknek a régi trafóknak mai hálózaton annyival magasabb a fűtőfeszültsége, hogy a kettő sorbakötve már sok a csőnek. Olyan trafót kell szerezni, amin választható a 230/240V-os hálózat.

Igen, sajnos tényleg így van, 7V felett van a lejövő fűtőfesz. Páran ezt úgy oldották meg, hogy a primer tekerccsel sorba kötöttek egy 100Ohm/5W körüli ellenállást(pontos értéket nem tudom, trafófüggő erősen), így kb a 230 helyett csak 220V jut a tekercsre és a szekunder feszültségek is a helyükre kerülnek. Na meg nem utolsó sorban a primer sem ég le.

Én pedig csináltam egy puskás trafóból feszültség csökkentő autótrafót...

A P valóban soros fűtést jelez, de a közvetlen hálózatra kötés eléggé veszélyes, a fűtéshez lehet külön egy 15V-os trafót használni és előtét ellenállással beállítani a 300mA-t. PCL86-ja válogatja hogy 300mA esetén mekkora feszültség esik rajta 13V és 15V között bármi lehet, gyártófüggő. Pl.: Tungsram PCL86-nál a katalógus szerint 14,5V-nál lesz 300mA a fűtőáram.

Nem azt mondom hogy úgy kell csinálni,hanem azt hogy anno a csöves Orion TV-kben így volt gyárilag. Sztem a Videotonban is.
Az igazán penge "amatőrök" szerkesztettek bele áramgenerátort,ami kiküszöbölte a hálózati fesz. ingadozás generálta fűtőáram ingadozást.

Bizony úgy volt. Trafó nem volt a tévében.. csak egy előtét ellenállás, későbbiekben félhullámú fűtés diódával. Simán a hálózatról ment, még az anód is onnan jött. Működik erősítő esetén is, csak nem éppen egy életbiztosítás. Nem javallott. Szerezz egy nagyobb rádió trafót.. Mondjuk egy Pacsirta rádió hálótrafója elbírhat egy stereo PCL86.-ot, persze a fűtés megint kérdés, mert hogy ott csak 6,3V van fűtések gyanánt.. vagy sorba kötöd az EZ és a többi cső fűtését szolgáló tekercset, s megvan kb a 12,6V. Akkor diódás lesz az egyenirányításod. Vagy veszel pár száz forintos 6P1P.-t. Ott nem kell variálni sem, és a pacsirta trafó épp elbírja még a stereo 6P1PSE-t is.. ami nagyobb hangerőt is szolgáltat majd, mint a PCL86-os csövek.

Nincs ebben semmi gond, mert a TV egy egység, és kettős szigetelés védelemmel volt ellátva. Az antennán kívül semmilyen külső egységet nem lehetett hozzá csatlakoztatni. Az antenna bemenet is két nagyfeszültségű kondenzátorral volt leválasztva. Később megjelent a fejhallgató kimenet, trafóval leválasztva. A hátlapon meg volt figyelmeztetés, hogy belenyúlni tilos.

Valaki el tudná mondani, hogy lehet EL84-eket párba válogatni? Illetve mikor ráírják a csövekre, hány százalékos, akkor milyen paraméter figyelnek milyen mérési elrendezéssel?

A párba válogatás nehéz kérdés. Ahhoz, hogy párban legyenek, fel kéne venni a bemeneti, és kimeneti karakterisztikákat, valamint a meredekség anódáram függését is. Ez elég babrás dolog, ilyet legkönnyebben gyártás után közvetlenül lehet csinálni. Nagysorozatban készült csöveknél az egymás után készültek eléggé egyformák, nagy darabszám is rendelkezésre áll.
Utólag már nagyon nehéz, a párba válogatás többnyire kimerül egy adott munkapontban mért paraméterek egyezőségében.
Hogy hány százalékos a cső? Meglehetősen tág fogalom. Lehet mérni az emisszió csökkenést (anódáram) az adatlaphoz viszonyítva. Ez aztán befolyásolja a többi csőparamétert is. A viszonyítási alap a cső adatlapja, ami ipari célú csöveknél meglehetősen részletes.

Ezzel találkoztam eddig mindenütt.
Félvezetőknél sincs másként, szerintem.

Így igaz. Nagyon elvetemültnek, és vastag pénztárcájúnak kell ahhoz lenni, hogy valaki párszáz példányból heteken keresztül válogassa az aktív elemeket. Régebben erre találták ki a karakterisztika rajzolókat, de én még nem láttam olyat, hogy valaki jó sok munkaidejét ilyesmire fordította volna, még MEO -s se. Leginkább polcon láttam porosodni.

Külföldi oldalon láttam tesztelni csöveket, köztük egy meglepóen lineáris orosz csövet és karakterisztika rajzoló fényképen bemutatva. Gondolatom szerint talán ez lényegesebb is lehet, a szimmetriát meg másként megoldani, balanszolni. Fázisfordítónál látok ilyesmit, mi van akkor, ha nem a két f.fordító anódján ellenőrizzük a szimmetriát, hanem a végcsöveknél?

Ha a fázisfordítón nincs szimmetria, a végcsöveknél már igen kicsi az esély, hogy szimmetrikus lesz.

Arra gondolok, hogy a két végcső eltérő erősítéssel rendelkezik -10-20% - akkor a f-fordítónál egy kis jusztírozással nem érhetünk el jobb eredményt?

Megint csak. Egy pontban elérhető, de ettől eltérve szinte biztos nem. Azzal meg mire jutsz?

Anno, a múlt század 3/4-e táján, a Rádiótechnika Újságban volt ilyen karakterisztika rajzoló kapcsolás oszcilloszkóphoz. Elég egyszerű volt, és jó közelítéssel mutatta az eltéréseket.

A két végcső végtelenül, ideálisan lineáris, de eltérő erősítésűek, erre az esetre gondolok.

Ez érdekes lehet. Biztosan láttam is anno, csak akkor a csövik még egyáltalán nem érintettek meg.

Nem is a karakterisztika rajzolóval van probléma, egy ilyet szkóphoz seperc össze lehet rakni akár az asztal sarkán is, hanem a használatával járó macera. Egyszer még csak csak kipróbálod, aztán rájössz, hogy nem éri meg a ráfordítást, nem hoz akkora eredményt. Félvezetőnél egy munkapontban megméred a hFE -t kettő sincs egyforma, aztán párosítod a legközelebbivel, oszt jó van.