Kb nem voltál még egy klubkoncerten sem, de ez is egy vélemény, amit illik tiszteletben tartani

Annyi közös azért van bennük, hogy normálisan kivitelezni mindkettőt nehéz, hogy a célnak és az elvárásoknak megfeleljen, kár volna alábecsülni egy jó gitárerősítőt építési szempontból.

Nem voltam? Kb. 25-28 éve hangosítok és van ebben klubbkoncerttől fesztiválig a külföldi néptáncos eseményeken át minden. De ne is törődj vele.

Full amatőr kérdés de ezen a ponton mindig megakadtam. Az erősítőt a végfoktól kezdve méretezzük vagy előfoknál kezdjük? Azért jött fel a téma mert a rádió pu bemenetére egy darab fél trióda került dióda nélkül és a torzítás így is jelentős hangerőtől függően.

Az erősítő tervezése ott kezdődik, hogy a specifikációt el kell készíteni. Mekkora bemenőszintből mekkorát kell készíteni, mekkora bemeneti és kimeneti impedanciával. Eddig csak egy kocka az égász, két be, és két vagy több pár kimeneti pólussal. Aztán jön a nagy kocka kisebb kockákra (fokozatokra) szeletelése, a szükséges erősítést hány fokozattal lehet megvalósítani, aztán ezeket a fokozatokat kell specifikálni. Ezután jöhet a fokozatok egyedi tervezése erősítés, torzítás, zaj, előző, követő fokozatokhoz illesztése.
Milyen diódára gondolsz? A hangútban ritkán alkalmaznak diódákat mert nemlineáris elem, általában szintek limitálására használják, akkor pedig már nem a torzítás a lényeg.

Milyen kapcsolás az amikor a dióda ellen irányban van kötve? Néha kihagy a memória. Az előfokozatot újra szándékozom tervezni mert jeleztem nektek a gerjedést. Még a gitárról van szó de folyamatban van a zenei erősítés is. A táp és a fűtő trafó külön vason van tuti ami biztos. A PP világából átevezek az SE világába és majd eldől melyik oldal győz.

A táptrafónak a funkcióit (ha már tervezed) különválasztani felesleges, hacsak nincs más célod is vele.
A gerjedést pedig sok dolog okozhatja, megszüntetéséhez nem kell dióda, fogalmam sincs milyen diódáról beszélsz, egy kapcsolási rajz többet mondhat.

Két triódás földelt katódos kapcsolás ami nem ehhez a tárgy körhöz tartozik. Csak érintőleg hoztam szóba. Ha lesz műszerem kezdődhet a zaj vadászat. A tekercsek funkció szerinti szétválasztását az indokolta, hogy egy esetleges meghibásodás esetén elég azt az egy tekercset leszedni és nem kell még további rétegeket felszámolni. Én így láttam jónak szervíz szempontból. Ami viszont érdekes, hogy bár a cső fűtő árama 300mA ehhez képest inkább 280-at vagy ekörül szoktam mérni de a működés szempontjából lényegtelen.

A gerjedés, brumm nem zaj, a zaj a súgással, sziszegéssel azonosított jelenség.
A gerjedést jó tervezéssel, megfelelő építéssel tudod megelőzni, a zajjal nem sok mindent tudsz kezdeni, az aktív elemek kiszajúra cseréjével lehet befolyásolni.

Melyik műszerrel lehet "zajvadászni"?

Top secret NASA project. Jelenleg csak passzív alkatrészek mérésére alkalmas műszerem van. Feszültséget és áramot nem tudok mérni.

Hát ezt neked Jani1987 biztosan nem tudja megmondani. Én is még csak hírből hallottam ilyen /amúgy elég borsos árú/ műszerekről egy előadáson egy hangtechnikai cégnél.

Zajt, zajszintet korrekt módon mérni meglehetősen nehéz, ezért drágák az erre alkalmas műszerek. Ezek mérőműje többnyire kompenzált termisztoros híd áramkörökön alapulnak.
Azért saccolni lehet közönséges multiméterrel is, ha elég érzékeny. (lealábbis a kereséshez)
Azt meg végképp nem hiszem, hogy nincs a Janinak egy olcsó ezer forintos multimétere. Enélkül létezni sem lehet ebben a szakmában.

Majd kiderűl mit mér vele.

Van egy lakat fogóm de a kijelzője mindent mutat csak azt nem amit kéne. Holnap veszek másikat.

Lehet szórakozni. Csak nem visz sehova. Amúgy.. teljesen mindegy. Normális oldalt is lehetett volna szerkeszteni.

Lakatfogóval mit akarsz, most komolyan?? Na ebből se lesz semmi.

De csendben van mindenki!

Ha van itt azért valaki kérdezném, hogy aki ismeri vagy már megépítette ezt a rajzot/erősítőt, tudna-e valami építési/működési tapasztalattalatot megosztani?

Szép! Szimmetrikus!! ARC meghajtásra hajaz.
Ezt a rajzot szerintem senki nem építette meg. Rajzot nem épít senki
Ez nem erősítő, úgy hívják: torzó Egy meghajtó fokozat a sok csöveshez. Kiemelve a környezetéből. Innentől értelmetlen.
Tapasztalatot meg ingyen oszt a NET.

Hinnye

Az én szemem is kigúvadt. A nem jóját!

Lebabáztam!

Kiváló írás!

A kiválótól azért elég messze van. Egy cikk ugye azért íródik úgy ahogy, hogy az ember fia aki olvassa, az hogyha kedvet kap az építésre meg tudja azt építeni. Nos, próbáld meg azt az erősítőt a cikk alapján megépíteni. Nem fog menni. Nézd át az összes többi cikket, akár az enyémeket is, hogy azok tartalmát vajon meg lehet-e építeni a cikkben rendelkezésre álló adatok alapján. Igen, hiszen épp azért íródtak, hogy a tartalma reprodukálható legyen bárki számára.
És mielőtt még a készítője nekem esne, és zokon venné hogy a titkait próbálom kifürkészni, nem, nem akarom (plusz ettől függetlenül is megtehetném ha akarnám), ahogy azt az erősítőt megépíteni sem. Csak kicsit furcsállom a dolgot.
Ez olyan mintha írnék egy cikket amiben van egy fekete doboz (az eszköz lelke), de azt tőlem kellene megvásárolni, ergó az egész cikk úgy ahogy van nem ér semmit. És most jöhet a mínusz.

A leírás alapján gond nélkül megépíthető az erősítő. Jó a cikk, egyben van, közérthető, megfelelő a stílusa is. Téged inkább az írója zavar...személyeskedsz (másnak persze ezt nem lehet (na tessék, én is személyeskedek...)).

Én is mindenféle személyeskedés nélkül mondanám, hogy a cikk leírása elég részletes, de a lényeg az valóban kimaradt. A Kimenőtrafó tekercselési utasítása. Így egy kicsit olyan mint a népmesében, hogy hoztam is ajándékot, meg nem is... Ahhoz, hogy utánépíthető legyen kellene a kimenő tekercselési utasítása, különben nem lehet megépíteni az erősítőt. Egy cikk így lenne teljes...

Tehát ha én megépítem magamnak itthon, és esetleg azt találom hallani, hogy nem hogy a 300B-hez nincs sehol az a csudás hang de még máshoz se, akkor rosszul dolgoztam, személyeskedtem, vagy szimplán csak nem jó a cikk? Engem az írója a legkevésbé sem zavar, mivel nekem nem konkurencia (nem ebből élek).
A mostani SE-mhez van 3 fajta kimenőm, mindhárommal másképpen szól az erősítő. Pedig ebből kettő esetén még a menetszámok is 10%-on belül ugyanazok.

Amikor te az elektroncső.hu-n megírtad cikkedet, igen hosszan-hosszan ecseteltél minden alkatrész viselkedését. Példát lehet venni onnan.

De, meglehet, csak köze nem lesz a cikkben szereplőhöz. Utána meg az lesz majd a baj ha megépítik, hogy miért fikázzák, biztos süketek. Nem süketek, csak teljesen más kimenőt csináltak hozzá.
Ha tekersz egy erősítőhöz 8 féle kimenőt, akkor azokkal 8 féle hangzású lesz. És még az sem biztos hogy fel tudsz majd állítani egy olyan sorrendet, hogy a 2-es a legjobb, a 6-os meg a legrosszabb. Csak épp mind más.

Eszem ágában sincs ilyet állítani. Csak ennyit állítok:
A személyeskedés vádját visszavonom (a hozzászólásra vonatkoztatva).
Természetesen különböző kimenőkkel, különböző hang várható. Amit az erősítő hangjáról ír, azt én az ő saját építésű erősítőjére értelmezem, a saját szubjektivitásának megfelelően, nem érzem úgy, hogy nekem kötelező lenne ugyanazt hallani még akkor sem, ha az általa tekert trafóval készül. Magam részéről könnyítésnek (pozitívumnak) értékelem, hogy lehetőségként biztosítani tudja a megfelelő alkatrészeket annak, aki nem akar, vagy nem tud trafót tekerni (függetlenül attól, hogy miből él). Nincsen olyan leírva, hogy csak az ő trafójával lehet megépíteni az erősítőt, mert különben biztosan rossz lesz.