Köszi szépen.

Szivesen !

Kapható a lomexben és nem is drága: TS2576

De itt az apróban is volt, vettem is egy marékkal.
Keresd Droot fórumtársunk.

Na akkor jöjjön a szoftver... C nyelven

Próbáltam mindent felkommentezni.

Üdv!

Néhány kérdésem lenne az áramkörrel kapcsolatban:

-mivel digitális szabályzás van, így jogos kérdés szerintem a mintavételi frekvencia

-emellett érdekelne a PWM frekvenciája mekkora (igaz ezt a kódból ki lehetne bogarászni, de akkor jobban bele kellene mennem az AVR-ek lelkivilágába (eddig PIC-ekkel foglalkoztam/foglalkozok)

-a szabályzó része a programodnak az ha jól sejtem egy P szabályzó szerűség akar lenni

-a triakos szaggató rész, ha jól értem a rajzot, akkor a MOC30xx típusnak megfelelően ugye mindig nullátmenetnél kapcsol ki és be (a "be"-ben nem vagyok biztos, mert nem vagyok teljes mértékben tisztában a triakok működésével). Ha igen, akkor ha a PWM frekvenciája lényegesen nagyobb, mint a triakkal kapcsolt jel frekvenciája, akkor gyakorlatilag a szabályzásod egy ON-OFF szabályzóra redukálódik, mert nem tud olyan sebességgel kapcsolni a triak a nullátmenet kapcsolók miatt, mint ahogy a PWM megkívánná.

Sok sikert a szabályzód továbbfejlesztésében/finomításában.

Üdv:
GLaszlo

ui: A közzétett kódodat nagyrészt átlátom, hogy mit csinál, viszont mivel a triakos részt pontosan nem látom át, ezért nem tiszta teljesen a szabályzás mikéntje (nagy vonalakban megvan, hogy hogy működik, de a pontos működése nem)... Annyi is elég, ha egy olyan diagramot látok, amin rajta van a bemenőjel, a vezérlőjel, illetve a kimeneten mérhető jel szabályzás közben, persze ha ez nem gond.

Sziasztok.
Bocs hogy megint rákérdezek de még mindig nem értem hogy, hogy olvasod ki a hőelem ellenálásábol a páka hőmérsékletét. Odáig ertem hogy megváltozik az ellenálása és ez által a rajta eső feszültség is, de honann tudod azt hogy például 250 fokon mennyi az ellenálása. Vagy tisztábann fogalmazak, honnan tudod hogy egy foknál menyit változik az ellenálás

Szia!

A hőelem ellenállásából sehogyan nem olvasod le a páka hőmérsékletét. Az a termisztor, amiről beszélsz. Annak a hőmérséklet hatására megváltozik az ellenállása.

Hőelem felépítését tekintve kétféle fémhuzalból áll, az a pont, ahol össze vannak kapcsolva a melegpont, a másik vége a hidegpont. Amikor hidegpont és a melegpont között hőmérsékletkülönbség van, akkor feszültséget tudsz mérni a hőelem kivezetésein. Ez K-típusú hőelem(ilyen hőelem van abban a pákában, amihez az állomás készül, ha jól gondolom...) esetén olyan 44uV/fok nagyságú hőmérsékletváltozást jelent. Azaz ha 200 fok hőmérsékletkülönbség van a hideg és melegpont között, akkor 200*44uV nagyságú jelet mérsz. Mivel itt relatív mérésről van szó, a pákán beállított hőmérséklet függeni fog a környezeti hőmérséklettől is, mivel hőelemmel relatív hőmérsékleltet mérsz.

Remélem, hogy kb érthető, amit írtam.

üdv:
GLaszlo

Szia.

Igen igy már mindjárt tisztább a dolog. Kösz a gyors választ.

Szia!
Átnéztem a kapcsolási rajzot, valamint átfutottam a forráskódot is.
Néhány hiányosságra szeretném felhívni a figyelmedet!
1. Nincs hőkompenzáció a hőelem számára. Ez azt okozza, hogy a környezeti hőmérséklettel magasabb hőfokra fog fűteni a páka, ami elég durva pontatlansághoz vezet.
2. A műveleti erősítő offset hibájának kompenzálása is hiányzik, ami ekkora erősítésnél és a hasznos jel nagysága (inkább helyesebb lenne a kicsinysége kifejezés) miatt hibát okoz a mérésben.
3. A szabályozási algoritmus indokolatlan bonyolítása, ugyanis a Zero-cross opto triac csak és kizárólag nullátmenet környezetében kapcsol, ettől eltérő fázisban nem kapcsol be. Így az egész szabályozás egyszerű kétállású (ON-OFF) lesz.

Egyébként szép lett a nyák kivitelezése!
Üdv.

Sziasztok!

Most csak csatolnám a kimenetei PWM jelalakját, a többire majd később válaszolnék, el kell most mennem.

Sárga - Optotriakra érkező jel
Piros - Pákára érkező feszültség

Váltóáram frekije miatt elég lassú a PWM jel is.

ui.:
A képeken az az állapot van amikor már elérte a beállított hőt, és csak a környezet által elvont hőt pótolja.



tehát PWM jel (0-255) = (hőfok/5)-hőfok/50)

Szia!

Köszönöm a jelalakokat. Most már letisztult a kép. Tehát amolyan impulzuscsomag vezérlést alkalmazol /nem biztos, hogy ez a neve/ gyakorlatilag. Ebben a formában akkor akár egy bonyolultabb vezérlőalgoritmust is tudsz alkalmazni, akár PID-et is (PIC16f887-el csináltam már egyet, igaz voltak kisebb hasfájásai, amiket még idő hiányában nem tudtam kijavítani, de a hiba oka már körvonalazódott... Ha jól emlékszem 200 Hz-es volt a PID mintavételi ideje, a PIC 20 MHz-en ketyegett)

üdv:
GLaszlo

Üdv!

A napokban vzoole kapcsolásán felbuzdulva átalakítottam két korábbi pákaszabályzóm kapcsolási rajzát és egybegyúrtam. A végeredményt csatolom. A kapcsolás még élesben nem lett kipróbálva, de működőképesnek tartom én.

-Szimulátorban a műszererősítős részt ellenőriztem. A hőelemet egy 1 Ωos ellenállással és egy vele párhuzamosan kapcsolt feszgenerátorral modelleztem (ha ilyen modellel közelíthető a hőelem viselkedése, akkor valószínűleg jó lesz az erősítő is).

-A hőmérsékletkompenzáló részt csak DC módban tudtam szimulálni, a hőmérsékletfüggést nem, de számolásaim alapján jó irányba mozdul el az erősítő a hőmérséklet növekedésére.

- Az erősítők erősítéseit úgy méreteztem meg, hogy a PIC 8 bites AD-jával 2 fok/LSB legyen a mért jel (a hőelem esetén ez beállítható a trimmerrel, viszont a hőmérsékletkompenzáló rész csak úgy sacc/kb lett belőve szintén 2 fok/LSB-re.

- A PIC-ben levő átalakító csak 8 bites, így ezzekkel a beállításokkal, és némi jelfeldolgozással a programban ki lehet szélesíteni 9 bitre a felbontást, ami már bőven elég lesz a pákához.

-Nyákterv kész van hozzá, már csak meg kell hozzá csinálni a nyákot, aztán mehet majd egy próba. (A kapcsolásban olyan alkatrészeket használtam fel, amiket itthon találtam, ezért nem SMD a teljes nyákterv, azt most nem csatolom.)

PIC-be töltendő programot nem tudok még feltölteni, mert nincs kész, de ha lesz érdeklődő erre a változatra is, és elkészülök vele, akkor feltöltöm.

üdv:
GLaszlo

Üdvözöllek! Pedig már gondolkoztam, hogy vásárolok egy AVR égetőt is, de ha lesz Pic-el is ahhoz van Pickit2. Így ez is megoldódik!

Üdv!

Az AVR-es verzióval valószínűleg gyorsabban kész lesznek, mint én a sajátommal, mivel előbb az ICD2-met kell valahogy helyrepofoznom... Valamit sikerült benne ellőnöm, és nem ismeri fel a pic-eket... Amint az működik, neki fogok tudni állni ennek...

üdv:
GLaszlo

Én ezt a problémát áthidaltam úgy, hogy itt vettem 3700-ért gyári Pickit2-őt! Nem sürgős van két páka állomásom! A pic-hez sem értek, de avr-hez még annyit sem. Így azt sem tudom milyen égetőt és mennyiért lehet venni (gyárit)! A pic-nél JDM-el szenvedtem eleget!

Hirtelen annyival egészíteném ki, hogy eddig kétfajta beépített hőmérséklet mérési dologgal találkoztam pákákban:

- a már itt is említett és kitárgyalt hőelem, ami:
"A páka hőeleme 1-20 mV ad ki a hőfoktól függően"
Itt a kijövő feszültséget kell erősíteni, majd egy ADC-vel feldolgozni.

- és van hőellenállás, pl. weller pákában eddig ilyennel találkoztam (3 különböző pákában is, ebből arra következtetek, hogy az összes wellernél így van megoldva, már csak a táp és páka kompatibilitások miatt is)
Vagy csinál az ember egy feszültséggenerátort, amit rákapcsol erre a hőellenállásra, és méri az átfolyó áramot, amit utánna feldolgoz;
vagy csinál az ember egy áramgenerátort, és azt kapcsolja rá a páka hőellenállására, és méri a hőellenálláson eső feszültséget, amit utánna szintén feldolgoz.

Szerintem zacc itt keveredett meg.

És akkor a kérdés:
mind a kétfajta megoldáshoz használható lesz ez az állomás?

Hát egyenlőre csak a hőelemes változattal működik.
Sajnos nincs hőellenállásos pákám, így nem is tudom átalakítani hozzá, mert nem tudom kipróbálni.

OFF:
Hogyan lehet olyan füleket csinálni Eagle-ben, mint a THERM_COMP?

Hőellenállásos pákáról infó:
http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_801.html[/url]

A hőellenállást le lehetne "szimulálni" egy 20Ω-os ellenállással és egy ~100Ω körüli potival.
A fűtőbetétet meg egy 24V-os, 50W-os izzóval.

Vagy ha közelebb laknál...

OFF:
Azokat a füleket a labelnél lehet beállítani. Eagle 5.6 alatt csináltam, korábbi verzióban nem lehetett még.

üdv:
GLaszlo

Üdv!

-Külön termisztor van benne, vagy a fűtőszálnak az ellenállása változik? (mire is kellene méretezni az erősítőt)

-Milyen az NTC ellenállás/hőmérséklet karakterisztikája?

Akár egy táblázat akár egy diagram... Abból sokminden kiderül. Én anno kimértem a pákám hőelemének a karakterisztikáját, és az alapján terveztem meg hozzá a mérőkört. Esetemben mondjuk linearitási hiba kb 3% volt ha jól emlékszem.
Abban az esetben viszont ha a karakterisztika nem közelíthető jól lineárissal, akkor kompenzációt is bele kell írni a programba...

A kompenzálás az lehet egy valahanyadrendű polinomos, ez kevés memóriát foglal, de sok processzoridőt megeszik. Lehet a kompenzálás táblázatos, ekkor pont fordítva van, kevés számolás, nagy memóriafelhasználás. Harmadik lehetőségnek még akár szakaszonként törtvonalas közelítést mondanám, ez kb középút a kettő között...

üdv:
GLaszlo

- Szerintem kicsit érdekes lenne, ha a páka fűtőszálának az ellenállása szobahőmérsékleten 20Ω, 300°C-on meg ~80Ω lenne. Külön termisztor van benne.

- Karakterisztika: Ki kellene mérni. Szerintem a linkelt oldalon ezt már valaki megcsinálta. Ha kell, akkor megnézem, vagy feb.elején megpróbálom kimérni. Addig nagyon időm sincs rá, meg akkor férek hozzá megfelelő eszközökhöz.

A fűtőszálasban igazad van, így belegondolva, bár nem kizárt (vannak olyan tükörfűtők, amiket direkt ilyen spec anyagból csinálják, aztán nem kell hozzá plusz elektronika a szabályzáshoz )

Ha a karakterisztika megvan, akkor segítek a mérőkörök megtervezésében, méretezésében. (Most vizsgaidőszakom van, de ha úgyis csak február közepén lenne meg, akkor már nekem is több időm lesz valamivel...)

Ahogy én a hőelem karakterisztikáját felvettem: felfűtöttem kb 350 fokra a pákát, majd a lehűlési görbén mértem a fesz/hőmérséklet párosokat, kb 10 fokonként mértem egy pontot 100 fokig. Maga a mérés kb fél óra alatt megvan.

Ilyen tükörfűtőkről még nem is hallottam. De megjegyzem a dolgot.

Vizsgaidőszak ismerős, ezért is kevés a szabadidőm. Meg hát a hőmérő kérdése...

Azon gondolkoztam, hogy a kimérésre van egy gyorsabb módszer is: van egy gyári weller hőfokszabályzós táp digitális hőmérséklet kijelzéssel.
A páka hőellenállását ellenállással+potival helyettesítem, és megnézem, hogy mekkora ellenállás esetén milyen hőfokot ír ki a táp. Ellenvélemény?

Kérdés, hogy az a szabályzó ahhoz a pákához van-e...

Ha ahhoz a pákához van, akkor még működhet is így a karakterisztika felvétele, ha nincs hőmérőd, egy próbát megér... Ellenben ha nem ahhoz a pákatípushoz van, akkor felejtős...

Ha komplett forrasztóállomást vesz az ember, akkor másfajta pákát adnak a táphoz.
Régen találtam valahol egy táblázatot, ami alapján a táphoz lehet használni ezt a régebbi pákát is. De most nem találom a táblázatot, csak régebbieket, amikben se az új táp, se az új páka nincs benne.

Próba-cseresznye alapon, viszem a régi pákát, meg szerzek egy digitális hőmérőt, aztán kipróbálom az új táppal.

Szia vzoole!

Ügyes a forrasztóállomás! Néhány apróbb dologot megemlítenék, ha megengeded, amit ha úgy gondolod módosíthatsz, fejleszthetsz.
Először is ez az encoder-es megoldás nekem nagyon tetszik, jó ötlet! A forráskódon külön jó, hogy így ilyen részletesen mindent felkommenteztél, így a kezdők számára is érthetőbb lehet.
Az egyik gyenge pont az LM358, én egy kisebb offszetű OPA-t használnék. Érdemes volna a Microchip OPA-k közt szétnézni.
A másik gyenge pont az, hogy a pákában lévő hőelem mindig a szoba hőmérsékletét veszi 0 foknak, így külsőleg kellene mérni hőmérsékletet. Nem is kell folyamatosan mérni, elég egyszer megmérni, mondjuk bekapcsoláskor és azt eltárolni egy változóban és hozzáadni a programod által kikalkulált hőmérséklethez, így akár -10 fokban is pontosan fog szabályozni, ezt viszont csak kis zajú OPA esetén ajánlom.
Ha meg szeretnéd spórolni az R8, R9, R10-et, akkor a Q1, Q2, Q3 helyett betehetsz egy-egy FET-et, így egyből köthetet az AVR lábaira a Gate-eket, ha az áraon szeretnél spórolni, akkor egy ide való FET 20Ft, a tranzisztor 10Ft körül van.
Ha a hőmérsékletet pontosabban szeretnéd mérni, akkor érdemes egy külső 5V-os 1%-os referencia IC-t használni és a műveleti erősítő

Sziasztok Az lenne a kérdésem hogy az IRON-N Solomon forrasztó páka mit t használ hőmérséklet mérésére hőelemet vagy hőellenállást termisztort esetleg müködne ezzel a forrasztóállomással mert most keresek egy jó pákát és épitenék hozzá egy forrasztóállomást
Köszönöm Válaszotokat

Sziasztok!

Köszönöm mindenkinek az észrevételeket.
Kicsit kevesebb időm volt most foglalkozni a dologgal.

Tehát első körben az erősítést kell kicserélni...
Mérőerősítő IC kizárt, mert nagyon drága.
Így vagy beérem egy kis offset-ű IC-vel (pl.: MCP617)
Vagy építek egy mérőerősítő fokozatot, de ennek még jobban utána kell nézni.

Utána mindenkép kell külső hőmérséklet mérés.
Ide talán egy LM 335 Z megteszi, de még ezzel is ismerkednem kell.

És nem árt akkor egy precíziós referenciafeszültség sem.


De így is megépíthető, mert ha azt vesszük alapul, hogy egy kicsit nagyobb felülethez hozzátéve a pákát máris esik 10-20 fokot a hegy hőmérséklete. Így nincs is akkora jelentősége annak, hogy fokra pontos.

Persze érdemes törekedni a pontos kijelzésre, de ez plusz költség is. Egyelőre sajnos kevés időm van kísérletezni és újratervezni az egészet.

Köszönöm mindenkinek, hogy felhívtátok a figyelmem a hibákra.

Zoli

Üdv!

Egyenlőre csak ötletként, mi lenne ha a tápellátást egy kapcsolóüzemű tápegység végezné. A páka egyenárammal is fűthet, s nem kellene a 2575IC sem.