Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Bővebben: Link
A J típusú hőelem 50 µV/°C, a K típusú 41 µV/°C. Szóval kb. 22%-kal nagyobb hőmérsékletet fog érzékelni a hidegponthoz képest. A hidegpont jellemzően a szombahőmérséklet. TFH 25 fok a szombahőmérséklet mellett 40 fokos testet mérsz a hőelemmel, akkor 40 fok helyett (40-25)*50/41+25=43,3 fokot fog mérni. Ha 60 fokos a test, akkor 67,7 fokot, stb.
Én úgy értettem, hogy K típusú a hőelemje, K típusra van állítva a hőfokszabályzója, K típushoz való hosszabbítók vannak, csak az egyik (toldó)csatlakozója J típusú hőelemhez való. Ha van hiba, akkor az a K és J típusok csatlakozóinak eltérő anyagából adódhat, nem a hőelem eltérő típusától.
De fogalmam sincs mekkora, és milyen hibát okozhat ez...
Ja, hogy csak a csatlakozó. Akkor félreértettem, bocs. A csatlakozó szerintem nem kellene, hogy beleszóljon,
Visz hibát a rendszerbe. A nem megfelelő hosszabító/csatlakozó egy újabb hőelemet hoz létre.
Ha valaminek 30 V kell, az általában nem sértődik meg 29 V-tól. Meg kell nézni az eszköz adatlapját, mettől-meddig fogadja el a tápfeszültséget.
Csillgponthoz egy egyszerű szemléltető kapcsolási rajz a mellékletben. Három fogyasztó, RA, RB és RC. Vezetékek/fóliasávok ellenállásait R1, R2 és R3 jelképezi. Ha pl. az RB fogyasztó nagy áramot vesz fel, akkor az R1 és R2 ellenálláson eső feszültségek miatt RA és RC kevesebb feszültséget kap, a GND pontok eltolódnak. Ha ez az eltolódás az erősítő bemenetén van, akkor viszonlyag nagy offszet feszültség is kerülhet a rendszerbe. Rontja a hangminőséget, torzítást okozhat stb. A második esetben kb. mindegy, hogy melyik fogyasztó mennyi áramot eszik, azonos feszültséget kapnak. Természetesen ez erősen idealizált kép, nem is pontos, a valóságban mindenhol vannak ellenállások csak ezek többnyire elhanyagolhatóak kis áramok esetén, nem nagyon számolnak vele. Ha a rendszerben van nagy áramigényű fogyasztó (vagy hosszú utat futnak be a tápvezetékek/fóliasávok), mint nálad a motor, akkor már erre is kell figyelni.
Szerintem elvileg nem okoz hibát.
Az egyik oldal (A fém) azonos anyagú vezetékébe beleteszel egy másik (C) fémet. A másik oldalba (B fém) pedig egy további (D) fémet. Ez a teljes körben négy további hőelemet hoz létre, A-C, C-A, B-D, D-B. Ezek páronként ellentétes polaritással vannak sorba kötve, azonos helyen (azonos hőmérsékleten) vannak. Az ezekben keletkezett feszültségek emiatt szerintem kioltják egymást.
Ideális esetben kiolthatják egymást, ha helyesek a polaritások és a keletkezett hőelemek azonos feszültségeket generálnak.
A keletkezett hőelemek feszültségének azonosnak kell lennie, mert a csatlakozó max. 20-30mm hosszú, emiatt a két parazita hőelem nagyon közel van egymáshoz, nyilván a hőmérsékletük is azonos. Helytelen polaritással meg csak úgy tudja bekötni, ha a hőelem hosszabbító kábelének vezetékeit felcseréli, de akkor nem a csatlakozó anyaga miatt lesz (egy sokkal nagyobb) hiba.
Elnézést, csak most esett le a tantusz. Csak egy csatlakozóról van szó...
Sziasztok!
Ha egy transzformátor vasmag max. teljesítményét szeretném meghatározni, akkor az jó megoldás lehet ha veszem a vasmag keresztmetszetének a négyzetét cm-ben? Van egy EI66 -os lemezkészletem aminek a keresztmetszete (22x30mm) 6.6cm2. Ennek a négyzete 43.5, ennyi lenne a vasmagból kinyerhető max. teljesítmény? 43.5VA?
Kifér abból 50 VA is. Az üzemidő szerint lehet variálni. 24 órásnál inkább 45 VA.
Ezt négyzetes dolgot kéretik elfelejteni. A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2021
Oké, köszi, de ha nem okés a négyzetes számítás akkor hogy lehet kiszámolni?
Itt a témában leírtam, keress a hozzászólásaimra.
P=(Avas(m2)/k)2×f (Hz); k=0.018-0.025, vaskeresztmetszet és üzemidő függő. Kisebb vas, hosszabb üzem, nagyobb "k". A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2021
Rendben, köszönöm.
Ezt a négyzetes számítás persze csak a hálózati trafóra vonatkozik (50Hz). Köszönöm a képletet. A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2021
Mármint, amit írtál? Az tkp. semmire. Bizonyos szűk tartományban is csak közelítés. Amit írtam, az 20-10 kHz-ig jó. Feljebb is csak ott van más szempont is, ami korlátoz.
A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2021
Hááát, nem is tudom, valamit tuti nem jól számolok a képleted alapján.
A vasmagom 6.6cm2 ez 0.066m2. Ezt osztom 0.018-al az 3.66. Ez a négyzeten 13.44 és ha ezt megszorzom a frekvenciával 50Hz akkor 672 lesz a végeredmény. Mit számolok rosszul? Nem hiszem hogy 672VA lenne.
1 m2 10000 cm2 Ilyen kis vasnál nem illik 0.02 alá menni.
A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2021
Ne haragudj, de valahogy még mindig nem jön ki. Nem tudom mit bénázok már ennyit de sehogysem akar jó lenni.
6.6cm2 az 0.00066m2, ezt osztom 0.02-vel = 0,033. Ez a négyzeten 1.089 a mínusz 3.-on, ez szorozva 50-el 0.054. Hol számolom el a nagyságrendet?
Bocsánat (elfelejtettem, de azt hittem egyértelmű) kW az eredmény.
A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2021
OK, így már stimmel. Nem nagyon számoltam még kW-ban trafóméretezésnél , inkább VA, de minden okés, köszönöm.
Szia,
Ezt az P = A2 képletet egy régi könyvből én úgy ismertem, hogy P = k * A2 ahol a k kb. 1...1.5 között valahol (50Hz-es normál lemezes trafókra). De ez is csak nagyon közelítés, mert ugye egy adott vaskeresztmetszetből az ablakkeresztmetszet függvényében elég sokféle teljesítmény kinyerhető. Egy időben számolgattam, hogy egyes ismert teljesítményű trafóknál a k értéke mire adódik, de eléggé szórt, így ez inkább csak egy nagyon durva becslésre jó. De, hogy a kérdésre is válaszoljak, a gyári Makrai EI66/34,5 vasra készülő trafó teljesítménye 47VA, szóval a 34,5mm helyett 30mm-rel ez kb. 40VA lesz. Találtam EI66/30-at is, és tényleg 40VA.
Ezek után már alig merem megkérdezni hogy mi a véleményed a "varázsszámokról"?
Sokszor láttam hogy képletek helyett konstansokkal számolnak. 38,42,46, ebből is a 42 mint konstans egy osztandó, és a vasmag keresztmetszetét (cm2-ben) kell elosztani vele. Ez megadja a Voltonkénti menetszámot. Pl: 42 / 6.6cm2 = 6.36 vagyis ennyi menet kell 1V indukált feszültséghez. Ez 230V-nél 1462 primer menet lenne. Kiszámoltam frankó képletekkel levezetve és 1491 lett. Ezt akkor lehet valósnak venni, vagy megint csak saccolás? A szekunder tekercs 24V-nál (normál képletekkel számolva) 172. A fentebb említett saccolással 152 lett a végeredmény. Itt azért 20 menet szerintem sokat számít. Még nem csináltam meg gyakorlatilag, de kíváncsi vagyok a véleményedre.
Az indukció frankó képlete: Ui = 4.44*B*A*f*n
Minden alapegységben, (V, T, m2, Hz) Ezt behelyettesítve: 1V = 4.44 * 1T * A[cm2] / 10000 * 50Hz * n Átrendezve: n = 10000 / 4.44 / 1T / 50Hz / A[cm2] n = 45 / A[cm2] Szóval ez a képlet valós, csak a B értéke 42 esetén 1.07 Tesla Egyébként a fenti képletben a 4,44 az a A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2021
Jaaa, értem már: Hát ez tök jó, köszi
Köszönöm az előző válaszodat is, most már képben vagyok. A B = 1T gondolom csak a lemezes trafókra értendő? (meg persze 50Hz)
Igen lemezes hálózati trafókra 1..1,1T. Nagyobb érték esetén nagyobb lesz az üresjárati áram, azaz a veszteség. Hiperszil-re pontos értéket a gyártó megadja, de 1,4...1,7T között. Toroidra is gondolom hasonló, de azt gyári tekercseléssel használtam csak.
Kapcsolóüzemű trafókban meg talán 0,3T körül, de majd valaki biztos kijavít, ha nem jól tudom. Nem érdemes nagyon kihegyezni, mert akkor melegedni fog a vas, esetleg nagyobb trafóknál üresjáratban zizeg ha DC offset van a hálózaton. A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2021
Varázsszámok pedig vannak.
Sokuknak valós alapja van, például az itt is már többször emlegetett 4.44, ami tulajdonképpen 2 PI osztva gyök kettővel... Ugyanigy, az EI magoknál az E kivágásakor keletkező "hulladék" pont pont kiadja az I vasat. Ez nagyban befolyásolja a lehetséges geometriákat. Ugyanigy az EI megoknál célszerű nagyon nem eltérni a középső oszlop esetében közel négyzetes geometriától, mert egyébként eléggé keserves tekercselni. Az is szempont szokott lenni, hogy a transzformátor vas és réz veszteség nagyjából fele-fele arányban oszoljon meg. Körülbebül ilyesmi elvek alapján találták ki annó a "szabványos" packet mérteket, hozzá a gyári csévetesteket, stb. Varázsszámok egy része is innen eredeztethető, például a vaskeresztmetszetből lehet következtetni a packet-ra, innen a teljesitményre és a voltonkénti menetszámra. De önmagában a vaskeresztmetszet, mint már nagyon sokszor elmodtuk, nem határozza meg a átvihető teljesitményt. Azt a huzal határozza meg. Persze a gyári packet-ra tipikusan annyi huzal fér el, amennyi kell... A hozzászólás módosítva: Máj 28, 2021
Van még a veszteség része is. Kis vasaknál 20-25 % is. ~5 cm2 felett, úgy 20 cm2-ig 10 %-kal szokás számolni. Felette javul a helyzet. De ez vasminőségtől, kialakítástól: toroid, SU (vágott szalag), R, etc. üzemmódtól is függ. Általános használatú transzformátoroknál, az alapképlet szerint kiszámolt primer menetszámot 0.95-tel, a szekundert 1.05-tel szorozzuk.
A régebbi vasaknál nem javallt 0.9 T fölé menni. EI-ben is van olyan minőség, ami bírja 1 T felett is. (de max. 1.2, a speciálisakat nem nézve) Szintén üzemmód függő is.
És akkor a "mágikus 0.785" szorzóról nem is beszéltünk, pedig az aztán természeti törvényből levezethető állandó (PI/4), olyan mint a fénysebesség, aminél nagyobb elvileg nincsen (csak idomhuzalnál, de olyat még senki nem látott).
|
Bejelentkezés
Hirdetés |