Sziasztok,
Érdekes problémába ütköztem és nem látom a megoldást.
Pár számot szerettem volna összeadni, de a táblázatkezelőm nem akarja rendesen végezni a dolgát.
Az első sor eredménye helyesen 208 lenne, a második sort már hibátlanul számolja.
Semmi cellavédelem, mindenhol csak szám szerepel.
Miért csinálja ezt velem?

Hacsak nem azért, mert az egyik cella az text, és nem general mint a többi.

többször átnéztem, ezek csak számok.
Van táblázatkezelőd? Kiváncsi lennék, ha megnyitod mit mutat.

Nézd meg a C1 cellát, a formátuma Text.
Változtasd meg szám formátumra, töröld ki a tartalmát és írd be a számot, működni fog.
Én Open Office-al néztem meg.

szerk: Gafly megelőzött.

Meg lett a hiba: az első 25 valamiért szöveg lett, pedig üres táblázatba a num-padon írtam minden számot.

Kössz mindenkinek a segítséget, elment egy órám erre, nem értem miért döntött úgy a gép, hogy numpadról szövegként írt számot egy helyen.

Nem döntött vagy ilyen az alapbeállitás, vagy te irtál a számokhoz (akár láthatatlan) karaktert. A NUMpad semilyen garancia a számok helyes bevitelére, csak segitöeszköz a kezelönek.

Abbizony "Szöveg".

Találtam egy érdekes panelt a KiCad facebook csoportban. Szerintetek ez mennyire jó megoldás?
(én szándékosan nem mondok rá semmit )

Volt egy idöszak, amikor elönyben részesitették az elválaszto vonalak használatát. Pár tized mm széles szigetelö vonalak választották egymástól az egyes kapcsolodo részeket. Amikor még tustollal rajzoltuk a NYÁKokat, sokkal egyszerübb volt a rajz. Söt a maratás is gyorsabb volt és a vasklorid sem telitödött olyan gyorsan.
Sok évtizede amerikai profi NYÁKokon jelent meg ilyen megoldás.
Manapság a CNC maratással készült NYÁKok hasonlitanak a régi választovonalas rendszerre.

Szerintem ő az átívelő jumperekre gondolt, amiket csak a szentlélek (aka egy réteg lakk) véd a rövidzártól.

A modern lakkoktól már nem kell tartani. Néha még le sem lehet kaparni a lakkot.
( nemrégen egy proxxon trafot kellett javitanom, ahol a méregdrága szerkezetbe a világ legocskább potiját épitették - gyakoralitag egy trimmert müanyag csavarhuzoval - ami felszakitotta a réz foliát. Pár mm- l onnan megprobáltam lekaparni a lakkot, nem sikerült, vitte magával a rezet is.

És ha máshol lévő rövidzár hatására leég a lakk a rézről? Szerintem nem biztonságos.

Elnézést, azt nem írtam oda, hogy nekem az átkötések érdekesek

Ezek az uj lakkok epoxi alapuak, mire azok meggyulladnak, már amugy is kuka az egész cucc.

Mit gondolsz egy 4 vagy több réteges NYAKon milyen vastagok a szigetelö réteget az egyes rétegek között?

Kínai 1200W-os csőszivattyú meghalt. Szétszedtem, hátha menthető. És a meglepi: a fázis és nulla vastagabb, mint a föld, megszámoltam, 27 és 6 elemi szálból állnak. A vastagabb olyan 0,8 mm átmérőjű - 0,5 mm². Elég ez az 1200 watthoz?
És akkor a földvezetékről (???) ne is beszéljünk.

Zöld/sárgán nem folyik áram, mint köztudott, és vízben a drót is sokkal jobban hül mint levegőben.

Aha! Akkor az előző szivattyúba ezért ment be csak 2 vezeték a földelt(nek látszó) dugaljból.

Erre azt mondanám, amit Illetékes Elvtárs:
"Ez, így, ebben a formában: nem igaz!"
Nem jobban hűt a víz a levegőnél, viszont megvan az az előnye -ha nincs nyomás alatt- akkor sohasem melegebb 100 foknál, míg el nem forrt. Tehát amíg benne van a tárgy, addig a külső hőmétséklete maximum 100 fokos.
( UI: Mondjuk a PVC már 60 fokon képlékeny, tehát a PVC szigetelést nem köllene 100 fokos vízben csavargatni)

Mármint itt, tengerszint közeli magasságban. A Mount Everesten nem 100 fok

Dehogynem.

Szerintem azok az átkötések a túloldalra lettek kitalálva, csak valahogy nem jó kezekbe került a beültetés során.

Hát úgy, ahogyan írtam. Valójában egyik sem hűt. Csak elvezeti, miközben magába veszi a hőt.

Tény, hogy vékonyak, de az is, hogy nem lakkból vannak.

Én is inkább ezt akarnám hinni.

Jó, jó igaz. De a víz jobban elvezeti.

Én is azon gondolkodtam, mikor néztem: azt a másik oldalra szokták.
De azon is elgondolkodtam: valójában a "lakkozott" felület felett hidal át. Hát nemigen okozhat gondot... De ezt csak én gondolom, lehet, hogy helytelenül.
Mindenesetre: Graetz lábaira én is a forrasztási oldal felől forrasztottam többször a 47 -vagy 100 nF-os kerámiakondikat. Jól érzik magukat, és helyet spóroltam.

UI: Hümm... a többször, az erős túlzás volt. Összesen háromszor.

Először én is azt hittem, de miután megnéztem a panel másik oldalát, arra az oldalra semmiképp sem férnének el az átkötések. Ez bizony így van tervezve

Dehogynem!
Lehet, hogy az illetékes elvtárs ezt mondaná, de egy fizikus semmiképp, ugyanis a víz pont 25-ször jobb hővezető, mint a levegő!
A vízé 0,6 λ
A levegőé pedig 0,024 λ