A nyákon ennél a design-nál már nem tudok változtatni.
A két gnd-t a jel és a tápforrás szerint próbáltam szétválasztani. Például a quad405-nél nincs szeparáció, de amit a múltkor ajánlottál referenciaként, ott ez a diódás, ellenállásos megoldás van.

Szükség van erre egyáltalán? Mert át is köthetem egy darab vezetékkel.

Földhurok áramának korlátozására kell az ellenállás. A teljesítményföldre a kimenetet, ide értve a Zobel-tagot is, és a tápszűrést kötjük.
A földhurok lehetősége az erősítőhöz kötött eszközeiden múlik.
A NYÁK felülvizsgálatát melegen ajánlom, mert ránézésre is veszélyes közelségben van a diff. erősítő és a végtranzisztor emitter-ellenállás.

Akkor ez új áramköri tervet igényel, ha jól értem.

Az a baj, hogy vannak benne nem igazán olcsó alkatrészek is (LEM szenzor). Mivel a furat galvános (belül is van vezetőréteg), így a kiforrasztás egy horror, vagy lehetetlen (nem a 10Ft-os ellenállásra gondolok).

Nyilván egy prototípusnál vannak gondok.
A kimenet a teljesítményföldre (itt nálam AGND-re) van kötve, viszont a szűrő nem.

Én azokat tettem a teljesítményföldre, amik a tápenergiával összefüggésben vannak.

Szomorú vagyok, de azért megpróbálom még átnézni, hátha...

A NYÁK-tervet nézzük át közösen akár itt, akár NYÁK-terv ellenőrzés topicban. Remélem megtaláljuk az instabil működés okát.
Ahogy időd engedi végigvezetlek a feladathoz igazodó áramkorlátozáson is, a rajzok már be vannak készítve, hogy lépésről-lépésre haladhassunk. Azt is beépítheted majd, ha új NYÁK-ot készítesz.

Nagyon szépen köszönöm, így előre is!
0-dik lépésnek feltöltsem a mostani nyák tervet?

Ha szeretnéd működőképessé tenni a jelenlegi panelt, akkor javaslom a NYÁK-terv feltöltését.
Tanulság, fejlesztő panelen használj foglalatot a nehezen eltávolítható és drága alkatrészekhez.
A LEM szenzor is kedvező lábkiosztású, speciális foglalt híján 2,54-es tüskesoraljzatba, vagy átreszelt precíziós foglaltba rakható, így 2 A-ig tesztelhető.
A rajzot átnézve, feltűnő a műveleti erősítő táp hidegítésének hiánya. Már ennyi is okozhat rendellenes működést.
Ha minden előzmény nélküli áramkört építek, akkor részegységenként ültetem be az alkatrészeket és ellenőrzöm a működésüket mielőtt tovább haladnék. Mellékelem amin éppen dolgozom.

Erre reagálva: "Mivel a furat galvános (belül is van vezetőréteg), így a kiforrasztás egy horror, vagy lehetetlen..."
Ez így túlzó aggodalom. Valóban másképpen jön ki az alkatrész, mint egy furatgalván nélküli egyoldalas panelből, de távolról sem lehetetlen. Ott is csak ón van, és azt meg lehet olvasztani, aztán már kint is van az alkatrész. Több lábnál kell kicsit ügyeskedni, és lehetőleg egyszerre melegíteni őket, de ez is megoldható (ha kell célirányos betéttel).
Fontos részlet a páka. Korábban én is megriadtam mikor galvános furatokból kellett kivenni alkatrészt, mert a Solomon pákám (vagy akár a forrasztópisztolyom) nem volt erre ideális. Mióta JBC-m van, kényelmesen tudok ilyet is bontani.
Nekem inkább a cserealkatrész betétele okozza a fejtörést, a furat kitisztítása miatt. Mármint a lyukból az ón nagy részét ki tudom szippantani, de vannak olyan panelek, ahol csak egy icipicivel nagyobb a lyuk mint az alkatrészláb, és ilyenkor a kitisztított furatban még marad annyi ón a széleken, amitől már nem fér be az új alkatrész.

A táp hidegítés alatt nem teljesem értem, mit gondolsz. Nem szégyenlem megkérdezni (én a tápszűrést érteném alatta)

De mindig van mit tanulni. Ettől szép az élet (no meg hogy bármi megtörténik).

A PCB tervet mellékelem, ha ez így nem elég, belevetem magam az Altium PDF generálási lehetőségeibe.

Várom a tetemes hibalistát

A több műveleti erősítőt tartalmazó áramkörben meg kell akadályoznunk, hogy a tápon keresztül ezek egymással kölcsönhatásba kerüljenek. Ennek módja a tápláb közvetlen közelében elhelyezett kapacitás a test felé. 100 µF és vele párhuzamosan 100 nF minden igényt kielégít. Ez valóban tápszűrés, de nem a táp felől, hanem a terhelés felől érkező zavarokat szűri.
Az U4B-t, ha nem használod stabil állapotba kell helyezned, mert a szabad bemenetek által felvett zajt nyílt-hurokban erősíti és ez hatással lehet U4A-ra. (6-7 láb összeköt, 5-ös test, vagy pozitív táp)
Valóban csak sejtésem van a kékkel jelölt vezető felületről. Az azért jól kivehető, a nem-invertáló bemenet (Q5 bázis) vészesen közel van a kimenethez (R13-R18 összekötése). A köztük lévő parazita kapacitás pozitív visszacsatolást hoz létre, ami destabilizálja az áramkört.
Azt jól látom, hogy a végtranzisztorok az R6 alatt átbújva kapják meg a pozitív tápot?
Próbáld megjeleníteni a másik vezető réteget!

Apropó szűrés, a stab. IC adatlapján megtalálod az ajánlott kapacitásokat, használd őket!

100µF kellene a műveleti erősítő táplábához? Az elég nagy kapacitásnak hangzik elsőre ( a 100nF ok, nem most hallom először).

A szabadon maradt műveleti erősítővel valóban nem foglalkoztam, ez ezek szerint hiba. Utólag megpróbálok a leírtak szerint eljárni.

A kék (bottom) poligon telibe AGND potenciál. Leszámítva a néhány vezetősávot, amit ott viszek el. Ezt még korábban hallottam valakitől, hogy így célszerű kezdeni: az alsó réteg legyen a GND potenciál.

Ami fix, most nem tudom "arrébb vinni", de ha újratervezünk, természetesen.

Mellékelem a R6 körüli részt és a bottom réteget!

Köszönöm!!!

A műveleti erősítő a végerősítővel közös tápos, a 100 µF és a táp közé még egy-egy 10-47 Ω ellenállást is be kell iktatnod, hogy a végtranzisztorok áramfelvétele keltette feszültségváltozás ne hasson vissza a műveleti erősítőre.
Térjünk vissza jelen panel feljavítására.
Oszcilloszkóppal nézd meg mikor a kimenetről eltűnik a jel, az U1 7-es lábán meg van-e még és mekkora?

Sajnos csak jövő héten tudom. Bent van a laborban vagy 100km-re.
De jelezni fogok mihamarabb! (:

Illetve ha jól értem a műveleti erősítő + táp részére (U1 és U4) egy-egy elkó és vele sorban egy 10-47Ω-os ellenállás.

A jelútban lévő U1 4 és 8 lábához egyaránt kellenek a kondenzátorok.
Az U4 aluláteresztő szűrő nincs az erősítő láncban, oda elég a C11 1 uF, természetesen a 8-as láb közelébe telepítve. Az U4 kimenetéről hiányzik egy soros 47-100 Ω soros ellenállás, mely a kapacitív terhelés visszahatásától hivatott védeni a műveleti erősítőt.
Át kell gondolnunk azt is, miért nem tudsz mérni, ha bekötöd a szkóp testet. A jelgenerátor, vagy labortáp test szintén védőföldeléses?

A jelgenerátorunk ilyen: HM8150

A szkópunk ilyen: HMO1002

A tápegység pedig:TP2302

A kondik a rajz alapján megoldhatónak tűnnek, mert a műveleti erősítők átmenőfuratosak, és az ellenállás is, mivel U4 a szenzor jelét hivatott erősíteni és a kimeneten van.

(Bárcsak személyesen is tanulhatnék Tőled)

Ha úgy van, elmegyek ma gatyába rázni az áramkört. Úgysincs nagyon jobb dolgom, csak akkor össze kell szedni, mik a lehetőségek. Nem ócccsó a gázolaj

Mindkét R&S készülék védőföldeléses.
Elvileg lehet földhurok a jelgenerátor és a szkóp összekapcsolásakor.
Ha szkóppal tudod mérni közvetlenül a jelgenerátor kimenetét, akkor egyértelműen az épített áramkörben van a hiba.

Tudom mérni. Próbáltam.

(Ajj-jaj).

Aggodalomra semmi ok, pár lépésből behatároljuk melyik fokozatban keletkezik a hiba és a jó öreg átvágás/átkötés, alkatrész rábiggyesztés módszerrel működésre bírjuk a panelt.

Szia, kondik beforrasztva, még mindig zajos a kimenet. Az ellenállást még nem tettem be, mert az az árammérő kimenet. Ha az áramkör oké, akkor az erősítő kimenete is oké kell legyen.

Elkezdem szisztematikusan végigmérni.

Amit beállítottam a jelgenerátoron és látok a szkópon (ha a generátort kötöm rá) mellékeltem.

A bemeneti potenciométer értéke megfelelő a szélső állásokban. Most kb. 10kΩ-on van. A tápfesz is rendben volt a 8-as és 4-es lábakon U1 esetén.

Se az 1-esen se a 7-esen nem mérek semmit (U1nél), csak zajt.

+-25V-ról hajtom U1-et. Az a nagy gyanúm, hogy ilyen felállásban kinyírtam a műveleti erősítőt, mert az adatlap szerint max+-20V-ot bír el.

TL082IP

Az áramkör működőképes, ha kicsit mozgatom (megnyomom az egyik sarkát) a panelt, megjön a helyes kimenet (mellékelve).

Próbálok rájönni, melyik alkatrész "mozgása" okozza ezt, de még nem sikerült.

Ami baj még, hogy a GND csatlakoztatása a szkóphoz a jel teljes eltűnését vonja maga után.

Elkezdtem szisztematikusan mérni.
A differenciál erősítő bal oldalán Q5-n megvan a jel (200mV csúcs-csúcs esetén, 114mV amit jónak ítélek). Q6-n már nincs meg.

A felette lévő R9-en megvan a pozitív tápfeszültség, viszont a másik lábán kb. 13,6V-nak kellene lennie. A feszültség néha megvan, majd mint ha kisülne a kondi, leesik a feszültség közel 0V-ra, így Q6 bázisán nincs semmi.

Ez a végső konklúzió. Én már kiégtem mára szóval, aki friss erő...

Szia! Eddig abban a tudatban voltam, hogy ±12 V a tápfeszültséged. Ha lehet, akkor ezt az értéket használd! A műveleti erősítő maximális tápfeszültsége ±18 V.
A kérdés az volt, hogy van-e jel U1 7-es lábán.
Mint kiderült U1A kimenetén sincs jel.
A végerősítőt egyelőre zárjuk le, ez megoldható egy huzal darabbal Q5 bázis és a test közé. Az R14-et kiforraszthatod, vagy elmetszed előtte a vezetősávot.
A szkóp testet nyugodtan kösd be! Biztonság kedvéért ellenőrizd a jel meglétét R2 csatlakozó felé eső oldalán. A VR1 trimmert 10k értékre tekerve U1 1-es lábán a mérőjellel azonos nagyságú jelet kell észlelned. Ha nincs jel, akkor a túlfeszültség sajnos vitte a TL082-t. Pótláskor használj majd IC-foglalatot!
Ezt a részt addig gyúrjuk, míg U1B kimeneten nincs stabil jel, értve ez alatt a panel mozgatását és annak DC szintje nem tologatható plusz és mínusz irányban pár tized volttal a VR2 által.
Ezt követően rakjuk rendbe a végerősítőt és a végén kötjük ismét össze U1-gyel.

Utána néztem, a TL082IP csak 30 V-os, tehát nem mehetsz ±15 V-os tápfeszültség fölé.

Szia,

ma nem tudok/fogok ezzel foglalkozni.
Összefoglalom mire jutottam:

A bemeneti osztó poti VR1 működik, értéke helyes. Megmértem.
U1A-t cseréltem (IC tokba raktam, hallgattam a tapasztalt rókákra) a TL082IP-t. Ennek a kimenetén van jel, U1A és U1B-n is (azaz a 1-es és 7-es lábon is). Értékre is helyes.
R14-en szintén ott a jel, megfelelő értékben (azaz Q5 bázisán).

Q6 bázisán viszont nincs jel. Ellenőriztem a differenciálerősítő tápfeszültségét, R9 tápfeszültségre kötött lábán ott a feszültség, viszont R10 és C1-el közös ponton nincs. 13,6V-nak kellene lenni a szimuláció szerint.

Fura mert néha ott a feszültség, aztán meg olyan, mint ha a C1-es kondi kisülne és eltűnik a feszültség. A kondi polarításügyileg helyesen van beforrasztva.

Amennyiben az említett ponton megvan a feszültség, a kimenet jó amit a J5-ről veszek le. De csakis akkor, ha csak a pozitív felét csatlakoztatom.

Eddig ennyi.

A differenciál erősítő PNP tranzitsztorait is cseréltem.

Köszönöm az eddigieket!

Egyáltalán nem elfogadható állapot a szkóp test bekötésétől megszűnő jel.
Még nem számoltál be a végerősítő egyik legjellemzőbb tulajdonságáról a kimeneti egyenfeszültségről. Ha nulla közelébe esik a C1 feszültsége, akkor Q5 és Q9 lezár, az R7 ellenállás a pozitív táp közelébe kell húzza a kimenetet. Kocogtasd meg az R9 ellenállást, mert lehet repedt, vagy forrasztási hibás.
A megmagyarázhatatlan DC értékek mögött gyakran gerjedés áll, amire ez a panel bőven szolgáltat lehetőséget, mint azt már korábban kifejtettem. Szükség esetén el fogjuk ezeket hárítani, de előbb tisztázzuk a jelen helyzetet. A szkópot rendeltetésszerűen bekötve (!) csökkentsd rajta az időalapot, mert ha gerjed az MHz-es tartomány környékén várható. Amit esetleg zajnak észleltél az lehetett egy magas frekvenciás jelalak is. A gerjedés képes megszűnni, vagy keletkezni a panel érintésétől, mert az megváltoztatja a környezet parazita kapacitásait. A szkóp test bekötése is lehet ilyen hatású.
Számolj be a kimeneti egyenfeszültségről helyes és helytelen működés esetén, valamint arról, mi látható a szkópon mikor annak test csatlakozója is rá van kötve a panelre. Ha ez utóbbi gerjedést okoz, akkor valamilyen jelalak lesz megfigyelhető, ha a csatlakozás mechanikai hatása okozza a problémát, akkor a kimeneti egyenfeszültség vesz fel szélsőséges értéket, vagy megszakad a jel útja a műveleti erősítő táján.

Sziasztok! Van egy kiberhrlt yamaha erősítőm, amiben gyakorlatilag a hangerő potméter, és a trafó ép. Arra gondoltam hogy teszek bele valamilyen végfokot, viszont relatív magas tápfesz áll rendelkezésre, +-65v. Tudnátok ajánlani végfokot+-65v-ra? Az számít hogy működjön, első körben nincsenek extra igényeim vele. A tervem hogy egy Bluetooth modullal műhely erősítő lesz belőle. Az se baj ha minél kevesebb energia ráfordítással tudok belőle valami használhatót kihozni. Első körben ilyen beépítésére gondoltam:
https://a.aliexpress.com/_EwsLErR

Ha bárkinek lenne valami egyszerűbb, jobb, praktikusabb ötlete, azt szívesen fogadom.
Köszönöm

Szia, eljött a nap!

R9 kiforraszt, majd egy új be! És láss csodát. Működik!

De azért akad még kérdés. Mellékelek néhány gyors képet. Ami fura nekem, hogy az áramfelvétel aszimetrikus. Rosszul állíthattam be a munkapontot?

A jelgenerátoron 1kHz-es 0,5V-s jelet állítottam be. A kimeneti érték jónak tűnik súlyra. A másik jel a LEM szenzor jele. Itt pont egy rossz kontaktos pillanatot kaptam el, mert 17mV a helyes érték. Ez is jónak tűnik, mert 41,67mV/A a szenzor érzékenysége. 17/41,67 = 407,9mA. Ha ez amplitúdó, akkor majdnem tűpontos. A terhelés 11Ω (két 22Ω párhuzamosan, 20W-osak egyenként).

Na röviden ennyi és köszönöm az eddigieket a nagyérdemű hozzáértő Kollégáknak (meg a továbbiakat is)

A kimeneti egyenfeszültséget kinulláztad?