Hellósztok!
Régóta kíváncsi vok arra, hogyan műxik a piacon, vagy a "vegyes boltokban" kapható "lézer" szerűség. Általában piros színű "fényt" generál és kaphatók hozzá kis formák, amivel "figurákat lehet kivetíteni. Egyszer haverom szedett már szét ilyet, ha jól emlékszem rá, akkor valami LED féleség volt benne. Azt tudom hogy az igazi lézer egy egyatomos gázban gerjesztett fénysugár. De ez a LED-es cucc más . Mivel kezdő vagyok még annyira nem nagyon tudom az ilyen szakszavakat .
Tehát akkor hogy működik az a LED-es (ha LED-es egyáltalán) "lézer" ?

Szerintem sima magasfényű piros ledet raknak bele...

Szia

Igen LED van benne.
Lézerdióda, ami egy speciálos LED, mivelt lézerfényt bocsát ki (relativ kis pontosságal, a rendes lézerekhez viszonyítva).
A LEDre kapcsolod a megfelelő feszültséget, és az világít, ennyire van elbonyolítva. Az egész áll az elemekből, a LEDből, a kapcsolóbol és egy korlátozó ellenállásból.

Üdv. Tobi

Szia,

Sajnos konkretan nem tudok valaszolni arra a kerdesre, hogy azok az olcso piaci cuccok nagy fenyereju LED-et vagy lezer diodat hasznalnak (meg nem lattam ilyen kütyüt). DE! Egyatomos gazrol en meg nem nagyon hallottam. Egy atomnak nincs halmazallapota igy nem alkothat se gazt, se szilard se folyakony halmazallapotu anyagot Viszont vannak felvezeto lezerek (szoval nem csak gazban lehet lezerfenyt gerjeszteni) amiket eloszeretettel alkalmaznak optikai tarolo/kiolvaso eszkozokben, illetve olyan helyeken ahol kis teljesitmenyu lezerek alkalmazasa szukseges. A lezer diodak elve is nagyjabol hasonlo a LED-ek elvehez, azaz a kulonbozo polaritasu toltesek rekombinaciojan alapszik, de a konkret mukodesbe belemenni kicsit bonyolult lenne.

Na jó azért ennyire nem vagyok kezdő...
De hogyha csak egy sima kis LED van benne, akkor a LED fénye hogy-hogy nem szóródik szét?
Vagy valami lencsét raknak elé, de akkor a gyújtótávolság hogy van ? huhh, ez magas

A legtöbben lézerdióda van,
de a legtöbbe a selejtezett diódákat rakják.

A jó fajta lézerdiódának 3 lába van. 1 a lézerdióda bemenete 1 közös és 1 a monitordiódának.

A piaci cuccokban általában tokozattlan 2 lábú diódák vannak, ezek nagyon sérülékenyek, és a melegre is nagyon érzékenyek. Általában a 40-50 fok feletti melegtől azonnal elpusztulnak, vagy jelentősen csökkel a fényük.
A másik baj, hogy ezekben a pointerekben semmilyen meghajtás nincs a diódákhoz, max csak egy ellenállat, ami szinte röhej.

Ha lézert akarsz, akkor tudok ajánlani olyan helyet, ahol 1000ft-ért vehetsz igazi lézerdiódát, meghajtóáramkörrel, igaz <5 mW teljesítménnyel.
A piacinak is kb ilyen a teljesítéménye.

>

Ha jól tudom csak egy nagyfényerejű piros LED van benne és egy gyűjtőlencse. Általában tekerni is lehet, a lencsét, hogy mennyire gyűjtse össze a fényt.

A piaci lézerekben lézerdióda van. Ez úgy működik, mint egy normál LED, csak a kialakításából adódóan alkalmas lézerfény előállítására.

Lézerdióda

Ezek nagyon kicsi eszközök (a linken látható egy ilyen "chip" egy varrótűhöz viszonyítva), ezért könnyen lehet párhuzamos fénysugarat előállítani kollimátorlencsével. (Ha egy pozitív dioptriájú, konvex lencse gyújtópontjába helyezel egy pontszerű fényforrást, a nagyító másik oldalánál párhuzamos fénynyalábot kapsz.) Ha a lencsét kioperálod belőle, szóródó (kollimálatlan) lézerfényt kapsz.

Piros LED-et nem lehet ilyen mértékben kollimálni egyszerű lencsével.

Azért ilyen olcsók, mert a tömeggyártott lézerdiódákból (ilyet használnak pl. a DVD meghajtókban) sok a selejt, amit valahogy fel kell használni. Tulajdonképpen tehát selejtet adnak el a kínaiak (bár ez nem meglepő).

Lézersugárzást nem csak egyatomos gázzal lehet előidézni, lehet többatomos gázzal (N2, CO2), folyadékkal (pl. festéklézerek), és félvezetővel is.

heló
igen egyszerű megállapítani, hogy lézer fény, vagy nem: falra világítasz vele, és ha apró pontokat látsz(közelről nézve), akkor lézer, ha egybefüggő fényt, akkor nem. (tudom elég primitív módszer, de a laikus is egyszerűen megállapíthatja ezzel a módszerrel)

Köszönöm a hozzászólásokat!
Tehát akkor nem éri meg házilag csinálni egy ilyen "lézert" :no: . Hátha találok valahol ilyen LED-et .

Elnezest az egyatomos gaz fogalmat nagyon beneztem, pedig tudnom kellett volna Bocsanat erte!

Átírtam a téma címét, használhatjátok általános/más kérdésekre (is).

Sziasztok !
Magyarázza el nekem valaki, mi a különbség a planár, epitaxiális planár és a mezei tranzisztor között? Annyit tudok, hogy máshogy alakítják ki a rétegeket a gyártás során, de a gyakorlatban milyen tulajdonságai lesznek jobbak ettől? Úgy értem, milyen feladatokra érdemes ilyet választani?

Folosleges ezen toprengened...
Tranzisztort az alkalmazasban felmerulo kivanalmakbol indulva a konkret adatlapok alapjan valasztunk.

Sziasztok!ha már a lézerdiodárol van szo érdekelne engem egy kapcsolás vagy vlmi amivel meglehet hajtani pl egy cd-rom lézerét mivel annak 3kivezetése van és nemtudok mire jutni vele... ha tudtok segitsetek köszi!

Sziasztok!!!
Már én is terveztem egy topic nyitását, de akkor már nem teszem meg...
Én arra lennék kíváncsi, hogy hogyan GYÁRTJÁK/KÉSZÍTIK azokat a sok kis pici alkatrészt, amikkel "dolgozgatunk"?
És itt nem csak azt értem, hogy géppel, vagy valami, hanem , hogy pl egy ellenállásban hogy teszik bele a "szénréteget", meg hogy mi teszi bele, hogy lesz az egyik 1 M ohm, vagy 0,33 ohm, vagy mennyi a különbség pl 10 és 12 k ohm között?
Vagy a kondik... Elvi felépítést tudom, de pl. hogy milyen anyaga van a vezetőnek/fegyverzetnek? Vagy hogy hány réteg van benne, stb.
Tranzisztorokról, egyéb félvezetőkrő nem is beszélve.

Kérlek, aki tud ilyeneket, vagy linkeket (illusztrációval) az írja már be, mert lehet, hogy nem csak engem érdekel a dolog ennyire.

Na írjatok!
Peti.

nem csak téged érdekel

Szerintem az benne egy lézer dióda,ha finoman kihúzod a burkolatábol az egész cuccut,és beindítod,és ha ránézel káprázika szemed ,valamivel védjed a szemed a LÉZER SUGÁRZÁSTÓL .Én úgy láttam rajta,hogy II A osztályú lézer,ami azt jelenti,hogy ha 1000 másdpercog nézel bele folyamatosan látáskárosodást okoz!És ilyen lézert használnak a vonalkód olvasokban is.

Bocs, hogy közbeszólok de nekem valami feszültség stabilizáló kellene motorra. A lényegnek annak kellene lennie hogy 14 voltot kapjak mert az a baj, hogy alapjáraton 12.5 volt /ezzel még nincs baj/ félgázon 26 V teligázon meg több mint 40 V, és az égőket kicsapja sorra.

hy Peti 85!
Nem tudom pontosan hogy hogyan is készítik az ellenállatokat, de én ezt úgy képzelem el, hogy az ellenállat értéke a szennyezéstől függ. De ez csak elképzelés!

7815 stabkocka + 1 ellenállat talán

Klaus Beuth - Olaf Beuth : Az elektronika alapjai 1. részében:
Rétegellenállások:
Hengeres kerámia-vagy porcelán merítéssel, szórással vagy vákuumpárologtatással vékony vezetőréteget visznek fel.A réteg vastagság 0.001um és 20um közötti.A réteg anyaga szén, fém és fémoxid lehet.
A kívánt névlegesellenállás-értéket közelítőleg a rétegvastagság ill. a felvitel idejének megválasztásával érik el. A korszerű gőzöléses technológia utólagos korrekciók nélkül is biztosítja az ellenállás sok
+-10% tűrésén belüli előállítását.Nagyobb pontossági követelmények esetén az ellenállás értékét a rétegbe való belecsiszollásal(köszörüléssel) helyesbítik. Spirál alakú becsiszolás esetén a szigetelőtesten kötbefutó, szalag
alakú ellenálláspálya keletkezik, ami sajnos növeli az ellenállás induktivitását.A hossz- és keresztirányú beköszörülés(meandecsiszolat) előnyosebb.

Fém-papír kondenzátor:
A fémfegyverzetek vastagsága a kondenzátorok kapacitását nem befolyásolja. Ha adott átütési feszültség elérése mellet a térfogategységre vonatkoztatva nagy kapacitást akarunk elérni, akkor a fegyverzetnek vastagságának a lehető legvékonyabbnak kel lennie.
A fém-papír kondenzátorok esetében a fémfegyverzeteket a dielektrikumként szolágló pappíra gőzölik fel.Kb. 0.05um rétegvastagságot hoznak létre:a papír szükséges vastagsága a kívánt névleges feszültségtől függ. A vékony fémrétegeknek viszonylag nagy az ohmos ellenállásuk, ami hátrányos. A tekercsek mindkét homlokfelületére
fémréteget szornak, ezekhez erősítik a kivezetéseiket. a töltéshordozók most két homlokoldalról a fegyverzetekre áramlanak és ugyanilyen módon távoznak. A homlokfelület vezetőréteggel való ellátása jelentősen csökkentjük a tekercs saját induktivitását is. A többi kondenzátor is hasonlóan készül csak más anyagokból.
Méga az elektrolit kondenzátorrol annyit:Elektrolit kondenzátoroknál a kondenzátor fegyverzete vezetőképes folyadék ún. elektrolit. Különleges kivitel esetén elektrolit helyett hasonló viselkedést mutató félvezető anyagokat tartalmaz.

Nem gépelek lassan de mire ezt beírtam...
A 2. része a félvezetőkről szol abba ma este kezdek bele majdha elolvastam leírom hogy készülnek.(ha nemfelejtem el )

Ha érdekelnek a különböző alkatrészek gyártásának folyamatai, akkor szerintem szerezz be egy anyagismeret könyvet, vagy keress rá a neten. Biztosan fogsz találni 1001 szakdolgozatot, leírást, stb...
Kezdésnek itt vannak ezek:
Technológiai alapismeretek
Van közte ellenállások gyártásával foglalkozó írás is!

Én valami ilyesmit javaslok pl. 7812 vagy akár 7805-tel...
A 78xx adatlapon a katalógusban van még pár jó megoldás.

Ezzel csak az a baj, hogy ezek 35V bemenő feszültséget viselnek el, és kb. 1.5A-rel terhelhetőek!

Nekem olyan kellene ami 4 A-t is elbir komolyabb melegedés nélkül.

Biztos nézted a képet amit küldtem, és láttad, hogy a közöspontja nem a földön van, vagyis a bemenő feszültsége Ube minusz osztáspont. Egy 7805-tel is fog tudni 40V-ot stabilizálni (bár biztos nem lesz annyira stabil, mint direktbe.)

Az áram növelésre pedig itt egy pl. kép (katalógus - 78xx) Csak össze kell ollózni a kettőt.

Tranzisztorral "felturbózva" már szimpibb a dolog!

Sziasztok!

Csatolva a tranzisztorok előállítása!
Így állíthassák elő az ICket is. Ez 91es könyvből van, tehát egy kis fejlődés lehetett.

Üdv. Tobi

Tranzisztornak használhatok Tip 42-t, mert az 6 A-t is elbir és lehet megcsinálom hogy az akkut is töltse.