Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum
Szia!
Működőképes --de gazdaságtalan (mennyi az inverter , töltő önfogyasztása/hatásfoka ? ) Én a DC töltést helyezném előtérbe. Napelem---DC/DC konverter --akku. Ehhez (a kivitelezéséhez )viszont több adatot kellene ismerni.
Szerintem ennek a tipusú inverter trafónak van aki itt a forumon ismeri az adatait.
Szerintem nem fogom. Meg ahhoz az inverter trafókat is szét kellene bontani, a menetszámok miatt.
Az elsőhöz hasonló volt már nálam,de az csak egy inverter trafós és egy tranzisztoros volt. Abban is a házi tekerésű trafó ütött át. Ennél 3 állású kapcsoló is van, azzal lehet állítani hogy hány voltra töltse az 50µF-os kondit.
A doksijában valószínűleg van valami róla. Az én inverterem doksijában mindössze annyi volt, hogy csatlakoztassam egy PC-hez, és telepítsem a mellékelt CD-n lévő programot. Az inverter rajzán RS232-nek jelölték az RJ-45-ös csatlakozót. Az inverter burkolatán a csatlakozó mellett a COMM felirat van, semmi más.
Mellékelt CD nem volt, de egy inverterekhez használható windowsos programmal (WatchPower) (meg egy RS232/USB átalakítóval) bele tudtam nézni az inverterbe, beállításokat tudtam változtatni.
Van egy s7-1200-as PLC és hozzá egy CM1241(RS232) modul szeretnék egy napelem inverter adatait kiolvasni. RS232 -vel lehet az inverterel beszélgetni.
inverter beállítása: Baud rate:2400, Start bit:1, Data bit:8, Parity bit: None, Stop bit:1 2400 1 8 N 1. Nem tudom, hogy kell beállítani a start bitet a PLC-n belül. Minden más megvan csak ez nincs. Köszönöm, ha segítesz!
Egyébként, simán megoldható, hogy a hálózat besegítsen a terhelés felé, ha az inverter már túlterhelődött. csak nem oldják meg, mert az egy másik lépcsőfok lenne, az lesz a drágább verzió. Lehet, hogy van is ilyen, nem ismerem a piacot.
De ha már a rajzodon relék vannak, vagy mágneskapcsolók, az is megoldható, hogy tirisztorok vannak helyettük. Nagyjából nulla átkapcsolási idővel. Nyilván ez is jól megdrágítaná a rendszert.
Isolar sml inverter 5.5 kwh
Lifepo4 240ah aksi 16db (ncon) Bms Aksi szigetelés (nyitott folyosón van) DC doboz Aksi leválasztott Hálózati át kapcsoló Némi vezeték (napelem és akksi) Napelem 7db Napelem tartó szett. Ezek kellenek egy alap rendszerhez.
Off grid hibrid inverter. Pl isolar sml 5.5kw. N termel vissza aksi nélkül is megy. (Jó ha van rajta)
Az inverter az inverter, nem fogyasztásmérő. Nagyon sok mindent kell(ene) tudnia, aztán hogy mit tud meg mit nem, az majd akkor derül ki amikor használod. A képen egy off grid inverter blokkvázlata van, nem véletlenül van odaírva, hogy safety relay, az épp azért van ott, hogy az inverter kimenete és a hálózat véletlenül se kerülhessenek galvanikus kapcsolatba egymással, ami ugye feltétele lenne úgy a betáplálásnak mint a kimenetre rásegítéses üzemmódnak.
Jó ez az inverter.
"Csak" két év villanyszámlája. A hozzávalókkal 20 év villanyszámláját kell előre kifizetni és utána a fogyasztás negyede már majdnem "ingyen" van. Hat évig.
Mindig az a legdrágább amit többször kell megvenni!Mert elsőre nem sikerült jól választani
Én ezeket nézegettem második rendszernek: https://www.onellato.com/Epever_UPower_hibrid_inverter_48V_100A_MPP...M10342 A hozzászólás módosítva: Ápr 16, 2024
Természetesen a bejövő meg kimenő szál az inverteren megy keresztül. Elvileg nem táplálna vissza semmit, de valahogy mindenképp ellenőrizni kellene, mert ha a mérő visszatáplálást is mér, akár 1-2 W-ot, akkor a szolgáltató felől ejnyebejnye lehet.
Egyébként erre gondoltam. Még ami kérdéses, ha túllépem az inverter max teljesítményét, akkor működik tovább, vagy leáll? Idézet: „mert ha galvanikusan össze van kötve a hálózat és a kimenet, nem biztos hogy az inverter pontosan tudja, hogy most az energia igény a kimenet felől vagy a hálózat felől jön.” Egy egyszerű fogyasztásmérő tudja, akkor egy inverternek nem kellene gondot okozni. ( ha a bejövő meg kimenő szál az inverteren megy keresztül, amit alapnak gondolok)
Az off grid-hez pont azért kell az akku, meg azért is, mert ugye éjszaka sem süt a nap. Azt is ugyanúgy koppra lehet terhelni, sőt akár éjszaka is, bár kevesen állnak neki hegeszteni az éjszaka közepén.
A hibrid az szerintem azért hibrid mert vissza is tud termelni. Hogy amiről beszélsz, hogy ki tudja a hálózatból egészíteni a teljesítményt ha kevés a bejövő napelem olyanok is vannak, hogy azt a kínai gyártó hogy hívja nem tudni, mert sok esetben ez még a használati utasításában sincs benne, de ugye azzal nem árt tisztában lenni, hogy az úgy működik, hogy ilyenkor a kimenet és a hálózat össze van kötve, azaz akár vissza is termel, mert ha galvanikusan össze van kötve a hálózat és a kimenet, nem biztos hogy az inverter pontosan tudja, hogy most az energia igény a kimenet felől vagy a hálózat felől jön. Ha nem akarsz magadnak esetleges jogi gondokat, netán bíróságra járkálni, akkor az ilyen invertert szerintem kerüld el. Azt meg bármelyik off grid is tudja, még az enyém is, hogy ha úgy van beállítva, akkor ha akkora teljesítményigény van, hogy az akkuból és a napelemből sem tudja fedezni, akkor átkapcsol hálózatra. Tehát nem rákapcsolja, hanem átkapcsolja.
Sziasztok!
Nézegettem invertereket. Van ugye a visszatápláló. Az nem jöhet szóba, mert engedély, mérőcsere, stb kellene, és 5 Ft-os áron soha nem jönne vissza a többletköltség. Szigetüzemmel az a probléma, hogy nagyobb árammal induló dolgokat nem tudnék indítani, ráadásul jön egy felhő, akkor leáll, stb. A hibrid inverter lenne jó megoldás nekem, de nem teljesen értem. Ha jól gondolom, akkor a hálózat felé nem táplál vissza, de ha túllépem a napelem teljesítményét, akkor a hálózatból kiegészíti? Azaz pl 1 kW-ot termelnek a napelemek, én 1,5-tel terhelem, akkor 0,5 kW-ot vesz fel a hálózatból?
A biztosíték és az inverter közé gondoltam ami az aksinál van mint a Régimotoros képén is van. A távolság saccolt. De még a bms esetén sem akarták rápréselni sehol sem. Ezért van forrasztva. A 8 darab préselésért adtam volna 10000ft+ a saruk árát is. Régóta oda járok de így sem vállalták el. Még az is probléma volt hogy a méteres kábelre is feltegyenek 2-2 sarut összeszorítva. A bms esetén a forrasztás nekem olyan jól sikerült hogy a szigetelés alatt is fél cm legalább ón van. Mert ott nem tudom hajtani egyiket sem.
Valami nagyon nem stimmel nálad. 3250Wp a napelemeim névleges teljesítménye. Adatlap szerint 1000W/m2 besugárzásnál. Eddig még minden éven meghaladta a betáplált teljesítmény a 3250 W-ot. A csúcs eddig 3283 W. Erre még rá kell számítani az inverter hatásfokát, vezetékek veszteségeit, ... A napelemek által leadott teljesítmény meghaladja a 3400 W-ot, ami legalább 261 W/ 250 W-os panel.
A földi napsugárzás nem 1000 hanem csak 800. Ezért is nagy a különbség. De ha biztosra mész a NOCT számolsz. Mert egy + postaköltség még mindig jobb mint egy inverter javítás vagy másik vásárlás mert füstölő lett belőle.
Idézet: „Az STC a modultesztek alapfeltétele. Függőleges besugárzás 1000 W/m², 25°C hőmérséklet és AM (levegőtömeg) 1.5. Az eredmény a modul kimenete Wp-ben (Watt-csúcs). Ezek a körülmények jó besugárzású tavaszi napot jelentenek az északi féltekén, 45° É, és minden, csak nem praktikus a PV modulok napi működéséhez. Emiatt a teljesítményt 800 W/m² besugárzásnál, 46°C-os modulhőmérsékletnél és 1 m/s enyhe szélnél is mértük. Mindkét érték szerepel a modul adatlapján. A napelem modul valós teljesítménye a tényleges besugárzáson és a pillanatnyi cella hőmérsékleten alapul, és egész nap változik. Bővebben: Link”
Mindig elő kell szedni az adott inverter doksiját, sőt néha az is kevés, mert lehet hogy csak annyi van benne, hogy max. PV feszültség meg max PV teljesítmény, de az már nincs, hogy max PV áram. Általában a nagyobb inverterek zöme nem képes lekezelni a mai nagyobb panelekből 2 párhuzamos szringet, mert túllépi a megengedett áramot. Régebben én is nézelődtem, és valami olyanra emlékszem, hogy lett volna 28A-em párhuzamban de az inverter doksijában meg az volt hogy max. 26A vagy valami ilyesmi.
Egyik paramétert sem érdemes kimaxolni mert az inverter láthatja kárát, meg értelme sincs, azért van az MPPT hogy igazítsa a töltést, ha meg nem süt a nap akkor úgyis mindegy, hogy 72W vagy 82W a bejövő teljesítmény. Így pár hónap távlatából én azt mondom, nem az inverter meg a napelem a lényeg ebben az egész konfigurációban hanem az akkupakk, mert ha az kicsi, akkor hiába pakolod tele a tetődet csak értelmetlen pénzkidobás. Méretezni meg nem lehet, mert az olyan lenne mint a viccben hajnyíró gép, amibe beteszed a fejed és levágja a hajad. Na de minden ember fejének más a formája, vágjra rá a fodrász. Igen, de csak az első alkalommal.  Egy 5kWp-s rendszerhez minimum tripla akkupakk (15kWh) kell, de ugye télen még ez is kevés, nyáron meg feleslegesen sok. Nálam ha két egymásutáni napon süt a nap, akkor már délelőtt tele van az akku, onnantól hiába van a napelemem mert nem termel semmit, egész délután csak dísz a tetőn. Ha meg másfél napig borult az idő, akkor átváltás van bypass-ba, mert kiürült az akkupakk. Az on grid a tuti megoldás, mert ott amit betáplálsz nyáron azt utána ki tudod majd venni télen, na de hát az meg itt olyan amilyen, nagyban eleve nem működhetne mert hatalmas hálózatfejlesztés kéne hozzá. Meg a régi még használatban lévő 220-as eszközök sem tolerálnák hogy délutánonként 240-250V van a konnektorban mert az utca összes invertere be akar táplálni.
Nekem az inverter bolondult meg az óra mizéria miatt
Valószínű, hogy a kompresszor lehet a problémás. Legjobb lenne, kipróbàlni egy màsik ugyanilyen kompresszorral, hogy kilehessen zàrni az inverter hibàt, de sajnos ez a fajta kompresszor bőven 100 ezer Forint felett van. (Viszont benne van az a lutri is, hogy mégsem a kompresszor a probléma, mert a méréseid alapján 120V DC a kimenő feszültség. A kompresszor adattàblája pedig 0-220 V működési feszültség tartományt mutat.) Ha abból indulunk ki, hogy "meleg" hűtőnél is csak 120 Voltot ad ki, holott ilyenkor ameddig meg nem közelíti a kívànt hőmérsékletet, közel 100 szàzalékon kellene üzenelnie, ami miatt úgy gondolom, hogy a kompresszor feszültségének egy kicsit többnek kellene lennie mint 120V.
Egészen pici nyomàst, vagy szívàst sem lehet érzékelni a szívó, valamint a nyomó ágon? Még annyit megtehetsz, hogy a kompresszor katalógusàból kikeresed az üzemi àramokat, és lakatfogóval megméred mennyi áramot vesz fel "üzem" közben. Ha egy sima "on-offos" kompresszor lenne könnyebb lenne a helyzet. Így lehet akár szelep-lap törés, vagy annak sérülése a nyomó oldalon bent a kompresszorban, vagy esetleg azis, hogy kinyomta a hamisfeldél tömítést és emiatt nincs kompresszió. De az is lehet, hogy simàn csak az inverter valamilyen hiba miatt nem akarja kipörgetni a kompresszort.
Nem tudom, életképes lenne-e a képeken lévő modulok összekötése?
A gyári inverter adatai: Teljesítmény: 150W Bemenet: 12V DC Kimenet: 20V AC / 28V AC / 45V AC / 62V AC / 90V AC / 110V AC / 175V AC / 200V AC / 220V AC Kimeneti feszültség frekvencia: kb 20KHz Mérete: 5,8 x 5,8 x 2,8 cm
Köszi!
Az EL panelnek és a festéknek is amit használni akarok, csak AC jó mert igazából egy kondenzátor ami 4 alap rétekből épűl fel. Durván egy alsó réz vezető réteg, szigetelő réteg, foszfor és felül meg egy átlátszó film vagy átlátszó festék ami vezető is egyben. Amúgy nem olyan érzékeny, ha van AC majdnem mindegy a freki egy bizonyos tartományon belül. 50hz 2000hz fesz meg.... 50-60-110- 200V. DE! Nem mindegy mivel megy szépen és meddig bírja. Akik már évek óta csinálják amit ÉN akarok, azok azt írják 800Hz és 160AC a faja. De a gyártó 600Hz és 110V javasol. Ezért sem jó mindenféle EL Wire inverter hozzá amit lehet kapni. Sok EL wire inverter alapban 2000hz megy. Amúgy igen, birná, de nem két napig akarom látni világítani érted. Rohamosan csökken az élettartama nagyobb meghajtás alatt. Evidens is. A válaszom meg amit irtál. Nos akkor ez így nem jáható út! Még is csak EE EI magos ferrit cucc kell hozzá mint a gyári inverterekben, mert azokban NAGYON kicsi van. Nézd ezt a képet, a YT-on egy csávesz szét szedte. Most vettem épp egy ilyet, nem olcso mert 7+++ euró volt. De látom nem sokra fogok vele menni. Amúgy ez max 10x10cm kockát képes meghajtani csak... A nagy trafós dolgok viszont KIZÁRVA. Olyan helyeken akarom alkalmazni, ahol jóval kisebb cucc kell. Meg fogok majd venni egy kicsit nagyobb invertert, és szétkapom, ha kell a tarfót is szétkapom, és lekoppontom esküszöm. Csak egy nagyobb már nem olcsó! Nem szivesen barmolnám szét. EZ is a gond. Tényleg, csak abban látom a gondod, hogy nekem a legkisebb trafó kellene ami a legnagyobbat szakítja Ha toroid akkor toroid ha ferrit ferrit.De abban - is - igazad van ismét, kiserletezni kell nincs mese. Már nézegetem mind két trafó tekercselésre vonatkozó dolgokat, és hiába egyszerű, még sem az! A frekvenciától, ahogy mondtat - is - jócskán függ a dolog. Szuper lenne ha találnék valakit aki csinálna nekem egyett, kifizetném én, és akkor azzal meg a kapott adatokkal meg tudnám magamnak már csinálni többször is ha kell. Mivel, a trafó igy is úgy is pénz lesz, de ami nekem kell majd inverter, az több 100euróba is kerül. Na most, ha a trafó magot megkapnám xx pénzért, meg a huzal ára, meg az alkatrészek, panel gyártás, akkor is legalább a felére tudom lehúzni az árat. Persze ezt csak így hasra utés szerűen írom most! Na jó, azért nagyon köszönöm a megtisztelő segítséget neked is!  A hozzászólás módosítva: Márc 10, 2024
Idézet: „Szóval nem tudjuk mi a cél, de szerintem a sok hűhó helyett egy mezei trafó is megfelelhet, persze tekercselni azt lehet hogy kell, a push pull primert biztosan.” A cél EL pannel meghajtás. (azaz nem, de az most mindegy, mert tök ugyan azt fogom meghajtani vele!) Amúgy ez egy festék rendszer, felfújható! Tehát EL panel.  1inch² fogyaszása kb 1mA. Szóval 1m2 1.6Amp. Az már szép terület. Pl. a Montain Bike-m kb 1.3m2 ha mindenét is lefújnám  Ezt poénból kiszámoltam ma. Amúgy valahol tényleg írta valaki, hogy nem lesz jó! Lehet itt, nem is tudom már. Skori irta ugyan DE jó lesz. Ezért én meg is építettem egyet ugye. Valami hasonlót, csak 555-el: https://danyk.cz/menic230_4_en.html De most akkor ezt meg fogom csinálni így ahogy a rajzon van. És a legnagyobb bajom ezzel, ha még működik is, akkor is honnan lehet megtudni hogy mit fog bírni? Hogy készítsek olyat ami kicsi is és 2Amp-ig terhelhető és hogy készítsek egyett ami 5Amp-ig terhelhető, ha nem tudok adatokat a trafóról? Mert most érted, veszek egy sima 110V / 2x9 (vagy 2x12V tök mindegy) hálózati trafót, rohatt sok van. De mi lesz a matek ha megfordítom? Honnan lehet tudni, mi lesz a teljesítmény amit bírni fog? Annyit tudok, a meghajtó FET-eknek is nagy szerepe van de ennyi. Hidd el, én is így szerettem volna. Nem akartam sok hűhót   Azonban ezt a push pull primer tekerecselést nem értem. Nem jó úgy ahogy fenti linken van? Valahogy el akarom nagyon a tekercselést engedni mert nem egy darabot akarok csinálni. Meg nem egy teljesítményben. Simán csak meg akarom venni a trafót amit fel tudok használni. Ha lehet. Néztem most Aliexpress van pár inverter pont erre. Nem olyan olcsók a kicsit többet bíró típusok. Viszont 80-130V közt állíthatók, és 600-1200Hz között is állíthatók. Tökéletesek lennének. Igazából csak ez a nyanvadtt tarfó a gondom! Nem az áramkör! Még IR2153 is van itthon. Asszem le is megyek összerakom azt a fenti linken található szösszenetet Trafó meg van itthon rengeteg ilyen pici - nagyobbacska, az a kocka sárga szalagos amit a dugaszolós tápokban használnak. De hát semmi nincs rajtuk, honnan tudjam mit tud, mennyi tekercs van rajtuk. Ha szét nem szedem és nem számolom meg nem tudom  De már lassan az lesz a vége! Van pár EI EE magos ferrit is... egyet szét is szedtem, hogy megtekercselem, csomot nézelődtem, kalkulátorok meg minden, de ez nekem túl sok időben... Tényleg csak azt szeretném, hogy lenne egy azaz két megfelelő tarfó ami bírni fogja és kész. Ha ebben tudnál segíteni még megoldás lehet. Mert vaktában meghajtani valami kezembe kapott tarfót annak semmi értelme. Nagyon köszönöm! A hozzászólás módosítva: Márc 10, 2024
Nem is arról beszélt, csak nem értetted meg. Ott van előtte a szkópfotón amiről szó van! A kimenetről van szó, amit szintén nem lehet tetszőlegesen akármikor átkapcsolgatni, mert ha épp egy pozitív félperiódus jött a hálózat felől akkor arra nem kapcsolhat rá a bekapcsoló inverter egy újabb pozitív félperiódust, hanem vagy negatívot fog, vagy megvár egy fél periódust (attól függően hogy van beállítva) és csak utána kapcsol át. Ezt tudja minden inverter, meg tudta a tervezője is. És ez oda-vissza érvényes, akkor is ha hálózatról kapcsol inverterre és akkor is ha inverterről kapcsol hálózatra.
Nem is az inverter pontosságával van baj, sőt hiába tartanak század pontosságot Pakson, az energiahálózat jellemzője, hogy terhelésváltozásra bármikor elmászhat a frekvencia az adott körzetben. Még a napelemes inverterek legfőbb védelme is erre alapul, ha érzékelik, hogy brutálisan kezd megváltozni a frekvencia, akkor a hálózati stabilitásra rá tud segíteni egy kicsit (teljesítményszabályozás meredeksége xx%Pm/Hz), leginkább a frekvencianövekedés ellen a fogyasztáscsökkenésre.
A kérdés inkább az, hogy a 60W készenléti fogyasztás miatt a napi minimum 1-2 külső relés kapcsolástól mekkora pofont fog kapni? Okoz-e ez hosszútávon gondot neki. Elvileg offline-UPS szerinti belső felépítése kellene hogy legyen átkapcsolóval, mert akkor kerülhető el minden esetben a hálózatba való visszatáplálás (ugye ez nem hibrid). Akkor viszont nem is a bekapcsolás okoz problémát, mert akkor tényleg tud szinkronizálni és ha megfelelő, akkor kapcsol át, viszont ha elvesszük a hálózatot működés közben, akkor bár tudja a fázishelyzetet, egy pillanat alatt kell kiszolgálnia a teljes teljesítményt, akárhol tartott a szinusz.
Szerintem elég pontos is tudna lenni egy inverter frekvenciája (gondolj bele, hogy mennyivel pontosabb egy karóra, mint egy hálózatról szinkronizált ébresztőóra). Azt gondolom, hogy nem foglalkoznak annyira a pontossággal, mert meglévő hálózathoz kell szinkronizálni úgyis.
Ha órákra kimarad a hálózat, és közben megy az inverter az akkuról, igazán mindegy, hogy pár másodperc késéssel szinkronizál rá a hálózatra és akkor kapcsol át.Pár másodperc pedig bőven elég, hogy a megfelelő fázishelyzetet felvegye az inverter. Maximum 10 ms-ot kell elcsúsztatni a fázison, hogy fázishelyes legyen, azt 4 másodpercen belül úgy lehet megtenni, hogy addig az ideig 0,5%-ot változik a frekvencia. Egy ilyen változást bármilyen motornak ki kell bírnia. Nagyobb "pofont" kap szerintem az átkapcsoláskor, ha relé végzi az átkapcsolást. Nekem egy szünetmentes táp jellegű inverterem van (képtelen visszatáplálni). Az alábbi képen látszik, hogy figyeli a hálózatot, hogy az átkapcsolás a lehető legkisebb traumával járjon, de azért akkor is van tranziens. Az alsó görbe a terhelésen lévő feszültség, amikor akkuról hálózatra kapcsol vissza. Az átkapcsolásnál egy darabig 0 a feszültség, ekkor szerintem a relé érintkezője már lekapcsolódott az inverterről, de még nem kapcsolódott a hálózatra. Utána egy tranziens, majd folytatódik a hálózati feszültség (már nem olyan szép szinuszos) feszültségével. Ha megnézzük, az átkapcsolás idejére be tudnánk tenni fázishelyesen egy szinusz darabot. A képhez hozzá kell tennem, hogy ekkor még nem volt rajta terhelés, az akku is csak pár Ah-s volt, csak a kísérlet idejére lett összeállítva |
Bejelentkezés
Hirdetés |
