Helló!
Az egész ötlet innen jött. Ezen az IC-n sajna csak 100 kHz-ig állítható a freki, de ez is egy sima Mono/Astabil multivibrátor. Ezért gondoltam, hogy a TLC555 is jó lehet helyette. Az már tiszta, hogy a kitöltésnek 50%-osnak kell lennie, de ez elérem, ha kikötöm a TLC555 7-es lábát és Astabil bekötésben használom, majd R2 helyére egy poti kerül (333 ohm) tudom, hogy ilyen nincs R1 meg 1K ohm. Majd ez megy a tranzisztorokra, onnan pedig a trafóra. Csak azt nem tudom, hogy a cikkekben közölt inverter, miért CD4047 IC-t használ. Biztos van jelentősége.

Sziasztok!

Van egy Samsung syncmaster 540n monitor, amit bekapcsolás után kb. 15 másodperc elteltével kikapcsolja a világítást. Kép van, csak elmegy a háttérvilágítás.

Cső, táp, inverter hiba?
Ránézésre nincs hibás kondi. Mi halhatott meg rajta?

Üdv,
T

Hello! Jelenthet egyet, mer az inverter is "fázist fordít". De ezt a kifejezést inkább analóg áramköröknél használjuk. De lehet akár egy CD/DC konverter is, mer ha a bemenetére pozitív feszültséget adsz, a kimenetén meg meg negatív feszültség jelenik meg, az is lehet inverter.
De Te tudod mire gondol Yocc6? Vagy azonos vagy vele? Mert én speciel nem vagyok gondolatolvasó.. (Most hogy mialatt írom a választ, pont alatta látom, hogy éppen az utóbbi dologra gondol.) üdv!

Hello! Már írtam, hogy írd le mi az hogy "pozitív jel, meg negatív jel". Mert félek fogalmunk sincs, mint a hogy neked sem.
Az inverter egy logikai áramkör, ha a bementi jelszintje magas (H) akkor a kimenete alacsony (L) és ugyan így fordítva. üdv!

Erre a legjobban invertert tudsz használni amihez kapcsolás sem kell.
inverter

Igen. 6 UH-os piezo lenne meghajtva vele, ami vizet és olajat kever össze. Elméletileg. Csak mivel nem tudom pontosan az ehhez szükséges frekit, aszt tudom, hogy 1,2 és 1,6 között van. Ezért kell külön a frekiállítás meg a pwm és plusz az inverter. Esetleg a műveleti erősítő helyett tegyek MOSFET-te és azt kapcsolgassam. Csak nem tudom, hogy így kivitelezhető-e egyáltalán.

Az áramok mértéke, most csak saccolni tudok, mert nincsenek nálam a hangszórók, de olyan 10A fog neki kelleni 24 VAC-n, ami, ha jól tudom akkor 20A 12VDC-n. Csak azért használtam műveleti erősítőt mert az iverteres cikkekben is az volt. Igaz ott kettő volt belőle és az egyész jobb oldali rész is 2x volt. A bal oldalt én is értem, de sajnos a szinuszos jel előállításához nem értek. Főleg ehhez kéne a nagy segítség.

Esetleg egy astabil vibrátor kapcsolás és R1 poti helyett lenne ellenállás és majd utána a poti. Az ellenállásokkal beállítom a MAX frekit a potival meg tudom lefelé szabályozni. Majd ezt a jelet átküldöm egy másik TLC555 IC-n mint az már volt egy rajzon, így a kitöltés nem változik. Majd onnan megy egy FET-re és után, ha szükséges egy inverter szinuszosításával előállítom az AC feszültséget. Találtam is egy rajzot a cikkek között.
Szerintetek ez így elképzelhető, hogy fog működni?
Vagy azt meg tudja mondani nekem valaki, hogy a CD4047-es IC-nek mi a maximum frekvenciája. Mert, ha jó lenne akkor simán azzal előállítanám a jelet a többi meg sima inverter lenne.

Hello!
Kaptam egy szünetmentes tápot akku nélkül. Állítólag lemerült az akku és szépen működött, de én nem vagyok biztos benne.
A táp LTH 600, 7,2 Ah akkut raktam bele, ami használt ugyan de szerintem még van benne kakaó.
A tünetek:
Összedugtam, vártam, bekapcsoltam, kb. 3 perc múlva elkezdett sípolni akku hibával.
Bekapcsoláskor kattant egy relé, kb. 2 másodperc múlva elengedett ugyanaz a relé.
Néztem a feszültséget az akkun:
bekapcs előtt 12,7V, amikor bekapcsoltam és kapcsolt a relé 13,8V körül, majd miután kikapcsolt a relé 12,8V, aztán olyan 30 sec után elkezdte ejteni, 10 sec alatt 9Voltra esett és jött a sípolás.
Ez normális jelenség és az akkum gyenge, vagy esetleg hiba van a kütyüben? Fogyasztó nem volt semmi rákötve. Ha kihúztam a tápkábelt és úgy kapcsoltam be, akkor valami kis hanghatás mellett szépen mutatta a led, hogy inverter üzemmódban van és hiba nélkül termelte a 220-at.

Megnéztem a táp kapcsolási rajzát, jól gondoltam hogy hogy nem sima tápról van szó.
Ez egy 723 ic.-vel vezérelt tranzisztoros stabilizátoros inverter a szekunder oldal terhelésének
megfelelő áramkorlát visszacsatolással.
Nagy valószinüséggel valamelyik fokozat hibájából eredő megnőtt áramfelvétel a TS1813
optocsatolón keresztül letiltja a tápegységet.
Meg kell keresni melyik fokozat terheli extrém mértékben a tápot.

Szevasztok!!

Kérdésem az lenne, hogy inverter fetes esetében a 230v-os kimenet terhelhetősége a kimeneti Trafó teljesítményétől, és a benne lévő teljesítmény Fetektől függ vagy a kapcsolási rajz is lényeges hogy melyikről van szó??
Köszönettel: Feri

35db entert kivettem.

Pontosan ugyan ez volt nekem is, éjjel vihar közben elment az áram, lerepült az 5A biztosíték teteje és zárlatos lett az inverter. Pedig jó kis inverter volt még 12V aksiról is tudtam vele visszatáplálni. A mostaniban már van túlfesz. védelem, bár kérdés hogy mennyire hatékony.

Nekem is van egy kiégett GTI200 10,5-28V , mikor elromlott egy vihar után azután vettem a mostani GTI500 28-56V-at. Néztem az alkatrészeket én is, de fele annyiba kerültek mint az inverter.

Hello!
A két nagy elkó oldalán lévő 6 darab típusa IRF3205, az ellenkező oldalon lévő három fém zászlós kettős dióda U1660G-MUR1660-U1660G a sorrend balról jobbra, jobbra tőlük a műanyag tokosak F30NM60ND. Látszik, hogy a biztosíték kupakja lerepült. Nem tudom mi okozta a hibát, kb. 1 hétig jól működött a javítás után mindkét inverter. Ezek még ősszel mentek tönkre, ideje volna lassan rendbe hozni őket, de idő az sajnos nincs rá.
Itt megtalálhatóak a képek

Köszönöm a tanácsokat!

A 6 V-ot még mindig nem értem, hogy alakul ki egy 3V-os tápról járatott kontroller 2 lába között feszültség-inverter nélkül, de nem kételkedem benne, hogy jobban szól két, ellenütemben hajtott láb között.. Ki is fogom próbálni! (Én inkább valami arra tudom gondolni, hogy a piezo kapacitív tulajdonságából fakadóan a dinamikus hatás miatt valahogy jobb lesz a dolog..)

MAX232 tényleg jó ötlet! Eszembe sem jutott, pedig tényleg.. alacsony szintű "négyszög" jelet fordít magas szintűre.. végül is erre van szükség.. csak mondjuk 4V nincs a panelen sajnos..

Megpróbálom ezt az ellenütemű dolgot, aztán majd kérdezek.

Bocsánat! Nem jön be a link. Mindjárt javítom.
http://www.ebay.com/itm/500w-500watt-grid-tie-power-inverter-AC-220...1a2ac4

Sziasztok!
Megépítettem az inverteres villanypásztort,az inverter része szépen mükodik 220v fesz van a trafo kijovetén.A problémám az impulzus részel van nem akar beindulni,az Ri 1M és a Ci 10µF/63v.Mi lehet a probléma?

Ráérő időben valamelyikőnknek nem ártana ezt a 3f-ú generátor sorbakötött fázisok egyenirányítva, vagy anélkül esetet pontosítani. Félek, hogy még mindig sokakban él az a tévhit, hogy ez járható megoldás.
Személy szerint roppantul érdekelne, hogy miből sikerült kiszámolnod Rb, vagy üresjárati fesz. nélkül esetleg ugyanakkora (Rt=250V/9A=27,8Ohm) terheléssel pl. a "...3 * 250 V és 1/3-ad * 9A áramod lehet hatalmas puffeleléssel" (nagyságrendileg mekkora ez a hatalmas Faradban?) értékeket? Ez úgy is érhető, hogy a csillag-hídei. 250V egyenfesszel szemben 750V egyenfesz adódik sorbakötött esetben!!!? Ugyanakkor írsz "1.5 szörös fázisfeszültséget", "Pufferelve 3szoros fázis csúcsfeszültséget".
Mekkora a terhelésen mérhető egyenfesz. és egyenáram effektív értéke 400-s fordulaton Rt=27,8Ohm terheléskor a sorbakötött fázisonkénti ei. esetben? Pufferelés nélkül és egy általad megadott kapacitású puffer kondival.
Valami "belső hang" azt súgja, hogy a csillagosnál kisebb ei. fesz. adódik és a hatásfok is leesik 50% alá. Én változatlanul kételkedek ebben a módszerben. Szerintem is inkább áttétel, vagy 10-15% veszteség beáldozásával fesz. növelő inverter.

Egész nyugodtan használd a két invertert egyszerre. A lényeg,hogy a test mindkét inverter esetében a géphez tartozó munkaterületen legyen, és ne legyen kontakthiba a testcsatlakozási ponton.

http://www.ebay.com/itm/350w-grid-tie-power-inverter-28-52V-for-sol...c8c344
Péter erről valami jót vagy rosszat tudsz mondani? Köszönöm.

Sziasztok! Van egy Korax KS-250 napelem táblám, és szeretnék hozzá venni egy Grid Tie 350W os invertert. Az adattáblán az inputnál 28-52 Voltot ír. Működne rendesen az inverter? Válaszokat nagyon szépen köszönöm előre is. Üdv. K.Gy

fordkapcs kérdésére:

A főáramköri elrendezés lehet félhíd, teljes híd, de akár push-pull is lehet, különösen, ha mondjuk max 48 C DC a betáp. Ezzel már tényleg elég egyszerűt lehet csinálni, de azért itt is vannak nagyon komoly pröblémák. PL: a trafó... a primert litzéből kell csinálni és a kettőt bifillárisan kell tekerni, különben a szórási induktivitásokban tárolt energiával nem tudsz mit csinálni... A trafóvasban jó nagy veszteségek fognak keletkezni, mert hiába csak 50 Hz-s alapharmónikussal megy, van ott elég felharmónikus is... ferritre meg nem megy, nem fog beférni a dobozba a nagy méretek miatt.

A kimeneti szűrőjét is elég sokkal alacsonyabb töréspontra megcsinálni. Ettől még továbbra is vannak problémák, mert elég nagy induktivitásra van szükség, ha mondjuk csak 20 kHz-es kapcsolási frekivel megy. Ez a probléma annyira éles, hogy annak idején csak légmagos fojtót tudtunk rendeset csinálni, annak meg nagy volt a rézvesztesége. ( Tárcsák voltak megfelelően sorba, párhuzamosan kötve és toroid alakban elrendezve. Így tudott hűlni és a szekrény tetején el lehetett helyezni. Csillárnak hívtuk... Tranzisztoros kivitelek voltak, mondjuk néhány kHz-es frekivel. ) Most lehetne talán ferritből, vagy amorph vasból a fojtó. Az egyik nagy, a másik drága...

Visszatérve a push-pullra, meg a félhídra: az a baj, hogy ezek alapvetően kétállapotú átalakítók. ( AD moduláció... ) Ez eleve azt jelenti, hogy a szűrőre kerülő áram elég hullámos, tehát jóval nagyobb szűrő kell, mint háromállapotú ( BD moduláció ) esetén. Ez már probléma, mert még nehezebb megcsinálni a soros fojtót. Teljes hídnál ez nincs, vagyis, kisebb lehet a fojtó, hiszen a hídnak van egy nulla állapota is, amikor ( elvileg ) békén hagyja a kimeneti rezgőkört. Ez is csak látszólag igaz, mert a nulla állapotban - mondjuk - a két felső tranyó vezet és rövidrezárja a szűrőkör bemenetét, ami azt jelenti, hogy a soros fojtót párhuzamosan köti a kimeneti kondival. Mindjárt egész más helyzet alakul ki...

A fő gond az áramkorláttal van. Miután ez motoros terhelést is el kell hogy viseljen, olyan áramkorlát kell bele, ami áramgenerátort csinál a kimenetből. ( Néha esetleg megkövetelik, hogy ez a névleges áram 1,5...5-szöröse legyen. Hát, ehhez már kell tranyó rendesen, meg olyan fojtó, ami nem telít be... )
Az AD modulációnál úgy működik az áramkorlát, hogy ha az áram elér egy értéket, akkor az addig vezető tranyó kikapcsol. Ekkor az áram átkommutál az alatta levő diódára és elkezd csökkenni. Ha eléggé lecsökkent, akkor visszakapcsol az előbb vezető tranyó. ( feltéve, ha még mindig ugyanolyan irányú áramot kell szolgaltatni. ) Tehát, az áram fűrészelni fog, mégpedig jó nagy frekivel, hiszen a kimeneten rövidzár van és az áram meredekségét csak a fojtó fogja korlátozni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nagyobb lesz áramkorlátban a kapcsolási frekvencia, tehát a félvezetőknek ezt ki kell bírniuk. ( Mondjuk 30 s műlva le lehet állítani, ha továbbra is fennáll a zárlat, hátha nem ég szét a kütyú...
Teljes hídnál ki lehet használni a háromállapotú vezérlést. Ha az áram megnő egy adott érték fölé, akkor az eddig vezető átlóból az egyik tranyót kapcsoljuk ki és kapcsoljuk be az alatta levőt. Ekkor, a kimeneti rezgőkör nemcsak a fogyasztó felöl, hanem a híd felől is rövidre lesz zárva. A híd felöl mostmár nem a DC betáp építi le az áramot, hanem a félvezetőkön eső 1...3 V. Ennek megfelelően sokkal lassabban csökken az áram a hídban, tehát nem fog felmenni a kapcsolási frekvencsia. Ennek persze az a feltétele, hogy a tranyók tudják valahonnan, hogy mikor , melyiknek kell vezetnie. Szerencsére nagyon egyszerű a dolog. Most anélkül, hogy magyaráznám, csak egy sorrend: ha a két felső tranyó balról jobbra 1-es és 3-as, a két alsó meg 2-es és 4-es, akkor az átlós vezetések: 1-es és 4-es, és 3-as 2-es. Nullavezetésnek meg azt neveztük, amikor két egymás mellett levő tranzisztor vezetett egyszerre, tehát a kétféle nullavezetés: 1-es 3-as, illetve 2-es 4-es. A nullavezetéseket felváltva kell létrehozni, ami azt jelent, hogyha most egy 1-es 3-as nullavezetés volt, akkor a következő egy 2-es 4-es legyen. Ha ez ba van tartva, akkor az átlós vezetések akármilyenek lehetnek. Tranzisztoroknál, FET-nél talán nem annyira lényeges, de tirisztornál nagyon lényeges a nullavezetések időtartama. Ez be volt korlátozva, mégpedig alulról. Ez azt jelentette, hogy mondjuk ha egyszer előállt a nullavezetés ( bármilyen irányban ) akkor azt be is ragasztottuk mondjuk 300 us ideig. ( A tirisztorok kényszerkommutációjához idő kell... ) Tranyóknál ez az idő lehet mondjuk 5...10 us. Ez azért is jó, mert nem biztos, hogy egy tranyó szereti, ha gyors egymásutánban kap két nagy disszipációs csúcsot. Végül is ezek általában hardswitchek. Ha ez így van megvalósítva, akkor nagyjából olyan vezérlési sémát lehet látni, mint egy fázistolós táp esetében. Óriási előnye a dolognak, hogy elvileg végtelenül rövid impulzussal is lehet energiát közölni a kimeneti szűrőkörrel, ami nagyon finom beavatkozást tesz lehetővé, tehát nagyon szép lesz a szinusz. Tehát, háromállapotú vezérlés, a nullavezetési idők korlátozásával. Elvileg, a D-class-nál kitalált BD moduláció jó lenne erre a célra, de az nem elég pontos. Ezt valahogyan digitálisan kell megoldani. Annak idején, ez tirisztorokhoz lett kitalálva, a14 sima CMOS ic volt benne, de ez már meghajtotta a hidat is és kikapuzta az oltótirisztorok vezérlőelét is. Aztán amikor bejöttek a BJT-k, megcsináltattuk az egészet monolit ic formájában, a HTSZ-nél. Most lehetne valami processzorféle, de én nem látom értelmét egy ilyen fejlesztésnek, ez nem a hobbi kategória és iparszerűen meg nem érdemes, a kinai gagyi, meg nem gagyi termékkekel nem tudsz versenyezni.

Egy inverternek nagyon jó dinamikus tulajdonságokkal kell rendelkeznie, különben, egy már működő fogyasztó mellé bekapcsolva egy másikat, esetleg túl hosszú ideig lesz csökkent fesz a kimeneten, amit nem szeretnek a fogyasztók... Tehát, célszerű követőszabályozással megcsinálni a szinusz előállítását. Ez egyszerűbb is és nem probléma akár 1...2 % THD elérni. ( Feltéve, ha a betápból egyáltalán kifér a 320 V-os amplitudó. Nem szabad elfelejteni, hogy bár kicsi a kimeneti fojtó induktivitásra ( FET-nél ) de azért az 50 Hz-es alapharmónikus áram 50 Hz-es akapharmónikus feszültséget fog rajta ejteni. Lerajzolva a főkör vektorábráját látható, hogy a híd kimeneti feszültségének alapharmónikus tartalma nagyobb, mint a kimeneti feszültség. ( Ez az esetek többségében van csak így, de most nem akarom bonyolítani. ) Tehát, a szabályozókör akár UcD jellegű is lehet, bár egy komolyabb inverterbe több kell. Esetleg be kell tudni állítani a kimeneti ellenállást, ez lehet pozitív - mondjuk párhuzamos üzemhez - vagy negatív, akkor kompenzálja a hosszú drótot ami a fogyasztóhoz megy. Lehet bele szinkront építeni, ami hozzászinkronizálja a hálózathoz a kimenetet, ha elromlik az inverter, akkor átkapcsol hálózatra, vagy ha hálózati alapüzemű, akkor kapcsol inverterre, stb. A szabályzókörre van egy kismillió lehetőség, én feszültségszabályozásnak alárendelt áramszabályozást használtam.


A tranyók kiválasztásáról Laci már írt, nagyjából ugyanazok a problémáj, mint D-class esetében, csak itt azért nem kell akkora frekvencia. Talán a legjobb választás az IGB-t, azokban van olyan is amiben nagyon gyors a dióda, lévén, hogy co-packok. Vagy lehet mezei FET is, csak ki kell belőle kapuzni egy schottkyval, meg egy epitaxiális diódával a substrat diódát. ( Egyszer csináltam ilyesmit, BUZ 41A-val ment, 3 db europa kártyán elfért az egész egymás tetején. Persze a trafó, meg a szűrőkör külön volt. 500W-ot tudott, 20 kHz-en ketyegett a szinusz nullátmenetei környékén. )

A másik dolog még a betápfesz. Az újabb inverterek kéttős konverziójúak. Először a betápot felnyomják 360 V főlé, aztán azon van egy teljes híd, annak a kimenetén a szűrőkör és már megy is... Amiket annak idején az ipar igényelt, azok 220 V DC-ről mentek, mert többnyire ilyen akkufesz volt. Ezeknek a kimenetére persze kellett egy 1:2-es trafó, tehát, még ezzel is bonyolódott a dolog. Most kisebb teljesítményeket 12...24 V-os akksikról lehene csinálni. ( Foglakoznék is vele, ha valaki rendelne belőle mondjuk 100 db-ot... de évi 2...3 db-ért nem érdemes nekiállni.)

A lényege egy a dolognak: ez nem egy, de nem is két emberes munka. Annyira szerteágazó feladatok vannak, hogy ez már komoly team munka. Hobbiszinten kell venni, vagy lomizni egy gyárit, aztán megcsinálni. Azokkal nem lehet versenyezni, még akkor sem, ha egyik, másikba belenézve elszörnyedek és azon gondolkodom, hogyan sikerült ennyire elbonyolítani valamit... de ugye nekünk az anyag sokszorosába kerül, a nyák szintén, a doboz, trafó, fojtó, stb... szóval, azon az áron nem lehet megcsinálni. Nagyüzemileg meg semmi sem drága, ráadásul egy cég nyereséges mivolta nem egy terméktől függ.

Sziasztok!
Van egy Mio navigációm, sajnos az LCD kijelzőjének nincs fényereje.
Egy erős lámpával oldalról megvilágítva látszódik, hogy maga a készülék működik, de a fényerő nulla.
Van vkinek ötlete a hibára?

Szétszedtem a navigációt. Mértem, fotóztam (lásd a képeket).
Arra jutottam, hogy szerintem a 6db háttérvilágílágosító LED-ek nem az akku 3.7V (4V) -járól működnek, azaz nagyobb fesz. kell nekik, azaz valószínű vmilyen inverter van közbeiktatva.
Ez nem biztos.
Hol az inverter?

Szia,

Én is találkoztam hasonló problémával, első körben érdemes talán a tápban lévő kondikat átnézni (kicserélni) valamint átnézni nics-e zárlat az inverter részen (a trafóra kapcsolgató kis fetek vagy tranzisztorok szoktak zárlatosak lenni). Nálam több esetben a tápban elegendő volt az Elkókat kicserélni és máris jól működött a monitor.
Üdv

Nagyon sok inverter jár mostanába a kezem között és azt kell mondjam, hogy ezeknek a feszültsége csak 240-280V DC között van és ezt kapcsolgatja egy H híddal (4db IRF740 v. 840 kb 600-800Wig felirat szerint, ha Te folyamatos 300W teljesítményt szeretnél akkor egy legalább 6-800Wost vegyél amúgy is trükkösen írják azt szokták hogy pl 250/500W 250W a folyamatos és 500W a pillanatnyi csúcs). Természetesen ez az olcsóbb négyszög/trapéz kimenetű kategóriára vonatkozik, nem a drága valós színuszú darabokra.

Igen! Ha fel van töltve.
De akkor minek a plussz akku?
Mi azért szoktunk plussz akkut (munkaakkumulátor) beszerelni, mert valami nagyobb fogyasztó is üzemel, álló helyzetnél, és ne az indítóakkut vigyük csutkára.
Pl. hűtő, inverter, rádióamatőr állomás stb.
És ezt már nem képes feltölteni a generátor.

Érdekesnek tűnik a dolog.Amikor bekapcsolod,akkor hallani,hogy bootol a winyó?Illetve az IDE LED villog,mintha olvasna?Amúgy ha a RAM-ot kiveszed,alapból nem csinál semmit,mert az hajtja a videókártyát,így már az elején megakad az ellenőrzés.Érdemes lenne bekapcsolás után megvilágítani valamivel a monitort,pl. egy elemlámpával,hátha csak az inverter adta meg magát.

Vásárolsz ezek közül egyet:
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Bővebben: Link
(Ahogy nézem, mindenki nagyjából ugyanazt a 3-4 típust árulja..)

Én azért az inverter/monitor tápjában a kondikat körbe nézném ESR tanilag is.A puposság nem feltétlen tartozéka a rossz kondinak.

Az inverter transzformátor többnyire a tápegység panelen csücsül és a CCFL csöveknek állít elő nagyfeszültséget. Valahogy így néz ki. Ezt kell kiforrasztani és megmérni az értékeit. Mi a táp panel típusa? Esetleg egy kép is tudna segíteni.