Hello!
A két nagy elkó oldalán lévő 6 darab típusa IRF3205, az ellenkező oldalon lévő három fém zászlós kettős dióda U1660G-MUR1660-U1660G a sorrend balról jobbra, jobbra tőlük a műanyag tokosak F30NM60ND. Látszik, hogy a biztosíték kupakja lerepült. Nem tudom mi okozta a hibát, kb. 1 hétig jól működött a javítás után mindkét inverter. Ezek még ősszel mentek tönkre, ideje volna lassan rendbe hozni őket, de idő az sajnos nincs rá.
Itt megtalálhatóak a képek

Köszönöm a tanácsokat!

A 6 V-ot még mindig nem értem, hogy alakul ki egy 3V-os tápról járatott kontroller 2 lába között feszültség-inverter nélkül, de nem kételkedem benne, hogy jobban szól két, ellenütemben hajtott láb között.. Ki is fogom próbálni! (Én inkább valami arra tudom gondolni, hogy a piezo kapacitív tulajdonságából fakadóan a dinamikus hatás miatt valahogy jobb lesz a dolog..)

MAX232 tényleg jó ötlet! Eszembe sem jutott, pedig tényleg.. alacsony szintű "négyszög" jelet fordít magas szintűre.. végül is erre van szükség.. csak mondjuk 4V nincs a panelen sajnos..

Megpróbálom ezt az ellenütemű dolgot, aztán majd kérdezek.

Bocsánat! Nem jön be a link. Mindjárt javítom.
http://www.ebay.com/itm/500w-500watt-grid-tie-power-inverter-AC-220...1a2ac4

Sziasztok!
Megépítettem az inverteres villanypásztort,az inverter része szépen mükodik 220v fesz van a trafo kijovetén.A problémám az impulzus részel van nem akar beindulni,az Ri 1M és a Ci 10µF/63v.Mi lehet a probléma?

Ráérő időben valamelyikőnknek nem ártana ezt a 3f-ú generátor sorbakötött fázisok egyenirányítva, vagy anélkül esetet pontosítani. Félek, hogy még mindig sokakban él az a tévhit, hogy ez járható megoldás.
Személy szerint roppantul érdekelne, hogy miből sikerült kiszámolnod Rb, vagy üresjárati fesz. nélkül esetleg ugyanakkora (Rt=250V/9A=27,8Ohm) terheléssel pl. a "...3 * 250 V és 1/3-ad * 9A áramod lehet hatalmas puffeleléssel" (nagyságrendileg mekkora ez a hatalmas Faradban?) értékeket? Ez úgy is érhető, hogy a csillag-hídei. 250V egyenfesszel szemben 750V egyenfesz adódik sorbakötött esetben!!!? Ugyanakkor írsz "1.5 szörös fázisfeszültséget", "Pufferelve 3szoros fázis csúcsfeszültséget".
Mekkora a terhelésen mérhető egyenfesz. és egyenáram effektív értéke 400-s fordulaton Rt=27,8Ohm terheléskor a sorbakötött fázisonkénti ei. esetben? Pufferelés nélkül és egy általad megadott kapacitású puffer kondival.
Valami "belső hang" azt súgja, hogy a csillagosnál kisebb ei. fesz. adódik és a hatásfok is leesik 50% alá. Én változatlanul kételkedek ebben a módszerben. Szerintem is inkább áttétel, vagy 10-15% veszteség beáldozásával fesz. növelő inverter.

Egész nyugodtan használd a két invertert egyszerre. A lényeg,hogy a test mindkét inverter esetében a géphez tartozó munkaterületen legyen, és ne legyen kontakthiba a testcsatlakozási ponton.

http://www.ebay.com/itm/350w-grid-tie-power-inverter-28-52V-for-sol...c8c344
Péter erről valami jót vagy rosszat tudsz mondani? Köszönöm.

Sziasztok! Van egy Korax KS-250 napelem táblám, és szeretnék hozzá venni egy Grid Tie 350W os invertert. Az adattáblán az inputnál 28-52 Voltot ír. Működne rendesen az inverter? Válaszokat nagyon szépen köszönöm előre is. Üdv. K.Gy

fordkapcs kérdésére:

A főáramköri elrendezés lehet félhíd, teljes híd, de akár push-pull is lehet, különösen, ha mondjuk max 48 C DC a betáp. Ezzel már tényleg elég egyszerűt lehet csinálni, de azért itt is vannak nagyon komoly pröblémák. PL: a trafó... a primert litzéből kell csinálni és a kettőt bifillárisan kell tekerni, különben a szórási induktivitásokban tárolt energiával nem tudsz mit csinálni... A trafóvasban jó nagy veszteségek fognak keletkezni, mert hiába csak 50 Hz-s alapharmónikussal megy, van ott elég felharmónikus is... ferritre meg nem megy, nem fog beférni a dobozba a nagy méretek miatt.

A kimeneti szűrőjét is elég sokkal alacsonyabb töréspontra megcsinálni. Ettől még továbbra is vannak problémák, mert elég nagy induktivitásra van szükség, ha mondjuk csak 20 kHz-es kapcsolási frekivel megy. Ez a probléma annyira éles, hogy annak idején csak légmagos fojtót tudtunk rendeset csinálni, annak meg nagy volt a rézvesztesége. ( Tárcsák voltak megfelelően sorba, párhuzamosan kötve és toroid alakban elrendezve. Így tudott hűlni és a szekrény tetején el lehetett helyezni. Csillárnak hívtuk... Tranzisztoros kivitelek voltak, mondjuk néhány kHz-es frekivel. ) Most lehetne talán ferritből, vagy amorph vasból a fojtó. Az egyik nagy, a másik drága...

Visszatérve a push-pullra, meg a félhídra: az a baj, hogy ezek alapvetően kétállapotú átalakítók. ( AD moduláció... ) Ez eleve azt jelenti, hogy a szűrőre kerülő áram elég hullámos, tehát jóval nagyobb szűrő kell, mint háromállapotú ( BD moduláció ) esetén. Ez már probléma, mert még nehezebb megcsinálni a soros fojtót. Teljes hídnál ez nincs, vagyis, kisebb lehet a fojtó, hiszen a hídnak van egy nulla állapota is, amikor ( elvileg ) békén hagyja a kimeneti rezgőkört. Ez is csak látszólag igaz, mert a nulla állapotban - mondjuk - a két felső tranyó vezet és rövidrezárja a szűrőkör bemenetét, ami azt jelenti, hogy a soros fojtót párhuzamosan köti a kimeneti kondival. Mindjárt egész más helyzet alakul ki...

A fő gond az áramkorláttal van. Miután ez motoros terhelést is el kell hogy viseljen, olyan áramkorlát kell bele, ami áramgenerátort csinál a kimenetből. ( Néha esetleg megkövetelik, hogy ez a névleges áram 1,5...5-szöröse legyen. Hát, ehhez már kell tranyó rendesen, meg olyan fojtó, ami nem telít be... )
Az AD modulációnál úgy működik az áramkorlát, hogy ha az áram elér egy értéket, akkor az addig vezető tranyó kikapcsol. Ekkor az áram átkommutál az alatta levő diódára és elkezd csökkenni. Ha eléggé lecsökkent, akkor visszakapcsol az előbb vezető tranyó. ( feltéve, ha még mindig ugyanolyan irányú áramot kell szolgaltatni. ) Tehát, az áram fűrészelni fog, mégpedig jó nagy frekivel, hiszen a kimeneten rövidzár van és az áram meredekségét csak a fojtó fogja korlátozni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nagyobb lesz áramkorlátban a kapcsolási frekvencia, tehát a félvezetőknek ezt ki kell bírniuk. ( Mondjuk 30 s műlva le lehet állítani, ha továbbra is fennáll a zárlat, hátha nem ég szét a kütyú...
Teljes hídnál ki lehet használni a háromállapotú vezérlést. Ha az áram megnő egy adott érték fölé, akkor az eddig vezető átlóból az egyik tranyót kapcsoljuk ki és kapcsoljuk be az alatta levőt. Ekkor, a kimeneti rezgőkör nemcsak a fogyasztó felöl, hanem a híd felől is rövidre lesz zárva. A híd felöl mostmár nem a DC betáp építi le az áramot, hanem a félvezetőkön eső 1...3 V. Ennek megfelelően sokkal lassabban csökken az áram a hídban, tehát nem fog felmenni a kapcsolási frekvencsia. Ennek persze az a feltétele, hogy a tranyók tudják valahonnan, hogy mikor , melyiknek kell vezetnie. Szerencsére nagyon egyszerű a dolog. Most anélkül, hogy magyaráznám, csak egy sorrend: ha a két felső tranyó balról jobbra 1-es és 3-as, a két alsó meg 2-es és 4-es, akkor az átlós vezetések: 1-es és 4-es, és 3-as 2-es. Nullavezetésnek meg azt neveztük, amikor két egymás mellett levő tranzisztor vezetett egyszerre, tehát a kétféle nullavezetés: 1-es 3-as, illetve 2-es 4-es. A nullavezetéseket felváltva kell létrehozni, ami azt jelent, hogyha most egy 1-es 3-as nullavezetés volt, akkor a következő egy 2-es 4-es legyen. Ha ez ba van tartva, akkor az átlós vezetések akármilyenek lehetnek. Tranzisztoroknál, FET-nél talán nem annyira lényeges, de tirisztornál nagyon lényeges a nullavezetések időtartama. Ez be volt korlátozva, mégpedig alulról. Ez azt jelentette, hogy mondjuk ha egyszer előállt a nullavezetés ( bármilyen irányban ) akkor azt be is ragasztottuk mondjuk 300 us ideig. ( A tirisztorok kényszerkommutációjához idő kell... ) Tranyóknál ez az idő lehet mondjuk 5...10 us. Ez azért is jó, mert nem biztos, hogy egy tranyó szereti, ha gyors egymásutánban kap két nagy disszipációs csúcsot. Végül is ezek általában hardswitchek. Ha ez így van megvalósítva, akkor nagyjából olyan vezérlési sémát lehet látni, mint egy fázistolós táp esetében. Óriási előnye a dolognak, hogy elvileg végtelenül rövid impulzussal is lehet energiát közölni a kimeneti szűrőkörrel, ami nagyon finom beavatkozást tesz lehetővé, tehát nagyon szép lesz a szinusz. Tehát, háromállapotú vezérlés, a nullavezetési idők korlátozásával. Elvileg, a D-class-nál kitalált BD moduláció jó lenne erre a célra, de az nem elég pontos. Ezt valahogyan digitálisan kell megoldani. Annak idején, ez tirisztorokhoz lett kitalálva, a14 sima CMOS ic volt benne, de ez már meghajtotta a hidat is és kikapuzta az oltótirisztorok vezérlőelét is. Aztán amikor bejöttek a BJT-k, megcsináltattuk az egészet monolit ic formájában, a HTSZ-nél. Most lehetne valami processzorféle, de én nem látom értelmét egy ilyen fejlesztésnek, ez nem a hobbi kategória és iparszerűen meg nem érdemes, a kinai gagyi, meg nem gagyi termékkekel nem tudsz versenyezni.

Egy inverternek nagyon jó dinamikus tulajdonságokkal kell rendelkeznie, különben, egy már működő fogyasztó mellé bekapcsolva egy másikat, esetleg túl hosszú ideig lesz csökkent fesz a kimeneten, amit nem szeretnek a fogyasztók... Tehát, célszerű követőszabályozással megcsinálni a szinusz előállítását. Ez egyszerűbb is és nem probléma akár 1...2 % THD elérni. ( Feltéve, ha a betápból egyáltalán kifér a 320 V-os amplitudó. Nem szabad elfelejteni, hogy bár kicsi a kimeneti fojtó induktivitásra ( FET-nél ) de azért az 50 Hz-es alapharmónikus áram 50 Hz-es akapharmónikus feszültséget fog rajta ejteni. Lerajzolva a főkör vektorábráját látható, hogy a híd kimeneti feszültségének alapharmónikus tartalma nagyobb, mint a kimeneti feszültség. ( Ez az esetek többségében van csak így, de most nem akarom bonyolítani. ) Tehát, a szabályozókör akár UcD jellegű is lehet, bár egy komolyabb inverterbe több kell. Esetleg be kell tudni állítani a kimeneti ellenállást, ez lehet pozitív - mondjuk párhuzamos üzemhez - vagy negatív, akkor kompenzálja a hosszú drótot ami a fogyasztóhoz megy. Lehet bele szinkront építeni, ami hozzászinkronizálja a hálózathoz a kimenetet, ha elromlik az inverter, akkor átkapcsol hálózatra, vagy ha hálózati alapüzemű, akkor kapcsol inverterre, stb. A szabályzókörre van egy kismillió lehetőség, én feszültségszabályozásnak alárendelt áramszabályozást használtam.


A tranyók kiválasztásáról Laci már írt, nagyjából ugyanazok a problémáj, mint D-class esetében, csak itt azért nem kell akkora frekvencia. Talán a legjobb választás az IGB-t, azokban van olyan is amiben nagyon gyors a dióda, lévén, hogy co-packok. Vagy lehet mezei FET is, csak ki kell belőle kapuzni egy schottkyval, meg egy epitaxiális diódával a substrat diódát. ( Egyszer csináltam ilyesmit, BUZ 41A-val ment, 3 db europa kártyán elfért az egész egymás tetején. Persze a trafó, meg a szűrőkör külön volt. 500W-ot tudott, 20 kHz-en ketyegett a szinusz nullátmenetei környékén. )

A másik dolog még a betápfesz. Az újabb inverterek kéttős konverziójúak. Először a betápot felnyomják 360 V főlé, aztán azon van egy teljes híd, annak a kimenetén a szűrőkör és már megy is... Amiket annak idején az ipar igényelt, azok 220 V DC-ről mentek, mert többnyire ilyen akkufesz volt. Ezeknek a kimenetére persze kellett egy 1:2-es trafó, tehát, még ezzel is bonyolódott a dolog. Most kisebb teljesítményeket 12...24 V-os akksikról lehene csinálni. ( Foglakoznék is vele, ha valaki rendelne belőle mondjuk 100 db-ot... de évi 2...3 db-ért nem érdemes nekiállni.)

A lényege egy a dolognak: ez nem egy, de nem is két emberes munka. Annyira szerteágazó feladatok vannak, hogy ez már komoly team munka. Hobbiszinten kell venni, vagy lomizni egy gyárit, aztán megcsinálni. Azokkal nem lehet versenyezni, még akkor sem, ha egyik, másikba belenézve elszörnyedek és azon gondolkodom, hogyan sikerült ennyire elbonyolítani valamit... de ugye nekünk az anyag sokszorosába kerül, a nyák szintén, a doboz, trafó, fojtó, stb... szóval, azon az áron nem lehet megcsinálni. Nagyüzemileg meg semmi sem drága, ráadásul egy cég nyereséges mivolta nem egy terméktől függ.

Sziasztok!
Van egy Mio navigációm, sajnos az LCD kijelzőjének nincs fényereje.
Egy erős lámpával oldalról megvilágítva látszódik, hogy maga a készülék működik, de a fényerő nulla.
Van vkinek ötlete a hibára?

Szétszedtem a navigációt. Mértem, fotóztam (lásd a képeket).
Arra jutottam, hogy szerintem a 6db háttérvilágílágosító LED-ek nem az akku 3.7V (4V) -járól működnek, azaz nagyobb fesz. kell nekik, azaz valószínű vmilyen inverter van közbeiktatva.
Ez nem biztos.
Hol az inverter?

Szia,

Én is találkoztam hasonló problémával, első körben érdemes talán a tápban lévő kondikat átnézni (kicserélni) valamint átnézni nics-e zárlat az inverter részen (a trafóra kapcsolgató kis fetek vagy tranzisztorok szoktak zárlatosak lenni). Nálam több esetben a tápban elegendő volt az Elkókat kicserélni és máris jól működött a monitor.
Üdv

Nagyon sok inverter jár mostanába a kezem között és azt kell mondjam, hogy ezeknek a feszültsége csak 240-280V DC között van és ezt kapcsolgatja egy H híddal (4db IRF740 v. 840 kb 600-800Wig felirat szerint, ha Te folyamatos 300W teljesítményt szeretnél akkor egy legalább 6-800Wost vegyél amúgy is trükkösen írják azt szokták hogy pl 250/500W 250W a folyamatos és 500W a pillanatnyi csúcs). Természetesen ez az olcsóbb négyszög/trapéz kimenetű kategóriára vonatkozik, nem a drága valós színuszú darabokra.

Igen! Ha fel van töltve.
De akkor minek a plussz akku?
Mi azért szoktunk plussz akkut (munkaakkumulátor) beszerelni, mert valami nagyobb fogyasztó is üzemel, álló helyzetnél, és ne az indítóakkut vigyük csutkára.
Pl. hűtő, inverter, rádióamatőr állomás stb.
És ezt már nem képes feltölteni a generátor.

Érdekesnek tűnik a dolog.Amikor bekapcsolod,akkor hallani,hogy bootol a winyó?Illetve az IDE LED villog,mintha olvasna?Amúgy ha a RAM-ot kiveszed,alapból nem csinál semmit,mert az hajtja a videókártyát,így már az elején megakad az ellenőrzés.Érdemes lenne bekapcsolás után megvilágítani valamivel a monitort,pl. egy elemlámpával,hátha csak az inverter adta meg magát.

Vásárolsz ezek közül egyet:
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Bővebben: Link
(Ahogy nézem, mindenki nagyjából ugyanazt a 3-4 típust árulja..)

Én azért az inverter/monitor tápjában a kondikat körbe nézném ESR tanilag is.A puposság nem feltétlen tartozéka a rossz kondinak.

Az inverter transzformátor többnyire a tápegység panelen csücsül és a CCFL csöveknek állít elő nagyfeszültséget. Valahogy így néz ki. Ezt kell kiforrasztani és megmérni az értékeit. Mi a táp panel típusa? Esetleg egy kép is tudna segíteni.

hát nemtudom pontosan azt hiszem asus w193d de nem biztos inverter trafó az mi?

Ennek is cső vagy inverter hibája van. Az inverter trafót ellenőrizni kell. Mi a pontos típusa?

Szinte biztos, hogy inverter hiba. Milyen gyártmányú/típusú monitor?

Sziasztok!
Néhány napja kerestem Hanns G HN 198D szerelési vázlatot, természetesen nem csak itt. A Google-val bejártam a világot és természetesen sehol nem találtam. Arról lenne szó, hogy cserélni akartattam egy pár alkatrészt az inverter oldalon és közben elpakoltam két smd ellenállást( mert öreg vagyok és mert nem látok jól nagyítóval sem). Természetesen a cserét meg a javítást nem én fogom elkövetni, én csak postás vagyok Ha jól emlékszem( átolvastam mind a- most már- 114 oldalt és talán agressiv írta, hogy több száz fajta tápegysége van. Ha esetleg tudna ebben nekem segíteni nagyon megköszönném. Mert tulajdonképpen a szerelési vázlat, ha ez két érték meglenne, nem is kellene. üdv Csaba

Hello!
Hú de nehezen értettem meg (ha igaz). Ezt szeretted volna? (LI1=Left Input-1 LO1=Left Out-1)
Első esetben a felső négy kapcsoló van bekapcsolva, második esetben az alsó négy. Vagy is két CD4066 kell hozzá, és egy inverter, ami a kapcsolójelet megfordítja. Hogy amikor az egyik csapat Ki, a másik Be legyen kapcsolva és ect.
üdv!

Tovább ragozni már én se nagyon akarom ezt a témát, bár biztosan sokszor visszatér még a kinek milyen generátor adódik kapcsán.
(Jó, tegyük hozzá a hőfok függést is.) Viccet félretéve sajnos ezek a járulékos (nem a kimenetről mért Rb-n kívüli) veszteségek nem 1-2, hanem minimum 10% körüliek. Így én nem mondanám, hogy hagyjuk a francba házi szélgenerátoroknál, mint bármilyen átalakítás (egyenirányítás, fesz. szint áttevés, stb.) veszteségeit sem. Sokkal inkább azt vallom, hogy mindig az adott konkrét rendszert kell alaposan górcső alá venni, hogy a "látszólagos" javítgatásokkal nem veszítünk-e többet, mint ami eredetileg megmaradt volna. (Egyenirányító, inverter, trafó, összekötő vezetékek, bármilyen szabályzás, stb..., egyenként 10%-nyi, némelyik még több veszteséget is jelent.)

Az el nem mélyedők megnyugtatására le merem írni, hogy az Rt/(Rb+Rt)-vel számolt hatásfok tényezőt bátran szorozzák meg a 0,8-0,9 zűrfaktorral, és akkor a valóságot jól közelítő saccolt hatásfokot kapnak. Egyszerűen arra gondoljanak, hogy egy terheletlen (üresen forgatott) generátor is igényel meghajtó mechanikus energiát. Ugyanakkor az Rt-n kivehető teljesítményt se felejtsék el kiszámolni. A kettőt együtt, sohasem egymástól elválasztva értelmezzék!

A vita kipattanása: ki, mire, hogy reagál? - Ne menjünk bele!

Ha zúg az inverter akkor majdnem biztos trafó hibás az invertered.
De ez lehet cső hiba is.
azt meg csak akkor tudod kideríteni, ha teszel rá másik csövet

Üdv fórumozók!

Adott egy Dell E6500 notebook, amely eddig gond nélkül működött.
Reggel bekapcsoláskor nem jelent meg semmi a kijelzőn (a gép ment, windows bebootolt)
Következő újraindításnál a kijelző is elindult, majd lekapcsolt (a laptop ment tovább). 4-5. próbálkozásra (akksi kikap, visszarak, próba hálózati fesz-el és anélkül) a kijelző üzemben maradt és megy. (Most is 6-7 órája gond nélkül.)
Közben volt egy kikapcsolás, megint ugyanilyen kínlódósan sikerült elindítani a kiijelzőt.
A leíráshoz hozzá tartozik, hogy akksiról üzemelve illetve alacsonyabb fényerőn az inverter eddig is zúgott.
Szóval a probléma jól gondolom hogy inverter jellegű?
Mert akkor nem kínlódok hanem rendelem is, 3500huf-ért hozzájutok .

A fetek megfelelöek mivel az inverter kijövetén terhelve a számitogépel 210-215v a fesz,a pc táp kijövete terhelve 11.8 és 5.00 gondolom a feszültségek jok.Minden készülék müködik róla csak a pc nem akar beindulni.

Bocsi először is tudom nem pont idevágó téma:

Helósztok! Szeretném a segítségeteket kérni. Van 6 db ccfl inverter trafóm, az elektronikáját szeretném kiváltani, 1 primer tek-je van és 1 sec. Vagyis 4 kivezetés.

Eredetileg 1 vezérlő ic hajtotta a dual pnp-npn fet párokat, és figyelte az áramfelvételét a csöveknek.

Nem akarok hosszasan szenvedni ezzel, mert valamelyik cső kicsit gyengébb már és letilt, de az egyik trafó is szakadt volt.

Szeretnék egy egyszerű áramkört építeni a trafókhoz. Áramfigyelés és egyéb nélkül. A lényeg az hogy 30-80 Khz között legyen a frekije valahol. Mert a trafó ezeken a frekiken megy szépen.
Találtam itt fórumon sok fajta ccfl meghajtást, de mind vagy közép megcsapolálsos trafóval ,vagy több primeressel van. Nekem pedig 1 primer, és egy tekercs, nincs csapolás sem.

A segítséget előre is köszönöm!!!

Helósztok! Szeretném a segítségeteket kérni. Van 6 db ccfl inverter trafóm, az elektronikáját szeretném kiváltani, 1 primer tek-je van és 1 sec. Vagyis 4 kivezetés.

Eredetileg 1 vezérlő ic hajtotta a dual pnp-npn fet párokat, és figyelte az áramfelvételét a csöveknek.

Nem akarok hosszasan szenvedni ezzel, mert valamelyik cső kicsit gyengébb már és letilt, de az egyik trafó is szakadt volt.

Szeretnék egy egyszerű áramkört építeni a trafókhoz. Áramfigyelés és egyéb nélkül. A lényeg az hogy 30-80 Khz között legyen a frekije valahol. Mert a trafó ezeken a frekiken megy szépen.
Találtam itt fórumon sok fajta ccfl meghajtást, de mind vagy közép megcsapolálsos trafóval ,vagy több primeressel van. Nekem pedig 1 primer, és egy tekercs, nincs csapolás sem.

A segítséget előre is köszönöm!!!

a 029-es kepen a bal szele az, ami nem kell. Nagyjabol a ket fuggoleges vonaltol balra eso resz.
Eloszor keresd meg, hogy a 12-15V hol megy es azt szigeteld jol el a tobbi resztol. Altalaban biztositekkal vedett, de itt nem lattam, szoval lehet, hogy egy 0 erteku kis smd atvezetovel csinaltak. Vagy azzal sem.
De ez mar valami kiherelt inverter lehet, se trafo, se kapcsoloelem. Mar amennyire errol a homalyos es becsillant keprol meg lehet allapitani...

Sziasztok
van egy 20'' lcd monitorom és tönkrement az egész nagyfesz ág,sikerült felélleszetenem 1 másik tápegységgel de az nem fér el a monitorban mert túl nagy.találtam 1 másik tápegységet ami el is férne de le kéne kötni róla az inverter részét hogy csak a táprésze mennyen
Tudtok segíteni táp tipusa:pl1542c02-v3 kapci rajzot nem találtam hozzá.képet rakok fel segítségnek,erröl kéne lekötni az inverter részt
elöre is köszönöm