Üdv siljagen!
Kösz a gyors választ. Álmomban sem gondoltam volna, hogy az a két trafószerű valami az inverter. Noha még a szótárban is megnéztem, /-kapcsoló, átalakító-/ nem gondoltam hogy kettő van belőle. A service manual is egyre utal a blokkvázlatban. Na mindegy, most legalább már tudom merre méregessek. Az jelzett linket ismerem, csak hát az én modulom egészen más
Mégegyszer kösz.

Kedves mazsola
Az inverter lényegi részét kijelölve a képedet felraktam.
Bár hiányolok még a képen pár dolgot(pl. scaler IC).
A probléma több dologból is eredhet de itt egy link ami nekem is sokat segített már.
Remélem segítettem.

Üdv hozzáértők!

Samsung 940N LS 19HAAESB/EDC monitor.
Előzmény: használat közben hirtelen levette (megváltoztatta) a beállított 1280x1024-es felbontást minimumra 640x480-ra. Újraindítás után rendesen működött tovább.
Másnap reggeli bekapcsolás után viszont jött a fekete képernyő a világító bekapcsológombbal. Szétszedve három púpos kondi, cserélve 1000 mikroF/25V. Műszerrel mérve minden feszültség rendben. /látszólag?/ Összerakva visszatért az eredeti világító bekapcsológomb, háttérvilágítás nélkül. Belevilágítva látszik a bejelentkező képernyő, csak éppen háttérvilágítás nincs. Leszedtem a service manuálját, de nem igazán tudok eligazodni rajta. Ezért raktam fel a képeket, hogy ha valaki lenne olyan kedves és bejelölné, hogy melyik alkatrész micsoda, /főleg, hogy melyik az inverter/ és mit nézzek, milyen feszültségeket, stb. Esetleg tippet a hibára.
Kösz.





A képek:
http://kepfeltoltes.hu/view/120221/120221_123256_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/120221/120221_123347_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/120221/120221_123409_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/120221/120221_123427_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/120221/120221_123459_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/120220/120220_173008_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/120220/120220_173038_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/120220/120220_173058_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/120220/120220_173120_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/120220/120220_173120_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/120220/120220_173236_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/120220/120220_173301_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/120220/120220_173313_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/120220/120220_173359_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Minthogy látván menyi gondot okoznak az inverter elkészítésénél a különböző vasmagok egy alternatív megoldáson dolgozok. A kulcs szó CCFL inverter. Igaz hogy tranzisztoros , és szekunder tekercset is át kell tekerni de a kezdeti sikerek biztatóak.
A teljesítménye elég akár 12000 fordulatig is, bár tranzisztor cserével nem fog tudni kevesebbet mint a FET-es változat . Csatolok egy Excel táblát és egy linket amik nagy segítségemre voltak .
Royer_Converter
Üdvözlettel nyemi

Szia!
54F/74F14
Hex inverter Schmitt Trigger
http://www.datasheetcatalog.org/datasheet/nationalsemiconductor/DS0...61.PDF

Igaz nem olvastam vissza hogy pontosan miről is van szó.De én visszacsatoltat készitenék és 20menetet választanám sokkal stabilabb s nem kel vesződni az esetleges feszültség ingadozással.
Tapasztalatom ezt sugalja.Ha igy esik a feszütség már az inverter max teljesitményét adja.

Sziasztok!

Nem tudom, jó helyre írok-e.

Van egy öreg NDK-s AKA márkájú szeletelőgépem. Miután szét kellett szedni tengelyek olajzása végett, megnéztem a motorját, ami számomra meglehetősen érdekes. Egy olyan villanymotorról van szó, melyben az állórészben van két tekercs között a forgórész. Ez szinkronmotor lenne? Mert abból, hogy a forgórészen a kommutátor olyan, mint az egyenáramú motorokon, erre következtetek. Forgás közben 50 Hz-es hangot hallat.

Tudja valaki közületek, hogy milyen motor ez pontosan? Mi hozza forgásba a forgórészt? Van benne valamilyen inverter? Nem tudok elképzelni váltóáramú motoron ilyen kommutátort. Továbbá sajnos fizikán keveset tanultam a villanymotorokról, mégkevesebbet a szinkronmotorokról.
Kérem, hogy ha írtok, képeket ne küldjetek, mert nem látom őket.

Üdv: István

A stabil 230 V eléréséhez sajnos sok akkut kellene sorba kötni, plusz ugye párhuzamosan is, hogy legyen benne tartalék. Így az inverterrel csak 12 V lenne a vonali feszkó, mert a többit az inverter intézi. Matek : 20db akku 12V egyenlő 240 V egyenáram, ebből ugye nekem 230 V váltót kell csinálnom az 1-3 fázis előállító másik frekiváltónak. Vagy hagyom a francba a frekiváltót, meg az asszinkron 3fázisú motort, és építek 144V rendszerfeszűltségű DC motorból, ami az új motort illeti 173E ft, a (11,kW) a vezérlő hozzá 300E ft, plusz akkuk, sallangok terv, engedélyek, stb. 1 millió, kb. Autóval együtt.

És ha be tudod szerezni, pls. áruld el a forrást is, mert nekem is van egy ilyen bajom

Különben az inverter típusára gúglizz, és hátha találsz hozzá megfelelő trafótípust, vagy képet, amin van a trafón felirat.

Pont ezért lenne inverter,ami ügye egy kapcsoló üzemű táp. Van fent neten 3 kW-os 12V-ról 230V-ra asszem 120e ft körül. Az áramfelvétele 12V-ról nemtudom mekkora, de pont ezért lenne párhuzamba kötve sok 12V-os akku..

Helló Mindenkinek!

Az adott tanácsok jónak bizonyultak, a problémám megszűnt, és be bírtam fejezni a robotomat. Ezúton is köszönet érte. Mint ígértem, ha elkészül, beszámolok róla itt:

Egy kis felvezetéssel kezdeném, hogy aki robotépítésnek adja a fejét, lássa, nem olyan bonyolult és nehéz, csupán elhatározás és türelem kérdése. Jómagam január közepén terveztem el, hogy a szobám nem teljes egy robot nélkül. Bele is ástam magam az irodalomba, s már ekkor kikötöttem pár dolgot: mikrovezérlővel működő, programozható robotot szeretnék, fejleszthető legyen (tehát az alkatrészeket szétszedhetőre lettek tervezve), de az első verzió legyen egyszerű, és meg lehessen rajta tanulni az alapokat. A voksomat egy kétmotoros, bolygókerékkel ellátott robot mellé tettem le, amely két mikrokapcsolóval érzékeli, ha nekimegy valaminek, és új irányban próbál meg tovább menni. Amit még fontosnak tartottam az az ár, amiből az alkatrészek kijönnek. Találtam ilyen 50 dolláros, meg 30000 Ft-ból kijövő egyszerű robotokat, de ahogy elnéztem őket, mennyi mindent készen vesznek meg hozzá kétszer-háromszor akkora árból, mint amivel az adott alkatrész összerakható, eldöntöttem, megmutatom, hogy sokkal kevesebb pénzből, de több munkával is létrehozható ugyanaz. A robothoz szükséges nagyobb, drágább alkatrészek(motorok, mikrovezérlő) kiválasztása után az árat 4000-5000 Ft közé lőttem be. Ez lényegesen kevesebbnek mondható a fentebb írtaknál, viszont ezen az áron remélhetőleg egy jó strapabíró és fejleszthető robotot kapok. A cél gyakorlatilag ezzel megvolt.
Egy robot építéséhez kell mechanikai, elektronikai és programozási ismeret. Az első és az utolsó szerencsére nekem megvolt (mechanikai rakétamodellezésből, programozási a gimnáziumból: pascal, C, C#, Assembly, Prolog). Az elektronikai ismereteim annyi volt, amivel régebben összeraktam pár 555 timer-ral működő időzítőt, tehát az alapok megvoltak. Viszont a mikrorvezérlőkhöz nem értettem, így nekiláttam bepótolni ezeket az ismereteket. PIC-el szerettem volna megcsinálni, erről találtam jó magyar nyelvű leírásokat, itt hobbielektronikán is, valamint programozni PIC-et lehet a MikroPascal nevű szoftverrel (sokan leírják a Pascalt, de én nagyon szeretem). Persze a programozáshoz kellett egy égető, ez végül egy LPT portra szerelhető Oshon féle égető lett, az égető program pedig a watt féle WPB. Mivel nem akartam egyből a mély vízzel kezdeni, az égető mellé terveztem egy próbapanelt a 16F628A PIC-hez, amin gyakorolhattam, megismerhettem az alapvető PIChasználati dolgokat, úgymint ledvillogtatás, ledsorral futófény, hangkeltés, gombkezelés, valamint a megszakítások kezelését. Ezután sem éreztem magam készen egy robot elektronikájának készítéséhez, így előbb kerestem valami mást, amivel gyakorolhattam. Ekkor készítettem egy bináris órát, ami jó szórakozásnak tűnt, és elég sok tapasztalatot szedtem össze vele. Ez az öntanítás időben, javarészt hétvégéken dolgozva rajta egy hónapot ölelt fel.
Végül nekiláttam a robotnak. A végeredmény a csatolt képeken látszik. Elég jól illeszkedik az elvárásaimhoz. Mivel az LPT portos PIC égetők érzékenyek a kábel hosszára, és a robot nemigen fér oda a számítógép mellé, úgy terveztem meg, hogy a PIC egy adapteren helyezkedik el (4., 5. kép). Ez könnyen levehető a robotról a tüskesornak köszönhetően, és könnyen ráhelyezhető az égetőre. Így a PIC lábait sem kell nyomorgatnom. Egy másik nyákra (a nyákok inchpapírral kézzel lettek tervezve és rajzolva) kerültek a H-hidak, ezzel voltak problémák, amit köszönve nektek, megoldódtak. A harmadik nyákon van a tápellátás (9V ből +5V), itt van a főkapcsoló is. A PIC panelján látható sok szabad tüskesorokra egyéb dolgokat is felpakolhatok (itt jelenik meg a továbbfejleszthetőség). 3 illetve 4 AA ceruzaelem látja el a motorokat, egy kapcsolóval válthatjuk, hogy 3-ról, vagy 4-ről üzemeljen (kényelmi okok, valamint inkább 3 elemmel használom, mert 4-nél elég gyors, és olyan durván neki tud menni a falnak, hogy a mikrokapcsolók letörnek). A kerekeket is magam csináltam PVC csőalkatrészekből. Ezt lehet, hogy majd utólag kicserélem, de egyenlőre a rávitt gumicsík nagyon jó tapadást biztosít. A robot neve KITT-E (Kitti) lett. S most a felhasznált anyagok árlistája:

2 db áttételes modellmotor: 1500 Ft
1 db PIC16F628A-I / P : 605 Ft
1 db74 LS 04 6x1 inverter: 225 Ft
1 db DIL 18 Lemezes IC foglalat (Low Cost): 19 Ft
1 db DIL 14 Lemezes IC foglalat (Low Cost): 16Ft
1 db 78 L 05 Feszültségszabályzó IC, 5V/100mA: 32Ft
1 db KNX 2 nyelves, két áramkörös kapcsoló: 134Ft
1 db 4 MHz Kvarc: 130 Ft
6 db BC 369 PNP tranzisztor: 179 Ft
4 db BC 368 NPN tranzisztor: 148 Ft
2 db DM-03S-2P Mikrokapcsoló nyelvvel: 241 Ft
1 db 9 V-os elemcsatlakozó: 88Ft
1 db AA elemtartó 3 részes 150Ft
1 db AA elemtartó 1 részes 89 Ft
2 db két bemenetes sorkapocs: 250 Ft
Felhasznált egyoldalas nyáklap (terület alapján): 150 Ft
Falemez: 75 RSD (200 Ft)
Bolygókerék: 50 RSD (125 Ft)
8 db 150 Ohm ellenállás: 37.6 Ft
11 db 1 kOhm ellenállás: 51.7 Ft
5 db 10 kOhm ellenállás: 23.5 Ft
2 db 220 Ohm ellenállás: 9.4 Ft
4 db 4.7 kOhm ellenállás: 18.8 Ft
10 db 1N4001 dióda: 32 Ft
1 db 3 mm-es zöld LED: 14 Ft
3 db 100 nF -os kerámia kondenzátor: 35 Ft
2 db 22 pF ?os kerámia kondenzátor: 20 Ft
1 db nyomógomb: 43 Ft
1 db 10 ?F ?os elektrolit kondenzátor: 8 Ft
1 db 330 nF -os kerámia kondenzátor: 12 Ft
Valamint a tüskesorok (apa-anya páros), kábelek,
csavarok, kerékhez PVC alkatrészek ~ 400 Ft
_______________________________________
összesen: 4986 Ft

Persze ez részben becslés értékű, hisz rengeteg mindent találtam itthon (pl az elemek nincsenek felsorolva). Az árak java része a HEstore oldaláról lestem (áfás árak), de csak néhány dolgot rendeltem onnan, a többit javarészt Szegeden szereztem be. Az elvárt árcélt épphogy, de teljesítettem. Ha még olcsóbban szerettem volna kihozni, akkor a strapabíróságot, vagy a szétszedhetőséget kellett volna feladnom. De így is megvagyok elégedve vele. Jól látható, hogy egy ilyen egyszerűbb robotot elég kis költségvetésből is össze lehet állítani, csak türelemmel és kitartással kell rendelkeznie a kezdő robotépítőknek. És fontos a tervezés, a robotépítésnek majd 90 %-a ebből áll, miután az ember részletesen kigondolta, utánajárt a dolgoknak, az építés meglepően rövid idő.

A következő biztos lépés a fejlesztésében a mikrokapcsolók lecserélése infravörös távérzékelőkre. De előtte még egy dolgot meg kell oldanom, és ezért kérném újból a segítségetek. Szeretném, ha lassabban is tudna haladni a robot, ehhez PWM jellel szeretném hajtani. A H hídban vannak működő ki-be kapcsoló tranzisztorok (stop-előre parancs működik), a programot is megírtam hozzájuk, viszont valamiért nem akar működni a lassan haladás. Íme a program:



Ha a megszakítás 1 milliszekundumnál van, akkor az elore_pwm meghívásakor nem történik semmi, megáll a robot, ha 2 milliszekundumra állítom (persze a határértékeket is ehhez igazítva), akkor pedig megy, de sebességváltozás nincs, ugyanolyan hevesen halad előre. Szerintetek mi lehet a probléma? Ha az elektronika miatt nem lehetséges, akkor mind1, valamikor készítek egy másikat, de szerintem a programmal van a gond. A válaszokat előre is köszönöm!

Most, ahogy nézem, elég terebélyes hozzászólásnak sikeredett . Ha lenne több időm, meg jobban dokumentáltam voltam képekkel, akkor akár cikknek is megirhattam volna talán. Remélem majd sikerül néhány kezdő robotépítőnek motivációt adnom vele, és útmutatást. Vélemények jöhetnek, szívesen veszek rosszat, s jót egyaránt .

Üdv: Egon

Akkor az inverter valamiér lekapcsol. Bizonyos átfolyó áram alatt és fölött kikapcsol, az egyik esetben zárlato hisz a csatlakozókon, a másik esetben úgy érzékeli, hogy nincs ott a cső.

A LG inverteren nem lehet állítani a kimenti áramot? Bár rövidebb csövekkel szokott menni egy hosszabbhoz beállított inverter. (Megjegyzem fordítva is kéne mennie, csak egy idő után kinyírja a nagy áramfelvétel az invertert.)

A Fujitsukban levő FSP tápokon pl. szokott lenni jumper, amivel egy tartományban léehet állítani az áramkorlátot.

Annyit nézz még meg, hogy biztosan jó-e minden cső a GNR LCD-jében. Ha egy is rossz, akkor is le fog kapcsolni az inverter.

Szia!
Az inverter trafó "zúg" is picit, vszinű akkor az lesz a hibás. Úgy tudnom, h nem egyszerű szerezni pont ugyan ilyen inverter trafót. Más típusúval gondolom nem helyettesíthető!?

üdv!
Nekem is volt egy hasonló hibám, azt úgy javítottam, hogy az inverter trafót cseréltem, és a táp panelen a nagyfesz trafót is cseréltem. próbáld meg ha van lehetőséged.

Sziasztok, van egy LG flatron W1942S (19colos), és egy gnr Mr 17 E (17 colos) típusú monitorom, és a kettőből szeretnék csinálni egyet, legalábbis ha lehetséges. Az LG-vel az volt a probléma hogy meg volt halva az inverter része, de meg oldottam és most működik is, csak az volt a gond vele hogy a SCALER el halt benne teljesen. A gnr-el meg pont fordítva volt a helyzet, ott az alimentálás is és az inverter rész is el halt, a SCHALLER pedig jó. Na most az LG alimentálását+invertert (egy panelon van), össze kötöttem a gnr SCHALLER-ével, és működik is, csak az a baj hogy kb. 1 másodpercig, ugyanis a képernyő neonjait ki kapcsolja valamiért, meg jegyzem a gnr képernyőjét, használom a saját SCHALLER-jével. Ha viszont az LG képernyő neonját rá teszem a saját inverterjére a neonok mennek szépen. Hogy tudnám azt meg csinálni hogy a gnr képernyő neonjai működjenek az LG inverterjével?, vagyis mit kellene, vagy módosítsak rajta hogy működjön ez így nekem. Fel teszem az LG rajzát. Segítségeteket előre is köszönöm.

Sziasztok igaz hogy nem lc mérő de érdekelne a működése ha esetleg valaki ismeri vagy kapcsolási rajza is lenne hozzá megköszönném Bővebben: Link

Sziasztok! Adott egy Samsung 710N 17" lcd monitor. Az a problémája, hogy valamiért bekapcsolás után kb. 1-2 mp-ig van rajta kép, majd eltűnik, de a led továbbra is világt az elején. Kicseréltem a tápban az elkókat, de sajnos a hiba továbbra is jelentkezik. Arra viszont rájöttem, hogy a monitor működik, csak valamiért az inverter hal le benne 1-2 mp után, ha fény felé tartom, akkor látszódik halványan a kép, tehát az inverterrel van valami. Átforrasztgattam az egész panelon a gyanús forrasztásokat, kimértem az inverter részen lévő kerámia kondikat is, de egyik sem zárlatos. Mi lehet a probléma? Lehet ezt javítani? A másik kérdésem pedig az lenne, hogy van egy Videoseven S20PD 20" lcd monitorom is, ami egyáltalán nem működött. Kicseréltem benne az elkókat, el is indult, de van benne egy függőleges fehér hajszálvékony pixelcsík. Lehet ezzel kezdeni valamit, vagy csak a kijelzőcsere segítene?

Szia!
Cseréld ki a púpos elkókat, meg a nem púposakat is a tápegységben meg az inverter-panelen. Melegedésre magukhoz térnek a kiszáradt elkók, lehűlve újra kapacitásukat vesztik, ezért van ez a jelenség.

Ha rossz a cső, akkor is lekapcsol az inverter, ha nincs rajta, akkor is. Ha zárlatos a trafója, akkor is.

Ha van másik csöved, akkor azt rádugva, ki lehet találni, hogy rosszak-e a csövek. Esetleg a monitor csöveit másik inverterről hajtani.



FuSi L19 EEPROM tartalom valakinél?

Persze hogy jo. A digitalis kapuk bemeneti jellemzoi ugy vannak megszerkesztve, hogy a "H" es a "L" szint kozott jelentos kulonbseg (margin) van, ami ugye a felhasznalt csaladtol fugg. A TTL elemeknel jellemzoen 2 V es 0,8 V mig a CMOS elemeknel 3.5 V es 1.5 V. Amennyiben ezeken az ertekeken kivul esik a szint ("H"-nal felette, "L"-nel alatta) akkor a szint megfelelo. Egyeduli problemat jelent a TTL bemeneti arama. Lehet meg schmidt-triggert is alkalmazni, aholis meg biztosabb az atkapcsolas a hiszterezis miatt. Jellemzo pl a CD40106 6x sch inverter.

Szia! Inkább megérteni! Olvass vissza, és olvasd a "kapcsoló üzemű tápegység", meg az "inverter készítése" topicokat. Oszt', tán lőn világosság. :yes:

Nem érted; olyan, hogy +-30V váltó, NINCS, a +- már egyenáramot jelent! Ahhoz, hogy 30V egyenáramot kapj, a váltóáram(feszültség) négyzetgyök 2 ede kell legyen a 30V egyen feszültségnek(+ egy kicsi, mert a diódákon is esik valamennyi). 30 / 2^0.5=~22. Ennyit kell a 12V-ból csinálni. Ez színuszos váltófeszre (hálózat) érvényes. Négyszög-jelű(hullámú) inverter(kapcsoló-üzemű tép) esetén 30v kimenő fesz kell(+ U_fd

Hát ez inverter, de hogy mi, az nekem jó kérdés
Az iccfl.com -on utána tudsz nézni, hogy van-e hozzá, onnan egész emberi áron lehet rendelni, ha nagyon elakadsz.

A kijelzőn látni amúgy halványan a képet? Mert akkor inverter.
Samsungoknál néha van olyan is, hogy a proci folyamatos resetbe kerül, de olyankor megy a háttérvilágítás...

Üdv! Van egy fényképezőgép vakum, és a hozzá való tekercs. Hogy lehetne működésre bírni ? Ha lehet akkor ne hálózati feszültséggel, hanem 12-15V-ról. (ha jól gondolom akkor kéne egy inverter ami feltölt egy kondit majd azt kisütni a villanócsövön, de ha valamit rosszul gondolnék javítsatok ki, még nem nagyon értem a villanócsövek működési elvét)

Sziasztok! a segítségeteket szeretném kérni
a monitorom egy samsung syncmaster 203b netezés közbe elment a kép róla csak fekete képernyő van illetve a bekapcsoló gomb világít utánna olvasgattam a neten és többen írták hogy vagy a táp vagy az inverter hibásodott meg szétszedtem az ip boardon
közvetlenül a két p610es ic mellett lévő kondenzátor elég jól meg volt puposodva ezt kicseréltem 820mikro F volt benne helyette 1000mikroF 25v 105C osat tettem illetve kicseréltem még a másik 2 820mikroF osat is 1000re a kérdésem az lenne hogy a monitor továbbra sem jó valoszinű hogy az inverter része ment tönkre ebbe szerintetek mit kellene kicserélni vagy minden alkatrészt cseréljek ki benne sajna oszcilloszkopom nincs csak digitális multiméterem
válaszotokat előre is köszönöm
kép a panelről::
http://kepfeltoltes.hu/120309/DSC02292_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Azt próbáltam, hogy a föpanel felol érkezo fényero szabályozo vonalra leosztottam a tápról potméterrel 0, valamint 2,5 és 4V feszultséget (természetesen az eredeti kábelt kikotottem onnan ) de a helyzet nem változik. Ugyanugy csak egy pillanatra kapcsol be a háttérvilágítás - kozben zummogo hangot ad (ez annak az oka, hogy 70kHz-el kapcsolja a feszultséget az inverter tekercsre, holott 47kHz-el kellene ). Az engedélyezo magas szint (enable) bekapcsolás után megvan akkor is, ha a háttérvilágítás kikapcsol. Feldobom az inverter rajzát, ez tálán segít valamit...

Sziasztok!
Nem akartam hozzászólni ehhez a témához, de látom eléggé vegyesek az információk.
Amit leírok E-ON ellátási területre vonatkoznak, más szolgáltatóknál lehetnek más dolgok.
Háztartási célú kiserőmű teljesítménye, a fogyasztási helyen rendelkezésre álló teljesítmény, illetve maximum 50kW lehet. 50kW felett már nem háztartási célú kiserőmű kategória! Tehát ha rendelkezésre áll 3x16A, akkor annyival vissza is lehet táplálni a hálózatra. A rendelkezésre álló teljesítmény növelésének anyagi vonzatát btoti leírta.
A műszaki feltételek teljesítése esetén (inverter, villámvédelem, megfelelő fogyasztásmérő hely) és a papírok végigfutása után, a szolgáltató díjmentesen felszereli az ad/vesz mérőt.

A termelt/elfogyasztott villamos energia elszámolása szaldó alapú, tehát levonják a termelt mennyiséget a fogyasztott mennyiségből és ennyi lesz az éves kiszámlázott fogyasztás. Ha valaki többet termel mint amennyit elfogyaszt, azt már más tarifán veszik át, számla ellenében, ami ha jól emlékszem most bruttó 28Ft/kWh. Ebből az adózás után megmarad kb a fele. Tehát csak annyi villamos energiát érdemes megtermelni, amennyi helyben (a mérőóra után) el is fogy egy év alatt.

Ezen a linken egy 4kW-os csúcsteljesítményű napelemes rendszer által termelt energia mennyiség követhető, csak viszonyítás képpen.

inverterről, és beépített (csúcs és nem átlag) teljesítményről lévén szó a "befektetés?"-t napra, szélre értem:

Szél: 1 kW beépített, csúcs inverter telj. - ~4 m2 szélkerék, ~300 kWó/év betáplált (~15000 Ft/év megtakarítás).

Nap(elem): 1 kW beépített, csúcs inverter telj. - ~10 m2 napelem, ~1500 kWó/év betáplált (~75000 Ft/év).

Add össze, hogy mibe kerül a rendszer és máris adódik a megtérülési idő (közben egyes elemei elhasználódnak, cserélni kell). Befektetés, vagy pénzköltés?
Magam is aktív híve vagyok az alternatív energiák házi hasznosításának, így semmiképp nem ellene, de a REALITÁSOK mellett kardoskodom.

A rejtélyes "egészen más" energiaforrást nem akarom tippelgetni, ha titok, maradjon a titkod. Ha esetleg víz, vagy biogáz - ott inkább szavazok a szinkron generátorra, mint a csillagászati divat-árú (a gyártási, logisztikai költsége a jelenlegi piaci eladási árnak kb. 20 %-a) inverterre.

üdv! Az én logikám szerint a 2-3kw körüli lenne a "legoptimálisabb". Nem tudom a szolgáltató tesz -e valami különbséget vagy a meglévő csatlakozásra teszi az oda-vissza órát.!? (Ez nálam 3x16A) A cél az lenne, hogy a későbbiekben tudjam fedezni éves átlagban a saját fogyasztásomat, ami idővel kis mértékben ugyan,de évről évre növekszik. Jelenleg a meleg vizet nem számítva, 250Kwh a havi átlagom. Szerintem ehhez kellene 2,5kw nap és vagy akármilyen zöld energia. Én úgy tervezem (egyenlőre pénz hiányában, csak elméletben), Hogy ezt a teljesítményt kellene megcélozni, de induláskor kevesebb napelemmel (kb 500w) aztán meghagyni a lehetőséget a bővítésre. Ha kerül pénz akkor 1-2 cellával mindig lehetne bővíteni. Fogalmam nincs az árakról, az is döntő lehet, hogy mennyivel kerülne többe a 3Kw-os inverter, mint az 1Kw-os!?