Na ezen agyalok én is. kb 80cm falat kell átfúrni mivelhogy az aksi és az inverter nem egy helyiségben lesz. Legalább méter kell. Az aksi fűtött az inverter már nem lesz melegben. Az inverternél sincs hideg de azért egy padlásfeljáró az mégsem aksinak való.

Na úton vannak az aksik végre. L173F230 cellákat vettem 16 darabot. Egy olyan problémám van hogy ezeknek kell építeni egy szorító tartót. Mivelhogy nem akarom hogy túl széles legyen ezért arra gondoltam hogy egy sorba rakom a cellákat és 4 darab 10-es menetszárral összehúzatom. A cellák közé szigetelésként 1mm vastag plexy lapot tennék. A leszorító lap anyaga mi legyen? ALu 1cm vastag?

A másik dolog amire nem jutok dűlőre. Milyen kábel kell az aksi és az inverter közé? A gépkönyv nem ír róla semmit. Szemes saru a csatlakozása. 48v 100Ah az üzemszerű maximális felvétel.

A hibrid se biztos hogy tudja a visszatáplálást. Pl az isolar sml ii 5 5kw 48v is hibrid. De nem táplál vissza. Hanem a vételezése szerint hibrid. 3 helyről tud vételezni. Sajnos ez a hibrid szó megtévesztő magában.

On grid inverter Egy csak hálózattal üzemel. Elmegy a villany nincs áramod.
Off grid inverter Erre nem is lehet hálózati áramot rákötni. Teljes sziget üzem.
On/Off hibrid grid inverter Ez tudja mind a két funkciót is. Elvan hálózat nélkül is hálózatra kötve áramszünet esetén is van áramod. Napfény és aksi megléte esetén

Off grid hibrid inverter Na ez van neked is. Nem tölt vissza, akkuról és napelemről is megy. Némelyik aksi nélkül is dolgozik. Lehet rá kötni hálózatot és csökkenti a fogyasztást ha van elég napsütés és napelem.

Milyen átkapcsolóról beszélsz? Van az off grid, az on grid és a hibrid inverter. Az on grid visszatáplál, az off grid nem tud, a hibrid meg tudja mindkét működési módot, a menüjéből lehet kiválasztani. Mi itt az off grid-ről beszélgetünk többnyire, aminek semmi köze sem a visszatápláláshoz sem pedig a szolgáltatóhoz, lévén hogy tőle lehet akár teljesen független is, akár egy tanyán is, ahol hálózat még a közelben sincs. Ahol meg van hálózat, és be van az is kötve az off grid inverter elé, ott van az a könnyebbség, hogy ha se nap se akku nincs, akkor visszakapcsol hálózatra, tehát tulajdonképpen olyan lesz mint egy darab drót. Mint egy szünetmentes, csak fordítva.
Hibrid invertert itt nálunk Magyarországon is lehet kapni, hivatalosan, szóval nem tudom miről beszélsz. Pont nemrég nézegettem, csak ugye engem nem érdekel mivel nem akarok betáplálni, engedélyem sincs rá. A hibrid részben attól hibrid hogy tud off grid és on grid is lenni, ennek megfelelően nem csak visszatáplálni tudja a felesleget hanem az akkuba is el tudja tárolni. De már csak on grid-ben is léteznek olyan inverterek amik ugyan off grid módot nem tudnak, viszont a visszatáplálással párhuzamosan tudnak akkut is tölteni.
A környékünkön kb. 6 telepítéssel foglalkozó cég van, és egyik sem ért rá kijönni, nekem kellett magamnak feloperálni a tetőre a paneljeimet. Azt mondta az egyik, viszik a napelemet mint a cukrot, pedig ugye új telepítéssel betáplálni már nem lehet mert tiltva van, csak a régiek tehetik meg még egy ideig.

Ahogy mások is írták ez egy fázishasító áramkör (mint porszívóban a fordulat szabályozó). Érdemes megnézni az adatlapot, szinte minden HESTORE terméknél megtalálható.
Arduino-ra sajnos nem lehet rákötni közvetlenül, mivel a fázis megjelenik a bemenetén is. szabályozható ssr
Talán ha össze van házasítva egy szervó-val a potenciométer akkor működhet a szabályozás, de még akkor is kérdéses mennyire zavarja az Arduino-t a fázishasítás, és hogy mit szól az egészhez az inverter. Szerintem neked sima nullpont átmenetes SSR-t érdemes használni.
De magát az SSR-t össze is lehet állítani, pl. MOC3041, Triak és pár alkatrész, 10 éve így van megoldva az akvárium vezérlésem.

Miközben rákerestem az SSR használatára találtam egy tanulságos történetet. Ott is egy bojert vezéreltek SSR-el hamis SSR
Tanulság azon kívül hogy mindent hamisítanak, érdemes egy hőbiztosítékot szerelni az SSR hűtésre.

Igen kevés lesz a 9 darab, ezért is akarom 12 vagy 14 panelt. Maga a terhelés nem egyszerre történik. Egyedül a lézergép és az olvasztó tégely megy majd együtt. Ez utóbbi akár 1 fűtószállal is üzemelhet mert 2 darab 1200w van benne. Jelenleg amikor sütött a nap a napelemekből 2kw tudtam kivenni pedig csak 7 panel dolgozik még pár napja.. 14 darabnál már 4kw is eléri nyáron még több is lehet. Maga az inverter meg 5.5kw tud szolgáltatni. A maradék meg aksiból vagy rendes hálózati áramból fog pótlásra kerülni. Pont ma gondolkodtam el a munkahelyen hogy mi lenne ha a viasz olvasztó tégelybe(paraffin) a puffer tartályban lévő 300 liter forró vizet egy hőcserélő segítségével előmelegíteném ami igencsak lecsökkentené a szükséges felfűtési időt. Pl 25 fokról 60 fokig csak egy keringtető megy puffertartályon a maradék 15-20 c° már a cekász adná. Mint egy aksi működne a puffertartály. Melegen tartás esetén meg a puffer tartályba mehet a felesleges áram mint forró víz mert ott már csak 1 cekász szokott működni.

A terasz dőlésszöge téli állásban lesz megcsinálva. Azaz 2 méter magasan lesz az alsó fele. Nyáron mikor már nem kell akkora dőlésszög egy trapéz emelővel ami mind a két fele. Egyik a gerendába másik a napelem tartó konzolba lesz illesztve. A legjobb benne hogy simán össze lehet őket kötni akár több darabot 1-1 vasrúd segítségével.

Ezért is kezdtem egy komoly rendszer tervezésbe is hogy a megfelelő helyre irányítson mindig energiát ha van szabad kapacitás akkor aksiba vagy puffer tartályba. Ha kell akkor meg kapcsolja le a puffer tartályt amíg én használom az áramot. Azaz mindig a lehetőség szerint 100% legyen terhelve a napelem.

inverter utáni váltakozó áram esetén a nagy áramú relé jó lehet, SSR is.
De a napelem oldalon az egyen nagyfeszültség és áram megszakítása jelfogóval kevésbé lehetséges a DC ív nem szakad meg. Különlegesebb, jobb minőségű jelfogó kell hozzá ami képes nagy feszültségű egyenáramú ívet is megszakítani.

Pedig olyan jó ötletnek tűnt...De már kapisgálom az árnyoldalakat hála a segítségeteknek. Talán, akkor esetleg az alsó határértéket jelző led jelét elég figyelembe venni. Buherálok egy szigetüzemű napelemes rendszert. Ehhez gondoltam én ezt a figyelőt. Az inverter kis relével indítható, ha a feszültsége megjelenik, átkapcsoló automatika átkapcsolja a házat az inverterre. Ha lemerül az akksi, és nem tud pótolni a napelem a töltésvezérlőn keresztül elég teljesítményt, akkor inverter leáll, vissza a hálózatra. Bár a töltésvezérlőnek van beállítható kimenete is, amivel azt a kis relét is tudom működtetni, még nem próbáltam. Szerinted inkább ez legyen a fő csapásirány?

Félhomály?
17:10 Esik az eső, de világos van. 3250 Wp mono napelem, 3 kW 1 fázis inverter. Termelés 23-27 W (napközben 2500 W felett is láttam.). Utcabeli (200m) 6280 Wp poli, 5 kW 3f inverter. Termelés 70-90 W.
17:30 Eső régen elállt, de világos van. Termelés 15-16 W Szomszédnál semmi.
18:20 Félhomály. Még nem alkony, de már nálam is semmi.
18:35 Alkony.
18:50 Este, de még nem töksötét.
A fizika meg jól érzi magát.

A napelemek levezetésénél beiktatni egy arduinos áram/fesz mérést ami független az invertertől.
Akár jobb analóg hall elemes DC árammérőt alkalmazva nem is kell a sönttel bajlódni.

Akkor mérj le 14 panelnyi napelemet ami sorba van kötve. Jah hogy ezt az inverter is megteszi. De az adatokat nem vagy csak túl ritkán közli és még csal is? Ha nem így lenne akkor az inverterre támaszkodnék teljes mértékben elhiheted. De mikor tisztán napelem üzem után több volt a fogyasztás mint a termelés elhiheted hogy mennyire pontos is a program amit adtak vele.
Egy ardu meg azért simán ezt kiváltja csak kell neki egy megfelelő illesztés. azaz 1000 egységnyi fényél megtermel a napelem 1745w áramot. De ez nem fog érdemben változni ha 1 hét múlva újra 1000 egységnyi áramot mér mert a napelem ugyan úgy 1745w termel. Ott csak a watt és fényerő viszonyokat kell megadni.

Mérési alternatíva, az inverterből kilépő teljesítményt méred pl egy pzem004 modullal. A termelt áram függvényében lehet kapcsolgatni a bojlert. Azt nem tudom a fogyasztásnak mekkora beleszólása van, az inverter mennyire az akkut töltse, és mennyire a hálózatra termeljen. Ha nincs, akkor felesleges tovább méregetni. A külön napelemet egy felhő simán átvágja. A másik, ha bojlert használsz energia tárolásra, azt a nap végén fel kell fűteni, vagy nem lesz fürdéshez meleg víz. A jó kihasználáshoz kevés a mérés, a jóslás is fontos ( ha egész nap süt a nap, másképp jön ki a matek, mintha csak du, vagy csak de várható termelés.) Túl sok tárolást ne várj a bojlertől, 2-3 óra alatt elkészíti a napi meleg víz igényt, utána vége. Más fogyasztó meg nem nagyon szereti a ki/be kapcsolgatást. Az elektronikát majdnem kár túlbonyolítani, a sima jól beállított kapcsolóórához képest sok megtakarítás lehet nem jön össze, max tavasszal, amikor elég hektikus a termelés.

Ezt a dimmer egységet néztem ki. 4000w a maxumum gondolom az 1200w már tűrhető lesz neki.
Bővebben: Link Maga a bojler 1200w hagyományos semmi elektronika kapcsolású. Bojler

Az inverter és a dimmerhez nem tudom mit szól hozzá. De gondolom nem kellene problémát okozni neki mivelhogy a szabályozható villanyok, csiszológépek(hobbi) stb megtalálhatóak más lakásokban is

Ardut kell használni mindenképp mert a rugalmasság létfontosságú. A pillanatnyi maximális termelésnek a 70-80% szeretném felhasználni víz fűtésre. Viszont ha elér egy bizonyos szintet akkor már inkább kapcsoljon le.

>Inkább egy vezérelhető dimmert alkalmaznék
Arra kell szerintem figyelni, hogy milyen elven működik a dimmer, és azt szeretni fogja-e minden érdekelt fél: az inverter és a terhelés? Illetve a teljesítményt bírja-e a dimmer? Az izzókhoz használt dimmerek amennyire én tudom fázishasítással működnek és kisebb teljesítményre vannak méretezve. Ez a fűtőszálnak szerintem mindegy, de a bojler áramkörének (termosztát) már nem biztos hogy az. És az inverter sem biztos, hogy "szereti" ha a terhelés nem egyenletes a szinusz hullámain belül. Utána kell ezekenek nézni. A folyamatos teljesítményszabályozás nem mindig egyszerű feladat.

Az szerintem mindenképpen sokkal rugalmasabb megoldás, ha egy Arduino - tehát egy programozható mikrovezérlő - monitorozza a feszültséget, mint ha egy céláramkör, mert tetszőleges szinteknél tudod kapcsolgatni a fogyasztókat. De simán lehet, hogy ez a rugalmasság felesleges, majd kiderül.

Igen tényleg kicsit kusza de a pontok alapján máris válaszolok.

1. Off grid hibrid inverter. Azaz napelem aksi és hálózati áramot is tud vételezni.
2. Igen ez a tervem ahogy írtad.
3. Inkább egy vezérelhető dimmer alkalmaznék. A többi tökéletesen stimmel. Bár relé tényleg kelleni fog.

Igen ez a célom teljes mérték. Bojler lesz rajta majd egy puffer tartály lesz rajta mint fogyasztó.

Sajnos az inverter nem igazán van toppon az adatszolgáltatás terén. Minimum 1kw az eltérés az általa mért termelés és a fogyasztás közt. Pl termelt 3.9kw áramot és a mérő majdnem 6kw fogyasztást mutatott. Máshonnan nem kapott áramot. 5 percenként szolgáltat adatot. Bár a kijelzőjén rendesen mutatja az értékeket. volt/amper is megfelelő. Na meg az ISOLAR inverterre nincs igazán megfelelően ismert programnyelv.

Aksi lesz(folyamatban) de hálózat is van. Így nincs áramszünet állandóan van rajta hálózati áram. Ha meg esetleg elmegy az áram akkor az arduba be lehet építeni egy biztonsági programot hogy a pillanatnyi max termelés 70% dolgozhat. azaz 30% tartalék lenne, persze az aksi is ott van.

Igen fix ellenállással mérte és szabályozta a reléket. 8-10 pontban tudta szabályozni.

Az összeköttetésre még nem is gondoltam hogy tudom megfigyelni és változtatni. Köszi hogy szóltál erről.

Poli napelem használok. így olyan cellát is fogok venni ami mint kicsi napelem néven nevezel.
Gondolom ha az inverter 2kw áramot tud leadni a napelemekből akkor azt 100% veszek. A minta napelem meg lead 5v 1A Aztán már csak x watt jön be a napelememről akkor újra mérem a minta napelem adatait. 15-20 ilyen pont segítségével már elég jól el lehet indinai a programot a működés irányában. Gondolom én.
Lemarad a link de így gondoltam a mintavételezést.
Bővebben: Link
Hogy pontos legyen az ardu kijelzője ott lenen az inverter kijelzője mellett azt egy gyors fotó és máris megvan a pillanat.

Kicsit kusza amit mondasz, leírom az én szavaimmal, hogy jól értem-e:

* vannak napelemjeid összesen 2kW teljesítménnyel (nem mondtad meg, hogy mire vannak kötve, de egyelőre feltételezem, hogy szigetüzemű 230V-ot előállító inverterrel állítasz elő 50Hz-es AC-t)
* Melléjük teszel egy kis napelemet egy műterheléssel, és ezen méred, hogy mennyi teljesítményt ad le. Ennek a célja, hogy a nagy napelemek teljesítményét meg tudd becsülni, mondjuk úgy, hogy beszorzod egy fix értékkel, amit próbálgatással állítasz be. A nagy napelemek a kis napelem X-szerese teljesítményt adják le, ez a becslésed.
* Ezen becsült pillanatnyi teljesítmény szerint egy relésorral automatikusan kapcsolgatsz fogyasztókat úgy, hogy mindig a lehetséges teljesítmény alatt maradjanak, és a szempontjaid szerint optimálisan használják fel a napenergiát.

Jól értem, hogy ez a célod? Szerintem jó lenne, ha azt is elárulnád, hogy milyen eszközeid vannak még a rendszeren.

Véleményem szerint az inverterben jelen kell lenni az információnak, hogy mennyi a napelemek teljesítménye, és jobb lenne azt használni, mint a külön becslőt. Tehát ha esetleg van rá mód, akkor az inverterből olvasnám ki az elérhető teljesítményt. (Ahogy fentebb írtam, szerintem a jobb inverterek gyorsan végigpróbálják a lehetséges munkapontokat és így mérik, hogy mi az elérhető teljesítmény.) A másik, amit elvi problémának érzek, hogy tárolás és akksis inverter nélkül amikor felhő jön, akkor mindig le fog esni a feszültség, tehát vigyázni kell, hogy a fogyasztók ezt el tudják tűrni naponta sok alkalommal. Valójában foglalmam sincs, hogy az inverter hogyan kezeli ezeket az eseteket, tudtok erről valamit? Azt gondolnám, hogy kondezátorokban tárol valamennyi energiát, de hogy mi történik amikor elfogy, az lehet, hogy készülék függő is.

A videót addig néztem, hogy teljesítmény ellenállásokat vett elő a Hestore pakkjából a készítő. Ha jól értem, akkor fix ellenállásos műterheléssel fogja a teljesítményt mérni: ebben az a jó, hogy elegendő az ellenállásokon eső feszültséget mérni, és onnan a teljesítmény számolható a P=V*V/R képlet szerint. Szerintem ezt nem külön programként kell futtatni, hanem a reléket vezérlő program részének kell ennek lennie. Egy osztón keresztül a 0-5V tartományra konvertálod a feszültséget, ezt vezeted az egyik analóg bemenetre, amit periodikusan mérsz, a mért értéket visszaszorzod a valódi feszültségre és a képlet szerint számolod a teljesítményt és kész. Akár az Examples/Basic/AnalogReadSerial példaprogramból is kiindulhatsz, ez a PC-re átküldi a mért értékeket.

Arra vigyázz, hogy ha PC-re rákötöd az Arduinot és közben a napelemedre is, akkor a 0 ugyanaz legyen, különben az USB-n keresztül kötsz össze különböző potenciálú dolgokat. Nem tudom, hogy ez a te esetedben probléma-e, csak felhívtam rá a figyelmedet!

A mérési módszer problémája az lehet, hogy nem feltétlenül találjuk el a megfelelő munkapontot, és így a mérés fals lehet. Amennyiben szisztematikus az eltérés, akkor az korrigálható lehet azzal, hogy az átviteli függvényünk nem lineáris, tehát nem csak simán szorzunk, hanem valami bonyolultabb leképzést használunk. Erre gondoltál, hogy olyan programot keresel, ami figyelembe veszi a nemlinearitást? A becslés még ezután is hibázhat, mert eltérő napelemek eltérően reagálhatnak különböző körülményekre, például szórt napfényre, naplementére, stb.

Szia!

Ehhez nem kell a -hálózat,-oda/ vissza mérő,-inverter.Ennek megfelelően drága is.
ha ezt megnézed?

https://www.sunnymood.hu/napelemesklima/?gclid=CjwKCAjw69moBhBgEiwA...vD_BwE

Szia. Sajnos ez sem engedélyezett. U
Semmit nem lehet rákötni a hálózatra, akkor sem ha nincs vissza felé tápláló órád. Ennél az erkély napelem is sokkal olcsóbb, de itthon azt sem engedélyezik. Ezért kell teljesen kihagyni a hálózatot és külön szigetként működtetni. Próbáltam utána nézni, de kell az inverter és akkumulátor, és az már nem biztos, hogy itthon megéri, nagyon sokba kerülne.

Addig tegyél valami akkut az alá az inverter alá míg tönkre nem teszed ezekkel a kísérleti leállásokkal. Pont ezért kell alá az akku, hogy az ilyen helyzeteket le tudja kezelni. Az akkut túl lehet terhelni, a napelemet nem, mert annak van egy fix zárlati árama, annál többet nem tud, míg ugye egy mezei indítóakkuból is kijön rövid ideig a névleges áramának a több tízszerese is.

Igen a napelem miatt kérdeztem. Örülhetek ha gyárit kapok hozzá nem hogy kisebb fűtőszálat. 1200w és 80 literes bojler. 4 óra kell neki hogy bemelegedjen.

A tegnapi napon párszor a hűtők miatt szívtam. Induláskor úgy megtépték az invertert hogy nem bírta kiszolgálni a bojlert és hogy egyszerre induló fagyasztót és hűtőt. Feszültség leesett hűtők leálltak az inverter meg kiállt hibával.
Csak napelem aksi nélkül üzemel még.
A másik ok az hogy bár csökkent teljesítménnyel de akár reggeltől is tudjon folyamatosan melegíteni. A bojler csakis napelemről akarom fűteni ameddig csak lehetséges. Minél előbb kapcsoljon be mint fogyasztó és lehetőség szerint sokáig is üzemeljen. Jelenleg csak 2870w áll rendelkezésre ha jól sütne a panelokra a nap. kb 1900w amit ki tudok sajtolni belőle.

Üdv!
Szeretnék megosztani egy Belkin AC Anywhere 300W-os inverter kapcsolási rajzát illetve visszarajzolt nyákját.
Alapvető technikai infók az inverterről:
Input: 11-15V DC
Output: 230V AC/50Hz
Constant output: 300W
Peak output: 600W
Úgy gondolom, hogy a nyák visszarajzolását jól végeztem el de még így is lehet benne hiba, ezért is próbálok minél több infót megosztani képek formájában. A Q3-as és Q4-es tranzisztorok már cserélve lettek a gyárilag alkalmazott típusokra már nem emlékszem én BC556-ot használtam illetve a trafót nem bontottam meg így annak a tekercseléséről semmilyen információm nincsen, nagyjából egy 300-350W-os PC táp trafójával egyezik meg a vasmag mérete.
Egyedül a kis akkuszint jelző áramkört nem rajzoltam vissza mivel ez csak kiegészítő áramkör az inverter e nélkül is működik, egyébként egy 339-is ÍC-vel megvalósított kis egység.
Remélem aki egy ilyen invertert szeretne javítani annak ez segítségére lesz illetve ezek után a megépítése sem okozhat nehézséget.

Alap esetben veszel egy mppt töltőt meg egy invertert és annyi, de azoknak az áráért kapsz már szolár invertert is amiben minden benne van. Ez pl. egy pici 1kW-os inverter, 12V-os akku kell hozzá, de hogy erről elmenne-e a klímád az már más kérdés, külföldi fórumokon utána kell olvasni hátha kipróbálta már valaki mit bír. Ha nem, akkor nagyobb inverter kell meg 24V-os akku hozzá.

Sziasztok. Erkély napelem. Mivel Magyarországon nem lehet a hálózatra csatlakozni vele. Az lenne a kérdésem, hogyan lehetne megoldani hűtő- fűtő klíma csatlakoztatására hálózattól függetlenül? Van erre lehetőség? Mi kellene hozzá? 600 vagy 800 w-os napolemben gondolkodtam ( 1 v 2 db) . + inverter + akkumulátor. Mi kellene, mekkora, és így megoldható e?

Szia!
A 100Ah -s akku; nem kéne ,ha 3000 töltést/kisütést célzol meg akkor 25% azaz 100-75 ig !
Az 50% s merités az 1000 ciklus környékén van.
S ne a "Túlfejlesztet "EXID? BOSCH Varta tipusokra gondolj . Hanem az egyszerűkre. Minél nehezebb legyen ,súlyra. !!!!!
Mert az 50Ah hoz xx gramm ólom kell--ki lehet belőle 100 Ah -t venni?

Az inverter birja? Mert a hűtök azért 16X-s áramlökéssel indulnak.
Ebből következik; kb. 1200W .os vagy nagyobb inverter kell az inditáshoz.!
A régi nem energia takarékos hűtő , kisebb áramlökéssel indult.

Szerintem igen! Általában a késő délutáni órákban vannak otthon a családok akkor indul el az élet és a fogyasztás is!

Télen a másik se fog..

Az én véleményem szerint az optimális megoldás a fix telepítés: egy sztring (dél)keleti, és egy (dél)nyugati, lehetőleg meredek tetőre! Az inverter teljesítményének a 75%-át kitevő sztringenkénti napelem teljesítménnyel!
Persze az inverternek tudnia kell az 50% túlpanelezést, bár tájolás miatt csak kb. 100%-nyi teljesítményt fog kapni maximum.

Nem értenék.

Nekem nem rég lett beüzemelve a 12kW inverter, és hozzá jelenleg felrakott 7kWp napelem. Ez mellé szeretnék egy 5kW hibridet, 3kWp napelemmel és egy kisebb akksit, szünetmentesnek,

Sokkal egyszerűbb lenne minden, ha nem lenne kismillió féle tápfeszültség mert akkor a legtöbb dolog közvetlenül elműködne egy 12 vagy 24V-os akkuról, nem csak a világítás hanem TV, laptop stb. Onnantól csak az akkut kellene tölteni, inverter csak annak a fogyasztónak kellene aminek mindenképpen kell a 230V.

Szia!
Az ötlet jónak látszik...

A szünetmentesekkel kissé rossz a tapasztalatom.-Nagy az önfogyasztásuk--
Nem egy darabnál a 15--25W teljesitmény felvételt mértem üresjárásban is!
Persze 500w mellett már eltörpül.Viszont napi 10-16 óra üzemmel jelentős.
Érdekes módon a tiszta szinuszosak a pazarlóbbak. Legjobb a négyszöghullámú ?
De ha az ismert akkuméretben gondolkodunk, ezzel is takarékoskodni kell.
Szlovák menedékházban láttam; minden fogyasztóhoz egy inverter?-A világitást kivéve !-meg egy szobakerékpáros áramfejlesztő ---ha rossz idő lenne?

Pedig nem, amint az látszik is, azért van 200Ft/kWh-d. Akkor számoljunk. Nálunk van kb. 5700kWh fogyasztás éves szinten, ebből a normál 3500kWh a vezérelt (bojler) pedig 2200kWh. Nem vettem nagy invertert nagy akkuval, mert nem akarom az egészet kiváltani, és nem akarok ezért 3,5 milliót beruházni. Mert ugye míg élek nem térülne meg...
Helyette vettem egy 3kW-os invertert meg 1,6kWp napelemet, amivel kb. megspórolom majd az éves 3500kWh fogyasztás felét. Ehhez kb, fél milliót ruháztam be (plusz még a kábelek, csatlakozók), ebben benne van az akkupakk is. Az éves 1600-1700kW az 1 napra vetítve kb. 4,5-4,6kWh, ez órára vetítve legyen 200W, tehát ennyi "folyamatos" fogyasztásom van, erre kell méretezni. Mondjuk, hogy este 17 óra után már nincs nap. Az akkum 180Ah, ebből kb. 120-130Ah-t lehet kivenni ha hosszú távra tervezek, és nem szeretném 3-4 évente cserélni, ez 24V-on durván 3kWh. Mondjuk 9-től süt a nap, tehát kb. 16 órát kell áthidalni, de inkább 20 órával szoktak számolni. A folyamatos 200W-ot ez az akku 15 órán keresztül tudja kiszolgálni, tehát lesz 1-2 órám reggel amit már nem, akkor átkapcsol az inverter hálózatra (a 38Ft-ra). Még mindig jóval olcsóbb, mintha emiatt újabb százezreket adtam volna ki akkura. Az inverter manualja nem is ajánlja a nagy akkukapacitást, 100 és 200Ah akkukapacitásra vannak benne meghatározva az üzemidők percben, adott fogyasztás mellett.
És ez ugye tetős rendszer, amint lesz rá mód nálam a panelek a földre fognak kerülni és forgatva lesznek, onnantól az kb. plusz 40% termelés.

A napelem telepítő cégek pedig egy vicc, az összes. Itt van a környéken vagy 6 cég, amikor szóba kerül a telefonban hogy napelem, perceken belül visszahívnak, azonban amikor mondom hogy nem, nálam nem komplett telepítés lesz, hanem csak fel kéne tenni pár panelt a tetőre, na onnantól vége a barátságnak, és fel sem veszik a telefont, vagy csak ígérgetnek hogy majd visszahívnak, de nem hívnak. Az egyiket 3 hete hívogatom, most ezért nem ért ide most azért nem utána meg amazért nem. Ezek csak olyannal állnak szóba akit jól le tudnak húzni munkadíjjal. Ahol nem körvonalazódik a több százezres munkabér beszedésének lehetősége oda ki sem mennek. Meg ilyen válaszokat adnak, hogy: hát ahol van telepítve fogyasztásmérő, oda az eon nem is enged sziget üzemű rendszert telepíteni. Agyrém.
És de, örömmel telepítenek sziget üzemű rendszert is, csak velük csináltassam az egészet, meg vegyem meg hozzá az általuk forgalmazott akkut 700 ezerért, mert hogy az most annyiért nagyon jó áron van.

Nekem napi átlag 10-12kw a fogyasztás. Ebben benne van a bojler is mint egyedüli fogyasztó ami a naphoz lehet igazítani vagy lehet melegíteni a vezérelt áramról is. Bár fura hogy z elmúlt 6 napban eléggé megugrott a nappali fogyasztásom(vezérelt nélkül 41kw lett 6 nap alatt. Remélem nem az inverter termel vissza sunyiba.