Üdv a csapatnak! L200 szabályzóval néztem két kapcsolást. ezt(1) és ezt(2) . Mi a véleményetek? A (2)-nél mi szerepe van a T6-oa tranzisztornak és a LED1-nek, az áramkorlát minden esetben megszakítja a tápot? Az(1)-nél az áramkorlát átmegy egyfajta áramgenerátorba? A kezdőfeszültséget miértnem "0v"-ról lehet indítani? Egyáltalán életképesek ezek a kapcsolások? (L200 ic van a birtokomban) Szép estét!

Ezen szerencsére a megbontásig passzos volt. A zotek.hu linket köszönöm szépen, berendeltem pár dolgot.
Mostmár eldöntöttem, hogy kiöntöm, kb 2 hét mire el tudom készíteni az öntőformát, utána jelentkezem a fejleményekkel.

Kellemes hetet mindenikek!

Na igen, attól a gyártótól én láttam már korrektül és nagyon hanyagul elkészített trafót is, mintha az egyiket vagy munkakezdéskor álmosan, vagy már késő délután hazafele készülve csinálta volna valaki. A szekunderen több helyen is olyan laza volt a huzal hogy 4-5mm-t is tudtam mozgatni ide oda, de volt egy olyan menet is ahol 8mm-t.

Gépi tekerésnél azt nem lehet megcsinálni mert macerás, ezért a primert elosztják a körön és szó szerint csak fel van hányva rá, de azzal sincs baj ha impregnálva van utána.

Ha el tudnak mozdulni egymáson akkor van rá esély hogy eldörzsölődik. A másik gond olyankor szokott lenni, amikor nem hagyják meg azt a pár mm hézagot a primer kezdete és vége között hanem összeérnek, és ott lesz valahol két menet közt a teljes csúcsfeszültség, amihez ha hozzájön egy néhány száz voltos feszültségtüske (tettem erről be mérést már nem emlékszem hova) akkor átüthet.
Én szedtem le nem egy olyan 40 éves trafóról huzalt amiről centis darabokban pattogott le a lakk, merthogy a lakk is öregszik, folyamatosan szárad és emiatt egyre ridegebb lesz.

Kellene...
Pedig ez egy gyári trafó és esztétikailag szép is volt mielőtt megfogyatkozott a szekundere.
Típus a csatolt képen.

Ilyen kereszteződéseknek eleve nem kellene lennie a trafóban. Egy korrekt módon elkészített trafón, egy sor feltekerése után, kellene egy vékony szigetelő réteg, és csak úgy mehetne rá a következő sor...

Mindenképpen elkerülném a letekerést, 4,5 kg a trafó, így is leszakadt a kezem az órák alatt..
Most a tervem a következő, szerintem működnie kell:

Kívülről (- mint egy szalagos fánk -) kap egy többszörös pántolást trafószalaggal, ezalatt egy polifoam aljzaton lesz. A terv az, hogy a szekunderek így felfele és befele eltávolodnak, de kívül, és alul ülni rendesen fognak.
Ezután kiöntöm a közepét egy csavarhellyel és ez az öntés megfogja a befele lazán álló drótokat.
Már csak felül lesz laza, lehet azt meg nem is piszkálom, úgyis a közepénél az öntés lenne lefogva.

A trafó nagyon rövid időkre és 99%-ban közel se a maxon lesz terhelve (labortáp).

Terheléstől is függ, meg attól is, hogy mennyire van gerjesztve a vas. A kimenőtrafó pláne nem volt túlgerjesztve.

Túl hamar nem kopik az le, mert a napokban bontottam legalább 30+ éves Kaposvári biztonsági trafókat, azok úgy voltak tekerve mint az "ökörhugyozás", mindenféle lakk és sorszigetelés nélkül, és egyik sem volt menetzárlatos, de van 50 éves működő kimenőtrafóm is, hasonló "rezgésvédelemmel" tekerve, ami azért egy hálózati 50Hz-től szélesebb spektrumban rezgett valami zenegépben....

Hááát, ez így katasztrofálisan néz ki. Ezt jobb lenne leszedni és újratekerni...

Ez így nem játszik, messze túl laza a szekunder, baromi hangos lesz és menetzárlatosra fog rezegni. Nem így kellett volna, tekerheted le, huzalt egyengetni és újrafűzni kell, nem egy vészes menetszám, de el leszel vele, az biztos.

A zománckopás működés közben jelentkezik, ha tudnak mozogni a szálak.

Szia. Először abba az irányba indultam amerre úgy tűnt szépen enged, de ott is nehézség volt végül, így a másik irányba is mentem.
Valószínűleg fel lett tekerve 1 szekunder szál, utána ugyanazzal a körbejárással a második.
Emiatt lehetett, hogy az első szálat nem mindig engedte a második, de azt hosszan tovább kellett volna szedni, hogy az elsőt szabadítsam, ezért vágtam inkább, utána ismét engedett.
Nem szeretném feltétlenül tönkretenni a hűtését, erre a körbekenem szilikonnal gondoltam én is, lehet végül az lesz. A Mester tömítő ragasztó nekem régóta bevált, szépen elsimítható és nagyon erős, nem úgy mint a szaniter/uni/akril szilikonok.

Lacika: A leszedéskor csak ott fogtam a trafót ahol még teljes volt a szekunder, a vágott szálakat úgy fűztem ki, hogy ne karcolják a zománcot.
Képet csatoltam, trafószalagom elfogyott, azért nincs még rendesen megcsinálva az egyik szekunder kivezetés. A szekunderen amit láthatsz csak ragasztószalag maradvány nem kopás.
A harmadik (dupla) képen látható, hogy mekkora mozgása van a szekundernek.

Szia.
Tegyél fel arról a trafóról egy képet, mert nagyon az a gyanúm, hogy le fog kelleni szedni az egész szekundert és újratekerni.

A toroidot visszafele kellett volna lebontani. Nem nagyon ismerek olyan toroid tekercselő gépet ami képes lenne arra, hogy forgás közben még egymás alá keresztben is befűzögesse a szálakat, szóval ilyen nem nagyon történhet meg.
Öntőgyantát nagyon sokfélét lehet venni, kimondottan elektromos célokra is (pl. zotek.hu), de vannak tubusos szilikon szerű ragasztók, amivel ha körbe kened a trafót alaposan az is rögzíti a meneteket. Utóbbi talán azért is jobb mert azt utána még vissza lehet bontani ha szükséges, a kikeményedett gyantát már csak fűrésszel vagy vágókoronggal.

A "pöpec" nem a felhasználónévre, hanem kivitelre vonatkozott.

Igazad van, lazán ne hagyd a szekundert, mert egyrészt valószínűleg zizegni fog, másrészt hosszú távon lekoptatja a zománcot...

Sikerült visszavennem a szekunderből 47,5V lett mindkét szál*, de van egy "kis" problémám:

* A szekunder duplaszálas volt és bármerre bontva bármelyik szálat, előbb-utóbb átkereszteződésbe botlottam, így sokszor el kellett vágni a drótot mert már átfűzhetetlen volt.
Mivel nem tudtam rendesen lemérni a letekeréseimet így több órás tekerés-újramérés lett a vége

A probléma: a sok átkereszteződés alól kikerült drót miatt a szekunder sok helyen nagyon laza lett, ha ezt most beakarom tekerni kaptonnal akkor valamerre (legalább 2 irányba) levegőbe kerül/marad a drót és ha helyén majd leszorítom a trafót akkor ezek el fognak deformálódni -> azon gondolkozom kiöntöm, csak nem tudom mivel.
"Edényt" tudok nyomtatni, a kiöntő anyag (és megfizethetősége) a kérdés ill, hogy maga a kiöntés mennyire rossz ötlet.

A felajánlott lágyindítót köszönöm szépen, de még nem fogadnám el, lehet lengőben meg tudom építeni. "pöpec" felhasználó profilját viszont nem találom.

Egyben válaszolok és névsor szerint, ha nem gond:
@exabit&Lacika: A Ripple tényleg nem kicsi.
@greeneye: Még mindig tartom a véleményem, hogy ha még nincsen készen a toroid, akkor érdemes megcsapolást tenni rá.
Ugyan nem tudom a világ melyik sarkán lakozol, de Magyarországra ajándékként elpostázhatom ezt a lágyindítót, ha kéred. Én is úgy kaptam. Budapest és környéke személyes kézbenyomással is lehetséges. Mellesleg nagyon szépen köszönöm a többiek nevében is az adatlapot.
@Massawa: Szerintem pontos "j" az "okostolyás".
@Skori: Buck konverter, az igaz, de tettek bele rendesen "mérnökórát". Azért a 6...70V input, @18A nem semmi.

Pedig valószínűleg sima buck konverter, csak ügyes vezérlés van hozzá.

Ebben bízom én is!

Gafly - megvettem egy éve (még ki se próbáltam...), de a kondik árát csak mostanra dolgoztam fel és vettem meg azokat is ill most találtam megfelelő dobozt. Banggoodon volt csak elérhető akkor, most meg csak Ebay, talán még AliExpress (már nem vagyok gép előtt)

Massawa - a tiéd is készült ezen márka alatt, azt nem ismerem részleteiben.
Annyit tudok, hogy az enyében van preset memória, tud akkut tölteni ill. amper beállítható, így biztos nem csak sima buck konverter.

Ez a zaj érték szerintem arra vonatkozik ha kapcsitápról van meghajtva. Ő meg sima trafós-pufferes DCvel fogja megtáplálni szóval remélhetőleg a zaj valamivel elviselhetőbb lesz; gondolom. Van ezeknek amúgy P végződésű modelljei is: azoknak már csak 20mV a zaj a kimenetén.

Nem lehet mindenki olyan okostolyas mint te. Most hallottam elöször a riden táprol.

Na de aztán csak rászántad magad:

Gratulálunk, csak így tovább.

Vettem a fáradságot megnézni mi ez a Riden 6018. Azután kiderült hogy ez ugyanaz a cucc ami nekem is van már évek ota. Ez egy kis DC - DC konverter. Én 48 V/10A kapcsitáprol hajtom ( mert eddig soha nem kellett ettöl több) és hagyon megbizhatoan müködik. Az enyémen nincs billentyüzet, ezért egy kicsit nehézkes a kezelése és csak 2 presetje van, de azok nagyon jol müködnek. A ventillátor vezérlés is OK.

Ökölszabály: 70 Vdc / 1.41 -> 50 Vac
Terhelés alatt, üresjáratban 5..10 % plusz.
Hálózati feszültség sem stabil, abban is lehet simán plusz.

Ha még nincsen fixre tekerve a toroid, akkor 48 V lehetne a vége, 24 (izlés szerint 36 V-nál leágazás).

Megvetted már a modult?
Egyre jobban kedvet kaptam én is.

Egy baj van vele, hogy ez nem labortáp, de mint közönséges tápegység használható.
A trafó kimenő feszültsége legyen olyan 40-45V között.

Megnézted a paraméterit?

DC to DC Voltage Step Down Power Supply
Output ripple typical 250mV VPP@6A
Input voltage range 6-70.00V
Output voltage range 0-60.00V

Ha igazad van, akkor itt bőven több mint két lóerőt kell elfűteni.

Köszönöm szépen az eddigi válaszokat!

Még nem került végleges szalagozás a trafóra így szerintem vissza tudok tekerni a szekunderből ->

Mekkora üresjárati feszültségig menjek le, hogy tuti ne lépjem túl a 70V egyent a végén, de ne is essen 60V alá, mert akkor már a RIDEN kimenetét korlátozom?

Gafly - "Hőmérőt miért nem akarod egyből beletenni?"
Nem értem pontosan a kérdést, a hőmérő vezetéken csatlakozik a tápegységre. Eredetileg a doboz mérésére való csak én a trafóra rögzíteném. Úgy gondoltam az elég jó indikátor lenne, mert ha a trafó nagyon melegszik akkor már gyanús, hogy rossz a dobozom szellőzése.
A tápegység 45C felett kapcsolja a ventilátorát, 80C-on le is tiltja a kimenetét.

RIDEN adatlapot megosztottam.

Nem tudom milyen felépitésü a tápegység, de ilyen bemeneti feszültség mellett hatalmasak lehetnek a veszteségek. Mondjuk ha 5 V /1A kimenet kell a tranzisztorokon. 90-5=85V/1A-rt kell elfüteni, azaz 85W-t!