Már rég feltöltöttem a rajzomat, azt csináltam meg többször, és működik. Írtam is már sok-sok sort vele kapcsolatban, csak meguntam. Mivel nem egyforma alkatrészeink vannak, ezért nem lehet olyan megoldást csinálni, hogy összerakom és megy. Az élesztésnél mindig kell egy kicsit variálni, az inverter időzítő ellenállásaival, vagy a diac időzítő RC-jével.

Végülis lényegtelen precizitás szempontból, hogy diac vagy 555, mindkettő elég precíz, nem úgy mint az RC tag. 555-nél meg diac-nál is elég nagy kondi kell, és nagy ellenállás. A nagy kondinál (elkó) nagyobb a szivárgási áram, és idővel nő is ahogy öregszik. Nagy ellenállásnál, megaohmos tartományban nagyobb a hőmérsékletfüggés is. Aggódni viszont nem kell, +- 20 vagy 25%-ot enged a szabvány, annyit azért nem mászik el.

A munkaköri fojtóról van szó, ami arra hivatott, hogy megvédje az inverter utáni egyenirányítókat, és kondikat, nem?
Kelleni nem kell, csak azután lehet cserélni az egyenirányítást.

Akkor marad az inverter de egy 3kW-os az húzós kb 50-60k és az szerintem nincs is 1 fázisú

Vizszíntes tengelyűt max vennék, csinálni nem mernék hátha elrepül róla valami.
Ez volt a döntő érv. A másik fontos az volt, hogy ehhez szinte minden volt itthon, nem került sokba, pár csavart, meg szegecset kellett vennem. A lapát a maradék vápaanyag, csapágy volt fater padlásán, csapágyház is, tengely is, szögvas is, tárcsa is, fagerenda is volt ).

A terelőhöz (superbooster) kellett vennem némi vas anyagot, az most készülget.

Az inverter majd akkor jön szóba, ha már kész a generátorom, működik a rendszer, és van lehetőség a visszatáplálásra (szerződés kérdése az energiaszolgáltatóval).

Ja, és a függőleges tengelyű gépeket nem ajánlom, de te tudod, mit miért építesz Főnix2.
Ha a Windyboy 1100LV-nél maradsz, az egyébként azért is jó, mert a Windyboyoknak állítható a bementi teljesítmény görbéje, vagyis, hogy mennyit engedjen át az inverter. Így könnyedén ki tudod tapasztalni, mennyit termel a géped, és hogy milyen termelési függvényt tudsz belőle kihozni. Bár ez időigényes, de muszáj mindig belőni, hogy minnél többet tudj kihozni belőle..

Mint a fotón látható azaz nem látható, nincs olyan adat a készülékre írva,hogy hány Wattot fogyaszt,pl 220V 50-60Hz és XY Watt vagy XY A vagy mA ez lényeges lenne ez határozná meg,hogy mekkora inverter kell neki ami nem is túl nagy és nem is túl kicsi.

Biztos, hogy a cső hibás és nem az inverter?

Az a gép,amibe én beraktam, 100A-es volt. A 130A-es gépbe lehet hogy elkél a 2-2 db. Ha nem megy a meghajtó köri négyszögjel élmeredekségének a rovására,akkor a meghajtó körben a gate zenereket cseréld 13V-os típusra a 12V helyett. Abban a gépben, amibe ezt a típust raktam, eredetileg 10 ohmos gate ellenállások voltak. Ezeket én kicseréltem 4,7 ohmosra. Javaslom, vesd össze az eddig alkalmazott IGBT-k zárási és nyitási idejét valamint a gate kapacitását
ezen típus adataival. Valamint a bekapcsolási és kikapcsolási veszteségeket. Annyit mondhatok, nálam bevált. A fiam most javított meg egy bontásra ítélt inverter alaplapot, abba is ezek kerültek , 1-1 db. Az alaplap 90 A-es gépé volt. Abba a gépbe,amelyikről korábban írtam, először 2-2db-ot tettem. Kipróbáltam, majd 1 párat kiforrasztottam belőle. Semmivel nem melegedett jobban, mint amikor 2 pár volt benne. De a 130A-es gépbe lehet hogy kevés az 1 pár.

Na így már más a leányzó fekvése...

Nézzük egyenként:

"Az ideális generátor -Kicsi -olcsó -kicsik az állandó és a változó veszteségei -nagy teljesítményű nagy nyomatékú."

egy szempontjából lehet valami ideális..., de nekem szélgenerátorhoz kell generátor, abból is a függőleges tengelyűhöz amihez vannak bizonyos input paraméterek
ezek :
- általában 20-as a percenkénti fordulatszám
- közepes szélben 600-800 Wattot akarok kivenni a szélkerékből, a méretét ehhez fogom igazítani
- a méret nem számít
- a nyomaték nagyon változó, de jellemzően kicsi, van egy táblázat a szélsebesség éves eloszlására, nálam minden nap 10-15 km/h-s szél van, kivéve heti egy napot amikopr 30-40 km/h, 3 havonta meg egy napot 90 km/h. Előbbi elég kicsi nyomatékot jelent, utóbbi elég nagyot, de ebben van igazán energia.
- feszültség: 21-60 Voltot kellene előállítani, ennyi menne az inverter bemenetére (lehet más invertert is választani, vannak 600 voltig működők, de akkor az nem lesz jó a napelemekhez ) esetleg letranszformálom, talán még nyerek is vele, ha azt is nézem, hogy 60 méterről kell elvezetni majd az ampereket... háromfázisú trafóm van ingyen.

"Az indukált feszültség a menetszámmal és a körülfogott keresztmetszet fluxusának változási sebességével arányos "

Ebben térek el a megszokottól, nagyobb a körülfogott keresztmetszet és a fluxus változás, és ez többször is van.

"A menetszám növelése változatlan réztömeg mellett az ellenállást négyzetes arányban növeli, vagyis közömbös a veszteségekre. "

Itt van a második eltérés.
A menetszám marad egy aktív fázisra vonatkoztatva, a réztömeg összességében nő, viszont az ellenállás csökken - ez a geometriai elrendezés miatt van.
Több réz kell ugyan, de ez ingyen van, hiszen az epoxitól veszi el a helyet, ami ára kb. ua.
Egyszerre nem dolgozik minden tekercs, nem hagyományos 23 fázisos, mindig vannak pihenő tekercsek.

"A mágneses keresztmetszet növelhető de a gép nagy lesz, és a huzal hossza is nő (ellenállás!) "

A méret persze nő, de ezzel a kerületi sebesség is, azaz gyorsabb lesz a fluxusváltozás, az "aktív" huzalok hossza csökken (ahol az áram folyik épp) kb. 20 %-ot ("átlapolt Z tekercselés"), azaz így az ohmnos ellenállás is csökken. Itt még lehet hogy módosítok további 20 %-ra van némi esély...

"A fuxusváltozás frekvenciája növelhető a fordulatszám növelésével, ami jó megoldás, (az áttétel nem elvetendő ötlet de most gondolatban ne éljünk vele)."

- lehet hogy szükség lesz áttételre, extrém lassú a fordulat (20) de így már elég lesz ötszörös áttétel, az autógenerátorhoz kéne 150 szeres, egy menetben 10 nél nagyobb többszörözés nem jellemző... és akkor el se tudna indulni... max 3 havonta egyszer.

"- Amit tehetünk, az a fluxusváltozás amplitúdójának növelése, az indukcióérték növelése által."

ezért választottam erősebb N48-as mágnest az N35 helyett. de kisebb szélességben a 2 cm helyett 1 cm
4 mm légrésig veri a keskenyebb mágnes a szélesebbet, olcsóbb is... az erősebb mágnes kisebb kilépő felület sokkar erősebb fluxust eredményez

"Sajnos a vas új állandó típusú veszteséget okoz,"

ezért hagyom ki, és próbálom viszonylag olcsón megépíteni a "légmagost"

-azt nem írtam, hogy minden sikerül is...
azt viszont igen, hogy elméletileg az elmélet és a gyakorlat között nincs különbség, gyakorlatilag viszont van.

a gondolatmeneted ugyanaz volt mint az enyém, ugyanezeket a megoldandó problémákat írtam fel magamnak, mikor nekiálltam, csak mindegyikre kerestem valami megoldást, hogy jó-e vagy sem, majd elválik.

Üdvözlök mindenkit az oldalon. Véletlen valakinek lenne kapcsolási rajza egy Prestigio P1998D tipusú monitor inverteréhez? A monitorhoz találtam rajzot, de az inverterhez nem sajna. FSP035-1PI01ZT és 76VOA 94V-0 azonosítók találhatók az inverter panelen.

Ha 230/400V-os motorok, akkor simán mennek 3x230V-ot biztosító inverterről, delta kapcsolásban.
Viszont Y400V-os motort nemigen lehet működtetni 230V-ról, még inverter (frekiváltó) közbeiktatásával sem. A frekvenciaváltó feszültséget nem növel.

Szia Főnix! szélturbinát +napelemet 2 féle képpen tudsz hibridben feltáplálni:
1: hibrid töltésvezérlőre kötöd őket, amiben egy microkontroller dönti el, melyik irányból jövő feszt engedi át, ezáltal szabályozza az elektronika,hogy a töltés a 2 irányból ne zavarja egymást. Ekkor csak 1 inverter szűkséges. Ez neked jó is lehet elvileg. Így akkor a napelemeket , meg a szélkerekeket a hibrid töltőbe kötöd, azt pedig az inverterre, ami fellövi az órához.
2.
Mivel sok esetben a napelemek és a szélgenerátorok nem azonos munkaponton dolgoznak, így mindkettőhöz külön-külön inverter kell, a munkapontjuknak, és a rendszer feszültségnek megfelelően.
Lásd képek lent:
3.
Létezik egy méregdrága hálózatra tápláló inverter, ami tudja fogadni mindkét modult, ez esetben a működési elv az 1.es számú pontban megfelelően működik. De ez horror áron megy, valamint egyedi megrendelésre gyártják, németeknél.

A kérdésedre válaszolva:
elméletileg kivitelezhető, hogy a fentieket szem előtt tartva a napelemekkel + inverterrel felterhelsz úgy, hogy a turbinát te készíted hozzá, mert ugye az inverternek meg van az engedélye. Csakhogy ha a géped lapátja elszáll, és anyagi-emberi életben kárt tesz, azért te mész dutyiba. Másrészről a szolgáltató bármikor leellenőrizheti, ez áll a szabályban, valamint nyilatkoznod kell, még a csatlakozási dokumentációban, hogy milyen termékeket használsz, és milyen beállítási paraméterekkel működnek, milyen minősítéseik, engedélyeik vannak az adott termékeknek. Tehát erősen veszélyes, de megoldható elviekben. Minden ötletről meg kell kérdezni előtte a szolgáltatót, technikailag lehetséges-e, és hogyan?

http://www.lenze.com/lenze.com_en_active/020_Products/030_Frequency...09091c
Itt nézzkörül, de van magyar szervíz is. Velük érdemes felvenni a kapcsolatot, ki ismerné jobban a termékeiket náluk.
Nálunk vannak Lenze szervók, azokon a sok csatlakozó mellett vannak ilyen 7-8 berg tüskések is. Gyakorlatilag a belső bus kivezetése, mindenféle modulokat ezért tudnak fogadni. Valami feliratnak kell rajta lenni, kép jó lenne...

2 kondit nem cseréltem, de elvileg azok nem szólnak bele...aztán a fene tudja.
Nem zárlatos az inverter az tuti, már azon agyalok rákötök külső tápról az inverterre 24-et
Feteknél sem találtam semmit.
Megpróbálok feltenni képet.

Szia!
Zárlatos az inverter. Mérd ki a feteket, meg a trafókat.

Sziasztok!

Azt szeretném megkérdezni tőletek, hogy csinálni akarok egy H-híd-as motor vezérlést PIC16F877-tel. Jól tudom, hogy a PIC két lábára kell kötni a két-két tranzisztor ágat és ekkor elhanyagolható az inverter? Emiatt nem fog tönkre menni a PIC-m vagy nem lesz zárlatos?

HE kapcsolásai közt lévő H-híd motor vezérlést akarom megcsinálni inverter helyett PIC-el.

smrtln

Szia !

Én is megépítettem. Kihagytam a diódát, BD 249 a tranyó és 26/230 V-os az inverter trafó a nagyfesz előállításához egy régi TV sortranszformátorát és malomkerekét használtam. Kb 1 cm-es a szikraköz.
Áramfelvétel 30 mA 11 V-on. Egy kerti tóhoz használom a macskoszok távoltartására. Vezeték kb. 2x8 m párhozamosan.
Kettőt építettem, a második uez, csak a nagyfesznél trabant gyujtótrafóval.
Több napos működés után sem melegszik semmi.
Üdv.

Sziasztok!

Egy kérdésem lenne.

Hálózatra szeretnék visszatáplálni, hibrid rendszerrel.
A napelemeket boltban venném, az invertert is.
A szélturbinát viszont magam készítem.

Kérdés: a szolgáltató belemegy, hogy saját készítésű szélturbina készíti a villamos energiát, vagy ahhoz is kér mindenféle papírt ?

Elég egy db alacsony feszültségű ( pl. SMA WindyBoy 1100 LV 21-60 V) inverter, vagy külön kell a szélgéphez és a napelemhez ?

2 db kb. 100 wattos 24 Voltos napelemre gondoltam és egy 600-700 Wattos függőleges tengelyű szélgépet próbálok összehozni.

Bővebben: Vawt tesztek

Bővebben: Generátopr kísérlet 1

Bővebben: Generátor kísérlet 2

Valószínű hiszen nincs benne inverter.

A visszatápláló inverter nem alacsony egyenfeszültségű betáplálással rendelkezik?

Üdv. Mivel errefelé még kőkor va a visszatáplálással kapcsolatban, ezért gyári napelem panelekkel termelek. Így is ne tudd meg mit agyaltak rajta az aktatologatók.... (SB2500W inverter és 10db 36V 180W Santec panel) A szélgenerátor még pihen, a házi készítésű panelok termelnek csak sziget üzemben. (8db 129W-os panel) Hálózatra nem akarok velük táplálni mert 12v-os-ként ill. 3db sorba kötve még tökéletesen üzemel, de nem merném megkockáztatni hogy 4-500dc-re kössem sorba mert ehhez már komolyabb szigetelés kellene mint amire én képes vagyok. Ekkora egyenáram már nem tréfa dolog. A másik ok amiért csak sziget üzemben alkalmazom, hogy mivel 12v-osak a panelek ezért 30m2 felületet foglalna ahhoz hogy meglegyen az inverter által kívánt nagyságú egyenáram. (és ehhez már nem csak a tetőm kicsi hanem az inverterem is.) Próbálom gatyába rázni a honlapomat, elvileg már rajta vannak a házi készítésű panelek napi eredményei is. jó idő esetén mostanában kb 2Kwh-t termel naponta 3db saját panel.)A csatolt grafikonon jól látható meddig takarja a forgatót a szomszéd fája. Ha az nem lenne akkor még 500W hozzá jönne naponta.
Bővebben: Link

Az inverter egy áramátalakító. A Te esetedben 12V-ból kell 230V-otelőállítania.
Ezek közül a legkisebb teljesítményű jó lesz a villanypásztorodhoz.

Bővebben: Link

Az említett inverter kimenőfeszültségének felharmonikus-tartalmától függ, ha a fezsültség effektív értéke és csúcsértéke egyaránt megfelelő. Nézz rá oszcilloszkóppal! A különböző eszközök más-más hibákra érzékenyek. A túl meredek feszültség felfutást és a nem megfelelő csúcsértéket a hálózati pufferkondik és tápegységek (TV, PC) nem szeretik. Az effektív érték azonosságát az egyébként igénytelen ohmos fogyasztók miatt érdemes tartani. Az asszinkronmotorok (hűtőgép) ezeken felül a felharmonikustartalomra is kényesek. Ha ez az inverter 50 Hz kapcsolási frekvenciájú, és a végfokozat kimenetén az inpulzusszélesség-modulált 50Hz-es négyszögjelet alig simítják (aluláteresztő szűrővel) nem javasolnám. Ha terheléstől függetlenül Ueff210-240v, Ucs290-330V és a jel "hasonlít" a szinuszra megveheted.

Sziasztok! A szokásos szerkezetű (nem amorf, vagy nanokristályos) mágneses anyagok esetében a közel egyensúlyi állapotú, durva kristályszerkezetű szövet biztosítja a legkisebb koercitív erőt. Mindenfajta kiválás (karbidok, nitridek stb.) a szemcse (kristály)-határok, a különböző rácshibák (pl. diszlokációk) akadályozzák a mágnesesen azonos állapotú részek (domainek) falainak mozgását. Ez az egyensúlyi állapothoz képest jelentős (tőbb tízszeres) koercitív erő növekedést okoz változatlan kémiai összetétel mellett. Emiatt a nem kifejezetten mágneses célú vasporból (pl. köszörű forgács) készült mag hiszterézisvesztesége sajnos nagy lesz. Ugyanez vonatkozik a képlékenyen alakított (kivágott, hajlított,) és utána nem hőkezelt (több órás izzítás védőgázban) vaslemezekre is. Ez a jelenség a megfelelő vasanyag (trafó vagy dinamólemez) tulajdonságait is elrontja. Az öntött vaspor-gyanta szerkezet relatív permeabilitása szerintem csupán a 10-es nagyságrendet érheti el, telítési indukciója pedig 1.5 tesla alatt várható, ezért a beépített mágnesek kihasználtságát (a főfluxust) nem növeli elvárható mértékben, de hiszterézisveszteséget okoz. Tárcsagenerátor esetén én inkább, (ha a vágás és tekercselés utáni védőgázos, vagy vákuumos hőkezelésre lehetőségetek van) a réztekercsbe helyezett kis vaslemez-tekercseket tarok jobb megoldásnak. Esetleg gyári gépet (pl. asszinkronmotor) alakítanék át állandómágneses generátorrá. Más megoldás szerint, inverterrel egy asszinkronmotor is generátoros üzemállapotban tartható változó fordulatszám és nyomaték esetén is. A mágnesezőáram (ellentétben az állandómágneses szinkrongenerátorral) természetesen ekkor okoz rézveszteséget az állórészben,(cos "fí" <1)míg a szükséges szlip a forgórészveszteséggel függ össze. Az inverter is veszteségek forrása, továbbá a nagyfrekvenciás (kapcsolási frekvencia és felharmonikusai) összetevők zavarok és további járulékos veszteségek okozói.>

Van benne két nagy méretű pufferkondi. Ezekről leolvasod hogy mekkora a feszültségtűrésük. Ez alapján következtethetsz a tápfeszültség értékére, hacsak nem tudod valahonnan már. Ebből kiszámolod 1,41-es visszaosztással a trafó szükséges szekunder feszültségét. Ezt egyenirányítod egy megfelelő graetz híddal, majd ezt az egyenfeszültséget wichman betéteken át, bekötöd a tápelkókhoz polaritáshelyesen.
Előzőleg azonban függetleníteni kell az inverter rész szekunder körétől is.
Remélhetőleg az előfok rész nem használ 12V-ot, mert ebben az esetben további lépések is szükségesek.

De olyan hozzászólást nem találtam ami le írja hogy ha kikötöm az inverter részt bellöle akkor hova kösem a +/- tápot

Sziasztok! Lenne egy kérdésem. Van egy sal pro900as erősítőm, és szénné éget a inverter réssze. És aszt szeretném megtudni, hogy meg e lehet valahogy úgy oldani trafósra csinálni szobába ??

Mivel itt Erdélyben,szép lassan kialakult egyfajta nem hivatalos szabvány,amit a szgenerátort telepiteni szándékozok elvárnak,ez pedig azt jelenti hogy a szgenerátor kb1,5 Kwatt,+napelemek kb 1-1,2kwatt,akkuk kb.20-30 Kwatt tárolo,inverter 3-5Kwatt körül.Ami a szgenerátort illeti,itt lehetne probálkozni a ,,,vasmagositással,,,.Mivel itt,most nagyon elterjedt a 50x20x20-as neodimek használata,amiböl már 36 db(18 pár)böven elég 1,5 Kwatt megtermelésére.Ha ezt a mágnes számot sikerülne lecsökkenteni vasmagositással,az nagyon jó lenne,komoly pénzt lehetne megtakaritani rajta.De:Nekem sincs tul sok pénzem sikertelen kisérletekre,na meg mindig,ahogy irtad,kiutat kell hagyjak magamnak arra az esetre,ha valami nem jön ösze ugy ahogy szeretném.Magyarán,ha nem sikerül valami,akkor visszatérhessek a klasszikus légmagosra.És föleg ne veszitsem el a neodimokat.Mivel,ha egy tekercstömböt viszonylag olcson elkészithetek,a mágnesek már messze jóval többe kerülnek.Természetesen a drotot,és a poliészterlakkot is pénzért veszem,és messze nem mindegy,mennyit kell ,,,kidobjak,,, belölük.Ezért érdekel az olyan vasmagos elrendezés ami már legalább elméletben müködöképesnek látszik.Most azon gondolkodom,hogy probáljak egy modositható kisérleti példányt(amolyan teszt generátort) összehozni magamnak.természetesen joval kissebbet,amin aztán kedvemre kisérletezgethetek.

Most megnéztem a rajzot, ami nekem van.
Atmel > c > R > inverter > driver > mosfet
Ugyan hova süt bele az inverterbe ?

Egyébként én gondolkozom valami induktivitás bekavarásáról amitől a LED túllövéssel lenne meghajtva.

Sziasztok lenne egy kérdésem van egy sal pro900as erősítőm és szénné éget a inverter réssze és aszt szeretném meg tudni hogy meg e lehet valahogy úgy oldani trafós ra csinálni szobába ??