Szerinted ez az dupla inverter jó megoldás lehet? http://www.panelectron.hu/datasheets/sw2000_synchron_inverterek.pdf kb.350000ft lenne az ára, de lehet hogy menne olcsóbban is. (Ragaszkodom a 12v-os rendszeremhez, mert a szélgenerátoraim is , meg minden más is ehhez passzol)

Szevasz!
Sok mindent nem értek, van néhány dolog amit tudok, most "hangosan" gondolkodom.
Hol van egy autóban 2*12V, hogy arra van szükséged?
Ha 12V "megy be" egy erősítőbe, és nem lesz belőle más, akkor abból sose jön ki 275W, fizikailag lehetetlen.
A szokásos megoldás: bemegy 1*12V, belül van egy inverter ami csinál 2*/30-60/V feszültséget, tulajdonképpen ez táplálja az erősítőt.
Ha ez így van, akkor keresd meg tulajdonképpen hány V a tényleges tápfeszültség /biztos, hogy +- szimmetrikus lesz/, "kerüld meg" az invertert, kösd oda a 2*42V-ot, /ha nem több, mint az eredeti/, aztán használd!
A 4*275W -ot mai szokás szerint négyszögjeles teljesítményként adják meg /na ilyet sose kap az erősítő/, a színuszos ennek fele /ez már a valóságban létező jelalak/, ez akkor összesen ca. 550W, ez még a valóságos autóban 14V-on is majd 40A, és akkor hatásfokról még szó sem esett. Mire elég a 20A-es biztosíték, Te hány Wattosnak hiszed ezt az erősítőt??
Ettől függetlenül ettől még lehet halláskárosodást szenvedni!
Üdv: StMiklos

Legelőször az inverter tápellátását kell ellenőrizni! Van egy smd bizti az alaplapon külön az invertercsati körül! Sok esetben csak ez a baj!

ahogy az előttem szóló is írta, valószínű az inverter hibás.
viszont tudod tesztelni, hogy a fénycső jó-e!
ha van otthon "modding csöved", akkor ideiglenesen annak az inverterére rákötheted a fénycsöveket, és ha világít vele, akkor nem a ccfl cső a ludas.
és nem kell megijedni, annyira nem nehéz kicserélni, csak óvatosan kell vele bánni

Marpedig az inverter lesz vagy a fenycso.
Szerezz egy bontott csovet, ha az vilagit az uj invertereddel, akkor a kijelzoben levo a rossz (ovatosan lehet ugyan cserelni, de konnyu eltorni, igy a szerviz kijelzocseret fog javasolni).
Ha azzal sem vilagit, akkor az inverter a rossz.
Nezd meg a biztositekat, hatha csak az a hibas.
Feszultseget kap az inverter egyaltalan?

Sziasztok. Van egy IBM T20-asom és az a problémám vele hogy halvány a kijelző.Csak oldalról megvilágitva látni rajta valamit.Javaslatra kicseréltem az invertert de nem lett jobb,igaz nem biztos hogy az is jó.Abban kérném a segitségeteket hogy hogy lehet megállapitani h mi a rossz inverter,kijelző,szalagkábel vagy más.Ha kiveszem az invertert akkor is halvány ha berekom akkor is.Segitség. Mi lehet a baj?Előre is köszönöm a segitségeteket!!

Hali. Lenne gy nagyon gyors kérdésem. Egy inverter trafót rendelnék, ehez a kapcsoláshoz. Egy 1:4 arányú inverter trafó elég hozzá? ..

Üdv

Ismerősöm autós dvd lejátszójának elment a háttérvilágítása. A hiba okozója az inverter részben egy STM 8306 tipusu IC amiben nincs más mint 2db fet. Ahonnan tudnék szerezni ott kb 4000Ft-ért árulják. Ennyit nem akarunk adni érte ezért a kérdés a következő: hol tudok ilyet reális áron beszerezni vagy milyen tipusú fetekkel lehetne ezt helyettesíteni (jó volna valami TO92 tokozású)?

szerintem
Mivel duál az inverter, és beindul, de ha rossz, elmegy mindkettő neon, ezért szerintem a neonok jók, a trafók jók, ami rossz lehet a :
a trafómeghajtó áramgenerátor, vagy a táp ami a panelre megy... melegedés hatására elszáll (áthúz)
mérd a tápot bekapcsoláskor amikor működik és amikor rossz lesz.

Én is az inverterre menő 12v ra kötnék egy műszert és nézném menet közben ,hogy mikor elmegy a világítás mennyit változik a feszültség! Ha nem változik sokat akkor az inverter a rossz,ha változik nagyobb mértékben akkor a táp a rossz! Elkókat nem árt cserélni! Azt is mi az inverteren van!

Valószínű az inverter rossz! Ami a 12v-ot átalkítja!Bővebben: Link

Sziasztok.Nem tudom jó helyen kérdezek-e.Csinálni akarok egy plazmavágót és ehez kellene egy kis segítség.Van három darab SKM254F típusú Semikron gyártmányú igbt modulom vezérlő egységgel egy panelon.Nem találok adatokat az igbt-ről de szeretném hasznosítani őket. Jó lenne a hegesztő inverter plazmavágónak?Elsőre szűken ennyi--és még valami :nem vagyok elektronikai szakember csak az elektromos cuccok látványa "elbűvöl" meg néha belenyúlkálok.

Kérdésem a következő: 2 db 12 voltos napelem hozzávaló 2 db 12voltos töltésvezérlő 2 db 12 voltos akkumulátor az inverter viszont 24 voltos az akkumulátorok sorbakapcsolásával használható-e igy a rendszer? Aki tud segitsen.

Hány literes láda kell 2db 100w mélynyomónak?
Mekkora erősítőt lehet használni 12v-on inverter nélkül?

Jó tipp. Amit még mondhatok esetleg, bár a meghajtód nem néztem, inverter meghajtó - MC14049(kimenet-bemenetek összefogva) - Si4532 gate-ek - teljesítmény fet gate. 15V-on már elég gyors az MC14049, az erősítése miatt gyorsabb lesz talán a kimenete a driver kimeneténél, ezzel talán gyorsabb vezérlést érsz el. Próbára javasolva. Ez így talán vetekszik egy célmeghajtóval gyorsaságval. Méret és kötözés szempontjából aligha. MC34151, MC33151 MOSFET Drivers. A későbbiekben mindenképp ajánlott őket használni a gépekhez. (nem pont ezeket, úgy általában)

OFF A cégek patináját mindenképp emelné, ha a 20 évvel ezelőtti cuccok adatlapjait is feltennék egy old semiconductors alatt. Nekem azok a nyerők, akik így tesznek. Az infók megvannak mindenhol. A szép, új, információs világ . Aztán az iformációt meg elspórolják, de nem kerülne semmibe. Az emberi tényező minden jót el tud rontani. Az állandó erőszakos újat erőltetés: a nyersanyagok, energia állandó ész nélküli felhasználása, aztán a sírás, hogy minden meghal (globális környezeti válság). Az ember mindent tönkre tud tenni, és tönkre is tesz ! Na de tényleg befejeztem az offolást.

Igen, már valamikor írtam, hogy a nagy teljesítményű hidas inverter építése elég nagy kihívás. De nem volt pozitív a fogadtatás.
Mert bár nagyon sok "korszerű" vezérlő IC és teljesítmény FET/IGBT létezik, de ezek megfelelő működéséhez általában a legfontosabb dolgokat "elfelejtik" közölni a "dokumentációkban" például a nyák rajz (100ns alatti kapcsolási időkről van szó, ez 10MHz fölötti frekvencia) ahol egy pár centis vezeték rossz helyen, vagy kapacitív/induktív visszahatás hibás működést okozhat.
Vagy transzformátorok induktivitások pontos paraméterei. (szórt induktivitások, tekercselés kivitelezése)
Ahogy olvasgattam a más fórumokat is, a sikeres megvalósítás elég ritka és bizonyos kitartás szükséges hozzá.
Üdv.

Ma kaptam ket tippet a megoldasra (vagy a pnp megoldassal egyutt 3-at).
Egyik megoldasban a meghajto tranzisztorok ele ket inverter lenne kotve, koztuk egy relative nagy felhuzo, a masodik utan pedig egy nehany 100 ohm nagysagu felhuzo ellenallas.
Masik megoldasban egy meghajto tranzisztor lenne bekotve a teljesitmenytranyo ele, ami a jel negaltjaval kapcsolna azt.
A pnp megolas szerintetek mukodhetne? Azaz kicserelve a fenti ket tranyot pnp-re es a vezerlest egymas alatt levokre atrakva.
Szerintetek melyik a legjobb megoldas, ha esetleg meg szeretnem tartani a mar elkeszult nyakot?

Igen jól látod,a végcél a sziget rendszer lenne,de Most még nem szaladnék annyira előre. Az a pénz mennyiség még sajna nem áll rendelkezésre.De a tanácsaid alapján elindulnék az "úton",és reményeim szerint egy-két év,és talán elfeledhetném a villany,víz /kutam ugyanis van/,és persze ezzel együtt a szennyvíz számláim. Így hát az első konkrét kérdéseim a mágnesek darabszáma,mérete,és a tekercsek adatai lennének. Aztán ha a generátor termel,jöhet az inverter kérdés. ahogy olvasgattam,ebből érdemes előrelátóan nagyobbat venni. De mégis mennyivel? Gondolok itt a lakás átlagfogyasztására. Az tényleg átlag. Mi a helyzet mondjuk akkor,ha egyszerre 3 nagyobb fogyasztó is megy?Például mosógép/boijler/hegesztő/hútő.

Amennyiben sziget rendszert tervezel,akkor szgenerátornak az 1,5 Kwattos megfelel.De mivel nincs állandóan szél, ezért a megfelellő méretű napelemekre is szükséged van,amiknek a szgenerátoréval kell egyenlő legyen.Utána az inverter,az is legyen akkorára méretezve hogy a háztartási gépeidet gond nélkül vigye.Akkukbol pedig legalább 12 db.200Ah,de minnél több annál jobb,itt tárolod a befogott energiát,és ebböl minnél többet tudsz tárolni,annál ,,,gördülékenyebb,,, lessz a rendszered.

16 db.normál,kamion akkuk, eggyenként 12V/200 A-orásak.A rendszerem 48 voltra lett készitve,utána az inverter.

Értem. Akkor leírom, hogy biztosan mindenki értse. A fet (szóval fetek, mert itt azért több kell) üresjárásban van helyes polaritáson (tehát ívfogás előtt). Ekkor a power inverter felől (hegesztő áram innen jön) kapja a 25V-ot (Source, a fet - oldala, N csatornás). A Drain (fet +) van kötve a hegesztő kimenetfelé, ezen van a folytó, majd tovább a + kábel. Erre a részre csatlakozik a kimenetre kötött segédtáp, ami ilyenkor üresen a kimenetet 50V-ra emeli, hogy a gyújtófeszültség meglegyen. Ekkor a kimeneten lévő 50V nem tud visszajutni a zárt feten és a fet záróirányban lévő védődiódáján keresztül a teljesítmény inverter pufferelkóira. Amikor ívet fogunk, a kimenet feszültsége (a fet után az 50V segédtáp) leesik. Amikor 25V alá ér, a fet fordított polaritásba kerül, és a védődiódáján keresztül folyni kezd az áram a 25 V-os teljesítmény részből a kimenetbe (hegesztőáram). Ekkor a fet védődiódáján keresztül folyik az áram, amin közben feszültség esik (a dióda nyitóirányú karakterisztikájának megfelelő nagyságu). Ha ilyenkor (hegesztés alatt) vezérlést adunk a fetre (ami jelenleg fordított polaritással van előfeszítve !), az a diódán lévő feszültségkülönbséget rövidre zárja, ezáltal a diódán már nem folyik áram. A disszipációt már nem a diódan eső áram X feszültség (P disszipációs veszteség) fogja jelenteni, hanem a fet csatornáján eső feszültség és áram szorzata, ami jóval kiseb lesz a diódán eső teljesítménynél (megfelelő fet esetén).

Azon gondolkodtam, hogyan észlelhető, mikor kell a fetet nyitni (hegesztés megszakadt). De egyértelmü, a primeráram figyeléssel megoldható. A zárás pedig D-S figyeléssel (hegesztés elkezdődik). De már azon a véleményen vagyok, hogy ez elhagyható, mint feljebb írtam, és inkább egy teljesítmény könyököt kell tenni a karakterisztikába 26-28V körül. A kondik variálása lemezes átkötéssel megoldható. Ez azért fontos, mert a 3,2mm-es pálcához való kondi a 2mm-es pálcánál már lehet hogy fröcsögést okoz a melegen, az ív rövid megszakadásakor. A 26-28V-os könyök azért is jó lenne szerintem, mert szintén csökkentené a fröcssenési hajlamot. A hideggyújtáshoz meg kell az 50V. Egy jó hegesztő szaki kéne ehhez, de szerintem így van.

Igaz hogy még nem múltidő de már majdnem megépült
(már többször használtam így félkészen is ) a szuperflux ledes levilágítóm ,Érdekességei : 24db szuperflux led
a táp egy 12v 70W os halogén inverter (kapcsoló üzemű táp)
csak előterheléssel hajlandó elindulni ezért van a panelon a 24v 10w os szofita égő , és a magas frekvencia miatt a
mezei 5A os egyenirányító szó szerint izzott ezért pc tápból bontott 3 lábú dupla diódákből állítottam össze az egyenirányító hidat a panelra került még a pices időzítő
és a relés kapcsoló fokozat már csak a doboz készítés van hátra

A hegesztőkábelek valóban sodrott anyagúak, és lehet hogy jók is erre a frekvenciatartományra, de még egy vizsgálatot vagy adatlapot sem láttam, ahol valami mérési eredmény lett volna, amihez lehetne viszonyitani. Egy normál kábel 2x5m (a + és -). Ekkora hossznál azért nem mindegy, ha mondjuk 50 kHz-re emeljük a frekit. Ezért is érdekes, ha kilőjük erre a részre már a nagyfrekis összetevőt. Igazad lehet abban, hogy nem kell teljesen simítani a kimenetet, és ezt én is így gondoltam.Kisebb kapacitásu, több kondiból álló puffer lehet az alkalmasabb, mert a kondi fegyverzetek hozzávezetésének ellenállása és induktivitása meghatározza az energiaáramlást, és itt nem árt, ha pár száz A ki-be tud rajta szaladni. A gyári tápokban előszeretettel használnak tantált (ide tantálokat párhuzamosan), mivel az a legjobb a célra, viszont elég húzós az ára. Viszont valami kapcsolással úgy kéne korlátozni a teljesítményt, hogy 26-28V felett csak egy minimális mértékben menjen az inverter ami a kondikat feltölti. Tehát erre a feszre kéne egy könyök a teljesítmény karakterisztikájába. Ez megoldható lenne. Akkor nem kéne + leválasztó dióda, ebben igazad van. És egyszerűbb is (a gyújtótáp + diódához képest).

Áramgenerátoros táp nem jó hegesztésre, csak teljesítménygenerátoros. A primer oldali áramszabályzás pont ezt végzi, ezért írtam, hogy az rendben van.

A vezérelt egyenirányítót ismerem, de nem tudom hogy gondoltad. Ha a kimenetre egy segédtápot tennénk, a fet védődiódáján keresztül a sima gyújtó egyenfesz visszajutna a kondikig. Hegesztési irányba kellene betenni a fetet (feteket), viszont üresen a kimentei gyújtófesz a fet védődiódáin keresztül feltöltené a kondikat is gyújtófeszre. Lehet hogy itt nem is kéne semmit variálni, hanem meghagyni az egészet úgy, ahogy van. Láttam már olyan kapcsolást is (ha jól emlékszem orosz), ahol volt a kimeneten egy nem túl nagy kondi (egynek jelölve, aztán hogy több darabból gyakorlatilag ?). A kimenetre ültetett kondi a simításon túl ívkezdéshez is hasznos lehet, ha jól van méretezve. Bár ez már pálcaméret függő is, és a változtatása nehézkes (különböző pálcaméretekhez). Szerintem a kimeneti kondi alkalmazása hasznos lenne, de elég macerás a kialakítása.

Megnéztem az IR honlapon az akív PFC-t. Valóban ott van a kapcsolása (ahogy az oroszok írták ), 4kW-ig (nominal) van hozzá egy méretező program, de csak regisztráció után használható. Gyakorlatilag semit nem kell számolgatni, megadja minden alkatrész méretét.

Itt vannak az IR online méretező programok Van Synchronous Rectification méretező is.

Az online IR1150 ľPFC méretező ismertetője PDF

Engem érdekel a téma de teljesen" szétboncolva".Tehát nem inverter hanem hagyományos hegesztő trafó csak dupla gyújtófeszültséggel (nem 50 hanem 100 V) bár itt nem gyujtófesznek kell hívni mivel nagyfesz gyújtás van a plazmavágónál (nem tudom érthetően fogalmaztam-e).Lágyindítást is alapból beleteszek már csak a relé miatt is.

Szerintem nem baj hogy beleszólsz. Örülök hogy van ilyen söntöd, viszont ha venni kell, ez lehet hogy elég kemény összeg, 5-10 ezer is lehet /db. Ehhez képest egy rézlemezből kialakítani jelentősen egyszerűbb és olcsóbb.

Visszatérve a sima inverterre, amennyiben egy sima táp invertet készítenénk, ahogy Zerocross említette, ezt megpufferelve, és egy állítható meredekségü visszacsataolással ellátva, akkor csak az inverter környékén kellene a nagyfrekivel bajlódni. Természetesen a primer körben az áramkorlátozó rész marad. A pálcára jutó áramlökést egy hagyományos folytóval lehetne szabályozni. Ezt lehet állíthatóra készíteni, amivel széles pálcaméret tartományban tudunk szabályozni. Nekem van félretéve régi ha jól emlékszem colorstar tv u magos trafóm (ez ugye vas) ilyen állítható folytó készítésre (a mag szét-össze húzással állítható menettel kivitelezve), anno a hagyományos trafós hegesztőhöz. A letapadásvédelem természetesen maradna az inverterben. Előnye lenne az egésznek, hogy nagyon széles tartományban (pálcatípusokhoz) jól szabályozható, hátránya viszont, hogy a kimeneti folytó igen nagy súllyal és térfogattal bír. De minden az életben ami jó az vagy bonyolult, vagy drága, vagy káros az egészségre.

PFC. Az oroszok utaltak rá, hogy az IR-nél van 4kW-ig valahol aktív PFC kapcsolás, ha valakit érdekel. Nekem nincs időm keresgetni. Persze jelentős súly és kölcségvonzatai lennének, viszont nagyon jó! De az élet már csak ilyen!

50 Hz-en mérni és 40 kHz-en nem ugyan az, még körül belül sem. Igaza van p istvan-nak. Szerintem erre te nem is gondoltál, de aki benne van az ilyen elektronikai témában azoknak bevillan azonnal (vagy nem, csak amikor nem stimmelnek, gyanúsan jók vagy rosszak a számítási eredmények ). A lakatfogó doksijában benne van, meddig is tud mérni (frekvencia maximum). Persze utána is mutat, csak nem a valóságot. Pufferelve kisimítva már meg lehetne mérni vele. Így viszont, ahogyan az inverterekben használják, tulajdon képpen pozitív irányban eltolt váltakozó feszültségről beszélhetünk, aminek a nulla pontját eltoltuk 50 %-al.

Más ! Találtam egy mindenkit érintő, ezzel összefüggő (freki) kérdést. Már nem most, de csak most van időm leírni. Valóban nem tanácsos emelni a frekvenciát a jelenlegi használatos inverter típusoknál, mivel valójában váltakozó feszültség megy ki a kábelen. Ez ugye azért érdekes, mert nem elég a trafót és környékét felvértezni litze huzalallal, hanem elvileg végig annak kell lennie mind a testnek, mind a plusznak. Ez a tény csak a múltkori frekvencia vita után esett le nekem is (annak ellenére, hogy azonnal tudnom kellett volna). De valahogy simán benéztem, egyszerűen nem tűnt fel. Pedig ott volt végig az orrom előtt. Az új álláspontom max 50 kHz. Ez alól legfeljebb egy Zerocross által feszegetett inverter + szekunder oldali szabályozás lehet kivétel, mert itt csak az inverteres részen jelentős a freki (amennyiben pufferelt).

Én azon agyaltam már többet, hogy a kimeneti oldalon mi lenne egy esetleges puffereléssel. A szabályzást ki kellene egészíteni egy megfelelően beállított merededekségű visszacsatolással a vezérlőre. A maximális kimeneti áram továbbra is az eddigi primer oldalon kerülne beállításra az áram érzékelő trafóról, a szekunder oldalon pedig egy sima inverteres feszültségszabályzás lenne, de jóval kisebb meredekséggel. (tehát mind a két szabályozást kapja a vezérlő, és vagy az egyik hat, vagy a másik, vagy mindkettő, a körülményektől függően) A gyújtófeszt külön segédtápra bíznám. A dolog szépséghibája, hogy a gyújtófesz és a teljesítmény kimenet csak egy újabb p/n átmenettel választható le, ami ugye + alkatrészköltség és + disszipáció, a hatásfok csökkenésről nem is beszélve (és persze + hő és + hűtés ) Na mindegy, csak elméleti szinten foglakoztam a dologgal, de érdekelnének a felvetések. Hozzáfűznék anyit, hogy két bazi nagy 12V-os akksival (24V) simán megy a hegesztés, ha ívet tudsz fogni. Tehát a bepufferelt energia nem gond. A pufferkondik annál inkább, és a költség tényezője is nagy a megoldásnak. Viszont hatásosabban ér az áram a kábelek végére, mert szinte megszűnik a nagyfrekis vezeték hatás.

900Ft, és ha jól tudom kettő kimenete van. Azaz kettő neoncsövet tud meghajtani. Én is árultam ilyet. Viszont vigyázni kell, mert a neoncső és az inverter közötti kábel hosszára nagyon érzékeny. Olyan mintha az lenne a fojtó, vagy valami áramszabályozó ellenállás. Ja, és nincs kiöntve, beázhat!

Hello.
A kocsimba tönkrement az egyik oldalon a CCLF helyzetjelző lámpám.Az inverter megadta magá.Nem tud valaki egy Kb 1,2 KV-os inverter kapcsolási rajzát.A régi paraméterei:priméren 10.8v-13,2v max 0.85A szekunderen 3W

Mekkora teljesítményű az inverter? Milyen értékű az a biztosíték ami kiolvad?

Nekem pdf? Ki küldte, mikor?
Egyébként csak arra akartam célozni, hogy az max. indukció egy paraméter, de vizsgálni kell, hogy a szükséges rézkeresztmetszet ráfér-e a feritre (max 40-50% réz-kitöltési tényezővel) az effektív áramokat és megengedet áramsürűséget (7-8A/mm2 ?) figyelembe véve. Meg azt, hogy hegesztő inverter nem hagyományos erőátviteli eszköz, itt még az ellenütemü megoldásnál is csak 70% körül van a primer tekercs áram kitöltési tényezője, a két szekunder tekercsnek pedig egyenként 35% körüli Ennek megfelelően nagyobb efektív áram terheli mintha közel 100% lenne a kitöltési tényző és ezért kisebb is a teljesítménye. A forward kapcsolás anyival roszabb ebben a tekintetben, hogy ott a primer tekercs áramának is 35-40% os a kitöltési tényezője, de a szekundernél ugyanaz.
Üdv: P István