Ezeket a biztiket láttam meg, nézd meg kikapcsolt gép, esetén, hogy vezetnek-e, ellenállásméréssel,szerintem.

Nincs letörve az inverter panel széle?

Szevasz!
Ne haragudj, ennél érthetőbben leírni már nem lehet.
Egyetlen szakszó van csak benne: inverter
Ez egy olyan áramkör, amely csak annyit csinál, hogy a bemenőfeszültséget valamilyen ettől eltérő kimenőfeszültségre alakítja. Ez lehet nagyobb vagy kisebb, mint a bemenő, és lehet váltóáram be-egyenáram ki, egyenáram be-váltóáram ki. Aztán variációtól függően hívják ezeket: inverter, konverter, transzverter.
És akkor mégegyszer: az erősítő tápfeszültséggel történő ellátása úgy "kezdődik", hogy bemegy 12V DC, abból egy inverter csinál 2*/mondjuk/ 50V-ot, azaz közös földponttal +50-et és -50-et, /igy tudsz mérni műszerrel 100-at is!/, és tulajdonképpen ez táplálja az erősítőt. Erre mondtam, "kerüld meg", azaz hagyd ki az inverter, így lehet direktben beleküldeni 2*50V-ot.
Konkrétan, hogy a Te erősítőd milyen "belső" feszültségekkel jár, nyilván nem tudom, de nagyot nem tévedhetek .
Üdv: StMiklos
Ha hobbiból megguglizod az inverter szót, úgy 2 perc alatt megtudhattad volna mi az.

Igen! Azt nézd meg,hogy van e 12V az inverterpanelon! Ha nincs keresd meg visszafelé hol a bizti az alaplapon! (ha lefényképezed esetleg jobb minőségben akkor tudunk szerintem bent segíteni) Ha megvan a 12V akkor az inverteren is lehet bizti (típustól függ) azt is ellenőrizd! Ha jó mindegyik és megkapja az inverter a feszt akkor valószínű az a rossz bár a cső is lehet de arra kicsi esélyt látok!

Nem, hanem az inverter paneljarol es csatijarol van szo.

Ha van multimetered:
A foldeles az barmelyik femresze a notinak, celszeruen mondjuk a soros port femresze. Az inverteren belul szokott lenni egy kulon foldkabel, mondjuk a csavar ala beszoritva, az is fold.
A masik csuccsal vegigmered mind az ot (kb.) erintkezot, ahol latsz 12V-ot, az a tap.
Az smd biztositek kicsi, lapos, altalaban feher, de van zold es atlatszo is. Amirol azonosithatod: az inverter panelen F1 a jelolese.
Annak mindket oldalat merd le, mindket oldalon ott kell lennie a 12V-nak. Ha csak az egyiken van: rossz a bizti. Ha egyiken sincs: aramot sem kap, igy tovabb kell menned az alaplapi biztositek fele...

Ha nincs multimetered: vegyel egyet

Először is kössz aválaszokat mindenkinek .Az alaplapi szalagkábel csati körül van a bizti?Ha kap áramot az inverter a szalagon akkor mérhető az inverter másik csatián fesz igaz?Bocs a tudatlanságomért de igazábol nem tudom h is néz ki az smd bizti azért kérdeztem az előzőt.

Szia!

1.: A kétszer 12v azért lett/lenne jó mert akkor 2 autóerősítőt tudnék vele hajtani.
2.: nem kocsiba kéne! Régen ott volt de kocsi elment erősítő maradt és most 2 hagfalat hajtok vele + 1 mélyládát. (2x80w-os erősítővel) Ez nem az az erősítő amit említettem korábban.
3.: 4x275w egyértelmű hogy ez nem az tényleges teljesítmény amit az erősítő lead. Én csak azt írom le amit látok az erősítő fedelén. Ezt az erősítőt is bent a szobában akarnám használni.(egyelőre ameddig nem lesz verda) A 2x80w-os erősítőt egy akkutöltővel hajtom meg. Lehet nevetségesnek hangzik de működik és nekem megfelel minden szempontból.
4.:Válaszodat köszönöm de nem nagyon értem ezt a "kerűld meg az inverter" stb leírásodat. Kezdő vagyok én ehhez. Hobbyként fogom fel. Szeretem magam megépíteni a dolgokat. Ha van rajzom megtudom építeni (ha semmi nem jön közbe) de ilyen szakszavakat nem érti az én agyam.

Pacsi

Szerinted ez az dupla inverter jó megoldás lehet? http://www.panelectron.hu/datasheets/sw2000_synchron_inverterek.pdf kb.350000ft lenne az ára, de lehet hogy menne olcsóbban is. (Ragaszkodom a 12v-os rendszeremhez, mert a szélgenerátoraim is , meg minden más is ehhez passzol)

Szevasz!
Sok mindent nem értek, van néhány dolog amit tudok, most "hangosan" gondolkodom.
Hol van egy autóban 2*12V, hogy arra van szükséged?
Ha 12V "megy be" egy erősítőbe, és nem lesz belőle más, akkor abból sose jön ki 275W, fizikailag lehetetlen.
A szokásos megoldás: bemegy 1*12V, belül van egy inverter ami csinál 2*/30-60/V feszültséget, tulajdonképpen ez táplálja az erősítőt.
Ha ez így van, akkor keresd meg tulajdonképpen hány V a tényleges tápfeszültség /biztos, hogy +- szimmetrikus lesz/, "kerüld meg" az invertert, kösd oda a 2*42V-ot, /ha nem több, mint az eredeti/, aztán használd!
A 4*275W -ot mai szokás szerint négyszögjeles teljesítményként adják meg /na ilyet sose kap az erősítő/, a színuszos ennek fele /ez már a valóságban létező jelalak/, ez akkor összesen ca. 550W, ez még a valóságos autóban 14V-on is majd 40A, és akkor hatásfokról még szó sem esett. Mire elég a 20A-es biztosíték, Te hány Wattosnak hiszed ezt az erősítőt??
Ettől függetlenül ettől még lehet halláskárosodást szenvedni!
Üdv: StMiklos

Legelőször az inverter tápellátását kell ellenőrizni! Van egy smd bizti az alaplapon külön az invertercsati körül! Sok esetben csak ez a baj!

ahogy az előttem szóló is írta, valószínű az inverter hibás.
viszont tudod tesztelni, hogy a fénycső jó-e!
ha van otthon "modding csöved", akkor ideiglenesen annak az inverterére rákötheted a fénycsöveket, és ha világít vele, akkor nem a ccfl cső a ludas.
és nem kell megijedni, annyira nem nehéz kicserélni, csak óvatosan kell vele bánni

Marpedig az inverter lesz vagy a fenycso.
Szerezz egy bontott csovet, ha az vilagit az uj invertereddel, akkor a kijelzoben levo a rossz (ovatosan lehet ugyan cserelni, de konnyu eltorni, igy a szerviz kijelzocseret fog javasolni).
Ha azzal sem vilagit, akkor az inverter a rossz.
Nezd meg a biztositekat, hatha csak az a hibas.
Feszultseget kap az inverter egyaltalan?

Sziasztok. Van egy IBM T20-asom és az a problémám vele hogy halvány a kijelző.Csak oldalról megvilágitva látni rajta valamit.Javaslatra kicseréltem az invertert de nem lett jobb,igaz nem biztos hogy az is jó.Abban kérném a segitségeteket hogy hogy lehet megállapitani h mi a rossz inverter,kijelző,szalagkábel vagy más.Ha kiveszem az invertert akkor is halvány ha berekom akkor is.Segitség. Mi lehet a baj?Előre is köszönöm a segitségeteket!!

Hali. Lenne gy nagyon gyors kérdésem. Egy inverter trafót rendelnék, ehez a kapcsoláshoz. Egy 1:4 arányú inverter trafó elég hozzá? ..

Üdv

Ismerősöm autós dvd lejátszójának elment a háttérvilágítása. A hiba okozója az inverter részben egy STM 8306 tipusu IC amiben nincs más mint 2db fet. Ahonnan tudnék szerezni ott kb 4000Ft-ért árulják. Ennyit nem akarunk adni érte ezért a kérdés a következő: hol tudok ilyet reális áron beszerezni vagy milyen tipusú fetekkel lehetne ezt helyettesíteni (jó volna valami TO92 tokozású)?

szerintem
Mivel duál az inverter, és beindul, de ha rossz, elmegy mindkettő neon, ezért szerintem a neonok jók, a trafók jók, ami rossz lehet a :
a trafómeghajtó áramgenerátor, vagy a táp ami a panelre megy... melegedés hatására elszáll (áthúz)
mérd a tápot bekapcsoláskor amikor működik és amikor rossz lesz.

Én is az inverterre menő 12v ra kötnék egy műszert és nézném menet közben ,hogy mikor elmegy a világítás mennyit változik a feszültség! Ha nem változik sokat akkor az inverter a rossz,ha változik nagyobb mértékben akkor a táp a rossz! Elkókat nem árt cserélni! Azt is mi az inverteren van!

Valószínű az inverter rossz! Ami a 12v-ot átalkítja!Bővebben: Link

Sziasztok.Nem tudom jó helyen kérdezek-e.Csinálni akarok egy plazmavágót és ehez kellene egy kis segítség.Van három darab SKM254F típusú Semikron gyártmányú igbt modulom vezérlő egységgel egy panelon.Nem találok adatokat az igbt-ről de szeretném hasznosítani őket. Jó lenne a hegesztő inverter plazmavágónak?Elsőre szűken ennyi--és még valami :nem vagyok elektronikai szakember csak az elektromos cuccok látványa "elbűvöl" meg néha belenyúlkálok.

Kérdésem a következő: 2 db 12 voltos napelem hozzávaló 2 db 12voltos töltésvezérlő 2 db 12 voltos akkumulátor az inverter viszont 24 voltos az akkumulátorok sorbakapcsolásával használható-e igy a rendszer? Aki tud segitsen.

Hány literes láda kell 2db 100w mélynyomónak?
Mekkora erősítőt lehet használni 12v-on inverter nélkül?

Jó tipp. Amit még mondhatok esetleg, bár a meghajtód nem néztem, inverter meghajtó - MC14049(kimenet-bemenetek összefogva) - Si4532 gate-ek - teljesítmény fet gate. 15V-on már elég gyors az MC14049, az erősítése miatt gyorsabb lesz talán a kimenete a driver kimeneténél, ezzel talán gyorsabb vezérlést érsz el. Próbára javasolva. Ez így talán vetekszik egy célmeghajtóval gyorsaságval. Méret és kötözés szempontjából aligha. MC34151, MC33151 MOSFET Drivers. A későbbiekben mindenképp ajánlott őket használni a gépekhez. (nem pont ezeket, úgy általában)

OFF A cégek patináját mindenképp emelné, ha a 20 évvel ezelőtti cuccok adatlapjait is feltennék egy old semiconductors alatt. Nekem azok a nyerők, akik így tesznek. Az infók megvannak mindenhol. A szép, új, információs világ . Aztán az iformációt meg elspórolják, de nem kerülne semmibe. Az emberi tényező minden jót el tud rontani. Az állandó erőszakos újat erőltetés: a nyersanyagok, energia állandó ész nélküli felhasználása, aztán a sírás, hogy minden meghal (globális környezeti válság). Az ember mindent tönkre tud tenni, és tönkre is tesz ! Na de tényleg befejeztem az offolást.

Igen, már valamikor írtam, hogy a nagy teljesítményű hidas inverter építése elég nagy kihívás. De nem volt pozitív a fogadtatás.
Mert bár nagyon sok "korszerű" vezérlő IC és teljesítmény FET/IGBT létezik, de ezek megfelelő működéséhez általában a legfontosabb dolgokat "elfelejtik" közölni a "dokumentációkban" például a nyák rajz (100ns alatti kapcsolási időkről van szó, ez 10MHz fölötti frekvencia) ahol egy pár centis vezeték rossz helyen, vagy kapacitív/induktív visszahatás hibás működést okozhat.
Vagy transzformátorok induktivitások pontos paraméterei. (szórt induktivitások, tekercselés kivitelezése)
Ahogy olvasgattam a más fórumokat is, a sikeres megvalósítás elég ritka és bizonyos kitartás szükséges hozzá.
Üdv.

Ma kaptam ket tippet a megoldasra (vagy a pnp megoldassal egyutt 3-at).
Egyik megoldasban a meghajto tranzisztorok ele ket inverter lenne kotve, koztuk egy relative nagy felhuzo, a masodik utan pedig egy nehany 100 ohm nagysagu felhuzo ellenallas.
Masik megoldasban egy meghajto tranzisztor lenne bekotve a teljesitmenytranyo ele, ami a jel negaltjaval kapcsolna azt.
A pnp megolas szerintetek mukodhetne? Azaz kicserelve a fenti ket tranyot pnp-re es a vezerlest egymas alatt levokre atrakva.
Szerintetek melyik a legjobb megoldas, ha esetleg meg szeretnem tartani a mar elkeszult nyakot?

Igen jól látod,a végcél a sziget rendszer lenne,de Most még nem szaladnék annyira előre. Az a pénz mennyiség még sajna nem áll rendelkezésre.De a tanácsaid alapján elindulnék az "úton",és reményeim szerint egy-két év,és talán elfeledhetném a villany,víz /kutam ugyanis van/,és persze ezzel együtt a szennyvíz számláim. Így hát az első konkrét kérdéseim a mágnesek darabszáma,mérete,és a tekercsek adatai lennének. Aztán ha a generátor termel,jöhet az inverter kérdés. ahogy olvasgattam,ebből érdemes előrelátóan nagyobbat venni. De mégis mennyivel? Gondolok itt a lakás átlagfogyasztására. Az tényleg átlag. Mi a helyzet mondjuk akkor,ha egyszerre 3 nagyobb fogyasztó is megy?Például mosógép/boijler/hegesztő/hútő.

Amennyiben sziget rendszert tervezel,akkor szgenerátornak az 1,5 Kwattos megfelel.De mivel nincs állandóan szél, ezért a megfelellő méretű napelemekre is szükséged van,amiknek a szgenerátoréval kell egyenlő legyen.Utána az inverter,az is legyen akkorára méretezve hogy a háztartási gépeidet gond nélkül vigye.Akkukbol pedig legalább 12 db.200Ah,de minnél több annál jobb,itt tárolod a befogott energiát,és ebböl minnél többet tudsz tárolni,annál ,,,gördülékenyebb,,, lessz a rendszered.

16 db.normál,kamion akkuk, eggyenként 12V/200 A-orásak.A rendszerem 48 voltra lett készitve,utána az inverter.

Értem. Akkor leírom, hogy biztosan mindenki értse. A fet (szóval fetek, mert itt azért több kell) üresjárásban van helyes polaritáson (tehát ívfogás előtt). Ekkor a power inverter felől (hegesztő áram innen jön) kapja a 25V-ot (Source, a fet - oldala, N csatornás). A Drain (fet +) van kötve a hegesztő kimenetfelé, ezen van a folytó, majd tovább a + kábel. Erre a részre csatlakozik a kimenetre kötött segédtáp, ami ilyenkor üresen a kimenetet 50V-ra emeli, hogy a gyújtófeszültség meglegyen. Ekkor a kimeneten lévő 50V nem tud visszajutni a zárt feten és a fet záróirányban lévő védődiódáján keresztül a teljesítmény inverter pufferelkóira. Amikor ívet fogunk, a kimenet feszültsége (a fet után az 50V segédtáp) leesik. Amikor 25V alá ér, a fet fordított polaritásba kerül, és a védődiódáján keresztül folyni kezd az áram a 25 V-os teljesítmény részből a kimenetbe (hegesztőáram). Ekkor a fet védődiódáján keresztül folyik az áram, amin közben feszültség esik (a dióda nyitóirányú karakterisztikájának megfelelő nagyságu). Ha ilyenkor (hegesztés alatt) vezérlést adunk a fetre (ami jelenleg fordított polaritással van előfeszítve !), az a diódán lévő feszültségkülönbséget rövidre zárja, ezáltal a diódán már nem folyik áram. A disszipációt már nem a diódan eső áram X feszültség (P disszipációs veszteség) fogja jelenteni, hanem a fet csatornáján eső feszültség és áram szorzata, ami jóval kiseb lesz a diódán eső teljesítménynél (megfelelő fet esetén).

Azon gondolkodtam, hogyan észlelhető, mikor kell a fetet nyitni (hegesztés megszakadt). De egyértelmü, a primeráram figyeléssel megoldható. A zárás pedig D-S figyeléssel (hegesztés elkezdődik). De már azon a véleményen vagyok, hogy ez elhagyható, mint feljebb írtam, és inkább egy teljesítmény könyököt kell tenni a karakterisztikába 26-28V körül. A kondik variálása lemezes átkötéssel megoldható. Ez azért fontos, mert a 3,2mm-es pálcához való kondi a 2mm-es pálcánál már lehet hogy fröcsögést okoz a melegen, az ív rövid megszakadásakor. A 26-28V-os könyök azért is jó lenne szerintem, mert szintén csökkentené a fröcssenési hajlamot. A hideggyújtáshoz meg kell az 50V. Egy jó hegesztő szaki kéne ehhez, de szerintem így van.

Igaz hogy még nem múltidő de már majdnem megépült
(már többször használtam így félkészen is ) a szuperflux ledes levilágítóm ,Érdekességei : 24db szuperflux led
a táp egy 12v 70W os halogén inverter (kapcsoló üzemű táp)
csak előterheléssel hajlandó elindulni ezért van a panelon a 24v 10w os szofita égő , és a magas frekvencia miatt a
mezei 5A os egyenirányító szó szerint izzott ezért pc tápból bontott 3 lábú dupla diódákből állítottam össze az egyenirányító hidat a panelra került még a pices időzítő
és a relés kapcsoló fokozat már csak a doboz készítés van hátra

A hegesztőkábelek valóban sodrott anyagúak, és lehet hogy jók is erre a frekvenciatartományra, de még egy vizsgálatot vagy adatlapot sem láttam, ahol valami mérési eredmény lett volna, amihez lehetne viszonyitani. Egy normál kábel 2x5m (a + és -). Ekkora hossznál azért nem mindegy, ha mondjuk 50 kHz-re emeljük a frekit. Ezért is érdekes, ha kilőjük erre a részre már a nagyfrekis összetevőt. Igazad lehet abban, hogy nem kell teljesen simítani a kimenetet, és ezt én is így gondoltam.Kisebb kapacitásu, több kondiból álló puffer lehet az alkalmasabb, mert a kondi fegyverzetek hozzávezetésének ellenállása és induktivitása meghatározza az energiaáramlást, és itt nem árt, ha pár száz A ki-be tud rajta szaladni. A gyári tápokban előszeretettel használnak tantált (ide tantálokat párhuzamosan), mivel az a legjobb a célra, viszont elég húzós az ára. Viszont valami kapcsolással úgy kéne korlátozni a teljesítményt, hogy 26-28V felett csak egy minimális mértékben menjen az inverter ami a kondikat feltölti. Tehát erre a feszre kéne egy könyök a teljesítmény karakterisztikájába. Ez megoldható lenne. Akkor nem kéne + leválasztó dióda, ebben igazad van. És egyszerűbb is (a gyújtótáp + diódához képest).

Áramgenerátoros táp nem jó hegesztésre, csak teljesítménygenerátoros. A primer oldali áramszabályzás pont ezt végzi, ezért írtam, hogy az rendben van.

A vezérelt egyenirányítót ismerem, de nem tudom hogy gondoltad. Ha a kimenetre egy segédtápot tennénk, a fet védődiódáján keresztül a sima gyújtó egyenfesz visszajutna a kondikig. Hegesztési irányba kellene betenni a fetet (feteket), viszont üresen a kimentei gyújtófesz a fet védődiódáin keresztül feltöltené a kondikat is gyújtófeszre. Lehet hogy itt nem is kéne semmit variálni, hanem meghagyni az egészet úgy, ahogy van. Láttam már olyan kapcsolást is (ha jól emlékszem orosz), ahol volt a kimeneten egy nem túl nagy kondi (egynek jelölve, aztán hogy több darabból gyakorlatilag ?). A kimenetre ültetett kondi a simításon túl ívkezdéshez is hasznos lehet, ha jól van méretezve. Bár ez már pálcaméret függő is, és a változtatása nehézkes (különböző pálcaméretekhez). Szerintem a kimeneti kondi alkalmazása hasznos lenne, de elég macerás a kialakítása.

Megnéztem az IR honlapon az akív PFC-t. Valóban ott van a kapcsolása (ahogy az oroszok írták ), 4kW-ig (nominal) van hozzá egy méretező program, de csak regisztráció után használható. Gyakorlatilag semit nem kell számolgatni, megadja minden alkatrész méretét.

Itt vannak az IR online méretező programok Van Synchronous Rectification méretező is.

Az online IR1150 ľPFC méretező ismertetője PDF

Engem érdekel a téma de teljesen" szétboncolva".Tehát nem inverter hanem hagyományos hegesztő trafó csak dupla gyújtófeszültséggel (nem 50 hanem 100 V) bár itt nem gyujtófesznek kell hívni mivel nagyfesz gyújtás van a plazmavágónál (nem tudom érthetően fogalmaztam-e).Lágyindítást is alapból beleteszek már csak a relé miatt is.