Fogalomzavarban vagy. Az adatlapján ott van, hogy szigetüzemű inverter. Az pedig nem képes hálózatra kitáplálni.

Hááát, igen.
Napeleme válogatja, de szinte mindegyik üresjárásban nagyobb 40V-nál egy kicsivel, én nem kockáztattam a sorba kötéssel. Most a 4 darab napelem párhuzamosan van közösítve diódákkal (mert a táblákon semmilyen dióda nincs). A diódák miatt egy tábla árnyékolása nem tudja lehúzni a többit.
Az SPH-3K nem annyira illeszkedik a napelem tábláimhoz az áram miatt sem. Max. 50A-t tud napelem oldalról fogadni. A táblák kicsivel 10A fölött tudnak (315-325W-osak), ezért lényegében 4 darab mehet rá. Nem tudom mit csinálna 50A-nél pár amperral nagyobb napelem árammal, de inkább nem próbálom ki.
Az SPH-3K egy PWM-es olcsó inverter, ennyit tud. Nagyobb feszültség- és áramtartományú, MPPT-s inverterrel jobban lehetne sakkozni, de azok meg drágábbak.

Igen olvastam és tudom hogy easun inverter. pmw szabályzása. Aksi nélkül nem üzemel hálózatra rásegitsées jelleggel. Nem veszi át a hálózatról a terhelést.
Na amit én nézek isolar sml ii 5,5kw 48v
Nem tölt vissza, mppt a panelja. aksi nélkül is üzemel csupán napelemmel. Ha van hálózat és napelem is akkor rásegít aksi nélkül is. Majdnem minden igényemet kielégít.

Egy apró de fontos nincs meg. CE jelölés ami engem véd hogy sosem megy ki a hálózatra áram ha meghibásodik mert tesztelve volt. CE jelölés ráragasztva nem érdekel leinformálható kell!

A bal oldalon a körben a hullám, az a hálózat. Nem én rajzoltam, ez van a kijelzőn. Amikor valami nincs, akkor az nem látszik. Az előbbi képen a kijelzőn látható összes szimbólum látszik egyszerre.
Például a jelenlegi állapot az, hogy napelem nem ad feszültséget (nem látszik a szimbóluma), hálózat van (az tartja a látott feszültségen az akkut), az inverter pedig nincs bekapcsolva.
Mostanában napi 0,5-1 kWh sugárzott energiám lenne (a napkollektorom méri), az abból kinyerhető 0,1-0,2 kilowattórányi energia miatt nincs értelme zúgatni a ventillátorait. A rendszeren most csak a napkollektor 24V-os keringető szivattyúja van (ha hajlandó éppen termelni), pár router, meg 24V-os (szükség)világítások. Ha majd több napsütés lesz, vissza lesznek téve a hűtők erre a rendszerre.

Nem is a szolgáltató a bajom. A CE jelzés na az legyen meg hogy forgalomba hozható európán belül és megfelel a helyi rendeleteknek is. Na ebbe szokott belekötni a biztosító. Sőt ha ne agy isten kimegy a feszko az órán kívülre és meghal egy villanyszerelő nehogy már engem vigyenek el a börtönbe mert olyan eszközt raktam fel a hálózatra ami nem volt bevizsgáltatva és engedélyezve magyaroszágon belül. Az off gird hibrid inverter meg igencsak kapcsolatban van a hálózattal.

Összerakok egy kiszámolót és várom a véleményeket. Nem érzem ördögtől valónak, a hálózatból történő vételezést ha arra szükség van (téli időszak). Havi szaldó esetén az akkukat tök fölöslegesnek érzem, napi szaldó esetén esetleg nem ....Viszont a veszteségekről senki nem beszélt...rendben mindegyik inverter 9x% hatásfokú, de azért rendszer szinten összejön több is, ami különböző rendszerek (hibrid, visszatáplálós, off grid) esetén különböző. Vagy rosszul gondolom?

Úgy látszik hiába magyarázom, nem érted, hogyan működik ez a fajta hibrid inverter.
A csatolt képen a saját (SPH-3K) inverterem blokkvázlata. Csak a nyilak irányába tud menni energia. Bypass esetén relék kapcsolják a fogyasztókat a hálózatra, ilyenkor az inverter kimenete nem tud a fogyasztókra kapcsolódni, és persze a hálózatra sem.
A hibrid inverternek sokkal több üzemmódja van, mint egy szünetmentesnek. Nem alapállapot egyik sem, úgy mint egy szünetmentesnek, hanem bármelyik beállítható.
Több prioritást lehet megadni a töltésre és a fogyasztók táplálására is. Van olyan is, hogy elsősorban napelemről mennek a fogyasztók, de ha az kevés, akkor hozzátáplál az akkuból is, amíg annak feszültsége nem csökken egy bizonyos feszültség alá. De ha nagyobb a terhelés, mint amit a napelem meg az akku elbír, akkor vált bypassra.
De van olyan üzemmód is, amelyik esetén a hálózatnak van prioritása, és csak akkor kapcsol napelemre és (vagy) akkura, ha nincs hálózat (mint egy pc-s szünetmentes). És még lehetne folytatni, és paraméterezni az akkuk fajtáit, feszültséghatárokat stb.

Csak gondold meg, hogyan müködik a napelem. Annak a kimenete rendszerint relé stb nélkül van a hálozathoz kötve, egy másik kemenete meg az akkut tölti. Azaz amennyiben a napelemböl jön elég energia valahogyan hozzáadja a hálozatbol jövöhöz, és csökkenti a hálozatbol vett energiát. Persze ez primitiv esetben több konfliktust is okozhat a külsö hálozatban, ezért kell ilyen üzemhez engedély.

Egy másik relé meg leesik, ha megszünik a külsö hálozat, és a belsö hálozat egy részét vagy az egészet átkapcsolja az akkubol jövö energiára ( ahhoz nem ritkán egy másik inverter kell, vagy ez a fö inverterben van).
A szünetmentes táp meg csak akkor kapcsolodik a belsö hálozathoz, amikor a külsö megszünik és galvanikusan leválasztodik, azaz egyszerre a két energiaforrás nincs galvanikus kapcsolatban ( ha leszá,itjuk az akkutöltöt). Azaz az akkutöltést megoldhatod a napelemböl, de egyszerre nem használhatod a napelemet a lakás ( belsö hálozat) támogatására.

A hálózatra csatlakozás szempontjából pont ugyanaz.
Bármelyik pc invertert ki lehet egészíteni egy napelemes akkutöltővel, ami ugyanúgy töltené az akkuját, mint a hálózat. Na ugyanezt meg lehet kapni 1-3-5 kW-os változatban készen, ezt (is) nevezik hibrid inverternek. Ez sem tud energiát adni a hálózatba, mint ahogy egy akkutöltőre kapcsolt akku sem hoz létre a töltő hálózati csatlakozóján 230V-ot. Az ilyen fajta hibrid inverter egy akkutöltő áramkörrel kapcsolódik a hálózatra, illetve bypass üzemben a fogyasztókat kapcsolja egy relén keresztül a hálózatra, pont mint egy szünetmentes.

Még mindig nem értem, mire akarsz kilyukadni. 9,5 éve raktam fel a saját 3 kW-os rendszeremet. 8 év alatt megtérült. Időközben volt egy elég hosszú időszak, amikor sokkal olcsóbban lehetett napelemet és invertert kapni, mint amiért én vettem, vagy amennyibe most kerül. Rövid idő alatt összesen 5 rendszert raktam fel. Tervezés, engedélyeztetés kb. 1 hónap alatt lefutott. Készrejelentés után átlagban 1 héttel óracsere és mehet. Közben híre-hamva nem volt a támogatásnak. Tulajdonképpen már mind megtérült, pedig volt, amit közben 1-ről 3 fázisra, 3-ról 6 kW-ra bővítettünk.
Bármiféle támogatás az érintett termékek jelentős drágulását hozza, miközben sokminden elfajul. Ne arra hisztériára alapozz, ami most van. Majd ha normalizálódik a rendszer, akkor lehet újra elfogadható tempóban és áron szerelni.

Évente számlázom a szolgáltatónak a többlettermelésemet. Akinek nem jelentős a többlet, nem is foglalkozik vele. Egyik utcabelinek a havi 30 000.-Ft-os számlájából ~20-at váltott ki a 6 kW-os rendszer. Még most is belefér a rezsicsökkentett keretbe.
A visszatáplálós inverterek ,kivéve a hibrideket, mind csak akkor képesek termelni, ha van hálózat. Ennek fejében nem kell akku és sokkal olcsóbb.
Minket már nem érdekel a szaldó változása.
Ha jó invertert választott valaki, bővíteni könnyen lehet újabb terv, engedély nélkül. Túlnapelemezésnek hívják. Az inverter műszaki paramétereit nem szabad átlépni, közben vannak olyan inverterek, amire a gyártó megenged 200% napelemet. Költség csupán a napelem és szerelvényei. Ennek előnye ráadásul, hogy bár az inverter által leadott teljesítmény nem nő, de a termelés egyenletesebb és hosszabb idejű lesz.

Netto 5.11ft amiért átveszik(szolgáltató függő) jelenleg az áramot. x kw felet még szja is levonásra kerül. Persze ez lehet azóta változott valamelyik éjszaka. Ha azt hozzávesszük hogy havi elszámolás lesz és éve szinten legalább 4-6 hónapban rászorulok villamos hálózatra tényleg feleslegesnek látom azt hogy visszatáplálós rendszerem legyen. Esetleg csak úgy ha biztos nyerek a pályázaton és rövid időn belül meg is kapom a pénzt rá. Nem úgy mint az idei pályázati pénz sem érkezett meg sőt még rengeteg tavalyi is bent van.
Jelenleg a nem visszatáplálós elég sok előny élvez.
Szettben lehet venni a konzolt hozzá.
Kevesebb napelem kell mert feleslegesen úgy sem termelünk. Azaz olcsóbb.
Nem kell engedélyeztetni ha off gird invertert tetetsz fel csak be kell jelenteni. kevesebb papírmunka.
A hálózatra kötést és elektromos szerelést E.szaki kell hogy végezze.
Ha jófajta invetert választ az ember akár aksi és hálózat nélkül is vígan nézi a vasárnapi misét délben a tévében és eszi az elektromos sütőben készült sült húst.
A munka javát akár saját maga is meg tudja csinálni. Bár ehez tetőre kell menni. Bár egy öreg cserép átforgatás keretében fel is lehet szerelni a tartó konzolokat a helyére.
Amíg a visszatáplálós ott már kicsit elereszti az ember a gyeplőt. Többnyire nem lehet bővíteni utólag. Havonta ugyanúgy vár a számla. Sok inveter nem üzemel hálózati áram nélkül. Drága és nehéz ügyintézés. Cserébe nem kell szenvedni a szereléssel, de a tetőt meg kell csináltatni ha régi. Fajlagosan drágább. Éves szaldó megszűnés. Drága aksi csomag sokszor inverter cserével.


Extra fogyasztó kiépítések: Na ez mindenhol kellhet. pl hűtő/klíma
vegyes tüzelésű kazán mellé elektromos rásegítésű puffertartály. időzítők szabályzók hogy egyes fogyasztók mikor kapcsoljanak be. stb.

Szerintem az akkus tárolásra csak rábeszélik az embereket. A tesóméknál is meg akarták magyarázni az milyen jó. Illetve talán a támogatott pályázatoknál előírás a hibrid inverter. Erre azért számításokat kellene végezni, havi szaldó esetén némi akkus támogatással hogyan alakulna a számla. Valamennyit biztosan jelent, mert a fogyasztás jellemzően akkor jelentkezik, amikor nem süt a nap. Az akkuk szerintem is a a szolgáltatónak a leghasznosabbak, ha véletlenül még a távvezérelhetőséget is előírják. Így a hálózati csúcsokat tüntetné el, a felhasználók költségén.....

Ha jól értem a hibrid inverter akku része különbözik a visszatáplálóstól, nomeg a szoftver.
Egy szünetmentes táp töltés módja szintén használ hálózati és inverteres energiát, nem 100%-ban csökken a kitáplálás vesztesége.

Az inverter DC bemenete nagyfeszültségű. 200-700 V-os is akár. Ha az inverter transzformátor nélküli, akkor a DC kapcsokon is ott les a fázis. Sokkal olcsóbb akkutöltésre feltenni egy táblát, akár használtat is. 30-40 V, ami könnyen illeszthető akkumulátorhoz. Akár házilag is. De vannak a napelem teljesítményét gazdaságosan kihasználó MPPT töltők is, nem túl drágán.

Fűtés gázalapú, pont jól belefér melegvízzel együtt a plafonba, a vegyestüzelést az ÁFA megölte, van klíma, ami nem teljeskörű megoldás, áramszünetre, egyébre a szigetelés a végső megoldás.
Van kisteljesítményű szünetmentes a gáz/vegyes kazánhoz.
Egy DC töltő csak külön csatlakoztatható a napelemekhez, vagy párhuzamosan az inverter DC bemenetével?

Az inverter csere után az új invertert engedélyeztetni kellene, + csak 2,5 kW-os lehet, amúgy a régi kinek kellene, még bukóval is...
Egyenlőre a nagyobb helyben fogyasztás a cél.

Mivelhogy a visszatöltött kw után is kell rendszer-használati díjakat fizetni én invertert cserélnék és egy minimális aksira fizetnék be. hibrid off gird inverter. Ezen felül még ha jól tudom le is kell adózni. Valahogy nem éri meg a visszatöltögetés. Csak az a legnagyobb baj az ijen inverterekkel hogy egy sincs engedélyezve magyarban.

Sziasztok!
Jelenleg a lakás 3 alkörre van vezetékelve, az egyikre van az inverter A/C kimeti fázisa rákötve, Growatt 3600 MTL-S, visszatáplálós rendszer, még éves szaldó.
Nyilván az elszámolás változása esetén minél nagyobb arányú helyben fogyasztás lenne a kedvező.
A kimenet átkötése a körök elosztása elé, közvetlenül az ad-vesz mérő biztosítéka után javítana az arányon?

Félreértés ne essék, én nem próbálkozok egyenlőre semmivel, csak felkeltette az érdeklődésemet az utóbbi ötletelés.
De ha netán mégis elkapna a hév (mondjuk tavasszal), akkor a meglevő TIG Lift inverterem után tennék böszme bipoláris tranyókból egy H hidat (mert ilyet tudok szerezni), tákolnék neki valami PWM vezérlést. Többi minden adott (inverter, palack(argonnal töltve), reduktor, munkakábel, wolfram...), ezért csak a H hídra, a tranyók meghajtásra, segédtápokra, és a vezérlésre kellene kis időt rászánni, ami így első blikkre talán nem is lenne nagy kihívás.

A számítógép táp nem hegesztő inverter, nem szereti ha a csatlakozói izzanak vagy égnek, az egered tövénél a kábel mindent elmond, és a kollégát támogatván el mondanám nem a ryzennel van a baja, hanem a konfigoddal ami lehetne 100szor összeszedettebb gyorsabb jobb, de hát hiába írunk bármit te rá cáfolsz, pedig nem a 2ik konfigot rakjuk össze vagy először javítjuk mások gépét, de ennek ellenére te felteszel egy olyan kábelről is képet ami kitudja szakadt-e vagy simán csak a szigetelése nyúlt meg ami miatt zárlatol, majd az alaplap tiltja és próbál szólni hogy baj van.Én személy szerint meguntam majd nálam türelmesebbek foglalkoznak vele.

Ha jól értem, akkor a hegesztési ív csatornában az argon egy ideig ionizált állapotban marad a hegesztő ív kialvását követően is.
Ha még ezalatt az idő alatt megemelkedik a feszültség (mindegy milyen polaritással) a "szikraközben", akkor a hegesztő normál üresjárási kimenő feszültségétől is újra begyullad az ív mindenféle hókuszpókusz nélkül.
Bizonyos kompromisszumokkal kezelve az áram nullátmeneti meredekségét és minimum értékét, akkor kopintásos gyújtással is lehetne AC módban awizni.

Az mondjuk nem is lenne olyan rossz.
Sima hegsztőinverter, (vagy koppintós AWI inverter) mögé kell tenni 4db böszme BJTtranyóból/IGBTből egy H hidat, azt sima PWM négyszöggel meghajtani (kitöltést és ferkit lehet állítgatni), és ki is lehet próbálni.
Gázszelepet, elő-után folyást, HF gyújtást meg majd ha használható, akkor hozzá lehet csapni.

Dehogy veszem, én igazán a koppintósat ki se próbáltam. Én is a HF -et használom, természetesen a kényelem miatt. A feltételezésem inkább abból adódik, hogy mikor először hegesztettem alut, és néha-néha "véletlen" hozzáért az elektróda a tárgyhoz, lőn nagy szikraeső, meg jól be is kormolta az alut. Persze azt le lehet kefélni, de ilyenkor általában azért nincs felkészülve rá az ember, és akaratlanul is úgy elrántja a pisztolyt, hogy szakad az ív, és kezdeni kell újra.

A harkály üzemmódban meg természetes, hogy sem a kezdés sem a befejezés nem lesz tökéletes.
Én 20x2mm -es szögalu keretet hegesztettem, és nem akartam, hogy a koppintgatással lyukasszam az anyagot. Vastagabb anyagnál lehet megfelel ugyan. És akkor olyat még nem is említettem, hogy felfutási lefutási áramerősség szabályozás, és frekvencia meg kitöltési tényező állítás, persze ezeket már elég meredek kivitelezni házilag. Akkor már inverter technológiáról kellene beszélünk nem trafósról szerintem.

Ui.: Egyébként meg ha mégis sikerül beépíteni a HF -et neki, akkor már felesleges az AC módban kopogtatni, nem értem miért mondod.

Egy kérdés, hogyan lehet tudatosan használni egy napelem rendszert? Mik azok a fogyasztók, amikkel tudsz játszani? Nyári fogyasztásunk max 8kW/nap a termelt 20-30kW ezen tudatosság nem segít. Max fogyasztok többet feleslegesen valamire.. Amúgy is akkor termel amikor nem vagyok otthon. Tárolni igazából csak villanybojlerben tudom ( ott is max 2-3 órában a töredékét a termeltnek). Ha nem akarom/tudom az életem megbonyolítani mit lehet javítani a használaton? Még azt mondanám hibrid inverter, de az akkukba nyáron max 1-2 óra termelés fér, (mellesleg bőven sokba kerülne) azt is este vagy elhasználom, de inkább nem. Nyáron egyenlőre nem kell klímázni, mert körben árnyékolt a ház, csak hetek alatt melegszik fel. Télen meg amúgy sincs elég energia termelés, nincs mit beosztani....
Ha az éves szaldó megszűnik, a tudatos használat után is bukta az egész. Nyáron termelt áramért kapunk max 20-30e Ft-ot, Na ezen összegből nem fűtjük ki a tél 80-90%-át az tuti. Ha meg nem lesz semmilyen szaldó akkor lehet sakkozni a termelt energiával, de az már keserves világ. Az ember elkölt több millió forintot, hogy utána még azon agyaljon, havi pár ezer forintért, mikor mosson, süssön hűtsön... hurrá A gépek vannak értünk, vagy mi szolgáljuk őket... A H tarifával ugyanezt kisebb korlátozással elkövethetné olcsóbban. ( tudom emelhetik azt is, de mint látszik, napelem sem életbiztosítás, max 6 hónap függetlenség..)

Üdv!
2 hűtőborda figyelésre melyik megoldás a jó (ha egyik sem ,milyen megoldást ajánlasz). Szünetmentes tápban védené az akku töltés és vagy inverter működő egységeit.
Köszönöm.

Én a hálózati feszültséget figyelem nyáron, amikor elér egy kritikus szintet, bekapcsol a bojler. Csak azért bonyolítottam, mert a hálózatunk gyenge, és az inverter túlfeszültségre leáll. Amúgy összetett a probléma, ha nincs érték amit kordában kell tartani, legegyszerűbb a 11 órától megy du 4ig eset. Olyan szabályzást nem találtam még ki, ami minden feltétel szerint optimális, és nem kell állítgatni hetente havonta. Esetleg kérdezgeted/méred az invertert mennyit termel, nézed a lakásod pillanatnyi fogyasztását, nézed az akkuk mennyire töltöttek, mekkora a hálózati feszültség osztasz szorzol jósolsz mennyire várható még napsütés aznap , bekalkulálod mennyi energia kell még a bojlernek, hogy legyen elég meleg víz...
Az idő alapú vezérlés kellő biztonságot ad, nincs agyon bonyolítva, és hellyel közzel minden évszakban jó.
Amúgy az invertered által kiadott áram mérése alapja lehet a teljesítmény alapú bojler kapcsolgatásnak, de egy bizonyos időt esetlegesen pluszba is biztosítani kell, mert az inverter az év egy részében nem fedezi még a melegvizet sem.

A gyári egyfázisú frekvenciaváltó drága, mert kevesen keresik, keveset gyártanak belőle.
Meg ezek motorok meghajtására készülnek, először felpörgetik a motort a névleges fordulatszámra, majd visszaveszik a kívántra.

Megfelelő jártassággal otthon is viszonylag egyszerűen kivitelezhető 1 fázisú inverter, ami kell:
- bemeneti áramkör védelem és szűrés
- egyenirányítás + puffer lágy indítóval töltve a kondikat bekapcsoláskor (ebből kiollózható egy egyszerű megoldás)
- Egy Ilyen SPWM modul, amivel 0..400Hz között elő lehet állítani a szinuszosan modulált PWM jelet, továbbá tartalmazza a kimeneti híd meghajtását is
- 4db IGBT-ből kell csinálni egy teljes hidat
- alkalmazástól függően a kimenetre mehet még egy 500Hz töréspontú LC aluláteresztő szűrő
- segédtápok, hűtés

Az ördög persze mindig a részletekben van (méretezés, elrendezés, vezetékezés, stb). ezért kevés tapasztalattal első projektnek nem ajánlom.

Szia!

A kapcsolás nem olyan nagy ügy -- A kimeneti transzformátor vasa már annál inkább.
Bármelyik Off Grid inverter megtenné .
Repülőgépekben található ilyen trafó. --rendelhető is.

pl; ez

Sziasztok!

Lehet e közösíteni a nullákat szigetüzem esetén? Az inverter ugye tud by-pass módban működni akkor feltételezem relével átt vált és kész. Addig ugye nem kellene hogy probléma legyen a nullával, ha viszont elmegy a hálózat akkor az a relé elenged és megint csak nem kellene baj legyen. Vagy minden féle képen jobb-muszáj lenne a nullát is külön vezetni azokhoz a fogyasztókhoz amik UPS-on vannak?

Még nem mértem ki, csak ellenőriztem, hogy nincs lazulva rajta a saru. Ha hazamegyek rámérek. De ez a kondi szerintem a kompresszoré, ha jól gondolom a motort, ami hajtja a dobot és a ventillátort, az inverter hajtja.
Viszont a kompresszor meg indul, nem tapasztaltam hogy más hangja lenne.

Na látom, hogy meg a terminologia sem világos. Az nem sorba van kötve ( lásd Atis kolléga rajzát a kapcsolok nélkül) hanem párhuzamosan a hálozattal, és az inverter nyomja a belsö hálozatra az napelem energiáját. Ha az nem elég, akkor a hálozat veszi át ezt a szerepet. Ez majdnem azonos a visszatáplálos rendszerrel ( bekötésben azonos, csak némi kiegészitö és más villanyora kell). A tied valoszinüleg leáll, ha nem tud elég energiát biztositani.
Tudtommal semilyen inverteren nem megy át a hálozat ( az extra gond lenne) mindegyik párhuzamosan csatlakozik az ora utáni hálozati részhez.
A többi meg ott van a kapcsolási rajzon.