Az áteresztő FET-es lineáris szabályozó egyik gyenge pontja pl. ha hirtelen lecsökken a terhelő árama, akkor a kimeneti válasz - túlfesz impulzus - addig tart ameddig a szabályozó FET gate kapacitását ki nem tudjuk sütni. Egy sima opamp viszonylag lassan tudja ezt megtenni, viszont egy tranzisztor, rövid ideig, lényegesen nagyobb árammal tudja ezt megtenni. Ezért került bele a két tranzisztor a tervekbe.

Bár régi a post, a műveleti erősítő kimenetein mi célt szolgálnak a tranzisztorok? Nem szeretted volna közvetlen az IC kimenetét terhelni?

A műveleti erősítővel kiegészített tápegységedet megépítettem...félig. Igazából az áramszabályzást elhagytam róla. Na meg a szabályozhatóságot, mert csak FIX feszültség kellett...volna. Mindössze egy műveleti erősítőt használtam a feszültség beállításához fix referencia feszültséggel. (TL071). Ube nálam 80VDC és 48VDC jött ki belőle ~10A-rel terhelve. Bírta, és emlékeim szerint 1V-ot ha esett a feszültség. Aztán elkezdtem a panelt áttervezni kétoldalasra. Utána közbejött egy költözés, és végül nem fejeződött be a projekt. De a DC-DC konverter a már meglévő 320W-os 60VAC/5A-es trafó feszültségét konvertálta volna le a CNC vezérlőm motordrivejai számára 48V-ra. De mivel az új helyen nem lehet zajongani, így ez a projekt félbe maradt. A szedett-vedett prototípus viszont jól üzemelt!

Ha jó akkor bármeddig kéne neki, de nem csak azt hanem induktív terhelést is. Az ócska 723-as labortápommal kellett ablaktörlő motort hajtanom 4 napon át (kimenőt tekertem) mert a saját tápja még nincs kész a motornak, aztán egyszer csak beesett a kimenő feszültség, nem is tudtam állítani. Mondom frankó, meghalt a tápban a végtranyó. Kiderült hogy semmi baja nem lett a tápnak, hanem a graetz híd adta meg magát. Gyáriban is sok olyan konstrukciót láttam ahol nincs a táp még az ellen sem védve, ha egyszer csak megjelenik egy néhány száz voltos tüske a kimenetén a terhelés felől.

Vajon a "reszelő tesztet" meddig bírná?

Igen, a méréssel nekünk is volt bajunk, főleg, hogy az erősítőkben, főleg a D osztályúaknál visszacsatolt kapcsolóüzemű tápegység volt, amit egy mikrovezérlő vezérelt. A kapcs. tápnak benne meg volt az a csudajó tulajdonsága az alulméretezettségének köszönhetően, hogy 25V körüli bemenő feszültségnél még nem érte el azt a szintet a kimeneti feszültség, hogy a PWM alapból 50%-os kitöltéséhez hozzá kelljen nyúlnia a rendszernek, tehát a táp kvázi szabadon futott. Itt még jól mérhető volt a nyugalmi áram is. Viszont amint megkapta a 27-28V-ot, ott már semmit nem tudtál mérni vele. (Az akkumulátorok alsó tartománya, ahol már az önteszt is hibásnak jelezte az akksit 22V! Na most a szükséges +-70VDC a szekunder oldalon 25VDC bemenő feszültségnél lett meg, afelett meg már szabályzott a PWM. Alatta meg értelemszerűen nem volt meg a szekunder oldali feszültség, ott torzított is az erősítő vagy visszajött, mert letiltott az alacsonyfeszültség védelme. )

Nekünk is ilyen van, csak a kétcsatornás verzió, 80V 50A 2x600W. Az egyiket már 4x sikerült tönkretenni egy sima rövidzárral, szóval, lehetnének megbízhatóbb konstruckiók is, a másiknál meg ugrál az árammérés egy fél óra után.. .Szóval a jó nem ilyen sajnos.

Nekünk a cégnél ilyen tápunk volt. 300W-os B meg 300W-os D osztályú erősítőket élesztettünk vele, amik a MoLaRi szirénákban vannak.

TDK Lambda labortáp érdekesség jómódúaknak 3,3kW-ra specifikációkkal. De van ott MW-okra összefűzhető ITECH is.

Köszi, és tényleg. Akkor csak én voltam vak.

MC7541, ott van az.

Csak én vagyok vak? Vagy valami nem stimmel.
A nyák fotón alul jobbra látszik egy AD754... jelű IC.
Viszont az elvi rajzon nem találok sehol hasonlót.

Hát ez az. Nem szeretem ezeket a szabdalt rajzokat mert mire legörget az ember elfelejti hol és mit kéne nézni, de elvileg az 5. oldalon van a segédtáp ami az X10 csatlakozón keresztül megy valahova... Szerintem az egész digitális rész arról kapja a feszt. Na most a segédtápnak van egy A-B kimenete ami elvileg tiltja a főtáp kimenetét ha ott nincs fesz. Az egész mindenség a PFC-ről kap feszt, a PFC előtt van ugye egy olvadó bizti, ami eldurrant a főtáp tranyóinak zárlatától meg még akár mástól is. Attól hogy kicserélted a tranyókat és a biztit a segédtáp működik, de a főtáp egyáltalán nem biztos, ezért mondom hogy előbb azt kell megmérni. Ha a 494 9-es és 11-es lábán nincs négyszögjel akkor biztos hogy nem megy a táp, utána azt kell eldönteni hogy azért nem mert baja van, vagy azért nem mert valami tiltásba viszi a hibajel erősítőkön keresztül vagy a DTC (4-es) lábán az optó. A kicserélt tranyók előtt meg kell mérni a V11/12 diódákat és az R29-30-32-33 ellenállásokat is mert azok is lehetnek szakadtak. Az R29/32 elírás lehet az néhány ohm szokott lenni.

Azzal tisztában vagyok hogy a kijelző jobb oldalán a beállított érték látható, ezt az értéket kellene az output gomb megnyomása után baloldalon megjeleníteni valamint feszültséget juttatni a kimeneti csatlakozók ra.
Csak hát sajnos valahol a dobozon belül elvész az információ.

A javítás során a primer oldalon kellett kettő darab nagyfeszültségű tranzisztort cserélni illetve egy olvadóbiztosítékot.
Ahogy ezek kicserélésre kerültek a készülék részben életre kelt.

Frankó. A 4005-öt én is láttam, csak nem tudtam hogy az kb. megegyezik vele. Egy digitális vezérléssel ellátott PC táp nagyjából az egész, 494 a vezérlő de még a meghajtás is olyan, még arra sem vették a fáradtságot hogy legalább azt az elavult tranyós trafó hajtást fetesre cseréljék (tudom, valaki megmondta hogy a fet nem jó, csak hát a tranyó lassú is, meg egy 6 vagy 8A-es tranyó nem nagyon szokta tolerálni a 40A-es áramcsúcsokat, inkább átmegy záraltba).
Mondjuk ha nem a táp részben van a hiba akkor ebben elég lesz kibogarászni hogy mi tiltja és miért.

Szia!
Ezt tudja a kérdező is.

Elektrotanyán van komplett rajz: itt
Az ég növessze hosszúra a szakállát, akinek köszönhetjük.

Az outputot kapcsold ON-ra.
Üdv. M.

Nem ismerem a szerkezetet, és mivel rajz sincs róla úgy gondolom, hogy a kijelző jobb oldala a beállított értékeket mutatja amit a vezérlő kiad a táp felé parancsként, a bal oldala pedig az aktuálisat ami ugye nincs. A kép alapján a sárga szalagos trafó csinálhatja a segédtápot ami ezek szerint működik is, a kék szalagos meg lehet a főtrafó, na azt kéne először megnézni, hogy annak a szekunderén van-e egyáltalán feszültség.
Mit takar a javítás, mit csináltál vele?

Üdv mindenkinek!
Az lenne a kérdésem hogy valaki foglalkozott e már a képen látható tápegységgel.
Hibásan került hozzám de a javítást követően sem tudtam rájönni hogy miért nem ad ki feszültséget.
A bekapcsolást követően minden funkciót lehet rajta kezelni de a kimeneti feszültség kapcsoló megnyomásakor a relé kattan de a csatlakozókra nem jut ki a beállított feszültség.
Válaszokat előre is köszönöm.

Az 5mV az nyilván sokkal jobb mint egy PC táp 100mV-ja, de van ahova az is sok. Na ez volt az egyik ok hogy én nem küszködtem ezzel tovább és maradtam annál ami tényleg bevált, kell analóg táp az érzékeny dolgokhoz mert annak a kimenetén egyáltalán nincs tüske (statikus állapotról beszélünk), minden máshoz meg tökéletesen megfelel a kapcsolóüzemű is, mint pl. az UKT-m volt, vagy PC táp vagy bármi hasonló. Ahol egy táp elfér az asztalon ott elfér kettő is.
A zavar ha vezetett akkor az ellen az árnyéklás nem sokat ér, mondjuk nem tudom hogy pl. a rezonáns táp primere és szekundere között van-e árnyékoló sor tekerve és az védővezetőre kötve, meg hogy a zavarokból mennyit vezet el az Y kondi és mennyi marad a rendszerben.
A toroidot én egy szóval sem dicsértem sehol, sőt ha beleolvasol a topikjába kb. én vagyok az egyetlen aki rendre azt is leírtam hogy miért nem. Ugye, a gyártási technológiájából adódóan annak előbb utóbb gyakorlatilag kötelessége menetzárlatosnak lenni, hacsak nincs rendesen impregnálva a primer, sorozatban gyártott (boltban kapható) terméknél nyilván nincs, mert az feláras.
És akkor ott van még a kihegyezett gerjesztés és a légrés nélküli állapot, meg a hálózat elbillenése vagy DC-je, vagy aszimmetrikus terhelése vagy hívjuk akárhogy, és akkor kell elé a DC blokkoló ha nem szeretnénk hogy búgjon meg zenéljen.

Idő közben én is felleltem egy Voltcraft tápot a munkahelyemen, de ránézve a kapcsolási rajzára, inkább vissza dobtam azt az ötletet is, hogy egyáltalán szét szedjem.

Köszönjük!

Nem felejtem el, amint szét lesz szedve az egyik, fotózom. Válasz mindkettőtöknek.

Meg lehet csinálni úgy a step down-t, hogy semilyen zavar ne legyen a kimeneten. Jelenleg a Skorival közös tápunk a kimeneti kapcsokon kb 2-5mV tüskét tud 5A terhelésnél, ami már majdnem összemérhető egy sima disszapatív táp zavarjával is, szóval az már labor körülmények között is használható. Jeleneleg úgy tűnik, hogy a legnagyobb zavarforrás a rezonáns tápegység, valószínüleg jobban kellene árnyékolni a transzformátort. A vezeték végén nagyobbak a tüskék, sajnos az árnyékolás még nem tökéletes, hiába a vasház. Vannak elképzeléseink, hogy lehetne teljesen megszüntetni a tüskéket, de nem értana hozzá egy fémmegmunkáló részleg, én sajnos ehhez kevés vagyok. De ha elkészül egyszer az egybenyákos verzió, ott megfelelően el lesznek szeparálva az analóg és kapcsolóüzemű részek, ott reményeink szerint a kimeneteken már semilyen műszerrel nem lehet majd kimutatni, hogy ebbe kapcsolóözemű táp is dolgozik. Egy dolog viszont biztos, az Attila barátom tápegységénél sokkal kisebb kimeneti zajt tud a mi tápunk, sőt, az előző tápom is, amiben ugyanúgy egy ZVS táp van, mivel mikor nálam járt a tápja, egy érzékenyebb erősítő fokozat simán "búgott" róla, gondolom az 50Hz-es torrid megszórta a vezetékeket, míg a saját SMPS tápomról nem búgott. Szóval, tudom, hogy toroid, meg trafó, de nálam már sok sztereótípia megdőlt, és láttam már sok leégett toroidot is, szóval, biztos az a világ legjobb megoldása, de én mégis maradok a rezonáns tápnál.

A működési elv hasonló, csak kissé továbbfejlesztett, és nem 555-el van megvalósítva.

Először más elvű, fixfrekvenciás árammódú szabályozót próbáltunk, működött, de gyakorlatilag közel sem olyan jól , mint az 555-re épülő előszabályozó. Ezért 1...2 hétnyi kísérletezés után, inkább visszatértünk az 555-höz, és azt kezdtük el faragni, hogy alkalmas legyen a feladatra. A "faragás" során annyira átalakult, hogy az 555 is kikerült belőle - de azért sok hasonlóság is van az eredeti áramkörhöz, (néhány rész meg eléggé másmilyen).

Önmagában az 555 előszabályozó is méretezhető lenne ekkora feszültségre és áramra, de megjelent néhány új követelmény is az előszabályozóval kapcsolatban, amit az eredeti áramkör nem tudott.

Nem tudom, hogy ennyi műszaki részletet elárulhatsz-e, erre speciel "megvalósított" ötletem is volna. De azért felteszem a kérdést: Gondolom Ti teljesen új step-down konvertert terveztetek, és elhagytátok a régi 555-ös kapcsolást?

Sajnos a rezonáns tápegység nem szabályozható túl jól, kicsi a szabályozási tartománya.

A step-down viszont a teljes 0...100% tartományt át tudja fogni, és van mégegy előnye: Ha mondjuk a hálózati táp tud 600W+ körüli teljesítményt a szekunder oldalán, akkor a step-down kimenetén azt kivehetjük mint 120V-5A, de úgy is mint 40V-15A. Nagyon sok gyári labortáp épül step-down konverterre, és emiatt rengeteg zavarzűrést megvalósító alkatrész is van bennük, illetve a belső kialakítás is ennek megfelelő, különféle árnyékoló lemezekkel.

Ha a hálózati táp primer oldalát szabályozzuk, akkor kisebb kimenő feszültségek esetén sem tud több áramot adni a táp, mint a maximális kimeneti feszültség esetén. Viszont tagadhatatlan, hogy összességében egyszerűbb felépítésű lehet egy ilyen táp.

A tottechnika barátommal közös fejlesztett tápunk (ez marha hosszú így, ezért innentől G&G tápnak fogom hívni) primer oldala egy ZVS rezonáns tápegység, aktív PFC-vel. Meg sem próbáltuk szabályhatóvá tenni... nem tudná a kívánt tartományt átfogni. Annyi merült fel, (de a végén nem került bele) hogy alacsonyabb feszültség esetén, a PFC feszültségét lejjebb viszi. Helyette a step-down lett úgy megcsinálva, hogy 140...160V bemenőből is stabilan tudjon akár 1V-ot csinálni.

Én most valami egyszerű SMPS-sel eljátszanék. Összecsaptam magamnak egy rajzot, hogy tudjam is, hogy mit szeretnék majd. Van egy max 30V 4-5A-es Meanwell tápegységem. Valami 4 lábú dip tokos TL IC van benne, egy szem FET-et kapcsolgat. Már eleve optocsatolós a visszacsatolása, úgy gondolom, hogy arra jó, hogy kipróbáljam, hogy érdemes-e ebbe többet belefeccölni.

Mondjuk úgy, hogy kevesebbet. Meg hát azt is szabályozni kellene ha nem akarjuk a felesleget elfűteni, azt meg nem lehet ugyanúgy mint egy pwm-et. De, nincs az kőbe vésve, hogy egy labortápnak csak egyetlen kimenete lehet.
A burst önmagában hozna magával egy újabb zavarfrekvenciát plusz azt is kéne ugye változtatni annak függvényében hogy éppen mekkora pufferfeszültségre lenne szükség.

Éppen erre akartam rákérdezni. Ha jól tudom, akkor a rezonáns tápegységek viszonylag kevéske zajt termelnek, mert az áram szinuszos, és annak nullperiódusában kapcsol át a FET. Azon gondolkodom, hogy egy ilyen "szabadonfutó" tápot ha építek, és azt "tiltogatom" primer oldalon optocsatolóval, az mennyire lehet jó? Hogy a "tiltás" pillanatában nem-e keletkezik több zaj?