Az alapötlet nem rosz csak a sok tápegység miatt túl nagyok a veszteségek.

Meg kell nézni alaposabban a két, inverter előtti tápegységet. Labortápok kimenetét is lehet sorosan/párhuzamosan kötni mindenféle diódák nélkül.

Ezzel az a gondom, hogy nem szívesen berhelnék bele egy PC tápba meg nem láttam ilyen dc-dc boost konvertert ami ekkora feszültséget tudna ilyen teljesítmény mellett + másik fórumon azt írták, PFC-s tápokkal ezt nemigazán lehet megcsinálni.
Biztosíték akkor napelemek és konverter közé elég? Vagy napelemenként kéne 1 a közösítő elé?
Akkumulátorban azért nem gondolkoztam, mert zárt szobában van, de másik fórumon írtad, hogy emiatt nem kell talán aggódni...
Hamár DC-DC táp, akkor lehet kapni 400W-os DC-DC PC tápot ami 16-30V-ról táplálandó és akkor mondjuk napelem 18V-ja mehetne rá direktben + LED tápegységet felkonvertálnám 18V-ra és hasonlóan kötném be mint most, csak inverter + AC/DC PC tápegység kiesne, az is hatékonyabb lenne, nem? Ehhez több merszem lenne...

Igazándiból azt néztem, hogy a dióda tudja a 20A-t (12×20=240W) és ennek a specifikációjában 25A-t írnak, szóval akkor a kapcsolás rendben, nem is fog talán kigyulladni, csak hűtött dióda kéne, igaz?
CC/CV potmétereket ebben a kapcsolásban van értelme tekergetni? Amikor 16V-ra tekertem, az inverter túlfeszültséget jelzett PC kikapcs. után, CC potméterrel áramot lehetne szabályozji, de én semmilyen hatását nem tapasztaltam.

Szia!
ÉN teljesen másképpen szervezném-a kapcsolást

A számitógép tápot szétszedve-tennék bele egy második Graetz egyenirányitót is.
Az elsőről kapná a hálózatot ,erről meg a napelemes tápot.

A két napelemet sorba kötném ,egy egyszerű PWM -s tápkockával töltenék egy akkut--látható a képen (ehhez a mérethez a 40Ah feletti autóakku célszerű )

Az inverter helyett egy DC_DC konverter kellene amit 320V Dc felé állitanál be.
S máris kész ,ráadásul optimálisabb az előzőnél.
Biztit minden tápágba kell tenni!-bár elég az autós bizti is.

Számolgattál, mielőtt ezt összeraktad? Legyen az inverter hatásfoka 80%. Akkor a kimeneten leadott 130W mellett a bemeneten be kell pumpálni kb 160W teljesítményt 12V-ról, ami kb 13Amper.
Ha feltételezzük, hogy a két ágon 50-50% a terhelés, akkor a diódákon 6-7 A áram folyik.

Ekkora áramnál egy diódán 1V körüli feszültség esik, vagyis ennek a kis műanyag dióda toknak kellene eldisszipálni kb. 6-7W-ot.
Nem csoda hogy izzanak.

Olyan diódát kellett volna választani, ami hűtőbordára szerelhető, és egy méretes bordára kellett volna szerelni.

Kedves Fórumtársak!

PC részleges tápellátását szeretném megoldani napelemről: napelem termelje a lehető legnagyobb részét a PC által elfogyasztandó energiának, de hogy biztos legyen a tápellátás, hálózatról vegye a szükséges maradékot a rendszer. Építettem is valamit a következő elemekből:

- 2x100W/18V napelem párhuzamosan kötve
- DC-DC buck konverter (300W), 12.3V-ra állítva
- ipari LED tápegység - 12V/250W
- 1000W tiszta szinuszos inverter
- PC (ATX táppal)
- 2x P2500M dióda

Összekötést lásd az ábrán. A gondom az, hogy nem ideális esetben (napelem NY-i irányban, nap D-ről sütött) hőkamerával megnézve a 2 dióda 140 fokosra hevült és egyre melegebb lett ahogy a nap egyre ideálisabb szögben sütött. A PC fogyasztása kb. 130W, nem ingadozik, 140 foknál az LED tápegység a falból 100W körül fogyasztott, a napelem kb. 80W-ot adott a közösbe. Ezt onnan tudom, hogy tegnap este napsütés nélkül 180W volt a LED tápegység fogyasztása (kikapcsolt DC-DC konverter és 130W PC fogyasztás mellett). Mi lehet a gond? Vagy ez a hőmérséklet normális?
A DC-DC konverteren van 2 potméter, CC és CV, a CV, feszültség beállító 12.3V-ra volt beállítva, működés közben hiába tekergettem bármelyiket, nem változott semmi, 11.5V körüli volt a feszültség a DC-DC + sorkapcsán mérve, és a hőmérséklet sem változott (CC-t alapból legkisebb állásba tekertem, balra, amíg lehetett)...
Egy további kérdés: kell biztosíték a napelemek és a DC-DC konverter közé? Mivel 2 napelem van, ha egyik zárlatos, gondoltam nem megy át rajta nagyobb áram akkor sem mint a specifikációban megadott, szóval feleslegesnek gondoltam. Amúgy a napelem adatai (1db):

Dokio 18VDFSP-100M
Maximum Power (Pmax):100 Wp
Voltage at Maximum Power (Vmpp): 18 V
Current at Maximum Power (Impp): 5.56 A
Open Circuit Voltage (Voc): 21.6 V
Short Circuit Current (Isc): 5.82 A
Panel Efficiency: 16.5 %
Power Tolerance (Positive): + 3 %
Power Tolerance (Negative): - 1 %

AT tápot 250W-os ipari LED tápegységre cserélve napelem nélkül 175W volt a fogyasztás, ebből PC 130W, inverter 10W, LED táp 5W, 30W pedig a LED táp + inverter vesztesége lehetett. Ebben a rendszerben valahová kössek diódát? Most DC-DC kimenete és LED táp kimenete van rákötve inverter bemenetre. Ha bekapcsolom a napelemet a DC-DC bemenetén, remélem nem vág tönkre semmit...dc-dc-t kikapcsolva hagyva is világított amikor bekapcsoltam a led tápot, gondolom mivel a (dc-dc) kimenetén észlelte a feszültséget.

Rakom össze a 60Ah cellákat 7s rendszerbe.A kérdésem hogy készítek balanszert is hozzá,elég az 1A res a 60aH hoz?A másik hogy nálam az inverter akku töltő fesz 28V állítottam nem akarom semmiképp túltölteni az akksikat.Vegyesen van 3Kwó olmos munka akku,és 6Kwó li ion szerszámgép 18650 és 21650 cellákból.Ezeken nincs balanszer,egy két pakk eleinte lejjebb merült mint kellene,de van tartalék pakkom,azzal rásegítettem egyszer kétszer,azóta stabilan tarják a feszt.A balanszert 3.95V állítottam akkor kezd balanszálni.De januári üzem óta csak kétszer történt hogy elérte a 28V ot,akkor is azért mert nem voltunk otthon.Most akkor rakjak ezekhez a 60Aó sokhoz balanszert van nem vagy minden li ionhoz?Vagy állítsam az inverter töltést feljebb?Balanszálni nem ártana.

1 beep = undervoltage warning, "akksi lemerült" jelzés. Namost a specifikációban az van, hogy 10.5-15V kell a bemenetére. Lehet hogy nem bírja a táp a terhelést? Sajnos nem tudom hány wattos ez az AT táp vagy mennyit kéne tudjon 12V-on, még a 286-osom tápja volt anno... Amikor 100W-os izzóra cserélem a PC-t, akkor világít de akksi lemerültet jelez, napelem részt kikapcsolva pedig undervoltage protectiont jelez az inverter és nem is világít az izzó, szóval valszleg nem bírja a táp. Ehelyett érdemes lehet egy 180W-os laptop tápegységgel próbálkozni? Vagy valami hibádzik a bekötésben?

Verőfényes napsütésben egy darabig viszi a 100W-os izzót. Egy elfekvő AT tápegység 12V-jával kiegészítve megy kb. 10-15 percig a PC, majd inverter hibát jelez és kikapcsol. Próbáltam úgy, hogy a DC-DC buck kimenetén 13.5V-ot állítok be, ekkor tipikusan 0-10W között fogyasztott az AT táp, 12.3V-ra állítva meg 10-20W között. De 10-15 perc után mindig leáll az inverter. Ez mitől lehet vajon? Mi a hiba a rendszerben szerintetek? Amikor mértem, az AT táp 12V kimenetén mindig 12-12.1V volt. A PC fogyasztása nem nagyon ingadozik, 130W-ot vesz fel.
Mellékelek egy képet az összeállításról meg egyet a táp belsejéről. 12V ág van az inverterre kötve (fehér vezeték) + föld (barna).

Kipróbáltam a köv. felállásban borús időben:
2x100W napelem (20V körüli feszültséget mutatott a multiméter) -> DC-DC konverter 13.5V-ra -> 1000W-os szinuszos inverter -> PC ~ 130W fogyasztással.
Nem volt elég kakaó, ki-bekapcsolt. Ezután rádugtam egy 100, majd egy 70W-os izzót, villódzott mind a kettő, inverter ki-bekapcsolt. Eléggé elszomorodtam... Majd ha süt a nap még teszek egy próbát...

Nem kell neki hálózat hogy töltse az aksikat.
Hibás inverter vagy nem jól beállított inverter ezért nem tölti az aksikat. Hibás aksi bekötés, biztosíték. Vagy túl nagy fogyasztás minimális aksi töltés ha csak napelem van fent.

Amikor én szenvedtem vele, az enyémhez találtam pontos kapcsolási rajzot. Amit inverter icnek hívsz, az egy 3 fázisú igbt és a külön igbt a dupladiódával a pfc áramkörhöz tartozhat. valahol a pfc után szétválasztanám a dc buszt és kimérném a nagy igbt oldalán van-e bármi zárlat illetve amennyire a gate kivezetése nélkül lehet az igbtket is a blokkban.
Bővebben: Link
Van blokkvázlat és sok rajz is, valószínűleg a topológia azonos.
Q601 3 lábú igbtnek direktben nincs köze a kompresszorhoz, kérdés mitől halt meg.

Szia! Köszönöm a válaszod! Közben kiderült hogy zárlatos az Igbt melletti duál dióda is.Igen az Igbt gate felé is át ütött, de vissza felé nem látok ill. nem mérek zárlatot ( attól még lehet ott is baj). Az inverter Igbt-je ez, a fotón Ic601 az Igbt meghajtó 8lábú smd. Az alatt az inverter Ic látható. Érdekes egyébként hogy szinte senki nem javít ilyen dolgokat. Tudom hogy a klímás nem műszerész,de(én sem vagyok az) Ha tudnád hány mikró ,tv,mosógép,erősítő,monitor,co-hegesztő stb javult meg a kezem alatt.

Ez eléggé sablonos válasz. Minél kisebb egy inverter, annál gyengébb a hatásfoka.
Napelemes hálózatra tápláló trafónélküli inverterek optimális üzemmódban elérik a 97 %-ot is. De ez csak az inverter. Ebből le kell vonni az odavezetéseket, szakaszoló, biztosító... Utána hálózati kismegszakító, vezeték a mérőig. Ez csak példa. Ha a feladat szerint van háromszori átalakítás, ráadásul elég kicsi teljesítményen és kisfeszültségről nagyra, sokat tud rontani az összhatásfokon.
Legjobb természetesen az lenne, ha minden eszköz rendelkezne DC 12 V (+-20%) bemenettel. Léteznek ilyen extrém felhasználásra is felkészített PC-k de ha PC helyett alapból egy notebookra alapozna a felhasználó, máris nyert ügye lenne. ( Ne akarjon bányászgépet vagy szuper gamer PC-t napelemről üzemeltetni! )

A soros potit én kihagytam, én úgy gondolom hogy erre abban az esetben lehet szükség, ha az inverter árammérő körének billenési pontját szeretné valaki megmérni. Ebben az esetben viszont a párhuzamos ellenállás értékének kisebbnek kellene lennie. Egyébként legalább akkora kell mint a vele soros ellenállás terhelhetősége, de a potin eső veszteség a P= Unégyzet/R képlettel számolható.

Akkor még 1 kérdésem lenne:
napelem -> töltésvezérlő -> inverter -> UPS -> PC
Ez működhet, akksi nélkül, ha mondjuk a töltésvez. (PWM) akksi kimenetére kötöm az invertert?
inverter 10.5-15V-ig tolerálja a bemenetet, a töltésvezérlő pedig 14V körüli fesszel tud akksit tölteni.

Igen, közben, rájöttem, hogy nem is lenne jó egy fix kimeneti feszültségű DC-DC átalakító, ahogy írtad is, ha bizonyos szint alá esik a napelem kimeneti feszültsége, akkor ez a csökkenés meg kell jelenjen a táp oldalnál bekötött helyen is. Amúgy a napelem adatai:
Dokio 18VDFSP-100M
Maximum Power (Pmax):100 Wp
Voltage at Maximum Power (Vmpp): 18 V
Current at Maximum Power (Impp): 5.56 A
Open Circuit Voltage (Voc): 21.6 V
Short Circuit Current (Isc): 5.82 A
Panel Efficiency: 16.5 %
Power Tolerance (Positive): + 3 %
Power Tolerance (Negative): - 1 %
Még pár alternatíván gondolkoztam:
1. napelem -> leszabályzás 12V-ra -> inverter -> UPS (mert van elfekvőben egy) -> PC
2. napelem -> töltésvezérlő -> 12V 7Ah akksi puffernek -> inverter -> PC
3. napelem -> töltés vezérlő -> 12V akksi -> DC-DC ATX táp -> PC
és valahogy itt behozni egy AC/DC tápegységet amiről kapnám az energiát éjjel
Első 2-nél sok lenne a veszteség, gondolom, viszont nem kell hozzá építeni semmit...

Erre mondtam, az érdekek ütközését. Nálam például az lenne a cél, a hálózati feszültséget tartsa kordában. Ami a szolgáltató érdeke is volna. Ha elkezd sütni a nap, az akkunak még nem kellene töltődnie, ha egész nap erős napsütés várható, mert túl korán teli lesz. A hálózaton meg még nem okoz problémát. Mikorra a nap igazán csúcsra jár akkor kellene belépnie, hogy a hálózati csúcsokat ledarabolja. Akkorra meg teli az akku... ( viszont a nap végén feltöltődve kellene várni az estét.... Ha meg nem várható erős napsütés, akkor reggeltől töltődhet amíg teli nem lesz. Ezek annyira időjós funkciók, hogy ezt egy inverter önmagában nem tudja lekezelni úgysem. (tudom a szolgáltató senkit nem érdekel..., majd akkor, ha a túl sok naptevékenység miatt az inverterek túlfeszültségre futnak, és 1 perc után 5 percre leállnak, a szolgáltató meg nem tud vele mit kezdeni....)

Ja, hát úgy könnyű, hogy "van a sufniban hozzá minden" és csak össze kellett lapátolni...

Rákerestem néhány alkatrészre, igaz nem töltöttem vele órákat, de nekem gyanús, hogy 40EFt -ból ki lehet hozni, ha mindent úgy kell megvenni hozzá.
Persze a "kamionról leesett" alkatrészekből nyilván összedobálja magának az ember.
Ugyan garancia nincs, de az olyankor nem is lényeg, mivel úgyis magad fogod javítani ha szükséges.

Amit a plusz garival kapcsolatban mondasz érdekes. Ha én egyszerű halandó hegesztek,
és közben meghal a gép, azt gondolnám, hogy javítják garanciában, nyilván azért fizettem a felárat.
És persze, hogy a gyártó jár jól vele, különben nem adna kiterjesztést.
Ebből a szempontból talán az ipo valóban előnyösebb. Bár az almaz meg alapból két évet ad.
Holott ha jól sejtem, általában alapállapot szerint egyet szoktak adni manapság mindenre.
Az elterjettebb szokás, ha szeretnél, vásárolhatsz még plusz időt.

Nálam még az is bejön a képletbe, hogy igazából hely se nagyon van, azért előnyösebb az inverter, szóval úgy néz ki, mégis csak a leértékelt "gagyi" almaz lesz.

Köszönöm mindenkinek az információkat.

Furcsa mód, én nem javaslatnak gondolom, hanem kötelezőnek. Az áramszolgáltató rád testálja a napi csúcsok eltüntetését. Az "internet" írta, a jelenlegi napelem kapacitás az a szint, amit még az áramszolgáltató kezelni tud. Nálunk már probléma, ha tavasszal kicsit kicsillagosodik, már nem képes a hálózat elnyelni a termelt energiát. Ezen segítene az akku, ha az inverter normális módon tudná kezelni, ( mondjuk gondolkodni, elemezni, jósolni szerintem nem fog. Túl sok paraméter, érdek befolyásolná a döntést), esetleg a szolgáltató távolról tudná vezérelni.
Tisztán egyéni gazdasági érdekből nem tudom hol az az áramszámla , aminél már nyereségessé válik az akku. Szerintem 100 Ft felett van valahol. ( napi átlag 3-4kWh spórolás 6-8 év élettartam....)

Ezért is hagytam ki a játékból az aksikat nem igazán nyereséges a fenntartásuk.

A két legnagyobb fogyasztó a mosógép) és a bojler. 2x1100w Mivelhogy ha mosok akkor a bojler le lesz kapcsolva Mindenhol ledes lámpák vannak. maguk 18w fogyasztással nem igazán sokat esznek. De gondolkodtam már azon is a fő helyeken akus lesz a tartalék rendszer a lámpákon. Ha éjszaka el is menne a villany akkor is lássak. Ez max 2-3 helyen konyha, folyosó lenne megoldva.

sonoff kapcsolóval gondoltam a vezérlést megoldani a bojler és a mosógép felé.


Az inverter ha nincs elég napfény akkor a hálózatból vesz energiát. Amúgy is időzítővel mosok. Asszony meg még nincs de lehet szerek kettőt hogy ne unatkozzak . 400 w panelokat teszek fel majd. Az inverter meg 5kw. tehát a rendszer nem fog lehasalni. Maximum cinkes lesz ha télen nem lesz áram és mosni kellene. De az napelem nélkül is elég cinkes ha elmegy a villany A bojler akár fával is elüzemel.

Azért írtam optimális becslésnek 3 garnitúra akkut amit 8 évre számoltam, de nem nagyon szoktak elmenni annyit.
Vannak fogyasztók amik állandóan fogyasztanak, pl. készenléti áramkörök. Aztán vannak olyanok amit nem tudsz variálni, mert pl. világítani nem nappal kell hanem sötétben. És vannak a variálhatók, mert mondjuk megmondhatod a bojlernak hogy mikor adsz neki "vezéreltet" amit magad vezérelsz, meg megmondhatod az asszonynak hogy akkor van mosás amikor már magasabban van a nap. Na de pont azokat nem fogja bírni! A 6 panelre ha rákapcsolod a mosógépet lehet hogy le is áll az inverter, bojler is határeset ha fogyaszt mellette más is. Ehhez kéne pluszban egy teljesen intelligens házvezérlés ami csak úgy engedi a fogyasztókat használni hogy azt bírja az inverter magában is, illetve ha van táplálás akkor azt meg használja is ki a lehető leg optimálisabban. Nem egy egyszerű dolog ez, sok sikert hozzá. Arra minden esetre jó lehet, hogy benne maradj a kvótában (rezsicsökkentésben).

Nem kerestem elő hogy mekkora villanyt is vált ki pontosan ezért emlékezetből írtam be kevesebbet. Én is abba kezdtem bele de kombinált inverter segítségével(hálótat+napelem). augusztus 10 felé rendelem meg az invertert végre.

Akkor kocsit se vegyünk se tv és egyebekről ne is beszéljünk. Ki se merjünk menni a boltba mert juj... Vannak olyan inverterek hogy nem kell hozzá aksi mégis termel áramot még akkor is ha hiányzik a hálózati áram. Igaz cserébe este nincs áram termelés de az mellékes. Akkor úgy is aludni kell vagy kártyázni az asszonnyal. Tehát az aksi kilőve. 30-50 napelemek is vígan elvannak jóval kevesebb veszteséggel mint amit ígérnek papíron. Ha 2 évente cserélek invertert akkor is jól járok mivelhogy a fogyasztásom különbözete behozza. De lássuk be azért 2 évente nem szokta cserélgetni az ember az invertert. Amúgy ha én most feltennék egy hálózatra visszatöltős rendszert mindenféle kedvezmény nélkül ami 5kw 2.1 millió forint a 14,6 év mire visszahozná az árát. A jelenlegi fogyasztással és árral kalkulálva. De ha nem visszatöltőset rakok fel 6 panel inverter szerelvények megvan 1 millióból. Köszöni szépen elvan. A fő fogyasztók nálam a hűtő és bojler. Van 2 számítógép ritkán megy együtt és kész is van. Az is visszahozza az árát 9 éven belül.

Továbbra is azt javaslom, maradj a 2,5 kW-osnál. Először csak kis többlettel szereltesd, ~3kWp, majd később magad is fel tudod szerelni a bővítést. Ha lehet, régebbi sorozatú Fronius invertert keress, ami még benne van az engedélyezett listában! 2,5 kW-os inverter jó tájolással 3 kWp-vel meg is termel évente 3000 kWh-t. Talán kicsivel többet is. Kis bővítéssel meglesz a 3800 is. A bővítést nem kell engedélyeztetni, nem nézi - nézheti senki, csak az inverter max. teljesítményét. Ez csupán 2 modul pluszban.
Ez gyakorlatilag a napelemes rendszer szerelvényein túl semmi plusz kiadást nem igényel. Beleértve a napelemes rendszer külön földelőszondáját.
Ha jelenleg már 3*2,5-ös réz vezeték megy a garázsba, azt se kell cserélni (ez pedig már régen alap).

Ha az inverter benne van a szolgáltató által közzétett "Engedélyezett HMKE inverterek..." listában, semmi dolgod nincsen.

Üdv.

Nem ismertek olyan céget akinél egy helyen meg lehet vásárolni a napelemes rendszerhez szükséges rögzítéseket és elektromos csatlakozásokat kábellel együtt és nem kell válogatni sok száz féle termék közül? inverter és napelem panel adott. Előre elkészített csomag kellene amiben minden megtalálható hozzá.

A szolgáltatónál lehet engedélyeztetni ezeket a fajta invertereket is ,magát a leválasztó elektromos berendezést is el kell fogattatni a szolgáltatóval ami ha áramszünet van leválasztja a hálózatot.
Tavaly építettünk ki egy ilyen redszert,ha jól emlékszem egy Fronius Symo 5.0 Hibrid inverterrel és 3 adag BYD akksival plusz az előre legyártatott expleo-s leválasztó egységgel , áramszünet van biztos ami biztos alapon 2db mágneskapcsoló leválasztja a hálózatot és kb.1 perc múlva az inverter elkezd akkumulátorról működni,ha vissza jön a hálózati áram akkor meg “hagyományos” módon elkezd hálózatra rátápláló rendszer lenni.

Köszönöm a hozzászólást, nagyjából én is erre jutottam, de még hezitálok mi lenne az igazán jó megoldás. A jelenlegi napelemek nagyjából 300w teljesítménnyel bírnak (1 nagyobb és 3 kisebb napelem), azért nagyjából, mert már elég régiek, le kellene majd méregetnem egyesével. Ehhez rendeltem most 2db 400w-os napelemet és egy 3Kw-os hibrid invertert.(ez tartalmazza az MPPT töltésvezérlőt is. Az akkupakk is új lesz 6db 12V 120AH. 3-3 párhuzamosan kötve azok meg sorba. (így lesz 24V 360AH)
Arra is gondoltam, hogy a napelemeket összeházasítom, így napelem oldalon keletkezik majd egy kis veszteség, de akkor az inverter töltésvezérlője kezelné a töltést...