Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum
Igaz az a városi legenda hogy a szolgáltató direkt felemeli a hálózati feszültséget, hogy minél több napelemes visszatápláló inverter lekapcsoljon?
Szia!
Persze ilyen méretben (300--1000W) is kapható hibrid inverter .Az működne áramszünet esetén is Csak az ára?
Nemes egyszerűséggel az egész IC-s inverteres dolgot kihagyod/kikötöd, az inverter pufferkondenzátora jellemzően 12V-os. A ki be kapcsolásra az összekötő vezetéken szokott lenni egy on off jel. A védelemmel szerintem nem kell foglalkozni, azt az IC intézte, míg a panelen volt.
Jaja igaz, ahogy elnézem ugye a kínai se olcsóbb, adó+vám.. ahogy szs írta a HQ-s az jó árban van igaz az helyettesítő, de csak bírja majd még az is, még a cső megy!
Utána jöhet a ledes megoldás, ott viszont meg kell majd oldani a ki/be kapcsolást, hogy automatikus legyen! Egyébként az inverter tekercs előtti áramköréről a ledek meghajtása lehetséges? persze a akkor ott már ki kellene iktatni a védelmet hogy ne kapcsoljon ki? Így eszembe jutott ez a gondolat, majd a jövőbe megoldásként! ![]() Először azt írtad, jó a trafó, jónak mérted. De hát nem is... No, nem baj. Azt a TM-09180-at nem látok itthon (persze, lehet, vaksi vagyo), de találtam oldalt: el tanya: Link ahol leírják, mivel lehet helyettesíteni. TMS91429CT, azt pedig lehet kapni a Kerekes utcában. Persze, nem tudom, neked az mennyire messzi... Hqelektronika A hozzászólás módosítva: Nov 2, 2022
Mindenképpen 1 körbe kell kötni őket. Nem csak az számít, hogy mikor indul, hiszen amint fényt kap, megjelenik panelenként az üresjárási feszültség. Az is számít, mi marad belőle, ha elkezdi terhelni az inverter.
Régi ismerős panel. Kb. 102%, hogy az inverter trafó döglött meg. Két szekundere van, mérd meg mindkettőnek az ellenállását, 10%-on belül kell lenniük egymáshoz képest, persze valószínű, hogy az egyik szakadt lesz.
Bővebben: Link
Milyen inverter, milyen napelem? Vannak nagyobb bemenő feszültségre és kisebbre készült inverterek, mint ahogy napelemből is van alacsonyabb és magasabb üzemi feszültségre készültek.
A pici tranzisztorok a csövek áramát mérik szerintem. A hiba gyakoriság szerint :az elkók, csövek, transzformátor. Egyéb hibát nem igazán láttam még. A trafónak a két szekunder oldala egyforma ellenállású volt? Ha végkép nem boldogulsz vele, az egészet kidobod, és raksz bele 12V-os ledcsíkot. Az inverter tápra rákötöd, egy-több sorba kötött ellenállással/diódával, hogy a fényerő jó legyen. Hátrány, a monitor készenlétben sem tudja lekapcsolni a háttérfényeket, cserébe viszont üzembiztos egyszerű.
Ezek inverteres panelek.
Van egyenáramú szivattyú is, ahhoz nem kell inverter...
Üdv.
Most már csak az a kérdésem,mekkora napelem tábla+inverter kellene a szivattyú meghajtásához. Idézet: „A vizet hajtsd át egy szolár panelen.” A szivattyúra egy inverter, elé egy méretezett napelem tábla, ha süt a nap megy a szivattyú. ( jobban süt, jobban megy..)
Szia!
Köszönöm, gondoltam erre én is, de valami megbízható módon vezérelném. A távirányító, vagy az infra adó nem lenne emiatt az igazi. Relé kontakt(ok), Analóg kimenet, esetleg RS232 még szóba tudna jönni az ép.automatika felől. Valami vezérelhető mikrovezérlős "gateway", amit igazából el kéne készíteni, ami megoldja az inverter szabályozását is, illetve a leolvasztási programot is. Hacsak nem ezek a kültéri egységek vezérlőjében vannak megírva. Hátha valaki jobban ismeri ezen gépek vezérlésének felépítését...
Sziasztok!
Adott egy a címben emített inverter, amiben zárlatba ment egy darab 9N90Y jelzésű fet a 3 darabból, és az egyenirányító diódahíd. Átmérve a gate ellenállásokat, diódákat, mindet jónak találtam. Rendeltem bele 3db Bővebben: Link fet-et Izzóról indítottam először, és hallottam, hogy próbál indulni, de nem tud, azt gondoltam talán az izzó miatt. Bekötöttem izzó nélkül, és szintén kilőtte most már mind a három fet-et a diódahíddal együtt, mihelyt megkapta a hálózati feszt, plusz itt már vitte a gate ellenállásokat és a hozzá tartozó diódákat is... Kicsit kutakodva találtam egy érdekes szervíz leírást, amiben teljesen ugyanaz van mint az én példányom, csak más gyártó. Bővebben: Link (11. oldaltól van az a rész amiről szó van) Ebben a leírásban 3878 nevű fetek vannak, totál ugyanazzal a körítéssel, és ahogy néztem, annyi különbség van a korábban belerakott fettel, hogy van benne gs védelem. Most rendeltem a másik fet-ből ami az sm-ben is van, kicserélem az UC3843-at és a diódahidat meg gate-hez tartozó kis smd-ket. Kérdezném: hogyan próbáljam meg elindítani a hálózati részt anélkül, hogy kivégezzem esetlegesen még valamilyen fennmaradt hiba miatt a fet-eket? Akkuról is képes működni az inverter, ott is volt egy zárlatos smd kondi, amit cseréltem. Akkról ezután tökéletesen üzemel, csak a hálózattal nem hajlandó dolgozni. Szerk: épp most találtam egy YT videót is, ugyenezzel a készülékkel és problémával: Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Okt 27, 2022
Itt a megszakítók szerepének értelme, a leválasztás lehet, hisz a hálózat ahonnét kapja az AC-t annak valahol túláramra már védettnek kell lennie, a kimenetet nem ismerve a konkrét típust de általában védi az inverter. Az akkumulátorokból szintén nem fog üzemszerűen túláramot felvenni az inverter, kell lenni abban védelemnek erre is. Nem tudom a földelésbe mennyire lesz bekötve, de ha attól független lesz akkor az AVK-nak sincs sok értelme....
Idézet: „napelem b...ik.” Nincs napelemem, így nem is tudok nyilatkozni a nemi életükről... Viszont a sárga fórumon olvastam egy helytálló okfejtést: Idézet: „Így van. Picit megemelik a feszültséget, éppen annyival hogy a termelésüket be tudják pumpálni a hálózatba. Ha sok inverter termel, akkor jobban megemeli a hálózati feszültséget. 230V+10% azaz 253V a maximális hálózati feszültség amit a szabvány megenged. Az inverterek legkésőbb 252V-nál lekapcsolnak, hogy elkerüljék a toleranciából való kilépést. De az újabb inverterek már alacsonyabb feszültségen kapcsolnak le. Az utcában az nyer, akinek az invertere a legnagyobb feszültséget engedi Gyenge helyi hálózatoknál ez már probléma a csúcstermelések idején. Ide jellemzően már nem adtak ki több engedélyt a betáplálásra eddig sem.” Idézet: „Mi köze ennek a napelemeknek????” A hálózatba csak akkor tud visszatáplálni az inverter, ha a mindenkori vonali feszültségnél magasabb értékre szabályoz.
https://kulsoaksi.hu/green-cell-inverter-beepitett-ups-szunetmentes...vD_BwE
Ettől olcsóbbat nem nagyon találsz. Én néhány hónapja vettem, akkor még kb. egy tizessel olcsóbb volt. Egyébként korrektül működik, az első benyomásom jó a készülékről.
Ez egy Isolar SPH 3K, PWM-es hibrid inverterenek nevezett szünetmentes táp lényegében (2400W / 3000VA).
Az invertere 2400W, 24V-os akkuról 100A áramot fel tud venni, és abból 230V 13A-t tud csinálni. A hálózati oldalon 230V-ról max. 17,7A vehet fel, és az akkutöltő kimenetre ebből 27V 20 vagy 30A-t csinál, beállítástól függően. A szolár oldalról max. 50A-t tud fogadni, maximum 80V-os üresjárási napelem feszültséggel, de 24V-os névleges feszültségű akkut tud tölteni, PWM módban. Most 4 párhuzamosan kötött napelem panel van rátéve, max. 32V és max 10A körüliek. Ezekkel a bemenetekkel gazdálkodik a beállítások és a rendelkezésre álló energiák függvényében. Az akkut mindig tölti valamiről, ha a feszültsége kisebb a maximumnál, még akkor is, ha az inverter "főkapcsolója" ki van kapcsolva, és nincs a kimeneten feszültség. Ha átkapcsol hálózatra, akkor a bejövő hálózati feszültség megy ki közvetlenül a kimenetre, ekkor nem megy az inverter. De ekkor is 2,4kW-ot tud állandóan a kimeneten, ha nagyobb a terhelés, néhány másodperc után kikapcsol.
Idézet: „1,3 kW van rajta, de nem is lehetne sokkal több, mert napelem oldalon 50A lehet maximum az áram, esetleg még egy táblát elbír.” Ezt valahogy nem értem! Akkor hogy 2,4kW az inverter? Az oké hogy maximum 50A de mekkora max feszültséget tud, és mennyit kap most?
Ezt gondolom inkább nekem akartad írni, nem Atis57-nek...
A sziget üzemű rendszerem inkább "félsziget", mert beállítható, hogy ha a napelem és az akku kevés, akkor átvált bypassra. Jelenleg 2 fagyasztó és egy hűtő van rákötve, induláskor felvesznek kb. 1,5 kW-ot, de ezt a hibrid inverter bírja, 2,4 kW-os. Nem is tiltott le, mikor egyszerre indultak el. Napelem jelenleg kb. 1,3 kW van rajta, de nem is lehetne sokkal több, mert napelem oldalon 50A lehet maximum az áram, esetleg még egy táblát elbír. Az akku kapacitásra 100 vagy 200 Ah-t ajánl az inverter gyártó. Ez egy kis rendszer, az általad írt 48V/500Ah nem 1,3 kW-os napelemekhez és nem 2,4 kW-os inverterhez kellhet. Nyilván minél nagyobb az akku, annál jobban kihasználható a napelem. De ez egy olcsó PWM-es inverter, sokkal több akku aránytalanul drágítaná az egészet (és növelné a gyorsan elromló részarányt).
Egy sziget üzemű rendszert nem lehet csak úgy összetákolni, hogy fogom a napelemeket, az invertert meg az akkupakkot és összekötöm őket. Működni nyilván fog, na de pont az lesz amit írtál, hogy nem lesz elég a puffer kapacitása. Vagy éppen a másik véglet, hogy a fogyasztás lesz sok amit nem bír a rendszer. Az egészet gondosan meg kell tervezni, és sajnos nem elég a napi fogyasztás alapján, hanem bele kell kalkulálni az olyan apróságokat is, hogy mi van ha van 3 hűtő is a lakásban, és azokból mondjuk kettő pont akkor indul el, amikor épp megy a mosógép is meg a mikró is. Mert könnyen előállhat az az eset, hogy ilyenkor az inverter túláramra lekapcsol.
Meg amit már írtam régebben is, az akkuba elég annyi töltésnek lenni ami fedezi az éjszakai fogyasztást, amit drasztikusan le lehet csökkenteni úgy, hogy megmondjuk a bojlernak egy időzítővel hogy csak napközben kapcsolhat be, amikor van termelés. Már ha van... Amit írtál, hogy 24V/100Ah akkukapacitás az semmi. Olyan 48V/500Ah-król szoktak beszélni.
Nálunk a hálózat gyenge, ezért egy feszültségmérőt, és egy kontrollert tettem rá. Ha a hálózati feszültség felmegy az inverter lekapcsolási határára akkor kapcsolja be a bojlert. Az időzítő órás változatot is próbáltam, de mivel a bojler kapacitása véges, ( 1-2 óra ), így nem annyira jó. Így ha a sütő amúgy is megy, vagy épp egy felhő tévedt az égre, a bojler szünetel.
Kontroller csak azért kellett, kisebb anomáliák esetén még egy hősugárzó is hadrendbe van állítva, mint plussz fogyasztó, mondván 1kW veszteség még mindig kevesebb, mintha a 4-5 kW inverter úgy ahogy van leáll.
A Solaredge inverterében nincs MPPT, de PWR sem!! A két string bemenet semmi, össze van párhuzamosítva belül. Gyakorlatilag a DC fesz pár LC szűrőn a pufferkondikat tölti. Ebben az esetben minden okosságot a optimalizáló csinál meg, ami a DC vezetékere ültettet adatokkal kommunikál az inverterrel!
Nem tudom mennyire dolgozna jó össze egy MPPT-s optimalizáló, egy PWM inverterrel!! Én valahogy megkerülném a PWM-et, de ez azért nem olyan egyszerű dolog! Jó lenne ha az inverter és az optimalizáló tudna egymásról.
1/5 -ös arány:
Ami adatokat találsz, azok szinte biztosan hálózatra termelő inverterek által szolgáltatott adatok. Ezek nem ugyanazok, mint egy sziget üzemű rendszer adatai! Elméletileg azonosak, ha a sziget üzemű rendszered akkumulátora és terhelése mindig fel tudja venni a lehetséges termelt napenergiát. A hálózatra termelő napelemeknél sokkal jobb a helyzet, mert a legtöbb esetben a hálózat minden termelt energiát fel tud venni. (Kivéve persze, ha gyenge a hálózat, sokan vannak napelemesek rajta, egyebek...) Ha viszont nincs "végtelen kapacitású" akkud, akkor simán előfordulhat, hogy a terhelésed éppen nem elég sok, az akkud meg már tele lett, és a napelemed bár tudna még termelni, de nincs hova... Én most pont ezt méregetem, hogy a napelemeim gyanúsan keveset termelnek az ugyanazon tetőn lévő napkollektoromhoz képest. Még nem találtam ki, hogyan is tudnám ezt rendesen mérni, meg főleg azon gondolkodom, hogyan tudnám maximálisan kihasználni a napelemeket. Első lépésként a terheléseket (hűtő, fagyasztók) is be akarom vonni az energiatárolásba, ahhoz csak egy időzítő óra kell. Második lépésként az akku kapacitás növelése jönne szóba, csak annak ára van... Most a kb. 1,3 kW-os maximális kapacitású napelemekhez 24V 100 Ah akku van. Ebben elméletileg 2,4 kWh energia lenne tárolható. Csak az a baj, hogy ha a napelem elkezdi tölteni 10A-rel az akkut (mert a hűtők csak 70-80W-ot vesznek fel éppen), akkor gyorsan felszalad a feszültsége 27-28V-ra, és az inverter nem tud bele több áramot küldeni. Éz ez csak a téli termelés, nyáron még rosszabb lesz a helyzet, mert a napelemek tudnának 40A-rel is termelni! A mérés kérdéséhez: Én egy ilyen modullal fogom mérni a napelem termelését, Ennek csak az a baja, hogy nem tud "oda-vissza" mérni, tehát az akku energiájának kijelzésére sajnos nem alkalmas. Ja, és napi adatokhoz, naponta kézzel kell nullázni, vagy írogatni naponta...
Köszi!
És ez a inverter kompresszor meghajtó hiba, ez mi lehet, hol kell keresni vagy mibe a hibát?
Sziasztok!
Egy 1979-es Sony erositot javitok, aminek a tapjaban ket kondenzator elfarad(kinyilt, C604/C606), magaval rantott par dolgot. Ennek egy korai kapcsolouzemu tapegysege van (a Sony Pulse Locked Power Supply-nak hivja), ami baromi erzekeny az alkatreszekre. Sajnos(vagy szerencsere csak) 3 tranzisztor megadta magat, ennek a helyettesiteseben kernek segitseget. Q613 - 2SC2023 R TO220 Q602 - 2SC1810 TO202 Q603 - 2SA911 TO5 A regulator reszbol egyedul a Q601 (2SC2023R) es a Q604(2SC1810) maradt eppen, de gondolom a Q601/Q613 es Q603/Q604-et ugyis parban kell cserelnem. Helyettesito tranzisztort keresnek, ami elerheto akar itthon is. A 2SA911-en kivul a tobbi tranzisztor tokozasa jo lenne ha hasonlo/azonos lenne, mert hutobordara szerelt. A 2SC2023-nal ki van emelve kulon, hogy a regulatornal R-es az inverter fokozatnal O-s jelolesut kell hasznalni, ha ez szamit. A tobbi resze nagyjabol rendben van a panelnek, minden elko uj, meg azt a par diodat es ellenallast fogom megmerni, de elso blikkre masnak nincs baja. |
Bejelentkezés
Hirdetés |





