Volt segédtáp...bocsi, erre nincs időm és érkezésem.

Az oké, hogy 35 volt dc, de használtad a negatív tápot is ( -5.6 V ) ? Vagy az hol van?
Azt azért megnézném, hogy 230 V hálózat, főtáp DC+segédtáp mennyi pár szituációban és bírja a TL vagy sem, illetve meddig.
Erre írtam.. aztán vagy nézi valaki az adatlapot is, vagy helytől, időtől, minőségtől függően megy 20 évig is, vagy 2 percig.
Szóval, nincs itt vita, csak figyelemfelhívás. - uff....

Én is tényeket irtam, üresjáratban kb. 35VDC-t adott le a rezonáns tápegység.
Nem igazán figyeltem a hálózatot, hogy emelkedik-e. 12 év alatt nem volt gond.
Na mindegy, akinek van kedve, épiti, akinek nem szimpatikus, az másikat épit.

Bocs, én nem negatívot írtam, csak tényeket.... amire oda kell figyelni.

Nem vitázok, működik, tényeket közöltem és kérdéseket vártam, esetleg ötletet.
Ami jött eddig, az az, hogy ez a táp nem jó...ne csináljátok már.
Megosztok valamit és jön a negativ...aztán záros határidőn belül a moderátorok.
Ez volt az SRPS-nél is...

Én elhiszem neked, hogy teszi a dolgát... csak ha összeadod pl. a ( mondjuk ) 34 V DC-t a zener 5-6 voltjával, már túl is vagy a 2x18 V Umax-szal. Az se mindegy, hogy éppen terhelés nélkül álldogál a táp, vagy maxon.
Ha a hálózat kicsit feljebb mászik, máris gond lehet.
Szerencse kérdése, ki milyen sorozatból dolgozik.
Anno javasoltam az említett srácnak, hogy vagy a trafó AC-t csökkentse picit és leviheti a kimenetet 0 volt közelébe, vagy a negatív tápot ne használja, ha nem akar addig lemenni.
Nade mindenki azt csinál, amit akar.

12 éve teszi a dolgát a TL081.:
Csak most korrektül összerakom.

Ahogy írtam semmi baja a tápnak.
Persze jól kell megcsinálni...

Bocsi, de ezt a tápot 12 éve csináltam meg és működött.
A 600W ZVS tápom alakítottam át hozzá.
...és nem füstölt le.
Annyi, hogy volt nagyfrekis zaj a kimeneten(kb. 50mV 55kHz).
Most full analóg lesz.
Teljesen bevált és jó táp. Még a Ford-om akkuját is töltöttem vele, 8,5A-t tudott.
Most az akkori 2N3773 helyett BDY73-al lesz.
Mindenkinek ajánlom, jó kis cikk, köszönet érte és Proli007-nek is a remek analóg ötletet a ventilátor szabályzóhoz.
Semmi bajom nem volt a táppal, a zaj zavart. Ennyi.
Könnyen utánépíthető és nem drága táp.

A TL081-et tuti nem tenném bele a tápfesz miatt.. - én is ismerek olyan hobbist, aki sokat szenvedett vele, mert azokat használta...

Ha jól emlékszem erre a rajzra szokták mondani, hogy inkább ne. Ehhez gyárt a kínai nyákokat is amiből többen vettek már, és úgy minden harmadik el szokott füstölni belőle.

Akkor legyen csatolva a rajz + link:
https://www.hobbielektronika.hu/cikkek/stabilizalt_labortapegyseg_0...l?pg=2

Belinkelem a ventilátor szabályzót is:
https://www.hobbielektronika.hu/cikkek/ventillator_hofok-vezerlese.html

Ehhez volt minden itthon, nulla, azaz zéró forintomba került ez, és azonnal itt a fiókban.

Módosítás: Puffer elkó 10000uF, diódák 6A/100V sönt egyelőre 1 Ohm 10W (4-4,4A).
Így már nem félreérthető a dolog. Végül is tényeket közöltem, de jöhetnek tanácsok.

Ott van a cikkek közt a rajz.

Mivel rajzot nem csatoltál így nem igazán tudni mit is építesz, de így az emlékeim alapján ha a topikban fellelhető rajzok közül választanék akkor inkább az LPSU-t választottam volna, filléres alkatrészekből áll, ha minden kiegészítőt beleteszel akkor sokoldalú, és még kész nyákokat is árulnak néha hozzá amit csak be kell ültetned.
Analóg szabályozónál a teljesítményt kapcsolástól függetlenül a disszipáció kezelhető mértéke szabja meg (feltételezzük hogy nincs előszabályozó). Itt is inkább a fetek vannak előnyben, mert vagy alapból (ha sikerül azonos gyártási szériából egyformákat kapni) vagy némi trükkel több db (akár 8-10) is párhuzamosan kapcsolható. Strapabíróbbak és olcsóbbak is mint egy tranzisztor.
Működi leírást is találsz hozzá, a javításához sem kell diploma.
Vagy ott van még a szintén fetes EM-1-re keresztelt elektoros tápom ami ugyan nem olyan jó cserébe tetszőlegesen igényre szabható, akár 8-900V-os labortáp is építhető vele.

Sziasztok!

Labortáp építés v3.0:
Szétkaptam darabokra a két dupla tápom és lesz belőle egy korrekt.
A cikkek közt szereplő edison14. 2x30V/3A
Full analóg, a venti szabályzás a proli007 féle egyszerű és jó megoldás. (PC tápból bontott Schottky és IRF3205)
45 foknál indul.
Fel van készítve 5A-re. Csak egy toroid kell bele és pár módosítás, de lehet hagyom a hypersil-eket és marad a 3A.
Hővédelem oldalanként. Egyszerű termosztát 10A-es. 90 foknál dobja a primert/trafó.
Minden volt hozzá, csak munkámba van de nekem ez hobbi és a dupla táp árak elég jól elszaladtak és venni bárki tud.
Na meg ehhez full doksi van és javítható bagóért.
Vélemények vagy kérdés jöhet.
Kép:

Szia!

A Gossen Metrawatt Konstanter sorozatnál is ehhez hasonló "sorkapocs" van a készülék hátlapján. (Valószínűleg másoknál is, én ezt ismerem.) Az előlapon csak a szokásos aljzatok vannak. Ezeknél 75 ohm-os ellenállás van.
SSP

Ezt azért nem tartom annyira jó ötletnek, mert a felső oldali FET szabályozása problémás lesz...
A relésben sokkal nagyobb rációt látok...
Esetleg úgy lehetne automatikussá tenni, hogy a szoftver időnként rámér a sense vonalakra. Ha ott nagy impedanciát lát(kvázi lebeg), akkor úgy ítéli meg, nincs bekötve a sense vonal, azt rákapcsolja az áthidaló ellenállásokra. Ha nem lebeg, akkor pedig be van kötve, így az ellenállásokat kiiktatja...
Ezt elég gyorsan el lehet dönteni, így a fő szabályozásban nem okozna észrevehető fennakadást...

Ebben a hozzászólásban Bővebben: Link felvázoltam egy lehetséges megoldást - ami elvileg működőképesnek tűnik. Ez elvileg ugyan nem szünteti meg a bevitt hibát, de nagy mértékben lecsökkenti, egy már elfogadható szintre.
Majd valamikor leteszteljük a gyakorlatban.

Ezen kívül van egy másik ötlet is a tarsolyomban ami elvileg szintén működhet.

Szerintem ezt automatikussá nem lehet tenni, max valamilyen spéci segéd jelek segítségével, de még az is kérdéses számomra....
Egy ekkora költségvetésű tápból én nem sajnálnék egy dual kapcsolós kis relét, amivel szépen, biztonságosan kiiktathatóak azok az ellenállások, amennyiben 4 vezetékes mód van kiválasztva...

Az átkapcsolás: A tápegységben 2x 2db nagypontosságú 120kΩ-os ellenállás a mérő-osztó felső tagja. Ez azt jelenti, hogy 120V kimeneti feszültség esetén 2mA folyik az adott sense láb felé (ez úgy van megvalósítva, hogy az árammérést ne rontsa el). Viszont a 10Ω-os ellenálláson ez 20mV feszültséget jelenthet, ezt soknak tartottuk, viszont szoftveresen egyszerűen kezelhető, ezért lett a menüben ki/be kapcsolható, hogy ez a 10Ω be van-e iktatva.

A 10Ω-al az a másik gond, hogy amikor jelentős feszültség esik a vezetéken, akkor ezeken is folyik plusz áram, emiatt a kompenzálás nem tökéletes. Az is felmerült, hogy használjunk 100Ω-ot, így már igen kicsi lenne a hiba, viszont nagyobb mértékben kellene a szoftvernek kompenzálnia a 4 és a 2 vezetékes mód között. Ezért valamilyen automatikusan működő megoldást próbálok kitalálni.

A kalibrálás megoldható, csak kellően pontos műszer kell amihez van értelme kalibrálni. Korábban írtam, hogy a tápban van egy wifi modul, amivel teljes körűen vezérelhető a táp. A webfelületen van egy kalibráló oldal, ahol a mérés, és a táp is kalibrálható.

4 vezetékes módot több itt publikált labortáp is tud, gondolom hasonló megfontolások alapján mint amiről itt szó volt az elmúlt hozzászólásokban. Viszont ezek közül a tápok közül elég sok esetben valószínűleg még csak ki sem volt próbálva, ennek a működése. Úgy vagyok ezzel, hogy ha már a egy labortápon ez a lehetőség ki van építve, akkor ne csak dísznek legyen ott, hanem egy ténylegesen használatba vehető lehetőség legyen (nyilván nem kötelező jelleggel, hanem mint lehetőség).

Az igaz, ha van egy jó műszer is a tápban, vonzó lehet annak kihasználása..., viszont igen erősen korlátozza ezt a tény, hogy a táp és a műszer, mindig párban jár! Tehát hiába van mondjuk példa kedvéért egy 6 digites műszer benne, ha azt nem tudod másra használni, lényegében csak a kimeneti feszültség ilyen-olyan mérésére! Talán érdemes lenne átkapcsolhatóvá tenni, és a 2 plusz vezetéken akár táptól elvonatkoztatott, független mérésekre alkalmassá tenni. Mint egy tápba épített műszer, ami mindig kéznél van... )

Ezt az átkapcsolást annyira nem értem... Szerintem, ha nincs bekötve A +2 vezeték, akkor a 10R-es ellenálláson keresztül automatikusan a kimeneti kapcsokra kompenzálhat. Ha be van kötve, akkor pedig annak a szakasznak a belső ellenállása lazán söntöli az ellenállást, és a végpontra kompenzál! ehhez szerintem semmit sem kell átkapcsolni...

Szia Skori, a 4 vezetékes kérdéshez amit használva látok, azoknál vagy a hosszú és relatív vékony kábelezési lehetőség miatti fesz esés kompenzáció miatt használunk, vagy a pontos mérés miatt.

Amit még nem láttam említve, de lehet, hogy csak elkerülte figyelmem, pl a kalibrációról nem esett szó, illetve a beállítható kimenő fesz alapján egy hw-es interlock lehetősége szükséges lenne és akkor simán felvenné a versenyt nagyon sok 'iparibb' táppal (pl.:Keysight N6700 széria alapján).

Illetve lehet, hogy ezzel a pontossággal már inkább az SMU kategóriába sorolnám (pl.: Keithley2410), ha a digitális része is megbízható és jó méréseket lehetne vele csinálni.
És ezzel a hobbi/más célra kérdésnek is lehetne egy jó zárást adni, mert otthoni célra nem gondolom, hogy a legtöbbünknek szüksége is lenne, nem csak igénye a pontosságra. Akinek meg ez szükséges is, az nem hogy megvenni, de kalibráltatni is fogja.

A 4 vezetékes mód valóban nem kell mindig, de azt szeretném, hogy amikor mégis kell, akkor jól működjön, amennyire csak lehetséges.
Tudom ez így kiragadott dolog, de: ott a labortápban a pontos feszültség mérő, aminek gyakorlatilag a sense kivezetések a bemenetei, azaz pont azt valósíthatjuk meg vele, hogy ott mérünk ahol éppen kell, de ezt további különálló mérőeszköz nélkül. Korábban egy lehetséges felhasználásként említettem a kis értékű ellenállások pontos mérését (de akár FET Rdson mérés is előjöhet), mivel a labortáp kapásból Ω-ban, vagy mΩ-ban kiírja a terhelő ellenállást. A nagyobb (gyak. tetszés szerinti) mérőáram miatt pontosabban lehet mérni vele kis ellenállásokat, mint asztali multiméterrel.

A dolog fizikai megvalósítására (koax, különféle csatlakozók stb..) valóban jó ötletek merültek fel.
A sense pontok elektronikai megoldásával kapcsolatban (hogy a durvább hibákat elkerüljük) gyakorlatilag az ellenálláson keresztüli összekötés (kimenet + sense között) készülékházon belül, illetve az PTC-s megoldás (multifuse) került elő.

A jelenlegi megoldásban egy menüpontban kiválasztható, hogy a szoftver figyelembe vegye ezt a 10Ω-os összekötést, vagy 4 vezetékes módban ezt ne tekintse az osztó részének mert a mérővezeték söntöli. Amin gondolkozom, (FET áramgenerátor szerű megoldás) az automatikussá tehetné ezt, nem kellene semmit állítani, akár bekötöm a plusz két mérő vezetéket, akár nem, ugyanakkor a bevitt hiba is kisebb lenne.

Szerintem reálisan igen ritkán lehet szükség 4 vezetékes bekötésre egy labortápnál! Ugye jellemzően nagy áramoknál nem az szokott lenni, hogy mV pontosságra lenne szükség egy eszköz betáplálási pontján! Márpedig számottevő feszültség csak ekkor esik a vezetékeken...
Kis áramoknál már ritkán, de előfordulhat a pontos feszültség igénye is(nálam még ez is ritkán fordul elő, pedig szoktam mérni néha félvezetők paramétereit is), azonban ilyenkor meg pont alig esik feszültség a vezetékeken.
Szerintem minden szempontból sokkal egyszerűbb ezzel nem foglalkozni, amikor pontos feszültség kell, akkor mérjünk ott, azon a helyen, ahol arra szükség van, és ne bonyolítsuk el azzal, hogy megnehezítjük a saját dolgunkat azáltal, hogy min 4 vezetéket használunk, vagy negatív kimenő karakterisztikával kompenzáljuk a feszültség esést! (Ez utóbbi is működik jól, pl precíziós távadók tervezésénél is használtam ilyet)
Ha mindenáron 4 vezetékes, precíz tápellátás lenne minden vágyam, akkor én is a már valaki által említett koax konstrukciót választanám, annyira adja magát ez... Max jól ki kellene találni, elektro-mechanikai-kényelmi szempontok alapján, mely kábel típust lenne érdemes használni oda?!
Régen készítettem egy ESR mérőt, ami 4 vezetékes elvű, és a kábelezésére RG174-et használtam... Nem volt rossz, de a kis műszerhez pl már szerintem túl sprőd volt az a kábel...

Jó ötlet, hasonlót tervezünk is: dugaszolható sorkapocsból létezik, viszonylag kicsi, ami 20A áramot bír. Ilyenből több is elférne, ez előlapon, és a hátlapon is. Kisebb és olcsóbb mint a banánhüvely/dugó páros, és nem nagyon lehet elcserélni a vezetékeket.

A sense és a kimenet közötti ellenállások helyett FET-re épülő (kimeneti feszültségtől függő) áramgenerátort tervezek. Ilyenkor ha a sense lábon kisebb áram folyik mint ami az áramgenerátor árama lenne, akkor a FET teljesen kinyit és összeköti a kimenetet a sense lábbal (ha elég kicsi az Rdson, akkor a bevitt hiba is nagyon kicsi lesz). Ha a vezetéken feszültség esik és be van kötve a sense, akkor 0,1...2mA áram fog folyni a sense lábon ami a sense vezeték ellenállását nézve remélhetőleg már olyan kicsi hibát visz be ami elhanyagolható lesz (Így a FET ellenállása dinamikusan növekszik a vezetéken eső feszültséggel együtt.). Aztán majd meglátjuk, hogy a gyakorlatban is így lesz-e, kivéve ha addig jön egy jobb ötlet és inkább azt valósítjuk meg.

Másik kézenfekvő megoldás az elkötés, szakadás lehetőségének minimalizálása. Ehhez kellene a tápra mondjuk egy hasonló csatlakozó, mint ami a forrasztóállomásra tettél, ebbe fixen forrasztva a 4 vezeték. Ha négy vezetéket használsz, akkor ezen a csatlakozón keresztül kötöd be a vezetékeket, ha kettőt akkor meg banán aljzaton. A kettő között meg egy kapcsolóval válthatsz, ami gyakorlatilag csak a sense és a kimenet-et rövidre zárja.

Tudom, nem erre gondoltál megoldásnak, hanem mit tegyél a tápon belül a sense és kimenet közzé.

A gyakorlatban az történik, hogyha a sense és a hozzá tartozó kimenet közötti feszültségkülönbség meghaladja az 1V-ot, akkor elkezdi leszabályozni a tápot, de csak annyira hogy ez az érték ne növekedjen nagyobbra.
Tehát ha a vezetékeken 2x 1V alatti feszültség esik, akkor kompenzál a táp, ha eléri az 1V-ot akkor esni kezd a feszültség (mondjuk mint áramkorlát esetén is, de 2V/15A az eleve 30W-ot jelentene a vezetéken, amitől már forró lenne)

Ha pl. megszakad a tápvezeték, és emiatt a sense lábra kerül át a terhelés, akkor átmegy áramkorlátos üzemmódhoz hasonló módba, és csak olyan kis áramot enged át ami nem károsítja a tápot.

Amit betettél rajzot ott nagyobb impedanciával dolgozik a táp, a sense lábakon 1,5kΩ van, ez a külső vezeték ellenállásához képest elég nagy, így ez már nem visz be számottevő hibát.

Valóban megvalósítható lenne negatív belső ellenállás, ami a vezeték ellenállását nullára kompenzálja. Más alkalmazásban próbálkoztam is ilyesmivel de gerjedés lett a vége. (50Hz-es, mini áramváltó trafó huzaljának, az ohmos ellenállását próbáltam negatív ellenállással kompenzálni)
A vezetéknek jelentős induktivitása is van, ezért az impedanciája frekvenciafüggő. Ezt is kezelni kellene valahogyan a jó működéshez. Ettől még persze lehet, hogy megvalósítható - de nem eben látom a megoldást.

Na de akkor nem tudod azt megmondani a tápnak hogy ha 1V-nál többet akar szabályozni akkor azt vegye úgy hogy nincs a sense vezeték csatlakoztatva (vagy meg van szakadva), ha pedig kevesebbet szabályozna akkor pedig minden rendben van?

Nekem amúgy a labortápom 4 vezetékes (csatoltam a kapcsolási rajzát, de az szerintem több modellt is lefed; az enyém 100V/250mA), igaz én sosem használtam négyvezetékesben mert minek. Viszont mire rájöttem hogy működik két vezetékkel (mikor még csak éppen kezdtem beletanulni az elektronikába) addigra szerintem mindent mindennel sikerült már összekötnöm és azt is kibírta, úgyhogy garantáltan "bolondbiztos" (legalábbis a táp szempontjából). Meg csatoltam egy szintén gyári megoldást bár te ezeket biztosan ismered.