Szia! Ezt az ábrát az adatlapjában találtad meg vagy valamilyen application note-ban?
Az adatlapján csak terhelésváltásnál mért kimeneti feszültség változásra láttam szkóp ábrát.

Megnéztem a 2459-et, az egy mezei step down, a paraméterei is hasonlóak, az ábrán 200mA-es terhelésnél közel 200mV-os tüskék vannak a kimenő feszültségben, szóval arról nem nehéz megmondani hogy kapcsolóüzemű.

Azzal a 160mV-os ripple értékkel az biztos hogy teljesen kapcsolóüzemű, kb. ugyanezt tudja egy mezei PC táp is a dupla LC szűrőjével, a különbség csak annyi hogy a BK ezt tízszer akkora teljesítmény mellett tudja.

Ez minden valamire való normális gyári labortápról is elmondható. Kifele nem jöhetnek ki tüskék. Persze ezek nem a x100ezer forintos kategóriák, hanem az xMilliós. Most ahogy már egyre jobban beleásom magam a gyári műszerek paramétereibe, egyre jobban látom, hogy a kicsit is precíziósabb termékek ára rettenetesen magas. Itt csak egy példa: 20V/ 8A, nagyjából hasonló felbontású A/D-vel mint a miénk. R&S labortáp

De van itt egy elég profinak számító full kapcsolóüzemű is: BK P.

Ha megnézitek az adatlapot látszik, hogy a Response time-ok, és a Ripple Noise értékek azért bőven hagynak némi kivánnivalót maguk után. Ennél lényegesen jobb pl. a mi tápunk és ez is nettó 2 milla. De szerintem ez full kapcsolóüzem. Nagyon tetszik ez a VFD kijelző.

Olyan kapcsolóüzemű tápok is vannak, amelyről nem tudnád külső méréssel bebizonyítani, hogy belül kapcsolóüzemben megy. Kicsiben érdemes kipróbálni pl. az MP2459-et (kb. egy kapcsolóüzemű stabkocka), ennek specifikálva van az adatlapján a termelt zavar. A gyakorlatban kisebb a zaja, mint mondjuk egy 7812-es analóg stabkockának.

Volt kollégám dolgozott rövid ideig egy olyan cégnél ahol nem nagyon számított az ár, ha kellett egy drága műszer akkor megvették. Volt kapcsolóüzemű labortápjuk, nem is csingcsengcsöng hanem valami neves, típusára nem emlékszem. Megmértük egyszer és nagy csalódás volt, nem volt sokkal jobb mint amit magam is csináltam itthon PC tápból.
Azt tartom jónak amiben az előszabályozó eleve nem termel sok zavart, az ilyen egy mezei fa dobozba építve is jól használható, és szinte ugyanolyan zavarmentes mint egy analóg. Gyári rajzot nem sokat találtam, amiket találtam azok általában csak sima kapcsolóüzeműek mikrovezérlős kiegészítéssel.

A G és a H osztályú működés jó kompromisszum. Mindkettő lehet akár többlépcsős is.
Igazából a modernebb (gyári) labortápok közül csak a kicsi teljesítményűekben van csak analóg szabályozás, n*100W-tól mindegyik kapcsolóüzemű. Megfelelő szűréssel teljesen jól használhatók azok is. Bizonyos teljesítmény és üzemidő felett már nem közömbös a hatásfok sem - legalábbis ha nem szeretnénk árammal fűteni - ami legalábbis télen még nem olyan nagy gond, hiszen nem megy veszendőbe a keletkezett hő, de nyáron a 30 fokban tényleg minek fűtsünk ha nem muszáj.

Az analóghoz képest, kapcsolóüzemmel az elfűtött teljesítmény 80..90%-át megspórolhatjuk, G vagy H osztállyal pedig kb. a felét, több lépcső esetén még többet. A G és H osztály kb. nem termel zavart, ha jó a konstrukció.

Valami kompromisszum lett volna a cél, mert egy labortápnál pl. a hatásfok az kb. a legutolsó szempont. Előszabályozás jó ha van, de az akkor ne egy zavargenerátor legyen.

Ilyen "kapcsolgatós logika" régóta létezik, és sokkal jobb mint relékkel szenvedni. Elég megnézni egy G vagy H osztályú erősítő kapcsolási rajzát. Ugyanez az elv (mindkettő) használható labortápban is. Terveztem is ilyet régen, de sosem készült el, mert az előszabályozós megoldás beelőzött.

Nem erre gondoltam. Van a trafón egy megcsapolás kb a felénél.
A táp vezérlő köre meg független kis nyák trafóról jár, a teljesítmény tápot kapcsolja egy relé.
Ahogy tekerem a kimeneti feszültséget, azon lóg egy komparátor, és amikor eléri mondjuk kb a 14V-ot, átkapcsolja a bemeneti váltót a megcsapolásra. A kimenet észre sem veszi a pufferek miatt, csak azt, hogy nem kell annyira izzadnia.
Felfelé tekerve meg 16V körül kapcsol vissza a fullra. Nem prelleg, mert annyit nem zavar be, hogy a komparátor meghülyüljön.

Még nem mélyedtem el benne ezért inkább megkérdezem.
Proli007, hogy viselkedik az áramköröd, ha az előírt 48V helyett alacsonyabb bemeneti váltót kap?
Van olyan munkapont beállítás, ami megborul mondjuk 24V-nál?

Nekem nem vált be. Csináltam egy időben, hogy kapcsolgattam a graetz és a kétszerező egyenirányítás között de az sem az igazi, inkább építettem több tápot. Az a baj, hogy sok dolog elmegy egy hagyományos kapcsolóüzemű tápról is, de nem minden, na meg a legfőbb probléma a mérésekkel van, amikor a tápból nagyobb zavarjel jön mint amit az adott eszközön mérni szeretnék. Ez meg ugye a gyors kapcsolásból következik, mert nem szinusz az előszabályozó áramformája. A hagyományos táp vagy step down elrendezés jó hatásfokú lesz, cserébe gyorsan kell kapcsolnia, ami ha induktivitás és kapacitás van a körben (és van) akkor abból feszültség és áramtüske lesz. A pfm-mel meg nem lehet akkora átfogást csinálni amekkora kellene. Mondjuk én most már megmaradok annál ami van, de ha most építenék akkor szerintem csinálnék egy egyszerű ZVS előszabályozót aminek lenne 4-5 feszültség kimenete, amik között kapcsolgatna valami logika. Vagy nem, hanem lenne abból is egy kis feszültégű nagy áramú, meg egy nagy feszültségű kis áramú változat.

Nekem nagyon bevált az a módszer, hogy a trafó szekundert egy hiszterézises komparátorral kapcsolom kb 50%-os kimeneti feszültség körül.
És azt itt is meg lehet oldani simán. Így ha mondjuk maradok az 50V-os max kimenetnél, akkor mondjuk 25V kimenet felett 48V-os trafó szekundert kap, 25V alatt meg 24V-os szekundert.
Így mondjuk 5V 3A terhelés esetén nem 160W körüli teljesítményt kell eldisszipálni a feteknek, hanem csak kb a felét. És így már nincs szükség ezekre a brutál teljesítményű, és drága fetekre.

A kísérletezgetést meg szeretem, attól függetlenül, hogy korábban hányan mire jutottak.

De ezt pont neked mondjam? Aki egy erősítőt addig farag, amíg a saját füle azt nem mondja hogy OK?

Nem nagyon kell kísérletezni vele, az elmúlt években megtették ezt már nagyon sokan sokféleképpen. Egy átlagos 150-200W Pd max-ú félvezetőnél 60W-nál nagyobb folyamatos disszipációra nem nagyon van értelme tervezni még jól átgondolt hűtés mellett sem ha hosszú távon is megbízható eszközt szeretnél.

Ezekkel tisztában vagyok. Az én 80-as években készült tápomban, ami 30V 2A 1 db FET az áteresztő elem. Igaz én azt úgy oldottam meg, hogy 15V kimenet környékén egy relé átkapcsolja a trafó szekundert, így alacsonyabb kimenet esetén sem ugrik meg a disszipáció.

Ettől függetlenül túlzónak tartom a 3 db bikaerős fetet, és nem utolsó sorban költség pazarlónak.

Minden esetre van egy zsáknyi fetem, kísérletezgetni fogok, és majd meglátjuk.

Csak kiragadva azt az 580W-ot: ez általában végtelen nagy méretű, 25°C-os hűtőbordára vonatkozik amire tökéletes hőátadással van rögzítve a félvezető. Tehát egy elméleti érték, ami alapján összehasonlíthatók egymással a félvezetők. Ezt a teljesítményt nagyon rövid ideig ténylegesen is tudja (pl. egy impulzus idejére), amíg fel nem melegszik a tokon belül a félvezető.
Folyamatos terhelés mellett, mondjuk 80°C-os hőmérsékletre felmelegedett hűtőborda esetén, az ideális esetre vonatkoztatva megadott teljesítménynek csak a töredékét tudja.
Ezért kell 3db, és ezért nem mindegy milyen típus, pl. a tokozás-félvezető közötti hővezetésben is lehetnek különbségek a típusok között, ami valós körülmények között sokat számíthat. Még van néhány hasonló paraméter, amelyek összességében együtt határozzák meg a ténylegesen elfűthető teljesítményt.

Énbennem az merült fel, hogy 3db brutális teljesítményű FET van betervezve.
94A 580W ! disszipáció per darab. Ha rövidzárra dolgozik, mondjuk 60V bemenet, és 3A-es áramkorlát mellett, akkor is csak 180W a disszipáció, aminek durván a háromszorosa engedhető meg egy darabnál is.
Valószínűleg a hőátadó felület mérete lehet a kulcs. De akkor ha kisebb feteket választok hármat, amik hasonló felületen tudnak hőt átadni, akkor gondolom azokkal is mehetne.

Én is rendeltem Alkotótól 2 garnitúra panelt szimmetrikus labortáphoz. Nálam is teljesen korrekt volt a dolog, a panelok szépek, a csomagolás is rendben volt. A dokumentáció részletes, nagyon igényes munka, a megépítéshez, beméréshez minden információ megvan.

Viszont rögtön kérnék is egy kis segítséget a FET-ek lecserélésével kapcsolatban. Van 12db 2N3773-as tranzisztorom, ezeket szeretném felhasználni. Egy régebbi kapcsolásban (80V/4A v2.3) szerepel egy "IGBT modul". Egy IRF540 és 4 db 2N3442 + ellenállások. Használható-e így a C4.2-es verzióhoz, esetleg más módosítással?

Sziasztok!

A 80-as években épített, azóta működő labortápom egyik csatornája rakoncátlankodik, és mivel itt sok jót olvastam az Alkotó - Proli007 féle labortápról, úgy döntöttem, hogy kipróbálom.
Megbeszéltem Alkotóval, hogy küldjön egy panel szettet, ha megjön az újabb szállítmány.
Amire értesített, hogy megjött, addigra már megjött az étvágyam, és gondoltam jobb lenne egyből két csatornásat építeni. Szerencsére volt még, és így 2 készletet rendeltem.

Nagyon korrekt módon zajlott a dolog. Átküldte a számlaszámot, elutaltam a pénzt, feladta a postán és egy munkanappal később már landolt is a postaládámba a levél 2 készlet panellel. Gondosan becsomagolva, hogy még véletlenül se sérülhessen a szállítás során.

Mit mondjak, gyönyörűek. 2 oldalas, furat galvanizált, lötstop, és alkatrész oldali szita rajzolat.
Még össze kell szednem az alkatrészeket, meg kitalálnom a dobozolás módját, és hamarosan nekilátok az összerakásnak.
Majd beszámolok az eredményről. ( Ami lehet hogy nem holnap lesz. )

Nagyon sok mindent. Más formájú doboz lenne, szélesebb és alacsonyabb. Egy nagy 4 rétegű nyákon lenne az egész, nem így darabokba... primter táphoz több EMI szűrő kellene. Nagyobb trafót tennék bele, így tudná folyamatosan a 120V 15A-t. Hátul is lenne kimenet, és ethernet is lenne rátervezve. Nagyjából ennyit. Elektronikusan nem változtatnék rajta.

Ejha, de jól néz ki. Van valami amit utólag másképp csinálnál rajta?

Ezen a szent napon elkészültek a labortápok, 5 teljesen, 1 primer táp nélkül. (Szerintem beírom piros betűs ünnepnek a naptárba...)
Feltöltök pár képet, meg egy videót. Nemsokára jövünk tranziens mérésekkel. Addíg is egy kis izelítő.
Labortáp videó

A videóban az látszik, hogy hogy szinkronizáltam a felsőhöz az alsó kettőt. (feszültég/áram állítás és a DC on/off van szinkronizálva.)

Én nem kombinálnám a kettőt. Főleg úgy, hogy esetleg kapcsolnod kéne a kettő között.
Nagyon macerássá teszi a munkádat, ha egyidőben kell mérni, és forrasztani is közben.

A 24V 3A-es trafó kiváló pákatrafó 24V-os pákákhoz. Én a helyedben szereznék mellé egy nagyobb feszültségű trafót a tápegységhez.

Az előbb linkeltem egy másik topikban, de he netán te is gondolkodsz az előlapon helytakarékos megoldásban, akkor egy tact mikrokapcsolóval megy az alábbi megoldás is. Igaz, neked csak a relévezérlés része kell belőle.

Köszönöm az ötletet, nekem is ez volt az első tervem.. Aztán megnéztem több gyári táp rajzot, hazaiakat, és külföldieket, és az egyiken sem volt olyan megoldás, hogy a kimenetet megszakítják. mindenhol a szabályzó részben volt valami megoldás. Akkor azt terveztem, hogy a áteresztő bázisát földre húzom, de az meg az előző fokozatokban okozhat kárt... Kipróbáltam az előbbiekben javasolt kotit áthidaló kapcsolót, az teljesen jól működik!

Szia! Nekem a DC off, egy sima Rafi kapcsoló volt. Igaz csak 20 évig bírta, utána cserélnem kellett. Az új verzióban nyomógomb lesz és relé. A nyomógombos verziónak az tulajdonsága (nem előny vagy hátrány), hogy tápfesz elvételekor kikapcsolt állapotban ragad. Hacsak nem valami mikrokontrolleres, nem felejtő memóriás megoldás lesz, bár a chiphiány miatt jobb lesz azt hiszem a jól bevált TTL DQ tárolós megoldás.Visszatérve a DC OFF-ra. Ha van áramtalanító főkapcsoló rajta, akkor én nem bíbelődnék többet, bőven elég a sima 1 vagy 2 áramkörös megszakítás a külső csatlakozók felé. Ha két körös, akkor teljesen izolálod, a tápnak pedig nem gond, ha nincs terhelve.

A tarafó 24V-on 3A-al terhelhető (1.2mm huzal), (lehet kevés lesz a 30V-hoz teljes terhelésen de ez van ). Először a labortápra várok ötletet, ha nem működik 20V-ról akkor marad a váltókapcsolós megoldás labortáp vagy forrasztó.

Nem tudom milyen trafód van, de én úgy csinálnám meg, hogy a páka menne normál egyenirányítással a labortáp meg kétszerezve és akkor nem kell kompromisszumot kötni, csak a trafó terhelhetősége a határ. Tehát a páka menne 18-20V-ról a táp meg a duplájáról.

Üdv!
Kombinált "doboz" készül , labortáp és forrasztó állomás egyben.
Ez kapcsolást és a kérdésem , hogy működhet-e +20V bemenő feszültségről is. Melyik alkatrészek értékén kel változtatni?
Ehhez kapcsolódik a második rajz alkalmazhatósága. A labortáp átkapcsolva mehetne 20-35V-ról a forrasztó csak 20V-ról ,milyen megoldást javasoltok?
Köszönöm.

Köszi a tippeket! 2n3055-van egy nagy bordán, venti hűtéssel.
A trafó 170W-os, kb 18VAC-t ad le.