Ez a szükséges rossz hogy ne termeljen vissza a hálózatba még véletlenül sem ha nincs rajta terhelés. Valós fogyasztás ennél kevesebb ha jól emlékszem a tesztből. De ha van minimális terhelés rajta akkor már nem fogyaszt ennyit sem. Tehát nem fogja megnövelni radikálisan a számlát. A inverter úgy van kialakítva hogy mikor megjön rá a termelés egyből a hálózatra terhel, majd ha van napelem akkor pár másodperc alatt ha van elég termelés a napból ráterheli kivéve a kb 70W ot nem.

Na a rásegítős inverterből visszafelé nem megy az óra felé semmi. Sőt mint fogyasztó jelenik meg 70w körüli értékkel. Azaz sosem szállok le a hálózatról 100% mértékben. A klíma az akkor is menni fog ha nincs elég napsütés mert kint vagyok a forróságba és hűsölnöm kell.. Max a konnektorát felokosítom annyira hogy tudja hogy kell e indulni a hőmérséklettől viszonyítva.

Most megint kiemelem: NEM SZIGETÜZEM a cél az csak opciós lehetőség úgy mint az aksi.
Ez egy ilyen inverter :
isolar sml ii 5 5kw 48v
Az inverter így dolgozik sorrendben: Napelem-hálózat-aksi. Értelem szerűen ha egyik nincs jön a következő vagy leáll az inverter és manuális indítás van.

Ráteszed a hálózatot, a napelemet és a fogyasztót. Majd ha akarsz aksikat is.

Sziasztok!

Nem követtem itt a topicot, lehet, nyílt kapukat döngetek. De felmerült egy ötletem, amit nem hagy a gondolat az Ukrán helyzet miatt, megoldanék...

Szóval a tetőn van 2*20 tábla, 430W/tábla napelem, 20-20 sorban.. inverter egy Fronius Symo 10.0-3m

Ebben a felállásban az inverter betáp megszűnésekor értelem szerűen lekapcsol.

A házban mindenhol van szünetmentes dugalj, minden szobában, konyhában, külön csővezve, egy 3300VA ups hajtja, központilag.

Itt jön a feladat.. egyenlőre elméletben..

Megoldható valahogy az, hogy a solar oldalról táplálni akár másik invertert? Átkaocsolva a solar oldalt (tisztában vagyok a DC átkapcsolás problémáival, és költségeivel) vagy simán esetleg leparhuzamosítható a DC oldal? Persze teljes sor, 20 tábla..

Van olyan inverter, vagy dc/dc ami jó lehet nekem? Akkuk adottak a jelenlegi szünetmentes rendszeren, az 48V.

És a jogos kérdés, mért nem eleve akkus, szigetüzemű invertert vettem? Mert ez volt adott.

Akkor garantált a "hiánybetegség".

A napelemnek se a feszültsége, sem az árama nem stabil. Miből dolgozna az inverter? Többet fog állni, mint menni. Hacsak nem javíttatni kell többet a határértékek túllépése miatt.
Amiket leírtál, abból még leginkább a bojlert lehetne használni DC-ről táplálva.

A rásegítős rendszert hogy képzeled? Ha digitális (egyirányú) órád van, ( előbb utóbb az lesz) az a hálózatba menő áramot is úgy számolja, mintha te fogyasztottál volna. A belső hálózatodat nem tudod függetleníteni a közüzemitől. Olyan precíz átkapcsolót sem tudsz/érdemes építeni ami a pillanatnyi termelés függvényében tudja szabályozni, melyik fogyasztó honnét kapjon áramot. A fogyasztók hogy reagálnak a kapcsolgatásra? Amikor pont legkevésbé kell az áram akkor termel a napelem. Amihez meg kell ilyenkor is, a legkevésbé viseli az esetleges kapcsolgatást. A bojler az egyetlen otthoni fogyasztó ami puffernek használható. A klímák is belehalnak szerintem a kapcsolgatásba. (különösen ősszel, tavasszal).
Rásegítés addig működik, míg mechanikus órád van, és rendes hálózatra táplálni képes invertered. Ezen feltételek hiányában elég sok műszaki, kezelési problémát okoz, kb nulla haszonnal, amit nem szívesen oldanák meg. A nyugodt hálózati feszültséghez talán egy több bemeneti feszültségről menő 230/230 inverter marad mint legegyszerűbb megoldás.

Az inverter pont olyan ami nem tölt vissza. Erre már az elején gondoltam így ezzel nincs külön dolgom. Akku hát nem igazán gondoltam rá hogy lesz legalábbis az elején. Az inverter elmegy aku nélkül is. Nyáron a bojler nem 100% tekerve üzemel mivelhogy van medence is és nem rákfőző vízbe zuhanyozunk nyáron. Legalábbis ez jön ki a tavalyi számlák alapján. Nyáron kevesebbet fogyasztott a bojler. A bojlerre külön kapcsolást akarok rakni ami akkor kapcsolja rá az áramot amikor legalább 60% a napelem teljesítménye.
Hétköznap nem igazán vagyunk itthon, ilyenkor csak a hűtő, bojler és a klima eszik. Klima is időzíthető. Azaz hétköznap délben kor elindul magától és 1-3 óra folyamatos üzem után lekapcsol a hőséghez igazítva a működési idejét.
Hát a hűtők azok meg mennek bután amikor kell. De ott nincs nagy értelme szabályozni őket. Hétvégén meg annyiban változik a fogyasztás hogy a lézergép és a hozzá kapcsolódó számítógép lesz bekapcsolva a gyerekek által használt számítógép mellé.
Tehát nem bután akarom használni a napelemet hanem egy kicsit felokosítva. Igen ez növeli a kezdeti költséget stb. De a fogyasztás csak nőni fog még jó pár évig és drágulásra lehet számolni az áram részről is.

Üdv.
Jelenleg azon agyalok alvás helyett hogy mekkora napelemre is lenne szükségem.
Nem visszatermelős RÁSEGÍTŐS rendszert akarok így a 4,5kw visszatermelős kiesik ami a kalkuláció szerint kell. A fogyasztásom 16kw naponta. Ebből a bojler 8,7kw/nap. 3 felnőtt és 5 gyerek.
Ha jól számolom 3kw(2,59kw) napelem már el fogja látni akkor is az igényeket ha egyszerre megy minden. A felírt adatok néhol erősen felfelé kerekítettem a fogyasztás oldalon. Mért fogyasztás papírt nem találtam meg hirtelen. 2kw napelem rendszer elegendő lehet számomra hogy az esetek jó részében tudja biztosítani az áramot? ? inverter 5lw van tervezve így marad benne tartalék.
március és október közt szeretnék legalább egy 80% fogyasztás csökkenést elérni.



Napközbeni csúcs fogyasztás.
bojler, 1.2kw
számítógépek+lézergép+tv 800W
klíma 900W
hűtő/fagyasztó 500W

A RT2021 évkönyvben van egy cikk ami arról szól hogy inverteres hegesztőt használunk alaptápként amivel további step down konverterekkel állítunk elő stabil feszültséget. A szerző visszarajzolta a hegesztő szekunder oldalát, ami egy félhidas invertert feltételez a topológia meg a menetszám arányokról, tehát nem a szokásos 2T forward, viszont a szerző felvette az inverter kimeneti karakterisztikáját ami üresjáratban 2x -es feszültségről indul majd exponenxiálisan csökken 40V-ra 100Amper terhelésnél.
Az egész ellentmondásos, lehet kapni félhidas kínai hegesztőt ami segédkapcsolással felemeli az üresjárati feszültséget (az nincs a rajzon), vagy az inverter 2T forward csak hibásan lett visszarajzolva a szekunder rész?

Maga a kábelhossz elég nyomós érv. Mi a transzformátortól szerintem max 500 méterre vagyunk, és a hálózat ellenállása nagyjából 1 ohm. A 10-20A terhelés/termelés már ezt úgy megtáncoltatja, hogy az inverter komolyabb napsütésben csak pislog. (+-10-20V eltérés). A napelemesek is fogták a fejüket mikor átadás előtt hálózatmérést végeztek ( miért nem előtte?, de ez már mindegy.) Azóta a bojler nappali áramról megy. ( mikor süt a nap, akkor be van kapcsolva, és a napsütéses idő végén pótolva a még hiányzó hő.)

Súlyosabb probléma, amikor a napelem elkezd termelni, neki ugyan ezt az ellenállást visszafelé is le kel győzni. ( nálunk is ez a probléma) ergó ő meg a feszültséget fogja emelni. Ha erre nem képes, mert a kimenetén már elérte a 252V-ot akkor egyszerűen letilt. 5 perc után újra indul 1 percre, ismét 5 perc szünet.....
A pontosabb kép érdekében a hálózati ellenállást kellene mérni. Le kell tudni adni a 10-16A-t ( erre történik valamekkora feszültségesés) valamint az inverter termel 10-16A-t erre történik valamekkora feszültség emelkedés.
A napelemes hálózatod biztonságos működéséhez az kell, a max feszültség az inverternél ne legyen több mint 252V (valamiféle szabvány) Ez a betáp ponton a max teljesítménynél is el tudjon folyni. Valamint az inverter nélküli max fogyasztás esetén a kapott feszültség ne legyen kevesebb mint 220V. Ehhez a te kábeled már vagy alkalmas vagy nem....Nézd meg 10A terhelésváltozásra mekkora feszültségesés keletkezik a végponton ( kijön 1A hány volt emelkedést okoz) . Ha nincs számottevő fogyasztásod, mennyi a feszültség a szomszédok max/min fogyasztása esetén. A min feszültség - 16*előbb kapott érték nem lehet kisebb mint amit még elfogadsz min értéknek, a max feszültség + x* előbbi érték nem lehet több mint 252. Ahol az X a napelem által fázisonként termelt maximális áram. Szerintem a napelemesekkel nagyon nagyon meg kell ezt beszélni. Az óra ilyen szempontból mindegy hol van, max a veszteségeket nem neked számlázzák.

Köszi akkor marad a tranzisztoros inverter vagy az FT.

Nálunk a 32 A-ba a vezérelt nem tartozik bele.( csak azért csökkentették 10A-ra, mert a házba bejövő vezeték terhelhetősége nem tette lehetővé a 32+16A-t.
A tetőre annyi napelemet teszel amennyit akarsz, csak az inverter érdekli a szolgáltatót. Az viszont annyira, hogy inverter csere esetén új szerződés kell. Napelemet meg akkor annyit teszel amikor, és amennyit akarsz. Olyan megkötés van az inverterre, 1 fázis esetén régebben max 5kW mostanában mintha 3,3Kw lehetne maximum. Telepítés előtt járd körbe, nehogy abba fuss bele, mint mi, a hálózat nem képes túlfeszültség nélkül elnyelni az 5kW termelést, ezért le-le áll. így az 5kW inverter nem igazán kihasználható....

Helo.
Bővebben: Link Vannak ezek a bika nem önrezgő hevítők, láttam már ilyesmit megépítve PLL vezérléssel is. Ezeknél az IGBT modulokat elég bika fetekkel, meghajtó trafón keresztül hajtják. Bontottam ipari tápot, amiben nincs ennyire túlbonyolítva, UCC37322, gate trafó és ennyi. Nem gondolom hogy sokkal alacsonyabb frekin ment ez az inverter, mint a linkelt hevítő. (65kHz) Mi az oka a különbségnek, alacsonyabb gate kapacitás? Az én moduljaim BSM300GB60DLC típusúak.

Tisztelt tagok !
Keresek,Parkside 1200W -os generátor ,inverter kapcsolási rajzot.

Köszönöm !
Üdv-:qcy

A lényegen nem változtat , hogy egy külső tápról indítod , vagy a saját tápjáról üzemel , ha az inverter hibát érzékel leállít .Kérdés , hogy tényleg jó e a táp rész , mert ha minden jó , akkor máshol kell keresni a hiba okát.Össze kell rakni , és beüzemelni , és ha lekapcsol a háttérvilágítás , akkor kell méregetni , hogy meg van e minden feszültség , ami kell.Ezek után nem zárnám ki a táp hibáját sem.

Az első inverter kimenetén kb. fél tápfeszültséget kell mérned.
4011 is jó lehet.

Ha LCD monitorról van szó, itt a helye!: https://www.hobbielektronika.hu/forum/lcd-monitor-problema
Az EEL-22W inverter trafót (sec) kéne kimérned...

Hali, Köszi az ötleteket. Az Arduinot a programozott vezérlésre gondoltam, / amit írtál chipet, valóban célszerűbb rá/ a kimenetre egy opto leválasztó, megy egy inverter kapu a Lo, és Hi jelek előállítására.

Nem tudom, mikor telepítették nálunk, a kivitelező csak egy korlátozott hozzáférést adott a megjelenítő programhoz. Ébresztésnél a telefonján keresztül állítgatta be a hálózati paramétereket. Volt egy olyan érzésem, hogy az inverter lekapcsolási feszültségét már távolról átállította. Reklamáció után távolról szoftvert frissített. Hogy ezt a lehetőséget a szolgáltató felé továbbadja, műszaki akadálya biztosan nincs. Ahogy a hálózati terhelhetőséget elnézem, hamarosan még kötelezni is fogják rá. Ez ellen leginkább úgy védekezhetsz, lekapcsolni a netről az egészet. Telepítéskor ígértek mindenféle garanciás, egyéb dolgot, ha hiba van hamarabb észre veszik mint én állítólag. ( ami akár igaz is lehet, mert ki nézi egy idő után hetente mennyit termelt.) Azt hogy a net mentesítéshez mit szólnának nem tudom. Amíg az inverterben nem cserélnek szoftvert valami új szabály hatására, addig szerintem büntetlenül net mentesíthető, ezáltal biztosan függetleníthető a szolgáltatótól.

Sziasztok!

Most települ nálam egy 8kW-os hálózatra tápláló rendszer. Erről az egyik ismerőssel beszélgetve azt hallottam, hogy a szolgáltató képes beavatkozni az inverter működésébe valamilyen módon, így tudja korlátozni a "felfele" irányuló teljesítményt....
Mennyire igaz ez? Nem gondolom életképesnek ezt inverterenként....

Ezt az inverteres klímát:
Tápfeszültség 220 V
240 V
Névleges hűtő energiafelhasználás 997 W
Névleges fűtő felhasználás 970 W
Névleges hűtőteljesítmény 3200 W
Névleges fűtő teljesítmény 3500 W

biztonságosan elbírná, ez az aggregátot a gyakorlatban?
Güde ISG 1200 inverteres Agregátor
4 ütemű OHV benzinmotor
az elektronikusan érzékeny fogyasztók számára pl.számítógépek, hi-fi eszközök stb.
inverter technológia
- Kimeneti feszültség: 230V
- Névleges áram: 4 A
- Névleges teljesítmény: 1200 W
- Folyamatos teljesítmény: 1000 W
- Névleges feszültség: 230V

Hello, Az /egy akksiban 6 cella/ is elég nagy probléma, főleg, ha ezeket a használt akksikat még sorba is akarod kötni. Nem az első eset, hogy akksi lemerült, belenézni nem lehet, lehegesztett, megy a töltőre, töltőfesz megy felfele, viszont az egyik cella zárlatos lett, azért merült. Töltés közben a többi cella magasabb feszt kap, elkezd pezsegni, majd megfő/nek/. De, ha mégis jók lennének valamennyire az akksik, a kicsin is át kell hajtani azt az áramot, amit az inverter megkövetel. Ennek a vége megint halál. A 3. Ezek indító akksik, nem szeretik a folyton merítést, töltést, de főleg azt, hogy napokig várnak, míg megjön a nap, vagy a szél ami megint feltölti őket.
Persze kísérletezni lehet.

Sziasztok.
Köztudott hogy sok ilyen téma van, viszont megoldás még nem annyira.
Ezt a témakört azért nyitom mert sok ember problémáját oldaná meg.

Tudom hogy nem egyszerű téma, de egy olyan kapcsolást szeretnék megvalósítani, ami különböző kapacitású akkumulátorok soros kötését oldaná meg "hasznos energia veszteséggel vagy veszteség nélkül" 'töltés és fogyasztás közben'.
Értsd: Napelem töltés vezérlő és egyben inverter.

Azt ugye tudjuk hogy mivel különböző kapacitású akkumulátorokról beszélünk, ezért a kisebb kapacitású akkut túltöltené, mire a nagyobb feltöltődne.

Mivel itt folyamatos működésről beszélünk, fő szempont hogy egyetlen akkumulátort sem kapcsolhat le a rendszerről, és azt sem szeretném ha ehhez segédakkura lenne szükség.

A példa kedvéért tegyük fel 24V-os a rendszerünk, és van 2db sorba kötött "12"V akkumulátorunk.
Ebből az első 180ah, a második 22ah. (Csak hogy példaképp elég nagy legyen a különbség.)

Szeretnék olyan viszonylag egyszerű kapcsolást létrehozni, amit minden egyes akkumulátorra rá lehet kötni, ha megoldható függetlenül! bizonyos feszültségen belül.

A Cél az lenne hogy ha egy akkumulátor feltölt/elér egy bizonyos feszültséget (14.4), az továbbra is maradjon a rendszerbe kapcsolva, viszont csökkentsük annyira a "töltését" hogy csak float módban töltsön.

A maradék "veszteséges" energiát valahogy fordítsuk rá a maradék akkumulátor(ok) töltésére.
Persze ennek úgy kell működnie ha idő közben egy fogyasztó kapcsolódna hirtelen, akkor vissza tudjon állni normális töltésre. (Ha ez szükséges)
(Fontos hogy itt elég nagy áramok folyhatnak)
Hasznos veszteség alatt azt értem, hogy nem veszik el az energia a söntölésnél mondjuk hő formájában, hanem a többlet energia tölti a másik akkumulátort (ha szükséges).

Tiszta sor hogy minimális hő és vagy veszteség lesz, de nem akkora mértékű mint egy söntölős megoldásnál.

Az ötlet onnan jött, hogy ugye lítium technológiánál is van olyan hogy különböző pakkokat kötnek össze. (pakkonként van egy kis áramkör), és így gond nélkül megy a dolog. Miért ne működhetne ez savas akkunál is?

Várom az ötletes megoldásokat, elképzeléseket ennek függvényében.
Hátha sikerül összedobnunk közösen valamit, ami a közeljövőben értelmet nyerhet.

A transzformátor sem igazán combos (eredeti?), de még ahhoz képest is keveslem a kondenzátorokat. A másik kérdés, a külső tápnak milyen feszültségeket kell tudnia? A gép rajzát nézegetve, az alaplapon is van egy inverter. Abban is cserélt vajon kondenzátort? Esetleg az ott sincs? Vagy hogyan van ez az egész áramellátás? Esetleg fent azokkal a jumperekkel kell beállítani, honnét jön az áram, és most kintről jön?

Sziasztok.
Adott egy Expert NXW/125 típusú hegesztő inverter. Indításkor indul a ventilátor, kijelző működik, de a QC led világít, ami védelmi hibát jelent. Ez egy kicsit tág fogalom. Van esetleg tapasztalata valakinek ezzel a hibajelenséggel kapcsolatban?
Üdv: Tom.

"egy-két power fet sunyi módon (látható külsérelmi nyom nélkül) átment zárlatba... " de hát a kimenet és a fetek között még lenni kell egy trafónak is ami csak akkor tud adni a kimenetre feszt ha működik az inverter.

Most melyik pásztorról van szó,amelyiket a múlt év november 27. mutattál? Ha igen,akkor kérdés,hogy mit kötöztél mert a kimeneti nagyfesz résznek nincs igazán kapcsolata az előtte lévő inverter résszel,max. a tirisztoron át,de az meg a tirisztort tönkre tenné.Nem értem milyen úton juthat el a nagyfesz az adapterig.Mivel cseréltél nagyfesz trafót autós gy. trafóra,csak annyit kellet volna tenned,hogy az eredeti nagyfesz trafó primer tekercse helyébe kötöd be az autó gy. trafó primerjét.Az autós gy. trafónak a negatívval jelzett lábán van a két tekercs közösítve ez a pont a kimenő nagyfesz negatívja is.Igazából a panelen semmilyen átkötést vagy mást nem kellett volna elkövetni.Mértél áramfelvételt az adapterről,remélem DC kimenetű volt.

Hmmmm. Látom, már megrendelted...
Pedig kerestem (igaz, csak neten).
Nem baj, máskor (vagy másnak) még hasznos lehet:
őt is érdemes megkérdezni
Magyarországon van.
(Bár, ha az egész panelt kapod 2800-ért, hát nem rossz az)

Lehet, hogy én azért elkarikáznék a Kerekes utcába. Mintha Kínánál közelebb lenne. Ott (elképzelhetően) megmondanák, hogy mi illik a helyébe.
Talán ez is
De ha nem:
Hátha ebből megmondják

Szét szedtem, le mértem ezeket amiket a pasi is mért (inverter) ? Nekem fentről a harmadik van meghalva. Tehát ha nincs mire kicserélni, akkor mit kell tennem? "kiiktattam a védelmet" azt hol?-hogy? Köszi!