Köszönöm a választ. Hány VA-s 2x24V-os trafót használtál fel?

Kedves Fórumtársak!

Megépítettem a mellékelt ábrán zölddel keretezett, egyszerűségében minimál, lebegőföldes tápegységet (négyszer!). A végeredmény a képen látható. Nem táp lett, hanem oszcillátor... C6-ot próbáltam cserélgetni 1pF-től 100µF-ig! Változik valamennyit, főleg a frekvencia, de továbbra is rezeg. Az IC LM358-tól a TL082-n át LM6172-ig cserélődött, de semmi változás. Ha beépítem C1-et, akkor kb 0,5-al "hullámosított" egyenfeszültséget kapok. A szimulátorban a dinamikus viselkedést nézve 10V-nál 100 Ohm terhelésre a tüske a 0,5mV-ot sem éri el, a valóságban viszont 0V-tól 10V-ig lüktet.

Mit csináljak vele, hogy tápegységként funkcionáljon???

Köszönöm szépen!

A trafó gyári: 2x24V. Plusz segédtrafó: 1x12V

Jól néz ki! Azt lehet tudni, hogy milyen toroid trafót használtál?

Köszi ezt a remek, jól értelmezhető leírást!

Ha már így felkerült ez az árammegosztási megoldás a FET-ek között, de az aktív/önbeálló megoldások nem voltak tesztelve, ezért úgy döntöttem, hogy én is közreadok néhány rajz-részletet, azoknak akik szeretnének az automatikusan működő megoldásokkal kísérletezni.
Tehát 3db kapcsolási rajz részletet csatolok.
- Az első megoldás viszonylag bonyolultabb, de jó esetben majdnem a teljes áram tartományban együtt-futásra kényszeríti a FET-eket (elméletileg - mivel nem volt a gyakorlatban tesztelve).
- A második rajz, az előző egyszerűsített változata. Talán a kis áramú tartományban kevésbé pontos együtt-futást hoz létre (szintén elméletileg)
- A harmadik megoldás lényegesen egyszerűbb, de ettől még teljesen jó lehet. Arról van szó, hogy a FET-ek által elfűtött teljesítmény nem csak az áram megosztásával osztható fel, hanem soros kapcsolással, a FET-eken eső feszültség is felosztható. Ennek a további előnye, hogy az alacsonyabb feszültség-nagyobb áram kombinációja esetén, önmagában is nagyobb az 1db FET-en disszipálható teljesítmény, mint párhuzamos kapcsolás esetén.

Köszönet érte !!!

Utána nem, inkább előtte, vagyis mondjuk 0,1 vagy 0,22 ohmokkal nézed meg/állítod be az árameloszlást. Ugye, a maximális áram a lényeg, mert az nem nagyon érdekli a tápot a megengedhető disszipáció tekintetében, hogy mondjuk a 100mA-es kimenő áram milyen arányban oszlik meg a feteken. De ha eleve nem nagyon térnek el, akkor ott is arányosan.
A múltkori mérések amiket betettem egy másik tápban, abban eleve 0,1 ohmok vannak, mert abban ezek alkotják a söntöt is egyben, és tartozik hozzá 8 vagy 10A-es maximális kimeneti áram.

Nem javaslom sem csökkenteni az értékét sem elhagyni. A FET-ek működési karakterisztikái komplikáltak, és mi csak ennek egy pontjára igyekszünk koncentrálni. De sem ez a beállítás nem lesz hajszál pontos, illetve az összes többi áramnál szintén lesznek eltérések. Sőt a hőmérséklet függvényében is változnak a paraméterek, ami szintén deformálja a vágyott szimmetriát.
A kb. 0,5 R-os ellenálláson 1 A esetén 0,5 V feszültség esik. És ebből még párhuzamosan van 3 db "FET+ellenállás"-tag, tehát szinte elhanyagolható a feszültség vesztés.

Szeretném kérdezni, a 0,47R a bemérés után nem-e lehetne kisebb, vagy netalán el is hagyható?

Köszönjük a munkád!

Köszönjük szépen!

Köszönöm mindenki nevében is!

Az LPSU3A50V labortápegységhez összefoglaltam milyen módon lehet/célszerű elvégezni akár új építésnél, akár régebbi labortápegység utólagos átalakításánál az áteresztő FET-ek számának 3-ra növelését. Több ábrával, fotóval és egyéb információval is igyekeztem segíteni az építők munkáját, elsősorban a saját tapasztalataimra támaszkodva.

Köszönöm!

Például minden source-ben 1-1 pár század ohmos ellenállás, áramelosztás miatt.
Mindenesetre nagyjából válogatott feteket célszerű párhuzamosítani, hasonló munkapontra válogatva: itt pl. 0.1-0.2 amper darabonként, számtól függően.
A 100 kohm helyett a gate-ben pedig pl. 82 k+10-10 kohm.

Köszi a választ! Arra lettem vona kíváncsi, ha teszek párhuzamosan 2, de akár még 5 FET-et, ebben az elrendezésben, milyen alkatrészből kell a többi fetnek külön egység? Gondolok itt a védelemre, ellenállásra stb.

Szia!
Először talán írd be a rajzra a bemenő ( pl. 250 V ) és a kívánt kimenő feszültséget ( pl. 180 V ).
Nem számogatok pontosabbra.
Az alkatrészekből kiindulva 0.35-0.4 ampernél több úgyse mehet ( lásd 2R2 a source-nél ).
Utána számolhatsz: ( Ube-Uki) * It, hány watt maradhat a feten és le tudod-e fújni a bordáról..

Sziasztok!
A mellékelt ábrán, hogyan kellene több FET-et párhuzamosan kötni, hogy 90W-ot el tudjon pirítani?

Mint írtam, nem saját project. Kérlek, keress priviben........

Ok, és az a project mennyire publikus ?

Nem saját fejlesztés. Átvettem egy projectből. Egy kicsit reszeltem a programján és így került beépítésre. nagyon pontos, és a méréshatár 0.0001 - 4.000A

Ez saját fejlesztésű műszer ? Mit tud ?

Szia!
Igen, nekem fontos volt hogy milliamper szinten tudjam mérni az áramerősséget. És nagyon jó a szemed , igen, a hátulján az USB-B port valóban a mérőegység programozásához van.

Ránézésre szépnek tűnik. Ha az a 0.005A igaz és ekkora felbontást tud, az igen jó. Gondolom a hátulján az USB csatlakozó a kijelző programozásához való.

Sziasztok!
Elkészültem a Proli007 és Alkotó által itt a honlapon elérhető LPSU3A50V táppal. A táp elsőre indult, szépen teszi a dolgát. Én nem a javasolt kijelzőt használtam. Jelenleg még a front panel feliratozása van hátra (ezen még gondolkodok, hogyan....).
Íme:

Az áramok eloszlásának javítására megoldás lehet a Source ellenállások "hangolása". Másik irány a Gate feszültségek piszkálása, amire Skori többféle elvi megoldási javaslatot is kidolgozott. Ezeket azért nem próbáltam ki mert túlzónak éreztem, túl jó megoldások ezek ide. De a Gate feszültség szabályozásának lehetősége az mégis csak járható út (konzultáltam a szerzővel és Reloop-al is akik megerősítették a gondolatomat).
A FET-eket lemértem többféle áramon is, amihez ki kellett szedni őket (hűtöttem őket a mérés közben). A mérés után visszapakolásztam a kivett darabokat, ügyelve arra, hogy minden az eredeti helyére kerüljön.
A melléklet első részében a visszarakott és újramért eredményeket látjuk kb. 1-2-3 A kimeneti áramok mellett.
A második részben csak a legnagyobb áramú FET-nél tettem be egy osztót, ami néhány kísérlet után jelentősen javította a szimmetriát, de még nem volt ideális.
Ezért a harmadik részben minden FET-re tettem egy osztót, amik alsó tagja egységesen 10kR, a feslő pedig a legkisebb áramnál fix 47R, a másik két FET-nél pedig 1 kR-os trimmer. Ezekkel még a nálam tapasztalt jelentős eltérések mellett is nagyon jól beállítható a szimmetria. Kell vele egy kicsit vacakolni, mert egy-egy állítás a többi FET áramát is befolyásolja, de célba lehet érni.
A beállításnál arra törekedtem, hogy a maximális áramnál legyen a legarányosabb. De kisebb áramokon is megmértem, ahol szintén jelentős a javulás. A rövidzár és az izzós terhelés is hasonló eredményt hozott. A melegedés hatására van változás a mért értékekben, de a mérés ideje alatt kb. 50°C-ra melegedett a borda, tehát kb. ide van optimalizálva az én applikációm.
Természtesen ha bármilyen okból FET-et cserélünk, akkor újra be kell az osztást állítani.

Hallottam olyan téziseket, hogy egy sorozatból származó FET-ek paraméterei nagyon közel állnak egymáshoz. Ezt én nem tudom megerősíteni, de kevés tapasztalatra tudok csak támaszkodni. Én szándékosan használtam eltérő beszerzésekből származó darabokat, mert kimondottan az eltérések mértékét kerestem, illetve a korrigálhatóság lehetőségét.

Sziasztok!
Megépítettem
Van egy kis problémám,a feszültség szabályzás és az áramgenerátor müködik,de valami miatt 5A-nél tőbbet nem tud.(nem az áramgenerátor korlátozza be,az előszabályzásra gondolok)
A segítséget előre is kőszönöm.

Ne főjön a fejetek,
hőmérsékletre figyeljetek,
hűtőbordára ültessetek,
párhuzamosított feteket,
műgyantával le ne öntsétek,
inkább ventilátorral hűtsétek!
Tápegységeket építsetek,
ne kötözködjetek!
Hétfőn el ne felejtsétek,
locsoljátok meg a hölgyeket!!!

Köszi ! Ilyen nincs a "gyűjteményemben" de akkor majd beszerzem.