Ez igaz, de akkor is egy vicc hogy a névleges teljesítményű üzemre napi óralimit kell, mert nem bírja egy berendezés, annyira pontosan van becsülve a várható élettartam (garanciális idő) és vele a költségcsökkentés. Napi 3,5 óra helyett lesz 5 óra maximális teljesítményen?
Hosszabb ideig fognak melegedni a félvezetők, a beépített tekercsek, de még ez sem kellene hogy problémát jelentsen, mert ha lassú felmelegedéssel is de a plusz wattok okán elérné a túlmelegedést, akkor az inverterek általában képesek a túlmelegedés miatti teljesítménycsökkentésre, biztos hogy ilyen miatt megvédik magukat.
A másik hogy az elkók nagyobb igénybevételnek lesznek kitéve, tartósan nagy áram több hőt generál a soros veszteségi ellenálláson, hosszabb ideig van kitéve a nagyobb melegnek. De egy elkonak így is, úgy is véges az élettartama.

Egyébként meg ennél sokkal többet tehetsz az élettartamért az elhelyezéssel, pl. tetőtér helyett pincébe, direkt napsütés helyett beltérbe. De az sem jelent sok mindent, hogy meg van adva a túlméretezési teljesítmény, a gyártó maximum a valószínű legkedvezőtlenebb esetekkel számolhat. A mellékelt napelem teljesítmény-hőfokfüggése -0,35%/C, vagyis azzal hogy a tetőn 25 fokról 45 fok üzemi hőmérsékletre melegszik máris veszít 7% teljesítményt, már csak 386W-os lesz.

Az üresjárási feszültségtől valószínűleg mindig el fog indulni az inverter, de a munkaponti fesz 65-85V közötti lesz, lehet hogy most télen működik, de nyári melegben lesz vele probléma, nem indul el amikor már termelhetne. A besugárzástól is függ a kimeneti feszültség, reggeli és esti órákban szintén túl alacsony lehet a feszültség. Én biztos, hogy kettővel meg sem próbáltam volna. Jobb lett volna, ha a kettő nagyobb helyett három kicsit próbálsz meg ugyanoda tenni. Vagy visszatérsz az eredeti négyhez, amik nem voltak árnyékban és azok lesznek az állandó üzemű napelemek. Mindenesetre kíváncsi vagyok milyen tapasztalataid lesznek a kétmodulos üzemmel.

Aha, valami kezd rémleni. Hozzászólás
Mintha azt pont én írtam volna, hogy a fontosabb határértékek, úgymint az áram és feszültség betartható ezekkel a 400W körüli modulokkal is ha még sorosan kötöd, viszont papírforma szerint az inverter 2kVA/kW-os és 2,3kW-ig lehet túlméretezni, amit túllépsz a 6x285+2x415=2,54kW-al, de gyakorlatilag ez nem fog problémát jelenteni, mert az inverter jó esetben megfogja a munkaponti teljesítményt a maximumnál, ezzel kisebb értéken fogja tartani a levett áramot és feszültséget. De a garancia ugrik, ha kiderül...

Az inverternek kell minimum 70-80V feszültség az induláshoz. Ez elég necces lesz 2db 35V-os modullal. Lehet, hogy most a télen működni fog, de a nyári melegben már nem. Az üresjárási feszültségre a besugárzás is hatással van.

Mi a pontos típusa az új moduloknak?

Ugyanolyan DC kismegszakítót kötnék rá, amit az inverter elé kell rakni. Az 2P DC kismegszakító, és sorba kötöm a két pólust.

6 db. modul volt a Growatthoz, ezt most kiegészítettem 2 db. 415 W-os modullal. (Úgy alakítottam ki a helyet, hogy további 1-2 db is felférjen, de ez nem most lesz.) A 6 db modul lenne kiiktatva, mert a 2 db modul is több teljesítményt ad, ha nincs árnyékban. A 415-ös modulok árama csak kis mértékben tér el a 285-ös panelekétől, így amikor nem lesznek árnyékban a 285-ös modulok, akkor bőven 2 kW felett lesz a beépített teljesítmény. A Growatt 2 kW-os, azt stabilan leadja majd ha minden jól megy, a túlpanelezést engedi a gyári doksija. (Ehhez kb. február végéig várni kell, akkorra fordul el a bolygónk annyira.)

Egyébként a kismegszakító ideiglenes lenne, a végleges megoldás DC szilárdtestrelé lenne, ami napfény érzékelő szenzor alapján kapcsolna.

Az optimalizáló nem rossz, de az arra a modulra lesz jó, amelyik a kémény miatt kap árnyékot.

A rövidrezárás nem okozhat gondot a napelemeknél. Különösen ilyen hűvösebb időben. Kérdés, megoldaná-e a problémádat. Szerintem az a gond, hogy az árnyékolt panelek kiesésével annyira leesik a feszültség, hogy az inverter szabályzási szintje alá kerül. Akkor már az MPPT nem tud megfelelően szabályozni.

Szerintem valamit melegítene az a folyamatos pár amper.
Kiszakaszolni annyiból állna ha az összes napelem sorosan van, hogy kell egy kétpólusú DC kismegszakító a sztring két végén amit kiszakaszolsz és ezzel párhuzamosan egy egypólusú, ami rövidre zárja a szabadon maradt két véget. De gyakorlatilag az is elég, ha csak az egyik vége lenne bontva, vagyis két független 1P kismegszakító elég.
Ezek ellentétesen működnének. Persze meg lehet ezt csinálni másfajta kézi kapcsolóval is.

Akkus a rendszer? Nem tudod ezt külön felhasználni pl. DC csatolásban? Lenne az állandó string, ami az inverterre kapcsolódik és az táplál be a hálózatba vagy tölti az akkut és lenne a gyenge sztring, ami egy MPPT töltésvezérlőn keresztül direktben csatlakozna az akkura. Túltölteni úgysem engedné, mert van benne védelem, így csakis akkor dolgozna, ha tényleg van terhelés. Kérdés, hogy a külső töltésvezérlő és az inverter töltésvezérlője mennyire gabalyodik össze, ha egyszerre dolgoznak.

A szigetüzemű inverter milyen? Mint másodlagos inverter beépíteném a hálózatba ha lehetséges. Amikor elmegy az áram róla bypass kapcsolóval kikapcsolnám a rendszerből. Ha aksis és van is hozzá akkor a legjobb. Amúgy nem igazán éri meg visszatölteni a rendszerbe már, hacsak nem vagy benne még a 10 évben

String zárlat üzemszerűen

Sziasztok!
A következő kérdésen gondolkodtam: Adott egy hely, ahol vannak napelemek a garázson, és a háztetőn is. Ezek jelenleg egy stringként működnek, amivel az év nagyobb részében nincs is gond. Most viszont az a helyzet, hogy garázson lévő panelek árnyékban vannak, a háztetőn lévők viszont megkapják a fényt rendesen.
Már korábban beszéltünk itt az MPPT-ről, hogy elvileg a bypass diódákon át kellene tolnia az áramát annak a panelnek, ami rendesen meg van világítva, és csak az árnyékos modul esik ki a termelésből.
Sajnos úgy tűnik, hogy ehhez "buta" az inverter MPPT-je, szegényke mindig a nagyobb feszültséghez tartozó munkapontot találja meg, holott ha "globális" módon nézné a munkapont görbét, akkor megtalálná a kisebb feszültséghez tartozó munkapontot. Ilyen a betáplálós inverterem, de egy próbára beüzemeltem a szigetüzeműt, és ugyanazok az eredmények.
Arra gondoltam, hogy első körben mi lenne, ha egy DC kismegszakítóval egyszerűen rövidre zárnám a garázson lévő stringet azokban a hónapokban, amelyekben árnyékot kapnak. (Ház árnyéka, a faág miattit már megoldottam fűrész segítségével. ) Így az inverter ráállna rendesen a munkapontra.

Kérdés, hogy a garázson lévő panelek mennyire díjaznák a zárlatot? Én úgy tanultam, hogy a napelemek áramgenerátorok, ezért nyugodtan rövidre lehet zárni. Kérdés, hogy a gyakorlatban ez ártana-e nekik?
Egyelőre kismegszakítóval zárnám rövidre, de tervezem ezt automatizálni DC szilárdtest relével. Egyszerűbb simán rövidre zárni, mint teljesen kiszakaszolni.

Arra lettem volna kiváncsi hogy li ion lifepo vagy savas lugos e az akksi.Mennyi a töltöttségi állapota az akksinak?Kérte volna a kraftot?Meg,nem lett volna egy hely,pl garázs vagy más eldugott hely ahova be lehetett volna tenni?A szerelők könnyen rávágják hogy jó az ott a szabadba semmi baja nem lesz,ja de hogy minuszba nem veszi a töltést nem számít az inverter alatt a szabadban könnyebb a szerelés.

sungrow inverter távoli elérés

Sziasztok!

Az Eon álltal telepített Sungrow invertert Winet-S adatgyűjtővel milyen programba tudom beregisztrálni hogy lásam az adatokat?
Az isolarCloud azt írja hogy az inverter már regisztrálva van, az eon home-hoz megcsináltam a fiókot, de ott meg az jött válaszban hogy majd felveszik velem a kapcsolatot. De semmi.

Hello!
Ezt inkább itt kellene kérdezni Hegesztő inverter javítás

Lifepo4 elvileg nagyon jó, de sok a gagyi, ami nem tudja a ráírt kapacitást. Mindenképp olyat vegyen, ami komplett 12 V-os, beépített BMS-el. Akár az inverter márkanevével megegyezőt. Ez azért fontos, mert a külön cellákból megépített pakkban ha eltérések vannak, az a BMS ellenére is gondot okoz majd.
12 V inverternél még az probléma, hogy nagyon nagy áramot vesz fel akku oldalon. Nekem is 12 V-os van, igaz nem lifepo4-el, hanem villanyautóból bontott cellákból épített pakkal.
Mindez persze egy betáplálós inverter mellett van, önmagában a szigetüzem nem vált be nálam, de egy jó szünetmentes szerepét betölti.

Szerintem ez a jelenség valamilyen hanyag áramköri tervezési hiba. Egy levegőben lógó bemenet a mikrovezérlőn vagy más cmos ic-n. Esetleg a félhíd felső tagjának meghajtásával van kapcsolatban, ott előfordulhat egy "lebegő kondenzátor" (flying bootstrap capacitor), ami a felső tagnak tárol gate meghajtó töltést. A mosfetekben mindig van egy párhuzamos dióda, amik határolnak a DC táp felé, de lehet hogy IGBT-ben nincs mindig és valami ilyesmi lesz. Akkor az a kérdés, hogy minimum mekkora impedanciával földelheted a kimenetet, ahol már nem áll le az inverter. Ezt egy potméterrel kipróbálhatod. Nekem a legszimpatikusabb megoldás a szimmetrikus diódás, de ez még okozhat problémát a power stationnak. Lehet, hogy be kell iktatni egy pár száz ohmos soros ellenállást a diódákkal vagy a közösből földelés felé. Legalább azért, hogy alacsony impedanciás zárlatnál tévesen ne az inverter álljon le, hanem biztosan működjön amíg kioldja az áramvédőt.

Az érzékeny áramvédők 20-25 ezertől kezdődnek. Lásd pl. Siemens 5SV3111-6 vagy Eaton PF7-16/2/001-A

MSZ HD 60364-5-511:2010 Kisfeszültségű áramfejlesztők
551.4.3.3.3. A statikus konverter mindkét oldalára leválasztóeszközt kell elhelyezni.
(Vagyis minden aktív, azaz fázis és nullavezetőbe vagy áramvédő, vagy több pólusú kismegszakító, vagy egy kézi leválasztó kapcsoló)

551.6.1. Ha a közcélú hálózat kapcsolt alternatívája:
- önműködő átkapcsolóeszköz kell a megfelelő reteszeléssel
- vagy háromállású, középállásban megszakító átkapcsoló

MSZ HD 60364-4-41:2018 Áramütés elleni védelem
Villamos elválasztás:
410.3.6. Egynél több fogyasztókészülék táplálására a villamos elválasztást csak akkor szabad használni, ha a berendezés szakképzett vagy kioktatott személyek ellenőrzése alatt áll úgy, hogy felhatalmazás nélkül azon nem lehet változtatásokat végezni.

413.3.3. Az elválasztott áramkör aktív részeinek egyetlen pontját sem szabad más áramkörökkel vagy a földdel, vagy a védővezetővel összekötni.

413.3.6. Az elválasztott áramkör testeit nem szabad összekötni sem más áramkörök védővezetőjével vagy a testeivel, sem pedig a földdel.

Több fogyasztó esetén:
C3.4. AZ elválasztott áramkörhöz tartozó testeket szigetelt, földeletlen egyenpotenciálra hozó vezetőkkel össze kell kötni. Ezeket a vezetőket nem szabad összekötni más áramkörökhöz tartozó védővezetővel vagy testekkel, illetve bármilyen idegen vezetőképes résszel.

C3.5 Az összes csatlakozóaljzatnak legyen védőérintkezője, amelyeket össze kell kötni a C3.4. szakasz szerinti egyenpotenciálra hozó rendszerrel.

C3.7 Biztosítani kell, hogy ha azonos időben két testnél lép fel hiba és ezeket különböző polaritású vezetők táplálják, egy védelmi eszköz a 41.1 táblázat szerinti lekapcsolási időn belül kapcsolja le a táplálást. (0,4s)

IT-rendszerek:
411.6.1. Ha a készülékek testének földelési ellenállása olyan kicsi, hogy az érintési fesz egyszeres testzárlatnál nem több 50V-nál, akkor önműködő lekapcsolás nem okvetlenül szükséges.
411.6.3.1. Ha az IT rendszer az első hibánál nem kell hogy kikapcsoljon, akkor a hibát a következők valamelyikével jelezni kell:
- szigetelés-ellenőrző (IMD)
- hibaáram-ellenőrző (RCM)
A hiba esetén hallható és vagy látható jelzés kell.

Szia!

Köszi, hogy foglalkoztál vele!

innen; " Hova akarod beépíteni az áramvédőt? Mert nem értem, ha a kimeneti dugalj földelését megszakítod és az elszigetelt készülék két pólusa közül valamelyiket földeled külsőleg, akkor miért állna le az inverter."
A kimeneti dugalj földelő érintkezője lóg a levegőben, nem kell megszakitani.
A H hidas kimenet egyik kimeneti pontját földelve megállt --sipolt a hiba miatt.--A választ nem tudom.
A kimeneti dugalj után két hosszabbitó van Y elágazásban. Elé egy dobozt , s abba...mindent.
S ebből többet is kell késziteni.
Igaz,hogy régebbi -de ezt ismerem;

https://admittancia.wordpress.com/wp-content/uploads/2018/07/kc3bcl...me.pdf

Szia!
Ötletet adtál a virtuális földdel. Először is felejtsd el a relés megoldást, főleg a további fényérzékelőset. Az alábbiak sem biztonságosak, "csak elmélkedjünk róla".
Vegyél egy rendes 10mA-es ÁVK-t és minimum A-típust, AC típust tilos.

Az alábbi megoldásokat próbálgattam egy leválasztótrafóval. Mennyire bírja az inverter a meddőt? A kondenzátorokkal létrejön egy féltápfeszültségű pont 115V, az osztó kb. 30-65mA állandó meddőárammal dolgozik. Egy 30mA-es A ávk-m volt kéznél, ami 5,1K-s ellenállással kiold, de érezhetően lassabb pár tized másodperccel, a hibaáram a kioldás határán lehet kb. 18mA.

A szimmetrikus diódás megoldás nem csinál meddőáramot, viszont ez nem működik AC típusú áramvédővel. Az 5K1 hibahelyi ellenállással, gyors, határozott működése van.
A fenti kettő szimmetrikus kialakítás mindkét pólus zárlatára működésbe lép.

A diódás vagy kondenzátoros aszimmetrikus kialakításnak az a hátránya, hogy csak az egyik pólus földzárlatára működik stabilan, a másik csak nagy terhelőáram hatására oldana ki.

A diódák a biztonság fokozása miatt vannak megduplázva, lehet használni graetzet is a mellékelt bekötés szerint.

Hova akarod beépíteni az áramvédőt? Mert nem értem, ha a kimeneti dugalj földelését megszakítod és az elszigetelt készülék két pólusa közül valamelyiket földeled külsőleg, akkor miért állna le az inverter.

Van 2-3 szabvány hordozható áramforrásokhoz és lakókocsikhoz ábrákkal, csak nem volt időm még szemezgetni belőlük.

iweld zx 160 ng inverter hegesztőgép

Üdv! Lenne egy iweld zx 160 ng inverter hegesztőgépem, a probléma az lenne vele hogy amikor be kapcsolom világit az O.C Jelző, és mikor éphogy ívet kap akkor leáll a hegesztő gép de ugyan ugy világit az O.C égő. Kérdés mit lehet a gond vele illetve mit tudok csinálni vele

Pont klímát? Értem én, hogy inverteres, na de majd nagy melegben mikor kellene a MAX energia, akkor is elég lesz? És tudom azt is, hogy csúcsban se fogyaszt nagyon 1.5kW felett egy 3.5kW -os inverteres jószág.
Nekem egy sokéves csak On/Off 2.6kW -os klímám van, az pont 1kW villanyt eszik üzem közben.
Na de mikor majd később jön az ötlet, hogy "hát ha már van ingyen áram, de jó lenne ha arról menne még ez is, az is, meg amaz is", akkor szerintem a 2kW gyorsan megrogyik.
Egyébként a 2.2kW az valójában csak 1.8kW mint látható a címkén ezt érdemes figyelembe venni.

Ha már vesz én inkább a 3kW -ost választanám, az még belefér a 24V -os rendszerbe.
Ha muszáj a magyar garancia, akkor meg ott van a hivatalos magyar forgalmazó.
Ha nem szükséges, akkor meg az EU forgalmazótól olcsóbban is megvehető.

Ui.: Természetesen lehet más márka is, én csak azért ajánlottam ezeket, mert EASUN -al indítottál.

Szia!
Igen igy is lehet számolni.....igy már egészen baráti lenne az ár.

Nyáron a klima ,ha van s birja is(inverteres kell ).A napi termelés 80%-t önmagában elfogyasztja .

Vannak alkatrészek aminek az élettartama , korlátos.
Nálam savas akku; 6-8év ,volt régebbi ami 10évet is kibirt.
inverter ,töltő;a 15 évet már elmondhatom. de a legrégebbi 75w-s inverter 1986os --(a riasztót, Fi relét,routert viszi)
Napelem szintén 1986-s, 1998-s is van, de a nagyobbak 2010 óta üzemelnek.
persze van kb 200 000Ft nyi tönkrement eszközöm is (kisérleteztem,jó tanácsokat is elfogadtam ),s igy jártam.

Ezt inkább úgy érdemes számolni, hogy meghibásodásig. Esetemben ez úgy néz ki, hogy kb. fél milla volt az egész, a saját munkámat nem számolom bele, ha mással csináltattam volna akkor ez majdnem a duplája lenne. Termel évente kb. 1000kWh-t. Azért csak ennyit, mert nyáron nem lehet optimálisan kihasználni egy szigetüzemű rendszert. Nem tudom azt megcsinálni, hogy ha délelőtt 11 órakor fel van töltve az akkupakk, akkor nekiállok bekapcsolni mindenféle fogyasztót, tehát egy csomó energia elmegy a semmibe ilyenkor. Tegyük fel, hogy 13 évig működik (biztos nem fog). Ha 500000Ft volt a költségem, és a 13 év alatt termelt 13000kWh-t akkor 500000/13000=38,5Ft-ra jön ki 1kWh.
De ehhez az kell, hogy a 13 év alatt ne hibásodjon meg semmi. Ha abból indulok ki, hogy egy telefonban 4-5 év alatt behal a lion akku, akkor szinte biztos, hogy a Kona cellák sem fognak elmenni 13 évet, de lehet hogy az inverter sem, tehát ettől rosszabb lesz a helyzet. Hogy mennyivel az majd akkor derül ki.

Teljes mértékben egyetértek, én ezért is vetettem el a szigetüzem ötletét nagyon hamar. Jelenleg egyedül a hálózatra táplálós megoldásnak van értelme. (Ha van hálózat, persze.)
Ilyenkor érdemes elkezdeni számolni: egy szigetüzemű inverter nem sokkal olcsóbb mint egy "rendes", ráadásul az utóbbiak lényegesen 'kultúráltabb' kivitelűek, azaz nincs bennük rettenetesen hangos ventilátor, teljesen zártak, szabadtéren is elhelyezhető akár, stb. Használtan is vannak rendszerengedélyes példányok bőven.
Az ólomakkumulátorok sem olcsók, gyorsan öregszenek, stb. (19. Század óta nem fejlődött lényegesen.) A li ion jobb, de az ára -ma még- nem jön vissza.

Ha van egy hálózatos inverter, akkor ugyan meg kell fizetni az esetleges mérőhelyszabványosítást (ennek érdemes nagyon utána járni, mert nekem egy regisztrált szerelő 600 000-t mondott elsőre, majd ismerős mérnöknek is megmutattam, végül elég volt mérőkezelőablakot tenni rá...) illetve egy tervezőt, majd az ÉV felülvizsgálót. Sok macera, de még mindig nem annyi mint megvenni egy nagyobb akkupakkot.

A további előny, hogy nagyobb villanymotornál, pl. régi klíma sincs semmiféle indítási nehézség, hiszen párhuzamosan megy a hálózattal az inverter.

Hátrány, hogy a betáplált kWh-ért már csak 5 Ft-ot adnak, ami közelebb áll a 0-hoz mint a 36-hoz. (Még mindig nem 0 azért.) Akkor érdemes fogyasztani amikor süt a Nap, de ha jön egy felhő, akkor se áll le az egész mint egy gyenge akkus szigetnél. Arra viszont tökéletes, hogy ne haladja meg (nálam) az évi 2,5 MWh-t, ami felett 70 Ft.

Teljesen jó, már ha elég neki a teljesítménye, nyilván hegeszteni nem fog tudni róla, meg elektromos sütőt használni sem. Azt kérdezd meg tőle, hogy mi a konkrét elképzelése, mert ha az egész ház elektromos ellátását szeretné vele kiváltani az nem fog menni, még egy 5kW-ossal sem.
Nekem is hasonló van, az egész ház dolgai elmennek róla, nyilván a nagy fogyasztók (sütő, mosógép, szalagfűrész, gyalugép stb) nincsenek rákötve, utóbbiak egyébként is 3 fázisúak.
Aztán aki használ már sziget üzemű rendszert egy ideje az előbb utóbb rá fog jönni, hogy nem feltétlenül az inverter lesz a szűk keresztmetszet, de még nem is a napelem, hanem az akkupakk. Abból kellene akkorát venni, ami már biztosan soha nem térülne meg, hogy télen is működhessen a rendszer. Néhány kWh akkupakkal nem lehet napokat áthidalni még akkor sem, ha csak kisebb fogyasztók mennek róla. Én tökéletesen jól ellennék a 3kW-os inverteremmel is, ha lenne hozzá legalább 20-30kWh akkupakk, de nincs.
Hálózatról mindegyik tud tölteni, a legolcsóbb, legócskább inverter is. Ha lehet itthon vegye meg, mert ha garanciális probléma van vele akkor jön a szívás ha kínába kell visszaküldeni.

Egyébként, igazából csak egyetlen előnye van egy efféle szigetüzemű rendszernek, az, hogy van szünetmentesed ha elmegy az áram, egyébként nem éri meg, sokkal olcsóbb kifizetni a szolgáltatónak a villanyt. Az igazán jó akkupakk megfizethetetlen, de még az ilyen olyan szedett vedett lion meg lifepo amiket mi használunk is drága, és nekem erős a gyanúm, hogy néhány év használat után új állja majd a helyüket. Tehát nem éri meg. Ott "éri" meg ahol a szükség valami oknál fogva törvényt bont mert nincs hálózat (pl. tanya, ahova 20 millióért vinnék oda a villanyt stb.).

Szia!

Attól függ, mire akarja használni. Nekem van egy, ideiglenes inverternek használtam arra az időre, amíg a betáplálósat nem engedélyeztettem. Csak azért vettem 12 V-osat, hogy alá tudjak tenni egy egyszerű autóba való ólomakkut. Amikor rendesen sütött a Nap, ment róla 3 hűtő stabilan. Ha nem sütött, akkor egy külső relével átkapcsoltam a hűtőket a hálózatra. A klímát ugyan el tudtam indítani, (régi orosz ablakklíma) de ha jött egy felhő leállt. A 12 V-os verzió inkább tényleg csak arra jó, hogy napsütés alatt használjuk, és az indítóáramot adja csak az akku. Elvégre indítóakku.
Szerencsére megoldódott a probléma a betáplálós inverter engedélyezésével, azóta szükségáramforrásként várja a sorsát napelem nélkül. Nemrég kapott egy villanyautóból bontott li-ion akkut, ami kb. 1,6 kWh-t tárol, de csak kb. 1,3-ra van feltöltve arra az esetre, ha tartósabb áramszünet van. Ilyenkor persze át kell kapcsolni rá, tehát aggregátort helyettesít. Egyébként 12 V-ról is le tudja adni a 2 kW teljesítményt, de akkor már nagyon nagy áramot vesz fel, és a teljesítmény elég nagy hányadát elfűti a veszteségek miatt.
Az önfogyasztása is meglepően nagy, kb. 20-30 W-ot megeszik üresjárásban, ami azért éves szinten nem is annyira kevés energia.

Röviden: Abszolut hobbi kategória, csak akkor érdemes megvenni, ha mindenképp 12 V-os rendszerben gondolkodik a szomszédod, mert mondjuk nem menne folyamatosan az inverter, de pl. 12 V-os fogyasztók (pl. lámpák) mennek róla éjjelente. Bár a 12 V-os fogyasztókat is inkább egy 48 V-os rendszerről működő DC-DC konverterről táplálnám.

A szomszédnak mondd meg, hogy legelőször is az ilyen himihumi weboldalakat felejtse el.
Én a hivatalos oldalról rendeltem meg, a nagytestvérét a 7kW -os példányt.

Másod sorban jól gondolja meg, hogy valóban elég lesz e neki a 2kW -os, akkor választhatja azt.
Ha 48V -os rendszert választ, akkor az akku kétszer annyiba fog kerülni azt is érdemes kalkulálni.

De majd biztos jönnek még páran, és mutatnak más típust is, érdemes megvárni, hogy legyen választék.

(Majdnem) szigetüzemű napelem rendszer

Szia!
innen;"Csak egy normál használati"
irják az UPS módot , kipróbálva egy akkutöltő tölti az akkut --aról megy az inverter ,s adja a kimenő feszültséget. Nincs semmi összeköttetés a be -ki menet között.A PE vezető is a hálózati zavarszűrőig megy.

Ezt a TN rendszert már próbáltam --S nem hagyja magát ; sipol leáll -De nincs hibajelzés, üzenet stb.
De a lakókocsiban ritkán van bejövő 230V--leginkább napelem .
A rajz -kézzel.

Az inverteren védőföldeléssel ellátott csatlakozóaljzat van. Akkor mégis mivel áll kapcsolatban a beépített védőérintkező? Legalább a fém házon lévő földelési ponttal nincs összeköttetésben?



Nagyon fontos, hogy a gyártó engedi vagy kifejezetten tiltja valamelyik pólus és a készülékház/földelés 0 ohmos összekötését? Mert van olyan is, hogy ez a készülék tönkremenetelét okozza. Ha ha kifejezett tiltás nincs...
Arra mindenesetre nem árt felkészülni, hogy a készülékház földje belül is össze van kötve az akkutelep negatív pólusával.
Csináltam néhány ábrát az inverterek és az ÁVK működésének megértéséhez. A piros pont a primer oldali hibaáram, a szaggatott a szekunder oldali, vagyis amit már maga az önálló áramforrás hoz létre.

1. ábra: Nagy teljesítményű fémházas UPS. Ebben van töltő, akku, kimeneti inverter. Ezekben sokszor a PE és az N is egy folytonos átmenő vezeték. Mivel fémházas, I. év osztályú. Magát a készüléket még a primer oldali betáp áramkör védelme védi. Testzárlatkor a fázisvezetőn át a ház PE bekötésén keresztül a teljes PE hálózaton záródik az áramkör egészen a betáp trafóig, ami akár több száz méterre is lehet az utcában. A hurokimpedancia olyan kicsi, hogy több száz vagy ezer amperes áramok alakulnak ki. Ez kioldja a primer oldali biztosítót/kismegszakítót.
A kimenetre szerelt ÁVK-n átfolyó hibaáram viszont nagy kört jár be, egészen a nulla+védőföld összekötésig, vagyis a PEN kapocsig. Ebben az esetben a készülék betáp nullája sem szakadhat meg semmilyen okból, vagyis nem lehet kézi leválasztó kapcsolót vagy primer oldali áramvédőt beépíteni, különben hatástalan marad a szekunder oldali is.

2. ábra: Bemenettel is rendelkező UPS, vagy sziget üzemű töltő-inverter pl. aggregátor fogadására. A készülék szintén fémházas, I. év osztályú, a primer oldali betáp miatt az önműködő lekapcsolást szintén a primer oldali eszközök biztosítják. Ez lehet biztosító, kismegszakító, de a nullát is megszakító áramvédő is.
Amikor a benne lévő tápforrás dolgozik, akkor a primer betápról teljesen leválasztja magát és a kimeneti fogyasztókat, biztosan nincs visszatáplálás mert nincs fizikai összeköttetés a nullával és a fázisokkal. Így viszont az 1. ábra működése miatt hatástalan lenne a szekunder oldali áramvédő. Ezért egy beépített kontaktussal önálló üzemben össze kell kötni a nullát a védőfölddel. Ez a megoldás viszont a hibaáram körét a készülékig korlátozza, vagyis adott esetben biztonságosabb megoldás, mint az első eset. Akár a teljes betápkábel elszakadhat PE-vel, az áramforrás és a kimeneti védelem mindig működőképes marad. Ha nagyon hosszú a betáp szakasz akkor a legtutibb az, hogy helyben is legyen a PE hálózaton még egy potenciálrögzítő földelőrúd a töltő-inverter körül. Akkor nem csak a meghibásodott készülékeknél old ki az ÁVK, hanem a fázisvezető érintésekor is.

3. ábra: Ez a koncepció az általad használni kívánt mezei inverterekre. Jobb esetben szinuszos, rosszabb esetben négyszög/trapéz. A legtöbb egyszerű készülékben nincs áramvédő beépítve, a védelmek nem életvédelmet hanem készülékvédelmet szolgálnak. Maximum túlterhelés elleni védelem van benne, vagyis korlátozva van a kimeneti tartós túlterhelési áram és a zárlati áram sem tud akármekkora lenni. Az áramütést viszont a két aktív pólus okozza és azon akkora áram jön létre, amit a teljesítmény enged: 2000W/230V, vagyis kb. 9A folyamatosan. Ez bőven elegendő néhány másodperc alatt a biztos halálhoz.

A hibaáram útjából látható, hogy ha nincs összekötve az egyik aktív pólus és a helyi "hálózat"/készülékek védőföldelése, akkor a hibaáram nem tud merre záródni. Vagyis csak kapacitív hibaáram lesz, a készülék teste pedig a zárlatos pólus feszültségére kerül. IT hálózatban ez az első, nem észrevehető hiba. Az igaz, hogy ilyenkor még nem ér áramütés, de ha az inverter fémháza sincs kapcsolatban a fogyasztó fémtestével és második hibaként a nulla lesz zárlatos a fémházzal, akkor a kettő között ott a halálos feszültség. Ha a fogyasztó teste és az inverter fémháza legalább össze van kötve (le van földelve), akkor kialakul egy zárlati áram, de ezt csakis az inverter túlterhelésvédelme fogja korlátozni vagy kikapcsolni, esetleg a fogyasztó megtáplálásához beépített túlterhelésvédelem. Ezzel még csak nem is lenne akkora gond, de mi van ha nem fémes zárlat keletkezik, hanem szigetelési probléma és a test felé 1A indul meg? Ez egyenes út a tűzhöz és az állapot órákig fennállhat, amíg az akkuk bírják! Sem az inverter belső túlterhelésvédelme, sem a készülék túlterhelésvédelme nem fog kioldani. Ezt csak az áramvédő képes érzékelni a különbségi elv miatt. Az pedig nem képes ebben a TN rendszerben működni, ha az egyik aktív pólus nincs az áramköri földpotenciálhoz rögzítve.

A rajzra tettem egy földelőrudat. A testzárlatok ellen anélkül is védelmet biztosít a rendszer, akkor miért szükséges "csak úgy" bevonni a talajpotenciált? Hát azért, hogy erősebb legyen az áramütés vezeték érintésekor. Ez nem hangzik jól, de a rendszerben ott van a megbízható védelmet biztosító önműködő lekapcsolás! Ha a rendszert rögzítjük a talajpotenciálhoz is, akkor egyrészt amilyen fémtestet, fémes részt bekötünk a PE hálózatba, az biztosan a talaj potenciálján marad, tehát a fémtestek érintése hiba esetén is biztonságos marad. Másrészt ha ezután megérintjük a rendszer "fázisvezetőjét" akkor a talajon keresztül is akkora áram alakul ki rajtunk keresztül, hogy képes legyen az önműködő kikapcsolást működésbe hozni.

A séma elvi rajz, úgy illik kialakítani, hogy a PE(N) kapocsról (fő-földelőkapocs) megy egy közvetlen vezeték a készülékházra, az inverter pólusa ("nullája") pedig szintén egyetlen megszakítás nélküli vezetékkel csatlakozik a PE(N) kapocsra. Az ÁVK nullája a PE(N) kapocsról indul egy kék vezetővel, majd az ÁVK-val védett áramkörök N kapcsára érkezik, ahonnan leágaztatható valamennyi különálló áramkör. A fázisvezető pedig egyetlen rövid vezetővel megy az ÁVK-ra. Ha az inverter rendelkezik túlterhelés elleni védelemmel, akkor nem minden esetben szükséges az ÁVK elé kismegszakítót tenni. Én azért tennék bele még egy kétpólusú kismegszakítót vagy kombinált áramvédőt használnék a tartós max látszólagos teljesítményhez közeli névleges árammal.

Az áramvédő nem lehet "AC" típus! Minimum "A" típus kell, de ha a DC összetevő meg tudja haladni a 6mA-ert, akár hiba miatt aszimmetrikus lesz a kimenet, akkor "B" típus szükséges. Erről viszont semmilyen infót nem fogsz találni, max gyártói ajánlást a kimeneti védelmekről.

Lehetne IT hálózatként is használni, de ott az ÁVK-val megoldott védelmek és a testek összekötése bonyolultabb, mint az amúgy is megszokott TN-S hálózatnál.

Földfüggetlen rendszer nem fog rázni, flexelhetsz víz alatt is. Sőt, még egyszeres hibánál (testzárlat vagy odacsípett vezeték) sem fog semmi történni, csak egy kis észre sem vehető kapacitív áram folyik rajtad keresztül és ennyi. Sem az inverter, sem te nem fogod érzékelni az egyszeres hibát, hogy már a rendszerben van.
A kettős hibánál jobb esetben hang és karjelzést tudsz adni egy rövid ideig és kiszabadulsz, rosszabb esetben visszafordíthatatlan állapotváltozást szenvedsz +1s alatt.
Önműködő lekapcsolás? Minek az!

1. Mi van ha a meglévő fogyasztóidat közcélúról is használni akarod, ezért van egy kézi átkapcsoló? Akkor a javarészt I. év osztályú fogyasztóknál milyen hálózatot alakítasz ki (amit nyilván nem fogsz állandóan átvezetékezni a kapcsolás mellett)?

2. Mi történik ha az inverter akkuit napelemről töltöd, aminek a sztringfeszültsége bőven 120VDC feletti és meghibásodik a töltésvezérlő és az inverter is (rövidzárba ég) és a DC kikerül az inverter AC kimenetére (két pólus között, vagy a PE és egyik póluson)?

1.A fogyasztói hálózatod TN-S rendszerű lesz/marad. Meg kell oldani, hogy a tápforrásod fémes kapcsolatban legyen a földdel (ha impedancián keresztül kapcsolódna, akkor visszajutunk az IT rendszerhez) és TN rendszert tudj belőle faragni, csak így lesz hatásos az ÁVK. Csak a gyártó tudja megmondani, hogy az invertered földelését? (ami lehet hogy nem több egy mindentől független fémháznál) össze lehet-e kötni az egyik kimeneti pólussal. Ha nincs akadálya, akkor itt lesz egy "PEN" csomópontod, amit ÁVK előtt szétbontva a PE-t bárhol földelheted, az N pedig lesz az inverteres hálózatod nullája. Az ÁVK hatásos lesz a teljes hálózaton a beépítési helyétől. Ha alacsony a földelési ellenállás, akkor még a földön/padlón keresztül záródó áramütéses baleset ellen is véd, mert abban a kis körben megfelelő áramot tud hajtani az inverter a 230VAC-val.

Ami probléma, hogy van benne túlterhelésvédelem, vagyis sosem lesz képes több kA-es zárlati áramokra. Míg a közcélú, alacsony hurokimpedanciájú hálózaton az önműködő kikapcsolás megvalósítható kismegszakítókkal is, ilyen kisteljesítményű inverternél az egyedüli védelem az érzékenyebb hibaáram érzékelés marad.

Másik ami előfordul, hogy AC bemenettel rendelkező inverterekben a betápon ha van ÁVK akkor az inverter kimenetén nem lehet összekötve a PE és N, különben tévesen leoldana. Meg ha már szét lett választva, akkor amúgy sem kötheted újra össze. Ezt úgy oldják meg, hogy átkapcsolásnál az inverter megszakítja a külső nullát, így viszont a kimenetén lévő ÁVK működésképtelen lenne, ezért belül a kimeneti nulláját rákapcsolja a PE-re.

Az inverter fémházának földelése belső hibánál lehet előnyös. Kettős szigetelésnél nincs semmi értelme, de ha olyan mértékű belső meghibásodás lenne, hogy a kisfeszültség kikerülhet a házra, akkor ha az egyik pólus eleve azonos potenciálon van, akkor marad a másik. A kikapcsolás és a tűz elkerülése lehet probléma, de legalább a fémház nem kerülhet a földhöz képest veszélyes potenciálra a másik pólus által sem, maximum egy szép rövidzárat kapsz.

2. Ha viszont van a rendszeredben veszélyes feszültségű napelem, akkor az inverter AC kimenetére szigorúan B típusú áramvédőt raknék. Ez teljes mértékben véd egyenáramú áramütés ellen is. Előfordulhat hogy a DC fesz áthúz a készülékeken, hiába van galvanikusan független push pull trafó van az inverterben, az sem garancia a villamos elválasztásra.

Az inverter típusa: Green Cell 4000W 12V INV11 tiszta színusz. A használati útmutatóban nem találtam leírást a védelmekről a biztosítékokat kivéve.

Igazából amiatt jutott eszembe a FI relé alkalmazása, mivel az inverter a kertünkben, ahol nincs EON-os áram, egy keringető szivattyút is meg fog nyáron hajtani, a medencében pedig veszély lehet, ha meghibásodás történik. A wikipédián olvastam, hogy pezsgőfürdők szivattyúihoz szoktak 10ma-s ÁVK-t tenni a nagyobb biztonság miatt. Egy másik csoportban olvastam, hogy ezeknél az invertereknél elvileg nem ráz meg az áram, ha csak az egyik érintkezőhöz érek hozzá, csak akkor, ha mindkettőhöz egyszerre.

Sejtettem, hogy nem biztos, hogy össze lehet hozni FI relével. Az inverter típusa: Green Cell 4000W 12V INV11 tiszta színusz. A használati útmutatóban nem találtam leírást a védelmekről a biztosítékokat kivéve.

Itt van a lényeg. Ha minden berendezés kettős szigetelésű, akkor kb. mindegy is a dolog, de ha csak egy is földelt, trükkösebb. Addig rendben van amíg minden masina hibátlan, a hálózat földfüggetlen lesz, de amint az egyik zárlatos lesz a földelés felé, a hálózat azonnal földelt lesz.

Ha közvetlen az inverter kimenetén van a Fi-relé és azután van az elosztás, akkor lehet bármelyik gép bármennyire zárlatos bármelyik irányba, a Fi-relé nem fogja észrevenni. Mert az ugyan lehet, hogy gét gép között folyik az áram hiba miatt (pl. egy kolléga közvetítésével), de összességében minden áram átfolyik a Fi-relén a forrás felé/felöl, csak a Fi utáni rész kacifántosabb a kelleténél.

Ha az inverter kimenete garantáltan földfüggetlen (típust nem írtál), akkor az egyik kimeneti pontot ki lehet nevezni nullának és össze lehet kötni az inverter mellett létesített földeléssel. Innentől kezdve van fázisod, nullád és földelésed, lehet vinni az elosztóig, mint egy normál utcai hálózatnál.

Azt nem tudom, hogy az inverter kimenete tartalmaz-e nagyfrekvenciás összetevőt és ha igen, akkor ezt hogyan kell figyelembe venni.

Szia!

Mivel ez az inverter úgy működik mint egy leválasztó trafó ---olyan kicsi lessz a hibaáram , hogy nem fogg működni az a FI/RCD relé (még 10mA s ben sem )

Ráadásul a normál inverterben van többféle védelem is , szükséges-e?


Esetleg rendelsz USA beli GFCI relét abban van 1....5mA s is talán az működhet-ne.