Milyen hőfokokon kéne megmérni?

Hello!
Végül is elképzelhető, hogy "J" típusú a hőelem. A vas-konstantán hőelem nem lehet drágább, mint a "K". Ennek meredeksége kb. 55uV/fokC, ami kedvezőbb. Vagy is kb. 35%-al meredekebb. Ezt már elég könnyű kideríteni, mert ennyit nem lehet tévedni, még egyszerű forróvízzel sem. (A "hidegpontot" olvadó jégbe kellene tenni.) A vas Curie pontja 770 fokon van, ezért csak 750 fokig használható. De egy pákánál ez nem lehet szempont.
üdv! proli007

Itt vannak képek a félkész műről! Bővebben: Link

Elférne...,nyáktervet láttam, de tegyél kisebbet.

De nem birok már fúrni rajta. 1000 mikro? Miért olyan nagy? Kisebb nem elég? Mi a gond a 220u-al???

220u SMD? Kifúrod és mehet bele a sima 1000u
..

Valóban a pufferkondi volt a gond. Sose gondoltam volna, hogy az ilyen hibákhoz vezet. Mér szépen működik. Azt szeretném kérdezni, hogy 220µF-ot is rárakhatok? Mert akkor SMD-ben oda tudnám biggyeszteni, és nem lenne ilyen csúnya, mint most ezzel az odaforrasztott 100-assal.

Próbáld így..

"Úgy látom, hogy kifelejtetted a pufferkondenzátort. " Ezt olvastad ? Sajnos én nem tudom megnyitni a lay filét amit feltettél tehát nem láttam de a puffer hiánya okozhat ilyen hibát .
(elemnél ez nem jön elő mert az színtiszta egyen feszt ad)

Jani! Felteszel még húsz kérdést, vagy ráforrasztasz egy kodit? üdv! proli007

De nincs, nem lehet, mert ha a Graetz-nek a +/- -ára a 9V-os elemet bekötöm, akkor gond nélkül minden megy...

Ha a trafó erősen zúg , akkor valahol csak van egy zárlat

És azért zúg úgy mint az őrült, és a kijelző csak világít?

Úgy látom, hogy kifelejtetted a pufferkondenzátort.

Részben megoldottam a problémát, részben nem. Annyit csináltam,hogy nem a paneltrafóról üzemelt, hanem 9V-os elemeről. Semmi zúgás nem volt, szépen beállítottam a kijelzőt. Amint hálózati feszültségre adom, zúg, és a kijelző csak erősen világít. Természetesen egyből kihúztam a konnektorból. Mit rontottam el a paneltrafóval? Ez a trafó specifikációja:
Valamint mellékelem a nyákrajzot, hogy hogyan kötöttem be, mit változtattam.
Üdv!

A trimmeres részt megcsinálnám, de nem merem bekapcsolni, nehogy valami tönkre menjen. Sajnos nincs még labortápom áramkorláttal, biztosítékot se tudok most rácsatlakoztatni úgy. Mi legyen akkor?

A trimmert tekerd a negatívabb lába felé teljesen. Ha van valami kijelzés, akkor finoman állíthatsz visszafelé, amíg jó nem lesz.
A zúgást nem tudom, de használj az indításhoz áramkorlátos labortápot vagy biztosítékot!

Sziasztok!
Megépítettem a Vicsys féle forrasztó állomást. Mindent átnéztem, mielőtt élesztettem volna, nehogy zárlat legyen. Bedugtam a hálózatra, és az történt, hogy a kijelző világított szépen, valami zúgást hallottam, de a kijelzőn semmit se láttam. Mi az a zúgás? Egyből megijedtem, kihúztam. A kijelzőn miért nem láthattam semmit? A trimmert nem tekertem egyáltalán.

Hello!
Egy hőelem soha nem lineáris feszültséget ad. A megadott hőegyüttható csak "tájékoztató jellegű". A karakterisztika még gyártótól és hőkezeléstől is függhet. De szerintem egy 64 pontos korrekciós táblázattal, és lineáris interpolációval már tűrhető eredményt fogsz elérni. (Szerintem nem rosszabbat, mint bármely "erőlködéssel" elérnél.) Kalibrálni meg úgy sem fogod tudni ilyen széles tartományban, mert ahhoz elég felkészült labor szükséges. Vagy is csak a gyártó általi karakterisztikára hagyatkozhatsz. De abszolút értékű hőmérsékletre elég ritkán van szükség, legfeljebb fizikai alaptudományos kísérleteknél.

De ha kicsit átgondolod, hogy milyen hőközvetítéssel, milyen hőmérséklet-változási sebességgel van dolgod, minek a hőfokát szeretnéd mérni, akkor rá fogsz jönni, hogy lehetne a mérésed bármely pontos, a mérési eljárás és annak fizikai kialakítása megkérdőjelezi annak hihetőségét, pontosságát. Akkor még nem beszéltünk a pontosság időbeli csökkenéséről, anyagváltozásról.. (Ha a hőelemnél a hőmérséklet pont annyi mint amennyi, akkor fél centivel odébb, mennyi legyen az annyi?)
Vagy is ha a pontosságot valahol növeljük, akkor mint egy állatorvosi ló esetében minden hiba és hatás közrejátszik egy mérésnél. De hogy egy mért paramétert ki lehessen értékelni, a többi fizikai állandót konstans értéken kellene tartani. Az meg szinte lehetetlen. Ha azokat is méred, akkor a hiba szorzatosan nő..

Relatív kis változásokat, meg látni fogsz így is. Vagy is egy mérésnél sokkal hasznosabb az egymáshoz viszonyított értékek változása, időbeli stabilitás, megismételhetőség, mint egy abszolút hőmérsékleti érték. Vagy is szerintem olyan hogy T nincs, csak dT.

Persze nem a kedvedet szeretném elvenni, és ezek csak az én meglátásaim, amit nem kell túl komolyan venni.. (Általában szkeptikus az alaptermészetem. "Bármit be tudok bizonyítani, csak kérdés én magam elhiszem-e..") "Pontos" hőelem mérés, szerintem nem az a "kis pálya", amin amatőrök járnak, mint én.
De próbálj beszélni olyanokkal, akik hőelemeket gyártanak, nekik mi a véleményük mérésről és pontosságról. Talán megmondják az igazat.. (pld. Rhodium kft.)
üdv! proli007

Ez nagyon jó, pont ilyet kerestem! Köszönöm.

Hello!
- Nem így szokták csinálni.. Az RTD áramát (ha egyáltalán van benne áramgenerátor), átvezetik egy stabil (UPR) ellenálláson, és azon is megmérik a feszültséget. Vagy is nem egy pontos referencia áramot használnak, hanem ellenállás arányt mérnek. Egyébként is pontos RTD esetén, négyvezetékes (differenciál) mérés csak a megfelelő, a vezető ellenállása miatt.. A referenciának ekkor nem pontosnak, hanem stabilnak kell lenni amíg a két..három..xdb. mérés tart.
- Másik megoldás lehet pld., ha az UPR feszültségét használjuk referencia feszültségként. Ekkor is aránymérés lesz, és a kutyát nem érdekli a referencia pontossága.
- A TC hidegpontja az a pont, ahol a hőelem vezetéke más (réz) vezetővel csatlakozik össze. Ez egy páka nyelében van. Ha ezt a pontot a készülék bemenetéhez szeretnék áthelyezni, akkor un. "kompenzvezetéket" használnak a hőelem és a készülék között. Ennek anyagi jellemzői, pontosan megegyezik a hőelem anyagával.
(Összekötő sorkapocsnak - csatlakozó érintkezőnek is ebből az anyagból kell lenni. De ha egy kompenz vezeték végét össze hegeszted, kész is a hőelem. Persze nem túl precíz, mert közben valamivel beötvözöd. De én egy hőelem pontosságát, úgy sem hiszem el, +-1fokon belül.) Kompenz vezetéknél, a készülék sorkapocs bekötésének pontján mérik a hidegpont hőmérsékletét. Vagy is ott jó termikus kontakt van.
üdv! proli007

Mint minden Weller-ben, ebben is hőérzékelő van (PTC).
Itt egy kapcsolási rajz, ami elvileg a gyári PU81-es vezérlő kapcsolási rajza. Valaki visszarajzolta a kapcsolási rajzot.
Ez sem túl bonyolult.

Nekem is van egy ilyen, nagyon állat páka... én analóg módon szabályzom a hőmérsékletét, egy nagyon egyszerű LM324-re épülő kapcsolással.

Tudtam, hogy valamit elírok. Kösz, hogy szóltál, így megnéztem még egyszer a posztomat, és tényleg elírtam!

Tehát ez egy DSX80-as páka.

Olyan nincs is... Vagy DSX80 vagy WSP80 lesz az, legalábbis ezek most a népszerű weller pákák.

Szia!

A "weller2.jpg" hőelemhez lett tervezve, de termisztorral is működik, ami az összes weller pákában van. A ptc hőszenzor az R1-el egy feszültségosztót hoz létre, amiből így pár mV feszültség jön ki, ami arányosan növekszik a páka hőmérsékletével. Annyi, hogy az R1-et érdemes kisebbre cserélni (1,8k). Ezt a pár mV-ot erősíti fel utána az LM358.

Amúgy a gyári, profi pákákban sincs túlbonyolítva a hőérzékelés, egy sima műveleti erősítő és mehet az ADC-re. A nagyon profikban max precíziós erősítő van (OP07).

Z

Ez Weller páka? Nem találtam ilyen típust.

Egy kis segítség: http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_1132120.html#1132120

Bocsi nem neked szántam hanem sirály12 -nek és neki is küldtem a privit egy kicsit összekavarodtam

Ehhez a LTC1050-es műverősítőn kívül minden alkatrészem megvan.
Az évek alatt nagyon sok alkatrészem jött össze.