Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Jelgenerátor - függvénygenerátor
Lapozás: OK   8 / 10
(#) jani1987 válasza kadarist hozzászólására (») Ápr 15, 2020 /
 
Ha lehet igen. Már csak nagyfeszkós trafóim vannak. A kisebbeknek leszedtem a szekunder tekercsét.
(#) kadarist válasza jani1987 hozzászólására (») Ápr 15, 2020 /
 
Egy anyag a működésről rajzokkal, a végén csövessel. Bővebben: Link.
(#) DonThomasino hozzászólása Nov 28, 2022 /
 
Nézegetem a jelgenerátorokat, és arra lettem figyelmes,
hogy egy 2MHZ esnek árult jelgenerátor
sokszor nem tudja minden jelalaknál a 2MHZet.
PL.: Tudja sinusnál négszögnél de a háromszögnél csak 1KHZ,
vagy tudja a sinusnál a háromszögnél a négyszögnél
megint csak 1KHZ a maximum érték.
Mi ennek az oka, miért jó ez?
(#) sdrlab válasza DonThomasino hozzászólására (») Nov 28, 2022 / 1
 
A max frekvenciát csak sin hullámnál tudja legtöbbször!
Ugyanis az ettől eltérő jelalak felharmonikusokat tartalmaz, amiknek magasabb a frekvenciája N-szer. Így annyival többet kellene tudni a rendszernek, hogy az alapjelet átvigye abban az esetben...
Mivel a frekvencia átvitel adott, így csak az marad, hogy egyéb jelformák esetén csökkenteni kell az alapharmonikus frekvenciáját, hogy még a domináns felharmonikusok zöme is átférjen rajta...
(#) DonThomasino válasza sdrlab hozzászólására (») Nov 29, 2022 /
 
Köszi.
Mit jelent a LIN és LOG sweep mód ?
(#) Massawa válasza DonThomasino hozzászólására (») Nov 29, 2022 /
 
Lineáris, amikor a frekvenciák egységnyi távolságban vannak egymástol. A logaritmikus (gyakrabban kell) ahol az X tengely logaritmikusan változik. Az utobbit használjuk szinte mindenhol, mert ráfér a papirra meg a képernyöre )
(#) sdrlab válasza DonThomasino hozzászólására (») Nov 29, 2022 /
 
Benne van a nevében! A lin-lineáris, azonos sebességgel megy végig A frekvenciából B-be. A log-logaritmikus, exponenciális függvény szerint gyorsuló, vagy lassuló változást jelent. Pl az analóg szűrők átviteli karakterisztikája logaritmus skálán fog szimmetrikus lenni...
(#) DonThomasino válasza sdrlab hozzászólására (») Nov 29, 2022 /
 
A TTL és a CMOS kimenet meg ilyen pulzáló jel lenne ?
Leggyakrabban a sinus jelalakra van szükség?
Mi az a VCF bemenet?
A hozzászólás módosítva: Nov 29, 2022
(#) Kera_Will válasza DonThomasino hozzászólására (») Nov 29, 2022 /
 
VCF Voltage Controled Freqency .... feszültség vezérelt frekvencia bemenete.
Ezzel lehet külső jellel a meglévő alapfrekvenciát módosítani.
Némi FM modulációt adni a kimeneti jelhez.
Esetleg AM modulációt is okozhat .
Mindez a generátor bele épített funkcióinak a függvénye mit lehet kiválasztani.

Jobb esetben egy hullámforma generátorban akár 2 független generátor is be van építve.
Egyik a fő hullámforma generátor és minden paraméterét kezelőszervekkel el lehet "tekergetni" amire csak szeretnéd.
Emelett lehet egy "segéd" kisebb tudású kevesebb kezelőszervvel rendelkező segéd avagy modulátornak használható jelgenerátor. Ez arra szolgál , hogy a fő generátor jellemzőit elektronikusan befolyásoljad . Külső vagy belső kapcsolódási pontokkal köthetőek össze.
Amibe nem építenek be segéd generátort akkor azért némelyiken lehetővé teszik külső jelek belevezetését amivel befolyásolhatják az eredeti/belső generátor jelalakot.
(#) Kera_Will válasza DonThomasino hozzászólására (») Nov 29, 2022 /
 
TTL/CMOS :

A jelalak (fő) kimenettel szinkronban lehet olyan négszögjel kimenet is aminek a szintje a szabványos TTL/CMOS áramköri környezetbe illesztődik és használható fel.
(#) Kera_Will válasza DonThomasino hozzászólására (») Nov 29, 2022 /
 
Egy kissé öregecske de sok helyen használt függvénygenerátor:
EMG-függvénygenerátor
EMG függvénygenerátor szervizkönyve

Ennek a gépkönyvét érdemes átolvasni , akkor sokkal közelebb kerülhetsz a hullámforma generátorok tulajdonságaihoz, használatához.
Igen mondhatod , de hiszen nem ilyet lovat akarok! Rendben ... de ez egy kicsit tipikusan az az "állatorvosi ló " amiben szinte majdnem minden jelalak generátorokban elérhető funkció megtalálható amire szükség lehet, kivéve azt amit nem építettek bele . Igen a mai korban sokkal modernebbnek tünő eszközöket kapsz.A működési alapjaik / kezelési funkciójuk ugyanazok mint ezen az eszközön.
Hasonló feliratú kezelőszervek hasonló funkciókat fognak megvalósítani.
Így az eszközök használatához szükséges alapokat is eltudod sajátítani annak ellenére , hogy egy "ósdi" eszköz leírását olvasgatod.
Persze lehetnek olyan funkciók amit nem találsz meg a másik eszközön , de legelább sejteni fogod, hogy milyen lehetőségekkel több vagy kevesebb tudású az aktuális eszköz amit használni szeretnél.
A hozzászólás módosítva: Nov 29, 2022
(#) DonThomasino válasza Kera_Will hozzászólására (») Nov 29, 2022 /
 
Köszönöm a részletes iránymutatást.
Megnézem a gépkönyvet.
(#) Kera_Will válasza DonThomasino hozzászólására (») Nov 29, 2022 /
 
Másik hasonló egy építési leírás ahol részben a funkciók fejlesztési , megoldás menete is levan írva.
A HE cikkei függvénygenerátor
(#) DonThomasino válasza Kera_Will hozzászólására (») Nov 30, 2022 /
 
Ez is remek cikk.
Még egy kérdés lenne, gyakorlás közben ha össze vissza állítok mindent a jelgenerátoron,
előfordulhat hogy kárt teszek egy analóg oszcilloszkópban ? Vagy ez kizárt.
(#) sdrlab hozzászólása Dec 1, 2022 /
 
Hivatalosan kizárt! A gyakorlatban gagyi, takarékos kínai kivitel esetén nem teljesen lehetetlen..., de kicsi az esélye ennek!
(#) KoblogPerGyok hozzászólása Jan 26, 2024 /
 
Sziasztok!

Csak játékból, poénból szimuláltam az alábbiakat TL071 műveleti erősítőkel:

-Astabil multivibrátor
-Háromszög generátor
-PWM
-Wien-hidas oszcillátor

A végén egy integrátorral szinuszjellé szerettem volna a háromszögjelet alakítani. Elvileg működik is, az időállandója a négyszög generátoréval megegyező. Alakra nem tetszik, látszik mintha szinuszos jellege lenne, de mintha nem olyan lenne pontosan, azaz nagy a torzítása úgy szemre. Ez mitől lehet?

A másik, hogy a Wien-hidas oszcillátor jó jelet ad, de még a szimulációban is az oszcillálás soká kezd csak kialakulni. Ott a jel szép. Írták is, hogy a kialakult rezonanciához segédáramkörök kellenének, de azt nem tudom milyen kellenne. Az áramkörben a potit kivettem, mert azt szerettem volna, hogy automatikusan kialakuljon a jel, és ne torzítson nagyon. A potival is működik, de akkor igen torzulhat is a jel, vissza kell tekerni, vagy ugyanolyan lassan alakul csak ki a végső jel. Hogy lehetne ezt stabilizálni, hogy bekapcsolás után gyorsan és ami a legfontosabb a lehető legkisebb torzítással jelenjen meg a szinusz jel?

A csatolt képeken látszanak a szimulált eredmények:
A hozzászólás módosítva: Jan 26, 2024
(#) Cinema válasza KoblogPerGyok hozzászólására (») Jan 26, 2024 / 1
 
Nagyobb értékű ellenállások kellenek és kisebb kapacitású kondenzátor. A 100µF nagyon lassan töltődik.
Ellenállásból legfeljebb 150kOhm legyen, számold ki hozzá a kapacitást. R1=3k helyett legyen 3,16k esetleg.
A két visszacsatoló dióda duo-dióda lehetne, vagy pontosan összemért két dióda, amit össze kell zsugorcsővel fogatni, a jó hőstabilitás és alacsony torzítás érdekében. Az IC kimenetére kellhet egy kb.22-100Ohm ellenállás. Az IC tápját jól le kell hidegíteni és szűrni.
Üdv!
(#) dB_Thunder válasza KoblogPerGyok hozzászólására (») Jan 26, 2024 /
 
Idézet:
„ntegrátorral szinuszjellé szerettem volna a háromszögjelet alakítani.”

Idézet:
„nagy a torzítása úgy szemre. Ez mitől lehet?”

Mert 3szög jelből akarod csinálni!
Talán szebb jelet lehet csinálni nonlineáris osztóval, de pontosan be kell állítani!

Idézet:
„Wien-hidas oszcillátor jó jelet ad,”

Idézet:
„a kialakult rezonanciához segédáramkörök kellenének, de azt nem tudom milyen kellenne.”

A googlit kikötötték nálatok?
Erősítés szabályozást (AGC) szoktak alkalmazni, induláskor nagy erősítéssel indítja, majd leszabályoz. Pl.:
kép
A hozzászólás módosítva: Jan 26, 2024
(#) KoblogPerGyok válasza dB_Thunder hozzászólására (») Jan 26, 2024 /
 
Idézet:
„Mert 3szög jelből akarod csinálni!”


Igazából nem, csak gondoltam kipróbálom, de leesett, hogy nem is jó. Csak ha már volt mindenféle jel, akkor gondoltam kipróbálom, de már látom miért nem jó. Összekevertem egy korábbi olvasmánnyal, de a jel integrálja más. Fejben is kijött na!

AGC meg nekem egy sem működött eddig. Egy sem. De talán most.
(#) pucuka válasza KoblogPerGyok hozzászólására (») Jan 26, 2024 / 1
 
Az a "háromszög" sem igazi háromszög, mert a négyszögből készül integrálással, azzal, hogy a logaritmikus görbe kis szakasza lineárisnak tekinthető jő közelítéssel. Azután ezt a rövid szakaszt jól felerősíted, már nem is látod, hogy az valaha logaritmikus görbe volt.A színuszt, vagy ahhoz nagyon hasonló jelet függvénygenerátorokban úgy állítják elő, hogy egy erősítő erősítését töréspontos hálózaton keresztül szabályozzák, így a végeredmény annál pontosabban közelíti a színuszt, minél több a töréspont.
Azért egy ilyen bemenőjellel egy erősítő torzítását mérni nem lehet.
A jFET -es AGC az jó, csak egy kicsit babrás. Ismerni kell az aktuális FET UBE/ RDS karakterisztikáját, és úgy beállítani, hogy a karakterisztika közepét úgy állítod, hogy akkor adja ki a 1/3 -as osztást. De próbálkozhatsz rizsszem izzóval is, az egyszerűbb.
A hozzászólás módosítva: Jan 26, 2024
(#) dB_Thunder válasza KoblogPerGyok hozzászólására (») Jan 26, 2024 / 1
 
Idézet:
„AGC meg nekem egy sem működött eddig. Egy sem. De talán most.”

Muszáj lesz!

https://www.google.com/search?q=automatic+gain+control+circuit&...sui=on
(#) KoblogPerGyok válasza KoblogPerGyok hozzászólására (») Jan 26, 2024 /
 
Elkészítettem innen:

Bővebben: Link

Erről az oldalról, amit ki google kerestél nekem. Lejebb van egy rajz, amit megcsináltam. A FET- lehet még a gond, vagy a dióda, mert a szimulátorban nincs pont olyan FET, mint a kapcsolási rajzon. Lehet ez a gond.
De nem működik, semmi oszcilláció nem indul be. Még nézem, de fáradt vagyok kicsit lehet benézek valami egyszerűt. Az R5 ellenállást kivéve sem változik semmi. Nem értem pontosan mi a naj, ránéznél?
Köszi!
(#) KoblogPerGyok válasza dB_Thunder hozzászólására (») Jan 26, 2024 /
 
Tudom, kellett volna nagyon korábban, de vagy elnéztem folyton valamit, vagy a szimulátor nem volt jó. Egyszerűen ezek nekem soha nem sikerültek... dsPIC UART, SPI stb szimulációk majdnem jók voltak, de ez soha....
(#) KoblogPerGyok válasza pucuka hozzászólására (») Jan 26, 2024 /
 
Tényleg, ezek szerint a mostani megoldásomnál is épp ez lehet a gond, esetleg a FET paraméterei mások, így nem alakul ki az 1/3 osztás, ami meg az oszcilláció egyik feltétele.

A másik, persze rájöttem, ha tisztán matematikailag nézi az ember, akkor sem lehet egy egyenes integrálja szinusz... Másodfokú függvény lesz az. A parabolák mintha az ábrán is kijönnének.

Köszi mindenkinek az eddigi segítséget is!!

Ha nem válaszolok az azért van, mert vár összesen 14 puttony...
A hozzászólás módosítva: Jan 26, 2024
(#) dB_Thunder válasza KoblogPerGyok hozzászólására (») Jan 26, 2024 / 1
 
Idézet:
„így nem alakul ki az 1/3 osztás, ami meg az oszcilláció egyik feltétele.”

Körbe kell pakolni potikkal a fetet, és beállítani oda ahol működik!

Másrészt nem értem, miért kell ennek működnie szimulátorban, amikor köztudott, hogy élőben működik...

Idézet:
„vár összesen 14 puttony...”
Mi van abban a puttonyban??
(#) KoblogPerGyok válasza dB_Thunder hozzászólására (») Jan 26, 2024 /
 
Azért kell a szimuláció, mert mielőtt összeállítom mennie kellene. Eddig túl sok áramköri elemet kellett rögtön jóra összerakni, ezt szoktam meg.

14 puttony? Kettő palack meg egy pici borban!
(#) compozit válasza dB_Thunder hozzászólására (») Jan 26, 2024 / 2
 
A szimulátor sok mindenre jó, még arra is ami közismerten működik. A szimulátort csak akkor lehet hatékonyan használni, ha a megvalósított áramkör működését pontosan ismeri a felhasználó. Akkor berajzolja és működik. Azután lehet optimalizálni az áramkör működését és jöhetnek a magvas gondolatok, új ötletek, ami még ha jók is, a valóságban a működés ellenőrzése esetleg napokba telhet. Tehát, ha eddig voltak sötét foltok az áramkör működésében, a szimulátor meg tudja mutatni...
A másik, hogy nyilván egyszerű áramkörökkel kell kezdeni, mind a szimulátor használatának megtanulását, mind az adott áramkör működését. Az úgy biztosan nem megy, hogy berajzolok valamit, aztán csak nem akar működni...
A szimulátort pont tanulásra, fejlesztésre találták ki. És együtt lehet tanulni a szimulátor használatát és az adott ( vagy több ) áramkör működését.
Nézz körül az erősítős topikokban, van azért néhány nagyon komoly példa, hogy mire is jó.
(#) KoblogPerGyok válasza compozit hozzászólására (») Jan 26, 2024 /
 
Ez igaz. Azonban dsPIC ADC és az SPI kommunikációban azért tudnék mesélni, mekkora szakadék van sajnos a szimuláció és a valóság között. Egyszóval igaz amit írsz, nem is értem ezt a kört rendesen, de sajnos az ellentéte is igaz. De nekem olyan megoldás kell, ami tényleg a szimulátorban IS működik, éppen azért amit írsz, épp így próbálom megérteni pontosabban, mi is ez az áramkör. Hozzá kell tennem, csak poénból kezdtem el mint ahogy írtam, de csak érdekel a téma.

Tényleg igaz, hogy nem vágom ezt, ezért kérdezek, illetve tuti elnéztem valamit, de nekem ez a kör ezzel a FET-el nem megy. Pedig írja, hogy bármely kisjelű P-csatornás FET-el mennie kell.

De ok, nekem ez most ténleg magas, túlvagyok 4 puttonyon!
(#) dB_Thunder válasza compozit hozzászólására (») Jan 26, 2024 /
 
Idézet:
„Nézz körül az erősítős topikokban, van azért néhány nagyon komoly példa, hogy mire is jó.”

Valamikor én hoztam létre az itteni Áramkör szimulátoros topicot! Akkoriban használtam , többet kipróbáltam. Már jó ideje nem használok, nincs olyan bonyolult áramkör amit szimulálni kellene, dugdosós panelon összerakom, fejlesztem ha kell. De inkább javítások foglalják le az időmet! Meg minden más is!
(#) compozit válasza KoblogPerGyok hozzászólására (») Jan 27, 2024 / 1
 
Az alapkapcsolás nem rossz, egész jót lehet belőle csinálni. Sajnos, nehezen épül fel a szinusz a kimeneten, nem is tudom, hogy lehet ezt meggyorsítani. Ez az idő annál hosszabb, minél alacsonyabb a frekvencia. Attól függ, mire akarod használni. Lehet belőle erősítőméréshez való generátort csinálni, most nagyjából frekvenciafüggetlenül tud 0,3% körüli THD-t 15kHz-ig. ( Valószínű tovább is. ) Ez egy erősítő THD méréshez sok, de ha muszáj, akkor lehet rajta javítani, mondjuk két, egymás után kötött aluláteresztő, vagy sávszűrővel. 0,002% könnyen elérhető. Lehet még kisebb is, de oda már nagyon jó opamp kell. Csak az a hátránya, hogy minden frekvenciára kell külön szűrő(k).
Következő: »»   8 / 10
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem