Ja igen, az a másik, hogy ha nem egymás fölé/mellé helyezem az ellenállásokat, hanem sorba kötöm, akkor elég gány lesz ott a panel. De lehet ez marad.
Pjg: pont ezen gondolkodtam.

Alapvetően koncepció kérdése amiről szó van. Két alapdolgot kell tisztázni magunkban, és akkor már könnyebb célba érni.
1. Szükséges-e a felső határt nagyon pontosan beálíltani? Ha igen, akkor játszani kell vele, de csak egyszer kell jól eltalálni. Egyébként javaslom úgy beállítani, hogy a durva poti maximumon, a finomszabályzó pedig középállásban adja a kívánt maximumot.
2. Mivel történjék a beállítás? Az ellenállás-pár alkalmazását nem Én találtam ki, az eredeti rajzon is ilyen volt. De mivel ennek stabilitása és üzembiztonsága számomra meggyőzőbb volt, ezért hagytam meg. Azonban ez nem jelenti, hogy egy esetleg lengőben oda szerelt trimmer ne tudná elvégezni kifogástalanul a feladatot. Nálam a két értékből való érték-összerakás nem volt gond. Talán csak szerencsém volt.
Mellékeltem neked is 3 lehetséges megoldást, amik mindegyike alapértékekből áll, és 1% hibán belül tudja a keresett értéket.

Lehet párhuzamosan is kötni azokat az ellenállásokat:
8200 || 123300 = 7688.7 azaz 8.2k -val párhuzamosan 120k + 3.3k... A párhuzamos kapcsolással jóval finomabban lehet beállítani az értéket...

Ha egy ellenállás érték (R) kell és van egy nagyobb értékű ellenállás (R1), akkor a következő módon lehet kiszámolni, mekkora ellenállást (R2) kell vele párhuzamosan kötni:
1/R2 = 1/R - 1/R1.

Miért nem jó egy helitrimmer?

Az is jó lehetne, de a panelt eredetileg két párhuzamos ellenállásra terveztem (mert ez volt benne eredetileg is a rajzon, és megbízhatóbbnak ítéltem).

Az túl egyszerű lenne igazából egy párszáz ohmos sima poti + egy ellenállás kombója is kielégítő lehet.

Tényleg nem akarok kötözködni, de mitől megbízhatóbb egy ellenállás mint egy helitrimmer? Gondolkodtam rajta egy napot és arra jutottam hogy amiben jobb az ellenállás az mondjuk a hőmérsékleti együttható mert neki 50ppm, a helitrimmernek pedig 100ppm. Ez nem túl jelentős különbség, ahol a 100ppm gondot jelent ott az 50ppm is. Esetleg arra gondolsz hogy a trimmer egy mechanikus szerkezet? Ezek 20G-s vibrációt és 50G-s gyorsulást is kibírnak, szóval inkább szakad szét a műszerdoboz amiben a táp van szerintem. A trimmerek hátránya mondjuk hogy csak kb 200 átforgatási ciklust bírnak ki, de a trimmereket csak egyszer kell beállítani hisz erre vannak kitalálva. Az átütési szilárdságuk még jobb is a helitrimmereknek, tengerszinten legalábbis.

"de mitől megbízhatóbb egy ellenállás mint egy helitrimmer? " Az ÁRÁBAN!

*** erre komolyan mondom nem is gondoltam!
De az árkülönbségtől maximum olcsóbb vagy költséghatékonyabb lehet, de megbízhatóbb semmiképp!

Ejnye!

Nem vitáznék, tapasztalat. A mellékelt képen látható Bourns trimmer nekem csalódás. Tápegység (LM338K) szabályozó ágába építettem be kb. másfél éve. Kettő (!) alkalommal kellett állítani. Első esetben, mikor elkészült, 13,5V-ra, majd néhány hónap múlva ezt 12V-ra kellett átállítani.
Most ott tartok, hogy sürgősen dobálom ki őket - összesen 4db. ilyen tápegységről van szó - mert hol ennyi, hol annyi a kimenet. Ahányszor mérem, mindig más, ha hozzáérek beállításkor 3-4 tized voltot ugrik fel-le a kimenet. Kontaktos. De mitől? Beltérben, lakásban üzemelnek.
Tudom, minőség, stb. De én azt hittem, minőséget veszek. Ebből a szempontból megbízhatóbb lehet egy (két) fix ellenállás.
A trimmerrel, mint eszközzel továbbra sincs bajom, de ez most kellemetlen.

Ez nem a szóban forgó helitrimmer.

Nem is azt írtam.

Köszönöm, ilyesmi választ vártam! Nem azt mondom hogy nincs vagy nem lehet igaza Alkotónak a trimmereket illetően, csak hiányolom az okot. Az hogy "megbízhatatlannak ítéltem" kevés, kérdem én hogy miért?

Amúgy tényleg nem ilyen trimmerre gondoltam én, hanem ilyenre. Ezekkel nekem még soha nem volt problémám:

Ezért nem értettem, hogyan jött ide a negatív tapasztalatod a bourns trimmerrel kapcsolatosan, mikor csak ellenállás kombó és helitrimmerről volt szó.

Én meg köszönöm a Te tapasztalatodat. Azt gondolom, hogy az adott helyre az általam használt eszköznek is jónak kellene lennie, a kontakt hiba nem fordulat mennyiség kérdése.
Már meg is találtam a forrást a képen látható helitrimekhez.

@Little
Biztos nem voltam kellően figyelmes. Csak tapasztalatot osztottam meg.

Nem akartam belefolyni ebbe a témába, de annyira kiélezted, hogy muszáj megszólalnom.
Én nem írtam ilyet: , sokkal inkább ilyeneket:
korábban meg ezt:
Semmilyen fenntartásom nincs a trimmerekkel szemben. Egy konkrét rajzon volt egy megoldás, amin nem változtattam, nem tértem el a trimmerek irányába.
---------------
De ha már szóba került a téma, (nem néztem meg semmilyen katalógust, gyártói ajánlás, tesztelési eredményt, sem trimmer, sem ellenállás témában) elmondom mi jut eszembe indoklásként. Az ellenállás réteg mondjuk hasonló trimmerben és ellenállásban egyaránt. Viszont a réteg két végének kivezetése, már különbözőségeket mutat. Ellenállásnál egy stabil kupakot kap, amit meggyőzően rögzítenek, és ehhez forrasztják/hegesztik a kivezetés lábát. Trimmernél ez nem így van. A hagyományos típusoknál egy lemezdarabka van ráfülezve (hajlítva), ami maga a kivezetés is egyben, esetleg szegecselve ugyanez. A csúszkának szintén van egy tapintó ereje, és ebből adódóan egy bizonytalansága is. Nem tudom mekkora, és van-e jelentősége, de mindenképpen ott van, és kockázatnak számít egy normál ellenállással szemben.
Az itt most említett kék színű trimmer és annak helipot változata nagyban hasonlít egymáshoz. Gyakorlatilag elektronikailag teljesen hasonlóak, és csak a mechanikában van eltérés, de az se jelentős. A tárcsájuk felfogása is azonos, csak a heliben van egy külső homlokfogazása a forgórésznek, és ehhez kapcsolódik egy "csigakerék". Tehát a potméter rész egyforma (kivezetés rögzítése, szorító erő, ellenálló képesség), csak a helinél egy áttétellel lehet a tárcsát forgatni.

Ez alapján, számomra elég meggyőző az ellenállás stabilitása a trimmerrel szemben, ami egyáltalán nem jelenti a trimmerek alkalmatlanságát. A trimmerben rejlő működési kockázat meglétét értelmetlen vitatni. Viszont azt jó szívvel el tudom fogadni, hogy ennek a kockázatnak a mértéke olyan kicsi, ami messze alatta van annak a határnak, ahol már számolni érdemes vele.

Ennyi indoklás jutott eszembe, és újra hangsúlyozom, nem elemezgettem semmiféle adatlapot, csak belegondoltam egy kicsit.

Nem éleztem én ki semmit. Te állítottál valamit én pedig egyszerűen csak megkérdeztem hogy miért, mi az az ok amitől megbízhatóbbnak ítéltél egy ellenállást egy trimmernél. (Sokszor hiányolom ebben a topikban az állításokat alátámasztó érveket.)
A választ megkaptam, köszönöm!

Sikerült a javasolt kombinációk valamelyikével beállítani a kívánt határokat?

Szia!
Bár nem végleges, de egy ilyen többfordulatú trimmert tettem be egyelőre, mivel így sokkal kényelmesebb, ezért szerintem maradok ennél a megoldásnál, mert az elrendezésem sajnos elég furfangos. Kedves CIROKL-től kaptam ezt a dobozt nagyon baráti áron, ezért nem lehetett kihagyni (ezúton is köszi), de a bele való építkezés szerintem nehezebb mint egy hagyományos rack féle dobozba.
Csak a kivitelezést módosítom és akkor teljesen kész lesz a labortáp. Vagyis az előlapról fognak hiányozni a feliratok, de erre még majd visszatérek, elég érdekes dolog eszembe jutott már. na majd meglátom.

Azt akartam még kérdezni, hogy mennyire bolondos megoldás, ha a 230-as (vagy bármelyik váltakozóáramú) vezetékhez közel viszem el a táp kimenetét, vagy a potik vezetékét?
Könnyen okozhat rajta zavart? Milyen távra lenne szükség?

Zsolt32!
Én megépítettem Alkotó-Pioneer féle 2.7.4 tápot, megemelt paraméterekkel (2 x 50V 10A).
Nem kellett külön segéd táp. Kicsit át kellett számolni itt-ott.

Link: http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_1385579.html

Szia! Lehetséges lenne publikussá tenni a már megépített tápot? Szeretnék én is lépni egyet az 1989-ben épített tápomhoz képest. Most megtaláltam egy csomó régi KONTASET doboz alkatrészemet és a technika is kicsit előrébb haladt, van trafó alapanyagom is és fiókból is sok minden összejönne már. Azért érdekelne így ahogy van, mert sok verziót láttam már, nyilván mindenkinek más van otthon , de jó lenne egy olyan konstrukció is, ami teljesen utánépíthető. Előre is köszönöm. Esetleg olyan változat érdekelne, ami egyoldalas panelekből is megvalósítható, mert CNC-vel azt pár perc alatt meg tudom csinálni. Igaz forgatni is lehet, de abban mindig van egy kis pontatlanság + az átkötés egyik oldalról a másikra.Meglévő tápom TIL311 kijelzős házi panelmérőkkel

Szia kameleon!

A papus51 altal megepitett tapegyseg "Alkotó-Pioneer féle 2.7.4 táp" mar a kozkincs statuszt birtokolja joideje. Hisz utan epitettuk mar egy par peldenyban , kulonfajta hataradatokkal.
A "Kicsit át kellett számolni itt-ott" Ezt takarja.

Szia értem, csak reménykedtem, hogy egy-az egyben utánaépíthető, mert a 2x50V 10A nekem pont tökéletes lenne úgy, ahogy van. Főként nem is annyira a panelek érdekeltek volna csak, hanem mechanikai kialakítás, panelműszerek elhelyezése, milyen kapcsolók kerülnek bele, milyen csatlakozók, mert ugye az ördög a részletekben lakozik. Nekem van egy konstrukcióm (a képen) ami elsőre tökéletesnek tűnt. Megépítettem és végülis használom évtizedek óta, de van ami nem tetszett benne. Elsőre amikor összeraktam, kiderült, hogy nem lett túl szervizbarát, ezért újravezetékeztem. Aztán a szépen megmart előlaphoz kiválasztott Rafi kapcsolók nem bírták a terhelést és sorra hullottak ki. Ma már inkább valami szép, de olcsó kapcsolót tennék rá és cserélhető reléket a terhelés kapcsolására. A TIL 311-es panelmérőt is szét kellett cincáljam, mert hozzáférhetetlenek lettek a helipotok, amik külön panelre kerültek végül, de kiderült, hogy rossz típus lett kiválasztva és emiatt a kijelzés néha billeg fel-le2-3 tizedesjegynyit. A trafó pontos menetadatai vagy feszültségértéke is fontos és az is, hogy panelmérők hogyan lettek megtáplálva. Nos én ezekre az apró cizellálásokra lettem volna egyben kíváncsi, mert soha nem késő tanulni. A paneleket lemásolhatnám akár a meglévőről is, nem az adja a dolog finomságát. Ma annyival vagyok jobb helyzetben, mint régen, hogy akkor e BHG-ban jó pár sörért tudtam csak elintézni az előlap és a plexik marógépes előlap munkálatait, ma pedig itthon meg tudom ezt már oldani a saját gépemen, tehát ha kell egy alkatrész, egy idom, nem kell utánatalpalnom, csak legyártom. Így az összeszerelés ideje drasztikusan lerövidül.

Az 50V/10A-es határ több mint túlzó. Számomra elképzelhetetlen ennek üzembiztos működése egy zárlat esetén. Ha ilyen határokra van szükséged, akkor javaslom várd meg Attila86 tápját.

Ertem! S elnezzesed hogy bele kottkodacsoltam.
Akkor varjuk papus hozzaszolasat is a temahoz
Hatha van neki a kerdesed ezen oldalanak kielegitesere fotosorozata.

Szia! Nekem minden megoldás jó, hiszen van tápom. Igazán azért is szeretnék még egyet, mert a régit is szeretném kicsit gatyába rázni. Arról már letettem, hogy az eredeti kapcsolókat építsem bele, mert 1 kapcsoló belőle 6000Ft körül van 6db kapcsoló csere egy új labortáp, vagy éppen agy használt vaterás ára. Ez már ellentmond a józan észnek. Azon még gondolkodom, hogy esetleg a cnc-vel 3Dben marok egy hasonló kapcsoló előlapot és mögé építek egy olcsóbb kivitelt, vagy szenzoros kapcsolót. Tehát konstrukcióban nekem bármelyik jó lehet, a lényeg : tényleg kis időráfordítással utána tudjam építeni. Ha nem találok ilyet akkor befejezem a mikrokontrolleres táp rajzomat és azt építem meg touchscreennel és VGA kijelzővel. Ez nyilván több idő, de azt hiszem magáért beszél a dolog.

Szia kameleon2!
Teljes után építésben nem tudok segíteni, mert én a trafót és a dobozt is kukáztam.
Az "50V 10A"-t Alkotó túlzásnak találja, de szerintem nem annyira vészes, mert nagy disszipált teljesítmény csak igen kis feszültség és nagyon nagy áram egyidejűsége esetén lép fel.
Én ilyen esetre azt a megoldást találtam, hogy a hűtőbordák hőmérsékletét korlátozom.
Az átméretezésnél Ghoost által belinkelt anyag sokat segít, de ami még nagyon fontos az az áteresztő tranzisztorokon fellépő hőmérséklet. Nem csak azért kell sok tranzisztort párhuzamosan kötni, hogy az áram és a teljesítmény megosztásra kerüljön, hanem azért is, hogy az egyes tokokban a chip-ek hőmérséklete ne érje el a halálos értéket.
Volt aki megkérdőjelezte ekkora disszipációs táp létjogosultságát. Nekem az az álláspontom, hogy egyszerűbb olyan tápot építeni amelyik nem kelt zavarfeszültségeket mint a táp által keltett zajt megpróbálni elnyomni.
A kapcsolók terhelhetősége terén azt tudom mondani, hogy az Alkotó féle táp esetén a kapcsolón nincs számottevő áram, csak logikát vezérel. Ez alól kivétel a tápegység AC oldali főkapcsolója.
A megépített tápegység kiváló. Hihetetlenül stabilan tartja a beállított feszültséget 0 és 10A közötti terhelés változáskor is.
Nálam kicsit bonyolította a kivitelezést a négy darab panelműszer, mivel a táplálásukat független áramforrásról kellett biztosítani. Ezért készítenem kellett négy darab galvanikusan elválasztott kis teljesítményű (10V 100mA) tápot is.

Szia! Erre csak azt tudom mondani, hogy jó méretezés esetén cserébe szétverhetetlen a konstrukció. Nekem be van építve két hőérzékelő és ha túlmelegedne a táp, egyszerűen lekapcsol. Évek alatt nem sikerült annyi teljesítményt kivennem belőle, hogy ez előforduljon, mert "beáll" egy idő után egyensúlyi helyzetbe, azaz jól van méretezve a borda. Gondolom ezek önálló trafót is kaptak. Stabilitással nekem sincs gondom, csak a kijelzőimmel és az említett apróságokkal. Mivel nekem az eredeti RT-s változat van meg, benne maradt a tápban a vezetékhossz kompenzálás lehetősége is. 30 év alatt 2-3x ha használtam, de akkor jól jött. Nyilván ez idő alatt én is okosodtam (remélem) így én sem fogom direktben kapcsolni a kimeneteket. Az az igazság, hogy elsőre is felmerült ez mint probléma, de eléggé zsúfolt lett akkoriban a táp.

Hali!
Valóban külön trafókról mennek a panelműszerek.
A én tápomba se nagyon lehetne már bármit is beépíteni. A kb. 1.5 KW-os hypersil trafó eléggé kitölti a teret.
A bordákat én ventilátorral hűtöm és 70C-nál letiltja a DC kimenetet egy hőmérséklet figyelő áramkör.
A BHG-ban én is eltöltöttem 10 évet.
Üdv.

Köszönöm az infókat. Én nem kedvelem a ventillátorokat, mert csendpárti vagyok .Ha voltál a BHG-ban akkor még ismerős is lehet a tápom előlapja, mert "nagyüzemben" csináltak ilyeneket - nyilván fusiban . Nekem két önálló trafó látja el a két oldalt. Mivel én tekertem a trafót is, csak önálló megcsapolásokat csináltam a műszereknek - lehet, hogy ez is hiba volt.