Köszönöm.

Kipróbáltam, tökéletes. :yes:

Sziasztok

Az a kérdésem hogy van egy 230/230 voltos leválasztó trafóm ezel pl lehetne használni a tv,vagy a számitógépet,mert hát ezen úgye 2 fázis van.
Ezt azérd kérdezem mert pl építek egy áramkőrt amitt ki szeretnék próbálni mondjuk egy fényorgonát és ott úgye nula van és fázis,ezel a trafóval le tudnám próbálni?

2 fázis nincs 230V feszültségen. Ott 1 fázis van, 1 nulla, és 1 föld.

De lehet csak nem értem a nekem zagyvaságot amit írtál, egyébként lehet csak nekem az...de mindenesetre akármit ki tudsz próbálni a leválasztó trafóról, aminek nem kötelező a földelés.

Ha van fázisceruzád, azzal le is ellenőrizheted a konnektorban a fázis meglétét, ahogy a nevében is benne van. Érdekessége az lesz, hogy akármelyik konnektort nézed mindig csak egyet fogsz találni, és ideális esetben mindig ugyanazon az oldalon, a bal oldalon, de állítólag az új szabvány szerint már a jobb oldalra kell kötni...erről infót pl itt találtam: Bővebben: Link A 10486-os hozzászólásban.

Köszönöm szépen a válaszokat mostmár értem amitt írtatok,mégegyszer köszönöm.

Összeraktam egy leválasztó trafót 2 csengő trafóból.
230Vac->8Vac 1A->208Vac

Azt az érdekességet vettem észre fázis ceruzával, hogy az egyik leválasztott kimeneten (208Vac) halványan jelez.
Rámértem és ~10Vac esett rajtam és az egyik kimenet között.
Ez hogy lehet?
Másik kimeneten nem jelzett.

A trafók pri/sec tekercsei közt nincs galvanikus kapcsolat.
Védő földet sehova nem kötöttem.
Ez így biztonságos? Megfoghatom kézzel is egyenként a leválasztott kimenetet?

Sziasztok!
Én is csatlakoznék az előttem elhangzott kérdéshez. Egy ismerőstől szereztem be a csatolt képen látható leválasztó trafót. Kikapcsolva végigmértem és nincs kapcsolat a pri/sec körök között. A címkének megfelelően bekötöttem, és meg is van kb. 230V a szekunder oldalon. De ha AC feszültséget mérek a szekunder valamelyik ága és a védőföld között, 190 Volt körüli feszültséget ír a műszer.
Olyasmiről már hallottam, hogy a trafóknak van kapacitív csatolása is, és egész nagy feszültség lehet mérni a szekunder oldal és a védőföld között (10MOhmos a műszer), de a csatolás olyan kicsi, hogy áram igazán nem folyik.
Arra van valami ötletetek, hogy ezt milyen módon lehetne biztonságosan megtudni? Adódik a lehetőség, hogy egy próba erejére dróttal simán leföldelem szekunder egyik ágát és az érintésvédelmi relé lekapcsol ha gáz van, de ezt túl radikálisnak találtam...
Sem magamat sem a szkópot nem akarom kinyírni.
Üdv!

Hello!

Van valakinek arra 5lete, hogy hogyan tudok változtatható kimeneti feszültséget (galv. leválasztott) létrehozni 0-230 VAC tartományban ( max 500W terhelés )?

Én egy autótrafót (azt hoszem így hívják!?) gondoltam sorbakötni egy biztonsági trafóval; ez így lehet jó megoldás?

Köszi!

Köszi! Akkor jól sejtettem.

Igazából az a problémám, hogy kellene egy kb 500W-os DC táp, aminek a kimeneti feszültségét fokozat-mentesen lehet állítani 10V...130V tartományban. Igazából erre keresek megoldást.
Végső esetben marad a korábban említett megoldás, de ahhoz még szerezném kell egy legalább 500W-os leválasztó trafót (hol lehet ilyet beszerezni?).

Valakinek esetleg van a problémámra jobb megoldása?

Előre is köszi!

Hellósztok!
A csatolt képeken egy leválasztótranszformátor látható két alkatrész társaságában.
Az egyik alkatrész egy szűrő, a másik számomra ismeretlen. Kíváncsi lennék a szűrő feladatára, és a másik alkatrészre.

ha még érdekel valakit van 2 db ilyen leválasztó transzformátorom
400/230 V

Sziasztok,

van egy ötletem, amiben minden jól ki van már találva, egy dolgot kivéve. Kellene nagyon sok (első körben 9 db, később sok ezer... ) teljesen független áramforrás. Értem ezalatt, hogy független a + és - kivezetésük (egyenáramúak). Leghasználhatóbb megoldásként egy olyan trafó jutott eszembe, ahol egy primer, és sok egyforma szekunder van (mondjuk 230V-ból n darab 3.3V, majd egyenirányító kapcsolások). Ez nem gerjedne össze? Mert ha igen, külön trafók kellenek, ami növeli a méreteket és a költségeket is.

Hogyan oldanátok meg, ha kellene mondjuk 300.000 darab teljesen független egyenáramú tápforrás?

(Tényleg mindenképpen kell sok darab független táp, ez már be van bizonyítva, a kérdés hogy hogyan oldjam meg a gyakorlatban.)

Köszi.

Sziasztok,
találtam egy linket a leválasztó trafó témakörével kapcsolatban..
Ez azt taglalja, hogyan lehet több fogyasztót üzemeltetni egy leválasztó trafóról. (gondolom pld: egy kapcsolóüzemű tápot és egy oszcilloszkópot..)
itt

Sziasztok!

A minap kezem ügyébe került egy transzformátor amely 2db primer tekercsel rendelkezik. Emiatt többféle bemenő feszültség esetén tudja produkálni a kimenő feszültségeket. Az első képen látható hogy miként. Mivel a két primer tekercs galvanikusan nincs kapcsolatban egymással és teljesen egyformák is, arra gondoltam, mi lenne ha levállasztó transzformátorként használnám?
A második képen látszik a két primer tekercs kivezetései és az is hogy egy csévetesten vannak, így nem teljesül a biztonsági trafó feltétele. De gondolom van köztük pár papírréteg, plusz a zománc. Mert ha igen szerintem jó lehetne levállasztó trafónak, szerintetek?

Köszönöm a válaszokat!

Ez a link kicsit keveri a múltat és a jelent - például a 10 m-es korlát már 1986 óta nincs a szabványban.

Azonban az egy trafóról több készüléket esetet a jelenlegi szabvány laikusoknak nem engedélyezi, csak "Csak szakképzett vagy kioktatott személyek által irányított vagy
felügyelt berendezésekre alkalmazható védelmi módok" között.

Sziasztok!
Van egy leválasztótrafóm, 6A-t tud, minden működik, már vagy két éve, és nemrégiben beépítettem úgy, hogy a primer oldalára tettem egy kapcsolót meg egy megszakítót(4A, bőven elég amire kell) és szinte minden indításnál, akár üresen is, levágja a megszakítót, sőt egyszer-kétszer még a fő 10A-est is. Mit kellene tennem, hogy ne kelljen folyton a szekrényhez rohangálni a megszakítóhoz? Tudom, vigyem közelebb, de ez nem vicces....
Előre is köszi.

A primer oldallal köss sorba egy NTC-t. Szerintem egy 2,5 Ohm-os (max. 6,5 A) már bőven elég lesz. Esetleg kettőt rakj elé sorba. Bizonyos játékgépeknél (flipper) is így oldják meg a bekapcsoláskori túláramvédelmet.

Pl.: Bővebben: Link

szerk.:
Esetleg 5 Ohm, 5 A: Bővebben: Link

Köszi, holnap elugrok a boltba, és meglátjuk mi lesz belőle!

Ha nem baj, hogy eltorzítja a kimenő szinuszt.

Ha esetleg abba ütköznék, hogy egyszer baj lenne, akkor nem elég kisöntölnöm az NTC-t egy kapcsolóval ha már megy a trafó?

Miért torzítaná el? Az NTC egy változó értékű ellenállásként fog szerepelni a Primer körben. Ott, ahol ezt alkalmazták, soha semmilyen problémát nem okozott, pedig a szekunder oldalon kilenc különálló feszültség kellett a gép (flipper) működéséhez...

Mert soros körben az áramból indulunk ki, az meg a transzformátoron nem szinuszos, tehát nemlineáris elemként viselkedik. Az Élet általában működik torz jelalakokkal, de Mikrokapcsolo nem mondta, mire használja. Mérési célokra például nem praktikus. A középiskolában, ahová jártam, még egy mérési gyakorlat is volt ebből a témából.

Tudja a tök. Remélhetőleg igen, de ugye a tudomány szerint a bekapcsolási nagy áram is attól van, hogy a feszültség pillanatnyi értéke nem egyezik meg a vasmagban levő remanens mágnesesség értékével. Te meg pont egy adott mágnesezési állapothoz tartozó feszültségből ugrasztanád a feszültséget más értékre. Gondolom, a nagyságoktól függ az eredmény.

Az NTC nagy hőtehetetlenségével nem tudja követni a szinuszt. Ezenkívül, ha már felvette az üzemi hőmérsékletét, annyira lecsökken az ellenállása, észre se veszi az áramváltozásokat.

Az NTC nagy hőtehetetlenségével nem tudja követni a szinuszt.
Szerintem másra gondoltál, mint amit írtál. Mert ez azt jelentené, hogy nem lenne definiálható ellenállása (azaz nem lenne rá érvényes az ohm törvény)

Van definiálható ellenállása, csak éppen hőmérséklet függő. A hőmérséklete pedig az átfolyó áramtól függ. Tehát nem egy konkrét állandó érték. Attól még az ohm törvény működik, legfeljebb nem a konkrét, hanem az általános alakja. Pontról pontra.
Ez még egy közönséges ellenállásnál is így van, csak ott az ellenállás hőmérséklet függése olyan kicsi, hogy általában elhanyagolható, és nem is számolnak vele.

Ha pontról pontra, akkor követi a szinuszt. Visszajutottunk az első kockára.

Nos, sziasztok, nem volt a boltban, rendeltek, ma vettem át, de csak 4,7ohm 3A volt, ennek is örülök, hogy lehet kapni 400ft-ért, ez megfelelő lesz hozzá? mármint a 3A nekem elég, nem erről megy minden, ez csak a tesztelgetésekre, javítgatásokra használom az kimenetét.

Miért követné? Az átfolyó színuszos áram effektív értéke fogja melegíteni. Az izzó ellenállása sem követi a színuszos váltakozó áram pillanatnyi értékét, az sem állandó az ellenállása, függ az átfolyó áramtól. A mechanizmus ugyanaz. A titok, a hőtehetetlenség.

A bemeneten valamivel több áramot vesz fel, mint a kimenet. Ha a szekundert max. 2,5 A -rrel terheled, elvileg bírnia kell. Egy fontos dolog, a trafót mindig terhelés nélkül kapcsold be. Ezek az NTC-t többnyire kettérepednek túlterhelés esetén, az üzemi hőmérsékletük pedig elég magas ahhoz, hogy megésessen. Ezeket mindenképpen vedd figyelembe.

Péntek este óta tűnődök, ezeket miért írtad.
Nos, az kétségtelen, hogy 230V-os izzók esetén kb 60W teljesítményig a hőtehetetlenség nem elég nagy, így a fényben van némi 50 Hz-es "brummogás", akkor meg a hőmérsékletben is, akkor meg az ellenállásban is, de mondjuk afölötti teljesítménynél már nem.
Csak mi köze ennek az NTC-hez? A titok nyitja a hőtehetetlenség, írod. Igen, és ha akár az NTC-nek, akár a termisztornak az van, akkor követi a szinuszt, ha nincs, akkor nem követi. Na de most mit is állítasz?

Egyébként, ha az NTC hőtehetetlensége olyan pici lenne, hogy a szinusz szerint melegedne és hűvösödne, akkor meg mér rosszabb lenne a helyzet, mert az NTC sem lineáris elem, meg a transzformátor sem, és két sorbakötött nemlineáris elem...