Helló!
Gondoltam hogy nincs benne. Jó az a kondi, de más is kell hozzá.
Ha vissza olvasol, találsz néhány komplett leírás az átalakításról.
A 178. oldalon leírtam azt a amit én alakítottam át egy hasonló gépen. Legalább ennyit meg kellene csinálni vele, hogy használhatóbb legyen. Ha a tolópanelod működik, oké, ha elpusztul, arra is van megoldás, döntsd el mennyit akarsz rá áldozni.
Sok sikert!

Vannak elkó nélküli gépek de ott nagyobb feszültségű a szekunder és nagyobb a fojtó indukció. Lehet hogy a te esetedben kevés lesz a 63v !

MIG-be bőven elég a 63 V-os.

99% nál igen de már találkoztam egy kis orosz géppel ahol 70 voltig felment a feszültség és nem is vált be a kondik használata úgy hogy ki is lett belőle szerelve.

Az nem kombi, MMA-MIG-es gép volt? Máskülönben értelmetlen az ilyen magas feszültség, az csak eső karakterisztikájú trafóra jellemző.

Ez egy gyári gép egyenirányítója, kondi bankkal egybe építve. 3. db 22000.mf - 63V.-os elkó van benne.

Mérd meg mekkora most kondi nélkül a feszültség ! Abból ki lehet számolni hogy mekkora lesz kondival.

Sziasztok!
Én egy MMA/TIG hegesztő invertert szeretnék összehozni egy MIG előtolóval.
Csinált e valaki már ilyet? A hegesztési feszültség megfelel-e egyáltalán a MIG hegesztéshez?
Előre is köszönöm a választ!

Sokszor felmerült már a kêrdés, de nem megoldható, legalábbis biztosan nem egyszerű.
Az MMA/TIG gépek eső karakterisztikával rendelkeznek, a MIG/MAG gépek pedig egyenes karakterisztikájúak.

Köszönöm a válaszodat!
Tehát az MMA/TIG gépek ívgyújtási feszültsége magasabb, majd a munkafeszültség alacsonyabb?
A MIG hegesztő ív és munkafeszültsége azonos?

Kb. így van.

Üdvözlet, a két gép közül melyik lenne a jobb választás, melyiknek jobb az elrendezése?
Az első 160A-os, egy hűtőventilátoros, a második 180A-os, két ventilátoros.

Nem a ventilátorok darabszáma számít, hanem a gépek adatlapja.

Az első 160A-osgép adattáblájának adatai:35% 160A
60% 120A
100% 95A
A második 180A-os gépé:30% 180A
60% 125A
100% 100A
Azt nem tudom ezek az adatok mennyire hitelesek, de hasonló teljesítményűek, természetesen a 160A-os valamivel gyengébb.

Látod, ha megfelelő adatok között kutakodsz, kérdés nélkül magad is rájössz.
A tényleges eltérés 4-5% a két példány között. A választást már az igények és az ár határozza meg.

Tudásilag is teljesen megegyeznek a gépek, gondolok itt a pont-szakaszos hegesztésre. Árban pár ezer ft a különbség köztük, talán a 160-as minőségibbnek néz ki. Nincs összehegesztve a vasmag lemeze, csavarozva van, és jobb szellőzésű az egyenirányítója. Viszont a kép alapján kisebbnek néz ki a főtrafója, mint a másiké. Nem tudom melyik lenne a jobb választás?

Távolból nehéz megítélni. Tudni kellene azt is, mire akarod használni leggyakrabban. Lemezmunka vagy ekefelrakás?

0.5-ös lemeztől a 4.0-es zártszelvényig, de leggyakrabban 0.8-as lemez (karosszéria )és 2.0-es zártszelvény.

Bőven elég a kisebb. A nagyobb maximális kihasználásához úgyis legalább 20 A-es kismegszakító (csatlakozás) kell.

Nekem az a lényeg megbízható, strapabíró gép legyen. Ne az legyen hogy pár év után menetzárlatos legyen a trafó, tönkremenjen a panel, tolómotor stb.

Na ezt aztán tényleg képtelenség megmondani a képeid alapján.

Hát igen, én még élőben sem tudnám. Bíztam benne hátha valaki ismeri a gépeket, vagy találkozott már velük.

Típust nem írtál, fénykép csak a belsejéről készült, nem az adatlapról. Belülről kevesebben ismerik.

http://weldimpex.hu/files/Weldi-MIG_181.pdf

http://www.bmax.hu/hegesztogep/160a-300a-hegesztogepek/mm161-hegesztogep

A képek alapján ránézésre a strapabírótól mindkettő elég messze van. Egy strapabíró gépben kb. kétszer háromszor akkora méretű trafó van mint a képeiden lévőkön. Nehéz viszonyítani mert nem is jó minőségű meg egy kicsit csalóka is a kép, de pl. az első képen lévőben szinte nagyobb az egyenirányító mint maga a trafó. Hogy legyen az strapabíró?
Co-t még nem építettem csak javítottam, de most nekem is lesz egy hasonló kísérletem egy közepes méretű tekercselt-vágott (hiperszil) magú trafóval, meglátom mi sül ki belőle, lehet-e majd vele hegeszteni vagy sem. Ingyen volt, így csak a deszkamodell összerakásának munkaóráit vesztem el ha mégsem lesz jó.
Menetzárlatosak azok a trafók szoktak lenni amelyikben nincs normális szigetelés (zománc) a huzalon, és azt a finom, vékony akármit amivel be van tekerve az alu fazonhuzal, azt lereszeli magáról.

A 160-asnak én is kicsinylem a trafóját, de gondoltam egy egyfázisú gépnek elég. Sajnos nincs jobb képem e gépekről. Találkoztál, javítottál olyan gépet, amit bátran ajánlanál?

Gondolom minden gyártó ugyan abból típusú huzalból tekeri a trafóit. Mert akit kérdeztem mindenki fele réz, fele alu huzalból teker. Kivéve a 160A-os első képen lévő gép, ők állítólag csak rézzel tekerik a trafójukat.

Egykor alu szóba se jöhetett. Rézzel kisebb trafót lehet tekerni azonos teljesítménnyel.
Komolyan gondolod?
Javasolni szoktuk, sajnos egyfázisú CO2 nem túl gyakori, de mindig jobb egy ipari használt, akár 20-30 éves, mint egy mai új az olcsóbb kategóriából.

Akkor a 160-as trafója azért lehet kisebb mint a 180as-é, mert tisztán réz tekercselésű, szinte azonos teljesítménnyel mint a vegyes tekercselésű 180as . Pedig ennek a két gyártónak vannak komoly ipari gépei is, és külföldre is exportálnak, ezért eset a választásom erre a két gyártóra.