A táp állapotáról akkor kapsz bővebb infót, ha megméred benne a romló paraméterű alkatrészeket amik az elkók. A működéséről kellő képet kapsz egy 2W-os ellenállással is, ha viszont a terhelhetőségére vagy kíváncsi akkor nagyon kevés az 5V-10A, oda olyan 30A körüli terhelés kellene.

PC bontóban használnak tesztert (legalábbis ott láttam), annak az eldöntésére és a vevőnek bizonyítására, hogy "jó" a táp.

Igen, ha jól emlékszem abban is 2 vagy 5W-os ellenállások vannak meg ledek. De ha már teljesítmény is kell akkor én elő szoktam kapni a gofri, szendvics stb. sütőkből bontott fűtőszálakat, annak darabja is tud vagy 3-400W-ot, és attól sem kell izgulnom hogy baja lesz benne a PN átmenetnek, volt hogy addig hevítettem amíg már kékült rajta a külső fém burkolat.

Köszi, ezt mellőzöm szerintem, nincs arduinom, se programozni nem tudok arduinot, meg valami egyszerűbb talán jól jönne, mivel akksiról üzemelne, hogy minél mobilisabb legyen.

Csak ahhoz szét kell szednem a tápot, és egyébként is az elko csere nem mindig megoldás. Sokáig hittem hogy elko cserével kb mindent lehet orvosolni, de rájöttem hogy egy jól ,,elbújó" megnyúlt ellenállás is szívathat meg. Nem az a cél hogy megmérjem mennyit tud a táp, hanem hogy lássam mennyi különbség van a terhelt-terheletlen állapothoz képes.

Ennél egyszerűbb márpedig nem nagyon van. Középen, felül a kapcsolás kb. hatoda az IREF felirattól a shunt feliratig.
Mondjuk abban nem hiszek, hogy 120-170 Wattot el fogsz egy FET-tel disszipálni, de első műtehernek megteszi. Bár a "tenyérnyi borda" alatt nem tudom mire gondolsz, ha PC-vel játszol akkor nyilván tudod, hogy ettől jóval kevesebbet fűtő procikat is aktívan hűtenek, a P4 korszakban pedig jöttek a heatpipe-os megoldások...

Pc bontó már nincs. Bezártak, lassan egy éve.

Szia! Némi átalakítással jó lehet.

Tetszik a cikk, a TL431 mint hőfokkompenzált referencia, aztán saját magától mV-okat mászik el. Egyébként az a kapcsolás is bőven megfelel, a fetek simán köthetők párhuzamosan, sosem tapasztaltam 10-15%-tól nagyobb eltérést ilyen esetben, de meg lehet csinálni azt is, hogy ahány FET annyi sönt, és azok jele van összegezve néhány kilós ellenállásokon keresztül az invertáló bemenetre, ahogy az egyik labortápban is van. Onnantól csak a disszipációk szabnak határt a vele elfűthető teljesítménynek. Referenciának meg lehet használni akár a TL431-nél sokkal jobbat is, ami valóban precíz, gyakorlatilag nem változik a feszültsége a bekapcsolást követően.

Ok. Arra gondoltam, hogy csak LM358-as részt használod fel, nem az egészeg.

A Gyulai Pál utcai?

Az én tapasztalatom, hogy 100W-ig nincs gond, de nem mindegy, melyik félvezetőt használjuk! IRLB3034, IRF3710, ezek nagyon jók, de meg kell nézni az adatlapban, mit tudnak, pl. a mindehol beszerezhető IRF530 is nagyon jól tud szerepelni, FET-enként 50-60W-ig.
A TO247 tokozású félvezetőket azért nem sorolom fel, mert azok W/Ft arányban nagyon drágák, ugyanazt a teljesítményt TO220-as tokozású félvezetővel olcsóbban ki lehet hozni, és az is előnyös, hogy ilyenkor a két melegedő alkatrészt egymástól messze is a hűtőbordára lehet rögzíteni.

A program is elérhető amúgy, csak fel kell tölteni. Neked nem kell programozni tudnod.

A TL431 a legtöbb ilyen házi bohóckodásra bőven jó. A legtöbb esetben se műszer, se igény, se szükség nincs arra, hogy ettől pontosabb referenciád legyen. Pláne hogy utána rátolsz egy - jó esetben - 1%-os ellenállásokból álló osztót... És attól mindenesetre sokkal stabilabb, mintha a tápfeszt (vagy egy csak erre fenntartott 78xx stabot) osztanál le.

Utánaolvastam mostanában kicsit a témának, a "sima" párhuzamos kötéssel (fet+sönt) sokan futottak bele problémákba, végigolvastam pár topic-ot ahol a tervező hosszas kísérletezés után eljut a kb. 2. kommentben említett javaslatig 1 opamp/FET


Egyébként pont tegnap terveztem egy műtehenet, szerintem ma feldobom ide megköpködésre.

Hát, azért a 100 Watthoz már olyan hűtés is kell, illetve 200 Wattos specifikációjú FET-ekről beszélsz. És a srácnak mondjuk kellene 170W terhelés, azt nem nagyon viszi el egy FET...

Két, az általam ajánlott FET-tel már mennie kell a 170W-nak biztosan. Egy FET 100W-ot tud (többet is, max. 150W, de azt már nem ajánlom senkinek, oda már hűtőcsöves hűtés kell). De ha pl. IRFZ44N-et használ, akkor több darab kell. Szóval adatlapot kell böngészni kicsit.
Amit feljebb írtál, hogy 1 OPA/FET, teljesen egyetértek vele. Plusz 50Ft költség, és 100%-osan korrekt lesz az áram megoszlása a FET-ek között, míg a sima párhuzamos kötés csak közös tokozású diódáknál megengedett, FET-eknél mindig lesz egy kis bizonytalanság, amit én 50Ft plusz költség árán inkább kizárok.
Plusz, ha az ember túlterheli a műterhelést, és egy FET zárlatba megy, helyette berakhat másik FET-et is (talál időközben egy jobbat/olcsóbbat), és nem kell az összeset kiszednie, hogy 20db-ból kiválogassa az azonos paraméterekkel rendelkezőket. Vagy mint mondták, azonos gyártásból származó FET-ek nagyon hasonlóak. De ha javításra kerül a sor, akkor már nem ugyanazt a FET-et kapja az ember, mint fél évvel ezelőtt.

Szerintem az ilyen táp, PC táp megy/nem megy, mennyivel megy tesztekhez bőven elegendő az autós izzók használata. 5, 10, 21, 55/60 W-osak vannak, ebből szinte bármi kihoztató. Az 5 V-os ágon is használható, egyszerű, olcsó, hűtést, egyéb bohóckodást nem igényel. (A karakterisztika nem lineáris, de ez jelen esetben nem gond.)
(Ha van egy H4-es (55/60W) izzót használó autó a háznál, szinte biztos akad egypár kiégett, abban a másik szál még hasznàlható erre.)

Egy 55 W-os autós izzó hideg ellenállása olyan kicsi, hogy könnyen "hiheti" a tápegység, zárlat van a kimeneten, lekapcsolhat.

Simán el szokott indulni, tapasztalat.
De elindítod egy 5-10-21 W-ossal, és utàna beterheled.

Csak mint érdekesség. Amíg itt volt nálam az az LPSU panel amiről a labortápos topikban írtam, megmértem a TL431 saját feszültségvándorlását ami abból adódik, hogy melegszik a lapka a rajta átfolyó áramtól. Ez 2,5mV pár perc alatt amíg beáll a hőegyensúly. Megmértem ugyanígy a 7915-öt is, csak arról nem írtam. Annak pedig ugyanez 1,6mV az adott beépített helyen, nyilván nem korrekt az összehasonlítás csak úgy leírtam. Akkor ott most melyik a jobb?
Hogy ki mibe fut bele az mindenkinek a maga problémája, de nekem volt olyan analóg tápom amiben 5db FET ment párhuzamosan, ugyanarról a pontról hajtva, csak a gate ellenállások választották el őket. Sosem volt vele gond, a legnagyobb árameltérés az ágak között ha jól emlékszem 8%-nál nem volt több.
De elég ha megnézel a neten tucatszámra lévő fetes erősítő rajzokat, simán párhuzamosan van kötve 4-5 FET, és diszkóznak velük, de ott van nekem is a 400W-os VF2-m, évek óta semmi baja. Nyilván nem a határra van méretezve és járatva.

Az egyik FET amit ajánlottál, az HEStore-os adatlap szerint 160 vagy 200 Wattos (két verzió van, aminél 160W-ot ír az automotive). De mindez az "absolute maximum rating", és 25 fokon igaz. Ahogy melegszik a környezet úgy lesz ez egyre kevésbé igaz.

Sokszor nem próbáltam a módszert de amikor igen (több éve), nem működött. A második módszer jó ötlet.

Igen. Én tapasztalatból mondom, hogy 100W-ot bírnak, hosszú távon is. Ha jó a hűtés, a FET-et rögzítő csavar alatti felületen 75fokC-t mérek maximum. A borda ennél hidegebb, a szilicium melegebb.
IRF3710-nél, ha kiszámolod, adatlap szerint is bírja a 100W-ot, ha a szilicium 100fokC-os, akkor a hőmérséklet különbség: 100fokC-25fokC (200W/hoz tartozik a 25fokC) az 75fokC, ezt szorozva az 1.3W/fokC-szal megkapod a 97.5W-ot, ennyivel kevesebbet tud a FET az adatlapban közölt 200W-hoz képest disszipálni, ha a szilicium 100fokC-os (a legrosszabb eshetőséggel számoltam). Ha hidegebb a szilicium, akkor még többet is tud (tehát jobb a hűtés).
És ami fontos: 175fokC a maximális szilícium hőmérséklet, szóval még tartalék is marad. Nem próbálgattam a maximumot, 100W/FET is bőven jó, és biztonságos.

100W az OK, de én 170 Wattról beszéltem. Ami jobban belegondolva marhaság, mert neki 5 Volton kellene 10A és/vagy 12 Volton 10A, ami együtt valóban 170 Watt, de egy műtehénen max. 120W esik. És úgy már reális is lehet, persze a hűtés kritikus, főleg tartós üzemben.

Igen. Már a weblapjuk sem működik.

Ha a tisztán mosfet alapú terhelést egy ellenállás+mosfet soros tagra cseréled, akkor a feten nem lesz akkora terhelés. Például ha 12V 10A terhelés kell, akkor az tisztán fettel 120W, de ez eddig sem volt kérdéses. Ha viszont egy soros ellenállást teszel a fethez, akkor a maximális áram felénél kapja a fet a maximális igénybevételt. Ha emeled az áramot, akkor pedig tovább csökken. Persze az ellenállás az fűteni fog, de amíg a félvezető nem mehet 100-150 fok felé, addig az ellenállás (huzal) had izzon. Ilyen kivitelnél a műterhelésed félvezetői nem 170, hanem legfeljebb 42,5W-ot kell hogy eldisszipáljanak. Az álltalad támasztott igényszerint a fetek RDSON értékét levonva a szükséges ellenállás értékéből, az 5V-os ágra 0,4 a 12V-osra 1 Ohm körüli kellene. Ezek is mehetnek egy másik hűtőre, de jóval magasabb hőmérsékletet bírnak.

Ez is egy lehetöség, de nem biztos, hogy kifizetődő. 250-300Ft (Reicheltnél 0.78€) egy IRF3710. Egy 50W-os, hűtőbordára szerelhető 1Ohm ellenállás szerintem ennél drágább (3.8€ körül láttam).

Így van.
IRF 540 speckó szerint 100V, 28A, 150W, és kevesebb mint 200 Ft itthon.

Sziasztok!

Ezek a 100W-os alumínium tokos ellenállások bifilárisan tekertek? Mérte esetleg valaki az induktivitásukat?

Én nem mértem.
De műterhelésként már többször használtam, és tudta amit elvártam. A névleges terhelésnek már a felén is jelentősen melegszik, de bírja ezt a meleget, és az ellenállását is jól tartja a melegedés ellenére is (ezt mértem).