Geocentrikus világkép rabságában szenvedsz.
A holdon például ez már nem igaz...

Az elején nagy Hával: Holdon.
Az újhold pedig a Holdoff.

Nem változol, ezért szeretünk !

Ez igaz, de 50-es csöbe elég nehéz egy búvár szivattyút bele aplikálni

Nem a csőbe, a cső végére kell rakni!
Gomdolom nem egy fúrt kútról van szó, aminek az átmérője 50mm.

Amúgy milyen mélyen van a víz?

De, fúrt kút, 50-es csõvel. 18m-re van fúrva, hogy milyen mélyen van a víz azt nem tudom, ahhoz ki kell ásni a lábszelepet hogy meg lehessen mérni.

Aki ezt a "kutat" fúrta, az szokatlan elvek mentén próbált célba érni. Nem jelent semmit, de azok a kutak amiket én láttam/fúrtam, általában 160 mm-es béléscsővel készültek.
A lábszelepet nem értem. Az 50-es cső végén lenne a lábszelep? Ha igen, akkor ennek sincs párja a világban. A fúrt kút egy béléscsövet jelent, amibe utólag kerül bele a vízkivételhez szükséges technika (cső, szivattyú, lábszelep, stb.). Ha nem így lenne, akkor esélytelen minden utólagos karbantartás.
A fúrás technikailag is úgy működik, hogy a vízrétegig készül a lyuk (ez nagyobb mint a cső), aztán jön bele a béléscső, és a csövön keresztül történik az iszapolás, amibe még néhány métert tovább süllyed a béléscső.

Dehogy nincs.
Szerintem nálunk is így van, 56 m-es fúrt kút, 5-ös cső. A tartály 2 m-en leásva aknába. A víz kb. 9 m-en lehet.

Nálunk is, meg még sokaknál. Arról öntözünk egész nyáron, meg arról is iszunk ha éppen a legújabbhiperszupercsoda elektronikus fertőtlenítő adagoló gondol egyet és önálló életre kel, ihatatlanná téve napokra a vezetékes vizet. A fickó aki nálunk fúrta sok éve, több száz ilyet fúrt az országban.

Nem tudom, a víz hőmérséklete hány celsius fokos, de a hőségben jó esik vele megmosakodni. Még a légkondi hűvös levegője sem versenyezhet vele.

Azt nem tudom hol laksz, de szívesen megtekintenék egy olyan kutat, ami 5 cm körüli lyukat jelent a földben, 9 m körüli mélységben van a víz, és innen felszíni eszközzel locsoláshoz alkalmas mennyiségű vizet lehet kinyerni.
A 9 m is kritikus, az átmérő miatti vízpuffer is kevés, ezért a szívás során jó eséllyel hamar csökken a vízszint, ami ebben a mélységben kritikus.
A látottak alapján módosíthatnám az eddigi kútfúrási szokásaimat.

Elvileg a víz "kiférne" a csövön, de a 9 m az már nagyon határeset. Ehhez a szivattyúnak meg kell emelnie a 9 m magas vízoszlopot, ami akár meg is szakadhat az emelés közben, és ilyenkor vége a folyamatnak. Az természetesen 7 m-re csökkenti a 9 m-t, ha a talajszint alatt 2m-re van elhelyezve a szívóegység.
Másik kérdés, miért 56 m mély a kút, ha a vízszint 9 m-en van? Mi célt szolgál a vízszint alatti 47 m? Ha a szint lecsökenne 9,8 m alá, akkor a Föld bolygó légköri nyomása miatt innen már "felszívni" nem lehet.

Azt nem tudom, hogy miért 56 m lett. De úgy tudom, hogy elvileg ivókút lett volna.
A szivattyú simán felszívja.
Azt nem tudom, hogy a vízszint pontosan, hol van. A szivattyú tud 9 m-t. Abból gondoltam

Kérdésed alapján akkor ilyen kutat még nem láttál Bővebben: Link , Bővebben: Link
Felénk rengeteg van,szinte minden háznál. Nem csak 50-es csővel készültek, hanem van ahol 32-es,40-esel is. Pumpálós víz kivételi lehetőség is van,meg szivattyút is rá lehet tenni. A locsolások a kiskertekben ezekről történik.Viszont amelyik kút nagyon gázos, abba szoktak ledugni KPE csövet, aminek a végén lábszelep van,ez van a kútban, a másik vége a szivattyún. Az előző hozzá szólásomban rosszul írtam,nem lábszelepet,hanem béka vagy golyós szelepet kellett volna írnom. A fúrott kút mélysége attól függött,hogy milyen mélyen találtak vizet,meg persze kinek mennyi pénze volt rá. A miénk már elég régi,újabban úgy hallottam hogy olyan 23000Ft-ért fúrják méterét. Persze kút fúrótol függ.

60 - 70 mm-es lyuk van a földben (a fene emlékszik minden méretre), ebben a lyukban van a szűrővel ellátott cső, ami kb. 50 m átmérőjű. Ha megfelelő vízréteg van a szitánál, tökéletes a rendszer, csak egy szivattyú kell hozzá, még lábszelep sem szükséges, ahogy nálunk sincs. Ez az átmérő (40-50 mm-es cső) messze a legáltalánosabb kis hazánkban.

110-es vagy afeletti csövet ott érdemes használni, ahol a nyugalmi vízszint 9 m alatt van és sok víz kell, különben nagyon nagy ráfizetés, lévén ezekkel a méretekkel minimum egy nagyságrenddel drágábban készítenek kutat.

Javítom magam, a cső külső átmérője 40mm, nem voltam itt amikor fúrták de az biztos hogy ez az egyetlen cső megy le 28m mélyre. Lett volna már tizen méteren is víz, csak úgy kevés lett volna a hozam, azért fúrtak le 28 méterre. És ha bírná a szivattyú leégés nélkül akkor talán reggeltől estig nyomná a vizet folyamatosan. Előfordul hogy napi 3-4 órát megy ilyen kánikulában, de a 4 méter átmérőjű medencét is fel szokta tölteni, mondjuk meg nem mondom mennyi idő alatt.

Sziasztok.
Autó klímáról kérdeznék. Dugóban lekapcsol a klíma pár perc után, menetszélnél elég jól bírja, de nagy melegben itt is lekapcsol, csak sokkal később (20-30perc). Ma teszteltem, a venti azonnal kapcsol, ha bekapcsolom a klímát. Nyitott motorháztetővel teszteltem, álló autóval (motor meleg volt, mert akkor értem haza), a klíma maximumom nyomta a hideget, és nem kapcsolt le 10perc után sem. Meglepődtem. Arra gondolok, hogy lehetséges, hogy a hő bentreked a motorháztető alatt? A kondenzátor is elég sok ütést kapott már kavicstól, melléklet egy képet. Ti mit gondoltok? Kondenzátor (lepárló?) csere? Az egyik kép a kondenzátor teteje, a másik az alja. 19 éves a kocsi... Vagy "csak" el van koszolódva, és egy nagynyomású tisztítás csodákat tenne? A hűtőközeggel nem hiszem, hogy baj van, mert amikor hűt, tolja a hideg levegőt magából mint egy őrült.
Mondjuk eddig azt sem tudtam, hogy a klíma hűtő és a vízhűtő ugyanott van. Vagy ez két különböző egység, egymás mögött, majd jön a venti?
Köszi.

Ismerős autója pont ezt csinálta, igaz ő magasnyomásúval tisztította a bordák közét, neki nem volt elhajlongva. Én csak az ő tapasztalatát tudom "tolmácsolni" de igen valószínűleg az segít rajta.

Köszi. Akkor egy pont a lamella tisztításnak, ártani biztosan nem árt, ha elég kíméletes leszek.

Nála a szennymaró fejjel csináltuk mivel ott a kilépő nyomás nem olyan magas, ellenben jól "telít" így elég jól tisztít, esetleg érdemes lehet valami tisztítószert alkalmazni biztos ami biztos.

Pontosan erről beszélek:

Csak itt szokás szerint mindenki leragadt az átmérőnél. A kézi nyomkodós kút is felhozza vizet 5-8 m-ről, sőt akár még 10-ről is, csak ember legyen aki ennyi vizet emlegetni tud.
De akármennyire is szeretnénk, 9 m-ről már éppen csak, de nagyobb mélységből nem lehet a vizet szivattyúval felszívni.

A mamutszivattyú sem nyomja fel?

Idézet:
„9 m-ről már éppen csak, de nagyobb mélységből nem lehet a vizet szivattyúval felszívni.”

Szívni alföldön nem, de ezt érdemes lehet elolvasni.
Meg Norton bácsi kútja.

A szóhasználatod már részben hordozza a választ. "Nyomni" sokkal-sokkal mélyebbről is lehet. Aztán ezt a nyomást többféle módon is létre lehet hozni.
A "szívás" a probléma. Ha a szívással mozgatni kívánt vízoszlop magassága több mint 9,8 m, akkor az oszlop elszakad, és leesik az alsó rész, utána meg a felső is.

A norton kút nem szívja, hanem alul emeli a vizet. Ha jól tömít a rendszer, akkor csak az ember erején múlik a mélység, mert a teljes vízoszlop súlyát meg kell emelni a kart mozgatónak.
Nem néztem most utána, de szinte biztos vagyok abban, hogy ehhez nagyon hasonló elv alapján működik az említett "bólogatós" szivattyú is, csak ezt nem ember nyomkodja. A mélységnek itt is azt szab határt, hogy a szállított folyadékoszlop (itt kőolajról van szó) súlyát meg tudja-e emelni a gép.
Ezzel kiszállok ebből a parttalan gondolatcseréből.

Azért ragadtunk le az átmérőnél mert te 160-as csövet emlegettél, mint általános átmérő. Messze nem ez az általános, sok helyen esztelen pazarlás is lenne ilyen kutat készíteni.

Ha ez valóban így lenne akkor erre megoldást nyújthatna a lábszelep ...

Az alábbi ábrán látható hogy a cső tetején vákumvan,ebben kéne dolgoznia a szivattyúnak ... hát szegény max vákumot tud szállítani de vizet az nem. A vákum az meg semmi, tehát soha nem jut víz a járókerékig.

És minél magasabbra megyünk annák kisebb mélységből képes a szivattyú felszívni a vizet, mivel annál kisebb a légköri nyomás!

Nekem annó úgy tanították, hogy nem a szivattyú szívja fel a vizet, hanem a légköri nyomás nyomja fel!

A légköri nyomás tengerszinten kb 1 Bar, ami 10m-es vizoszlop nyomásának felel meg.

A saját kutamról tudok csak beszámolni, amit kb. 10 évvel ezelőtt fúrtak a kertemben, szigorúan előre bocsátva, hogy egyik "félnek" sem akarok igazat adni, vagy cáfolni!
Nálunk a kutat a kútfúró 26 m mélyre fúrta. Az első vízadó réteget 10 m-en találta, a nyugvó vízszint kb. 4 m-en van. A cső átmérője 110 mm, PVC cső, az alján szűréssel (kavics). Eddig nem fogyott ki belőle a víz, pedig használjuk rendesen, és egyébként eléggé száraz helyen élünk.
A szivattyú: Volt már többféle, többek között csőbúvár szivattyú is. Jelenleg egy házi vízmű van telepítve, földfelszínre, minden télre téliesítés céljából zárt helyre szállítással. A szívócső 1"-os (32-es) KPE cső, kb. 9-9,5 m hosszú, az alján talpszeleppel. Tény, hogy időnként fel kell tölteni, amikor elengedi a vizet (rendszerint áramszünet esetén), egyébként be-bekapcsol, és feltölti a tartályt, de ez inkább a nem tökéletes vízzárás miatt van. Tökéletesen működik, gyakorlatilag "állandó" nyomással (persze, ingadozás van, amikor a tartály kezd leürülni, illetve, amikor feltölt).

Ja ... csak az ábrát nem szúrtam be!

Igaz itt nem víz, hanem higany van, de az elv ugyan az!

A patent szemes biciklilánc és a tüskével (stift-tel) rendelkező biciklilánc között van különbség?
Vagy csak a felszerelés más?