Az awinak, és minden hegesztőnek eső jellegű a karakterisztikája
Nem egészen. A MIG-MAG az lapos.

Régen MAG-ot terveztem venni, de nem tudtam, hogy annak lapos a karakterisztikája.

Szia Lajos!
Rég jártál a fórumoknak ezen az ívvel hevített vidékén.
Hát a jelleggörbe az természetesen eső karakterisztikájú,de nem azonos az MMA és WIG(bocsi, magyarul AWI) technológia karakterisztikáival.
Az előbb említett két technológia optimális munkafeszültsége matamatikai módszerrel meghatározott.
MMA esetén: Uív=20+0,05xIív
WIG esetén: Uív=10+0,05xIív
A plazmavágó munkafeszültsége erősen függ attól, hogy milyen áramforrásról, milyen gázzal, és milyen fajtájú pisztollyal végezzük a műveletet.
Ezért-tudtommal- egzakt módon nem határoztak meg a technológiára egységesen alkalmazható munkafeszültséget, mint az előbb említett technológiák esetében. A szakirodalom általam elért része csak általánosságokat állapít meg, konkrét számadatokat vagy képletet nem találtam, ami kiindulási alap lehetne egy készülék méretezésénél.
Marad a gyári gépek adatainak a gyűjtése,hátha valami súlyponti paramétert sikerül meghatározni.

Hát ez a klasszikus Co hegesztés elnevezése angolosan.
A MIG az inert gázra utal, a MAG aktív gázra.
A Co aktív gáz, az argon az pedig inert.

Van 20 féle elnevezésük, maradhatunk GMAW-nál is.

Ez így igaz. Az emberfia alig tud eligazodni a megnevezések tengerében . Az viszont igaz,hogy mindegyik valamiben különbözik a másiktól technológiai szempontból.

Üdvözlöm a fórumon az eddig hozzászólókat.
Vettem egy invertert ami tud 150 A-t és AWI-t is.Megoldható lenne-e, hogy plazmavágókénz is használhassam. Olvastam az eddigi hozzászólásokat, de a magas elektrónikát nem értem mivel csk műkedvelő vagyok.
Minden segítséget köszönök.

Szia!
Önmagában a hagyományos hegesztő alkalmatlan erre az üzemmódra. Ha visszaolvasol a fórumban, szerintem kimerítő választ fogsz kapni a kérdésedre.

Bővebben: Link
Nem is lenne rossz belefogni ilyen ábrák gyártásába. Bár sima levegővel nehéz ilyen minőséget elérni.

Kínai kombi cucc van javításra nálunk, és két egység van benne, hegesztéskor párhuzamosan plazmavágáskor sorosan kötődnek az egységek.
A nagyfesz az üzemben lévő kapcsolóüzemű tápról kapja a delejt, és ezzel szinkronban feltranszformálja egy külön kis trafó. A kimeneti folytóra van rátekerve a nagyfeszültségű tekercs és indunktíve adja át a nagyfeszt.

Ez a téma nekem is teccik -- főleg a CNC-s de hát még a távtartót sem csináltam meg a fejhez amit terveztem . Mondjuk az új vaslemez sem olcsó mulatság és ami van itthon az meg vékony .

Collektornak ígértem a vágásról képeket -- de már nincs meg a plazmavágóval vágott 7 mm-es féder . Helyette most készítettem 10 mm-es lemezbe belevágva de úgy ,hogy 35A-ra van állítva a plazmavágó elektronika és a kompresszor pedig kikapcsolva -- csak a tartályban lévő levegőt használhatom mert a kompresszor háromfázisú a hálózati kismegszakító pedig 3x10 A-es . Érdekes ,hogy öt perc után már bebarnult a vágott felület -- talán víz volt a levegő csőben .

Nem lehet, hogy a kompresszorból jövő olaj égett rá?
Egyébként, ha 4 bar alatt dolgozol, nagyon gyorsan fogy a belső elektróda, szóval érdemes jó nagy tartályt használni. Nálam is hasonló a helyzet, ha a klímakompresszor megy, és a plazma is 40A-el, akkor néha levág a megszakító, ezért általában 6barra felküldöm, és 3barig használom. Samottba is gravíroztam legutóbb

[OFF] Na itt vagyok, hogy értsd, nálunk még a járda is 12mm-es vaslemezből van. Amikor alapoztunk ömlött az eső az üzemvezető szólt, hogy hozzanak ki annyi 12-es lemezt 500x2000 darbokat, hogy körbe érje az alapot. Így tudtuk eltolni a tajicskát. Amikor a tetőt csináltuk a háznál ahova kicsinyeltem az ácsok által betett 150X150 gerendát jött helyette az U gerenda. Az én házam tele van vassal. A tetőtérben még az áthidaló is vas 7000x400x100 U gerenda 2 darab, persze gondosan hőszigetelve. Én bármit csinálok az első anyag vas amire gondolok. Persze kivéve az elektronika! És nyugogj meg! Velem kár vitatkozni, nem vagyok az a belátó fajta! Ja és van 10 darab olyan trafóm amiből lehet plazmát építeni (Hi-hi). De nem akarok Co-t is amiket csináltam egysem maradt itt csak egy félig kész, azt használom ha nagyon múszáj!

Nem tudom mert nem nagyon van rá időm -- ezt a vágást is csak a kép kedvéért készítettem hirtelen "felindulásból". A tartály úgymond közepes nagyságú -- de lehet ,hogy beszerzek egy olcsó kis kínai kompresszort (azok egyfázisúak és 25-40E-ből kijön az áruk ). Én pedig akkor tudom kipróbálni mikor nincs itthon senki és a használt fázisról ne menjen más fogyasztó és persze 35A volt a csúcs a vágásáramnál mert így is határon lehet a " kismegszakító ". Talán tavasszal tudok pénz rászánni a bővítésre , legalább egy fázison 20A-esraecserélni .

Ha kár vitatkozni -----akkor hagyjuk . :no:

Vas,vas,vas ...erről az jut eszembe mikor anno St Nazar-ban a hajógyárban dolgoztam --- ja és nem inverteres hegesztőt adtak ki aztán irány a hajó13. szintje (lift az építés kezdetén még nincs csak lépcső,lépcső,lépcső...) Bocs a megint OFF-ért

Tulajdonképpen a plazmavágás ötlete onnan kezdődik nálam ,hogy vas ablakokat és lemezeket szeretnék kivágni betonból és a sarokcsiszoló nem fér hozzá sok helyen ill . az acetilénnel meg az a baj mikor mélyen van a vas a betonban akkor a hő hatására szinte robbannak a beton darabkák és a pisztolynak ez nem valami jó nem beszélve a palack csere áráról . Tavasszal megpróbálom a plazmavágóval kiszedni a vasakat -- kíváncsi vagyok végül melyik módszer lesz az előnyösebb . Addig azt is kipróbálom ,hogy kompresszor helyett az oxigén palackra teszem a plazmavágót -- remélem úgy szebb és jobb lesz a vágás felülete és teljesítménye is . Egy pár kép a "feladatról".

Ebbe akarsz ablakokat vágni?
Miért nem gabonát vagy faaprítékot tárolsz benne?

Ezt inkább HHO-val kéne vágni szerintem, az elvágja a betont is (persze oda 20l/m-nél nagyobb kell azért).
Ha lenne ilyen 200A-es plazmavágó, akkor azzal is neki lehetne állni, azzal ketté is vághatnád az egész épületet.

Sajnos rossz képeket tettem fel --a közelebbit szerettem volna mert azon jobban látszik az ablakok és a surrantók beépítettsége . A surrantók javát leszedtem az ablakok felül viszont két centi mélyen a betonba vannak beöntve (régi technológia nem úgy mint mostanában ,hogy körbe az ablak mellett kinyomjuk pu habbal ). Tehát a felső vas ablakok kibontása lesz problémásabb mivel nem akarom ,hogy a vas keret benne maradjon . Helyettük vannak hőszigetelt fix fakeretes ablakok. Apriték tárolásra gondoltam anno (sajnos a komolyabb terveket elvitte a válság) -- de még nem tudom pontosan mi lesz .A lényeg most a vasakat lepucolni majd és a MÉH-telepen kapott pénzből egyszerűbb surrantók kialakítása.

Az épületet még nem kell átvágni mivel szerkezetileg nagyon stabil . Feladat inkább az 5-8mm -es lemezek mögött elrejtett rögzítő fülek megkeresése elvágása . Kíváncsi vagyok bír-e majd a feladattal a 40A-es kiskínai .

Ezt a képet akartam feltenni mert ezen jobban látni a vaslemezeket -- remélem fogja vinni a plazma könnyedén és kényelmesen dolgozhatok vele .

Szia Lajos!
Én az oxigénes megoldást nem javasolnám, - ha csak nem untad meg az életedet!
Egyébként mi a bánat volt ez az építmény "gyerekkorában"?

Pontosan mi a lényege ill. miért nem lehet oxigént használni plazmához ? ...... Az épület szénkiadó volt és a felső szintre oldalról szállító szalag juttatta fel a szenet és ott rezonátor rosták osztályozták amik az alatta lévő bunkerekben gyűltek ill. ezekből tovább a vagonokba . Gyermekkori élményeim is ez közelében játszódtak --- olyan volt szinte mint a " Pál utcai fiúk " témája csak még bonyolultabb helyszínekkel (persze azok java része eltűnt )-- ezért is vettem meg régebben .Aki élt bányász környezetben az talán megérti a romantikázásomat .

Készítettem makró videófelvételt a plazmáról : Bővebben: Link
6-os kazánlemez, 40A, 4bar, hegesztőüvegen keresztül.

Köszönjük , én kétszer is megnéztem . Sajnos én nem tudok videót készíteni -- főleg meg feltenni a netre . Maradok a fényképeknél .

Szia Lajos!
Az oxigén az egy nagyon veszélyes gáz. A legkisebb mennyiségű olajjal találkozva azzal heves reakcióba lépve robbanásszerűen égeti el. Ezért nem szabad pl. olajos ronggyal,vagy erősen olajos kézzel a palack csapját kezelni,mert komoly veszélyforrás. Inaskoromban láttam a nyomát egy ilyen esetnek, a palack megolvadt darabjai még 600m-el távolabb is megtalálhatók voltak az oktató elmondása szerint. Ott a hegesztőket az oxigén palack közelébe se engedték, ha olajos volt a ruhájuk. Ha belegondolsz, a plazmavágó valószínűleg sűrített levegőről üzemelt előzőleg. Tehát biztos,hogy jutott olaj a gépbe még akkor is,ha hűtve szárított levegőről üzemeltették. Ha erre valaki oxigént köt, a következmény kiszámíthatatlan.
Köszönöm a választ az építménnyel kapcsolatban. Megértem az érzéseidet.

Nekem sem volt egyszerű összehozni, külön védőüveg, külön hegesztőüveg, na meg szigetelés a fényképező alá, makró előtét...
Tömény oxigénnel egyébként nem szoktak sehol sem vágni, csak úgy, hogy hozzákeverik valamilyen más gázhoz.
Nekem az jutott eszembe, hogy argont kéne használni, az elvileg nagyobb hőmérsékletet adna.
Esetleg HHO-t, mint plazmagáz :csodalk:

Az olajos részével tisztában vagyok -- de most tervezgetek magamban egy nagyobb teljesítményű fejet -- majd arról is teszek fel képet ,bár te biztosan láttál már ilyent bőven de hátha útmutató lesz későbbi plazmaépítő amatőr társnak . ..... AZ ELKÜLDÖTT LEVELET OLVASD EL ÉS VÁLASZOLJ MÉG MA !