Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Ponthegesztő készítése házilag
 
Témaindító: attila26, idő: Szept 13, 2007
Témakörök:
Lapozás: OK   5 / 45
(#) Dempsey válasza vakondmeister hozzászólására (») Nov 9, 2009 /
 
Szia!
Inkább ide tennénk fel a kérdést ha lehet, mert mindenkit érdekelne! Miből csináltátok? Építési leírást, vagy valamit tölthetnél fel! Köszike!
(#) zsoli22 hozzászólása Dec 26, 2009 /
 
szeretnek egy fureszlap hegesztot epiteni kb 30mm*20mm teruleten osze oszeolvasztani +sargarez lemez az szeolvasztano feluletekkoze.szerintetek hogyan lehetle megoldani?elore is koszi
(#) Smile011 hozzászólása Feb 23, 2010 /
 
Üdv Szakik !
Láttam itt sok okosságot de senki nem szedte még össze hogy konkrétan mi és mennyi kell a ponthegesztőhöz. Ha ezt valaki meg tudná csinálni annak nagyon megköszönném. üdv
(#) Collector válasza Smile011 hozzászólására (») Feb 23, 2010 /
 
Miből mi és mennyi? Konkrétan találsz a googlével is ponthegesztőket, igazából egy 1kVA körüli trafóval már működik a dolog jól. Youtube-n is van egy rakás videó róla, ki hogy oldotta meg, érdemes megnézni őket. Van aki házilag készített pillanatkapcsolót is hozzá.
Én is most elkezdtem csinálni egyet 4kVA-es trafómaggal, és egy sima fúrót fogadó állványos fúrógép lesz az állvány hozzá. Folyamatosüzemben 1000A-t bír(na), csak a hegesztőkábel, amit használok nem éppen erre az áramra van méretezve.
Az időzítéseket én monostabillal fogom megoldani valószínű. Tehát lesz fix 100ms, 500ms, meg mondjuk 50ms (nullátmenet detektor nem lesz benne valószínű), lábkapcsolóval.
(#) pipi válasza Smile011 hozzászólására (») Feb 23, 2010 /
 
mert mindenki abból gazdálkodik amilye van
hiába lenne leírva hogy vegyél xxx trafót, tekerj rá yyy menetet zzz drótból ... olyanod úgy sem lesz...
viszont itt is sok linket találhatsz, és a youtubeon is van sok videó ötletmerítésnek. ugye az sem mindegy mire akarod használni, vastagabb vaslemezhez, vagy kisebb akkucella ponthegesztéséhez
(#) erbe válasza Smile011 hozzászólására (») Feb 23, 2010 /
 
Attól függ, mit szeretnél ponthegeszteni.
IC chipre 0,1 mm-es aranyhuzalt, 2 mm-es drótból nyúlrácsot, vagy 10 mm-es lemezeket egymáshoz?
(#) Smile011 válasza erbe hozzászólására (») Feb 24, 2010 /
 
jogos kérdés 2 db 1 mm-es vas lemezt max 3 darabot
(#) frank tibor válasza Smile011 hozzászólására (») Feb 24, 2010 /
 
Hello
Egy SW gyári hegesztő kezelési utasításom van, az SW60 tud 3*1mm lemezt hegeszteni. A gép adatai a leírásban.

sw.pdf
    
(#) Collector hozzászólása Feb 25, 2010 /
 
Elkészültem az állvánnyal. Viszont vas elektródákat használni totális csőd. Valamilyen réz/bronz elektródát fogok használni.

ponth1.jpg
    
(#) erbe válasza Collector hozzászólására (») Feb 25, 2010 /
 
A trafódat fordítsd be az állvány háta mögé, hogy a kábeleket minél rövidebben lehessen vezetni. Nem rossz az a hegesztőkábel, csak 5-6 db kellene belőle párhuzamosan. Ha fixen egybeépíted a trafót az állvánnyal, a stabil elektródához réz sínnel is viheted az áramot, elég, ha a mozgó kapja többszörös kábelen.
Bronz nem igazán jó. Vörösréz! Csak fessed be szürkére!
(#) Collector válasza erbe hozzászólására (») Feb 25, 2010 /
 
Terhelve mekkora feszültség kellene hozzá? Ha a trafómat ki akarom használni (4kVA).
(#) erbe válasza Collector hozzászólására (») Feb 25, 2010 /
 
"Terhelve mekkora feszültség kellene hozzá?"
Ezt nem igazán értem, hiszen valamire csak méretezted a trafódat?
Ha jó vastagok a kábelek, elektródák és nem túl hosszúak, terhelt állapotban 1,7-2,5 V közötti feszültség megfelelő. Ez üresjáratban sem sokkal több, ha jó a trafó. Úgy 2-3 V-ra kell méretezni. Az említett teljesítménnyel akár 1500-2000 A-t is leadhat.
(#) erbe válasza Collector hozzászólására (») Feb 25, 2010 /
 
"elkezdtem csinálni egyet 4kVA-es trafómaggal,"
Ponthegesztő (szakaszos) üzemmódban az a 4 KVA-os vasmag akár 12 KW-ot is leadhat. !!!
(#) Collector válasza erbe hozzászólására (») Feb 25, 2010 /
 
Van egy elég vaskos rézszalagom. Eredetileg azt akartam rárakni, de annyira nehéz megtekerni, hogy inkább félreraktam.
Lehet, hogy majd vastagabb hegesztőkábelt fogok párhuzamosan kötni.
(#) lapose válasza Collector hozzászólására (») Feb 25, 2010 /
 
Szia!

Idézet:
„Eredetileg azt akartam rárakni, de annyira nehéz megtekerni, hogy inkább félreraktam.”


Próbáltad kilágyítani(felhevíteni, majd hidegvízbe rakni)?
(#) erbe válasza Collector hozzászólására (») Feb 26, 2010 /
 
Mit akarsz tekerni? Ekkora magon a szükséges menetszám 2 !!! menet. Azt pedig még 50*50-es rézrúdból is meg lehet hajtani szükség esetén.
Persze nem befűzögetve, hanem először meghajtva, majd lemezelve.
Fontos a szoros csatolás, amit nagyobb gépeknél úgy oldanak meg, hogy a primert sok vékony szeletben tekercselik, közé fektetik be a szekunder 1-1 menetét, amik párhuzamosan kapcsolódnak.
Az elég vaskos rézszalagból, ha már szalagnak nevezed, olyan vastag köteg kell, ami kitölti a szekunder számára rendelkezésre álló teret.
(#) erbe válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Feb 26, 2010 /
 
Hát pedig a ponthegesztő már csak ilyen.
(#) erbe válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Feb 26, 2010 /
 
"3 menet elég lesz, egy 1000 vason, kicsit túlgerjesztve?"
Kevés az adat...
(#) Collector hozzászólása Márc 11, 2010 /
 
Csináltam réz elektródákat, de még van meló vele.
(#) Collector válasza Collector hozzászólására (») Márc 11, 2010 /
 
+2 kép.
Az elektródákat keményforrasztással rögzítettem a saruhoz. Nem tudom, mennyire jó vezető a foszforozott rézpálca, de biztosan jobb, mint a vas.
(#) Nibiru hozzászólása Máj 7, 2010 /
 
Már egy ideje én is gondolkodtam, hogy a régi rossz notebook akkukat javítandó az új cellák fülét hogyan hegesszem össze, és eszembe jutott, hogy mi volna, ha egy nagyobb kapacitású kondit sütnék ki a kérdéses ponton? Nekem anno amikor nagy teljesítményű tápokat építettem, 10000µF már képes volt részben megolvasztani a csavarhúzómat is. Kísérletezés kérdése, de biztos van egy pont, ahol még nem válik füstté az a vékony lemez, de már összeolvad a két fül. Vagy ez marhaság?
(#) Laslie74 válasza Nibiru hozzászólására (») Máj 7, 2010 /
 
Nagyáramú fettel kell rásütni egy kondibankot állítható időzítővel pl 555-ös vezérléssel.
(#) Nibiru válasza Laslie74 hozzászólására (») Máj 20, 2010 /
 
Hát, nem tudom, szerintem a kisütési idő olyan rövid, hogy nemigen lehet szabályozni. A kondi töltését kellene hozzá variálni, de bármennyire is jól hangzik, annyira nem értek hozzá, hogy egy ilyen szerkentyulát saját magam tervezzek meg. Ötletem van rá. de az még az egyszerűségében is bonyolult. Konkrétan arra gondoltam, hogy egy ellenálláson engedni rá az áramot, és közben mérni, hogy mennyi töltést szedett fel. Amikor elérte a kívánt szintet, a rendszer automatikusan lekapcsolná a töltést. Úgy is lehetséges volna, hogy egy gombot addig tartok nyomva, míg a töltést jelező ledsor egy bizonyos tagja el nem kezd világítani, és akkor elengedem a gombot. EGy másik gombbal meg kisütöm a rendszert.
(#) mex válasza Nibiru hozzászólására (») Máj 20, 2010 /
 
Az ötlet nem rossz, de a kondi feszültségét kellene figyelni, és egy beállitott szint fölött a töltését leállitani egy komparátorral. A kondi feszültsége és a benne tárolt energia közt négyzetes az összefüggés.
A rásütést érdemes valami nagyobb áramú tirisztorral végezni.
(#) Laslie74 válasza mex hozzászólására (») Máj 20, 2010 /
 
Ezt kipróbálhatná valaki, hátha beválik.
(#) Fugelaci hozzászólása Jún 24, 2010 /
 
Sziasztok!
Egy ideje olvasgatom a fórumot, és most egy munkahelyi probléma miatt írok.
A helyzet a következő: Adott egy nagyon régi kétfázisú ponthegesztő gép, amit egy jó szaki átalakított elektronikus szabályozásúra. Magyarul készített agy panelt, amire agy tirisztoros szabályozó automatikát épített. A lábpedálon egy reed relével indítva a folyamatot, egy potenciométer az időt (0,1 -3 másodpercig) állította, egy másik pedig az áramot. Ez egy nagyon régi gyári gép volt, lemez tekercsekkel, zárlati áramra méretezve, és nagyon pipecül működött. Volt egy led dióda, ami a működés közben világított, meg egy csengő reduktor segítségével hangjelzést (sípoló) adó hangszóró. A baj az, hogy valaki bekapcsolva felejtette a gépet a munka végeztével, és a panelon szétégett minden.
A legnagyobb baj az, hogy a panel természetesen be lett öntve műgyantával, védendő illetéktelen nézelődők és másolni szándékozók ellen. Sajnos, a szaki néhány éve meghalt, magával vitte a "titkot".
Most meg kellene javítani a gépet, de én nem foglalkoztam elektronikával, csak erősáramú villanyszereléssel. Kérem, segítsen valaki, egy olyan áramköri kapcsolási rajz kellene, ami a fent említett paramétereket kezeli. Talán a tirisztor adata még rajta van, ma megnézem, és felrakom. Az biztos, hogy primer oldali szabályozás, tehát 400 V működtető feszültség ment a panelra, és onnan a trafóra, a szekunder 1-2 menetű, fixen a vörösréz csapokra van kötve.
(#) kadarist válasza Fugelaci hozzászólására (») Jún 24, 2010 /
 
Szia!
Próbáld ki ezt. A Reed-et kösd a DIAC-al sorba. 400V-os üzemhez kétszeres ellenállásértékekkel és kondi feszültségtűrésekkel számolj, és 1200V-os triakot használj.
(#) Fugelaci hozzászólása Jún 24, 2010 /
 
Szia kadarist!

Először is köszi a gyors válaszért, nem is reméltem, hogy ilyen hamar jön segítség. Aztán jönnek a kérdések:
Ne haragudj, ha hülyeséget írok, vagy kérdezek, de nem vagyok az elektronikában jártas, ezért azt kérdezném, hogy az ellenállások, vagyis a 400 voltos üzemmód miatt 440 ohmos, a 24 kiló ohmos, az 11,2 kiló ohmos ellenállás milyen százalékban térhet el, mert nyilván ilyen értékűt nem lehet kapni, vagy kettőt sorba kötve a rajzon szereplő értékűből jó-e, és milyen teljesítményű, hány wattos legyen?A pótméter 1 mega ohmos szintén hány wattos legyen. A rajzon szereplő diak milyen típusú, vagy milyen értékű? És abból is látszik, mennyire nem értek hozzá, megkérdezem, a diaknak mi a szerepe, és bekötése polaritás érzékeny-e, vagyis mindegy, milyen irányba kötöm be? Találtam egy katalógust a neten, abban nem volt BTA40/600, csak BTA40/700B. Az jó-e helyette? A diak típusa, amit találtam: DB3 32V 2A DO35, vagy DLDB3 32V 2A MINIMELF. Tudom, sok a kérdés, de szeretném megoldani a feladatot, és csak Rád, illetve ha más is jelentkezik, Rátok számíthatok.
A válaszból az is kiderül, hogy a reed relé, vagy egy általa kapcsolt relé érintkezője indítaná a folyamatot, és addig hegeszt, amíg az érintkező bekapcsolt állapotban van. Egy időrelé beiktatásával akár az időt is tudom szabályozni?
Sok a kérdés, de számítok a segítségedre. Nem tudom, lehet, hogy hülyeség, de van Skypod? Mert sokkal egyszerűbb, és gyorsabb lenne megbeszélni a dolgokat, vagy telefonon, vagy mikor tartózkodsz általában gép közelben, amikor tudunk gyorsan reagálni egymás írására? A dolog sürgős lenne, nagyon kellene a segítség! Köszi!
(#) Fugelaci hozzászólása Jún 25, 2010 /
 
Hali!
Valami ilyen lenne a rajz?
(#) kadarist válasza Fugelaci hozzászólására (») Jún 25, 2010 /
 
Igen, így gondoltam.
Következő: »»   5 / 45
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem