Vannak úgynevezett "remanens" relék.
Ezeket gerjesztve, azaz egyen feszültséggel meghúzatjuk, feszültség megszünésekor továbbra is "behúzva" marad. Kikapcsolása, törlése váltakozó feszültséggel történik.
Ezekben a relékben szerintem felmágneseződik a behúzó mag (járom), elengedése a mágnesesség törlésével, váltófeszültséggel történik.

Így van, ahogy írtad...
A működési elv kulcsszava a remanens (visszamaradó) mágnesség. A behúzáskor kapott energia "felmágnesezi" a horgonnyal zárt vasmagkört, így képes a relé tartva maradni (amihez akár 40%-kal kevesebb energia is elég). Az elejtéshez - a felmágnesezéssel - ellentétes polaritás kell és ennek csak a remanens mágnességet kell kioltania, tehát kb 20...30%-a a meghúzatáskor használtnak. (Egyébként csak átfordítaná a vasmag polaritását.)

Szia. Értem amit mondasz, bár egy DC panelen elég nehéz elképzelni a váltakozó
áramú törlést. Ha a kezedbe kerülne egy ilyen relé, hogy tesztelnéd le a működő képességét az asztalodon?

Szia
"hogy tesztelnéd le a működő képességét az asztalodon?"
Ohm mérővel megmérném, a tekercset. Ha ugyan akkora az ellenállása, a vezeték megfordítása után is, akkor, a tekercsére adnék DC feszültséget, a típusnak megfelelőt. Ha nem vált akkor a +,- cserélném, akkor márt váltani kell. viszont ha váltott, akkor megint kell cserélni, a -,+ csak akkor válthat ismét.
üdv.

Vesz egy lépcsöház kapcsolo relét ( nem idözitöset). Az minden gombnyomásra be ki kapcsol, és elfér a fali dobozban.

Így működik a sima egy tekercses monostabil relé. De ez nem az. Itt feszültség szinteknél kapcsol. Nézd meg a már közölt táblázatot. Én kipróbáltam, és tényleg fél táp körül behúz, egész táp körül vissza vált. Ezért fordultam hozzátok.

A megoldást én is szeretném tudni, tehát ha kiderül, akkor kérlek oszd meg.
Előre is köszönöm!

Na, ez az amit nem tudok elképzelni, hogy milyen trükkel érték el...
A táblázat tükrözi a kezembe került példányok szintjeit - azzal az apró hibával, hogy a reset voltage az fordított polaritású a set-hez képest.
Gázkazán vezérlő panelen pl. egy kis elkó adja a resetet, ami a meghúzató feszhez képest fordított polaritással töltenek fel.
Akkor nem történik semmi,, ha a meghúzatott állapotban lévő relére bármely polaritással a névleges feszt kapcsolod. (Húzva marad)

Köszi!

Én is érzem, hogy valami nem stimmel. Nem rossz a felvetésed, utána járok.

Kollégák, itt a különleges relé működése: (végig mértem) Tip. LZL-24H nyák relé. Mérések a NO érintkezőre vonatkoznak. A relé 24VDC.
Bármely polaritású 18VDC feszülség környékén BEkapcsol. Feszültség lemehet nullára, bekapcsolva marad.
KIkapcsol 3,3 VDC körül, a korábbi kikapcsoló feszültség polaritásával ellentétes polaritású feszültséggel. (remélem elég jó a körmondat) A feszültség megszűnése után kikapcsolva marad. Ismételt bekapcsolás, bármelyik polaritású 18VDC-vel.

Pont ezt írogattam... akkor semmi újdonság.

Igen. Most már csak arra lennék kíváncsi, hogy egy ilyen relét, hogy lehet viszonylag egyszerűen vezérelni? Mennyivel egyszerűbb egy, egy vagy két tekercses bistabilt vezérelni.

Ha egyszerűen akarod vezérelni, akkor a két tekercses:
- Egyik lábra impulzus, bekapcsol.
- Másik lábra impulzus, kikapcsol.
Már ugye ha van elég "port" lábad hozzá.

Magam is meglepődtem, amikor Honeywell okos (relés) termosztátban 8 év után kellett csak kicserélni a két AA tartós elemet
Tehát van létjogosultsága a "bistabil" reléknek (párosítva az átgondolt tervezéssel)

Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, ha van egy 24V-s 5 pólusú relé, aminek a bemenő feszültségét (+-) felcserélik, mi történik? Működhet ugyan úgy tovább, és csak a kivezetési láb cserélődik meg?
Esetleg ha valaki tudja a DIKON DMA-SH-115D Relé bekötését, azt külön Köszönöm.

Egy relének nincs kivezetési lába. A relédnek van öt lába (nem öt pólusú), amiből kettő a behúzótekercs, három pedig egy váltokapcsolót alkot. Közös, alaphelyzetben zárt (NC) és alaphelyzetben nyitott (NO) érintkező. Ha a relében nincs védődióda, többnyire nem történik semmi különös, működik fordított polaritással is.

Elméletileg az egyik oldalon van három láb. A középső az érintkezők közös pontja, a másik kettő a behúzótekercs. A maradék két láb pedig az NC és NO lábak.

Ha jól értelmezem, a 3 lábú oldal két széle, a behúzótekercs (+-), a középső és a 2 lábú alkotja a váltókapcsolót.
A mellékelt képen, a narancs színűn érkező feszültség megszakítása a cél.
Helyes így a bekötés?

Amennyi a képből látszik, igen. Ha fordítva működik mint ahogy kellene, a narancs színű vezetéket kösd át a másik lábra.

Úgy nem volt jó, és azt gondoltam elrontottam valamit.
Köszönöm!

Szia. Kissé félre értetted a kérdésemet. Persze, ha terveznék valamit, akkor úgy csinálnám. De ez a relé egy fűtés panelen van, és csak kíváncsi lennék, hogy hogyan lehet vezérelni, forgatni a polaritást. miközben a szintekre is figyelni kell. (szerintem rosszat álmodott aki ezt kitalálta)

Tranzisztorokkal pl. H-híd kialakítással - mint a kétirányú motorvezérlésnél. Processzornál két portkimenet közé lehet kötni: resetnél keskeny impulzust beállítani. Ugyanígy logikai IC kimenetek is alkalmasak a feladatra. Azért gondolj bele: ez olyan, mint egy nem felejtő memória, jó dolog, ha valamit meg kell őrizni pl. hálózatkimaradás esetén, vagy telepes táplálásnál nem fogyaszt folyamatosan!

Sziasztok! NAS (2db HDD) elé szeretnék egy szünetmentes 12V táplálást építeni, ehhez keresek egy egymorzés (átváltó) érintkezőjű gyors elengedésű relét. Ez fogja rákapcsolni a 12.5-13V aksit a NAS bemenetére a lehaló 12V hálózati táp helyett.

Nagy a kínálat 12V legalább 10A-t tudó morzés reléből (20V-nál nem kell többet kapcsolnia), az a kérdés melyik a leggyorsabb, hogy a HDD-k ne érezzék meg a tápkimaradást. Van a gyors reléknek ismertetőjele ?

Sokszor szinte elkerülhetetlen a relé alkalmazása, de ebben az esetben nem javaslom.
Nem tudjuk, hogy milyen a belső táp kialakítása (elviseli-e az akármilyen rövid kiesést).
Elegánsan megoldható a dolog diódákkal, tranzisztorral.

Sajnos nem oldható meg feszültségesés nélkül..

Töltéskor az aksin 13.8V van, a hálózati tápon 12V.. Nem véletlen a gyári APS-ben is relé biztosítja a váltást, és ezt a fogyasztók jól viselik.. Szóval ilyen gyors relét tudnál ajánlani..?

Esetleg egy rossz szünetmentesből kivenni?

Tehát szerinted boltban újonnan nem vehető relé..?

"belső táp kialakítása (elviseli-e az akármilyen rövid kiesést)"
Erre 'találták fel' a kondenzátort..

Sok relé adatlapján ez szerepel: (melléklet)
A zárójeles megjegyzés az érdekes, ez a 5ms elengedési idő csak akkor van ha nem rakok párhuzamos visszirányú diódát..? Ha rakok (mivel nem akarom tönkretenni a tápegységet) akkor vajon mennyivel több? (12V 0.4W coil)

Vagy tegyek inkább a relé tekercsével sorba egy tranzisztort ami kibír egy nagyfesz feszültséglökést? mekkora feszültségű tranzisztor kellene?

Méregettem több relét annó, ezek az értékek általánosnak mondhatóak. Mindegy, hogy a behúzótekercsen van-e dióda vagy nincs, az érintkezők nyitási és zárási ideje kb. ennyi. Igaz, hogy az NO vagy NC érintkezők zárási illetve nyitási ideje eltér. 10 - 20 ms -os időkről van szó.

Gondolom a behúzás=operate=10ms, elengedés=release=5ms
Ezek szerint szerinted ezen időket nem befolyásolja (jelentősen?) hogy van-e párhuzamos dióda a relé mellett? (csak a feszültség nélkül zárt érintkezőket használnám)

Úgy számolom mindenképp tranzisztoros vezérlés kell a relének mert az elengedési feszültség jellemzően 0,6 - 1,2V amit nem akarok kivárni, inkább egy ~10V zener diódával detektálom a tápkimaradást..

Az elengedés a lassabb folyamat, erre határozottan emlékszem. Szerintem nem befolyásolja jelentősen az időt de felkeltetted a kíváncsiságom, ma estig lemérem.