Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni: Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel. Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek. Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Lapozás: OK   402 / 402
(#) Alkotó válasza dr_Golyó hozzászólására (») Szo, 9:23 /
 
Szerintem is ott van a buktató, hogy akár több 100W-al is terhelhető négyszögjel (Mateatek javaslata), vagy fűrészjel (nálad) nincs az amatőrök polcain.
Ha kell primer is és szekunder is a méréshez, akkor az már macerás (mert utána el kell dobni), és felmerül a kérdés milyen menetszám az, ami már reális mérést ígérne.
Olyan megoldás lenne jó, amihez elég egy próbatekercs, lehetőleg nem több száz menettel, és egy szabályozható toroidos táplálástól (meg persze alapműszerektő) nem kíván nagyobb műszerparkot.
Persze ez csak illúzió, egy remélt lehetőség a részemről.
Aztán van még itt két lényeges szempont. A gerjesztést nem akarjuk 4 tizedes pontossággal meghatározni, bőven elég lenne amatőr szinten egy "tájékoztató" adat, és az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a trafókat mára már alig lehet látni (kivéve a hálózati energiaátvitelben), kiváltják őket a rezonáns tápok.
(#) Ge Lee válasza dr_Golyó hozzászólására (») Szo, 10:43 /
 
Tecsöveden vannak hasonló videók, mondjuk pont olyan amilyet keresel nem biztos hogy van, végig kell nézni.
Szekunder tekercs nem kell, mivel a primer gerjesztést nem tudod mérni a szekunder oldalon.
A telítés nem egy hirtelen folyamat hanem egy lassabb átmenet, ezért szinusz jellel vizsgálva szkópon sem egyértelmű, de négyszögjellel nézve már látványosabb mert ott látható, ahogy elkezd csúcsosodni a mágnesező áram. Úgy emlékeztem hogy van ilyen képem elmentve de nem találom.

És akkor ott van még a vasmagok eltérő kivitelezése (forma, légrés mértéke), meg leginkább az a tény, hogy a szolgáltató nem fix feszültséget szolgáltat hanem mondjuk 230V+/- 10%-ot. A kivitelezőnek erre kell a trafót méretezni, és még ott sem lehet a vasmag a telítés közelében.
A mellékelt ábrán pont ez látható. Fogtam egy 50VA-es toroidot és adtam neki 265V primer feszt (ennyit tud maximum az állítható toroidom). A képen látszanak a W-os teljesítmény felvételek. A 2W az állítható toroid saját vesztesége, a 2,6W (+0,6W) az 50VA-es toroid vesztesége 230V-on, a 3,8W (+1,8W) pedig az 50VA-es toroid 265V-on mért vesztesége.
Így hagytam kb. 45 percig, mert kíváncsi voltam a kis toroid melegedésére, kb. 42 fokra melegedett a 265V primer feszültségtől. Tehát akár ekkora feszültségen is lehetne még üzemszerűen használni.

gerj.jpg
    
(#) dr_Golyó válasza Alkotó hozzászólására (») Szo, 14:25 /
 
Hát bizony, a trafóvas túlvezérlésének méréséhez telítésbe is kell azt vezérelni.
Márpedig ha van egy akkora trafóm, ami már nem kallódik el a fiók alján, annak jelentős teljesítmény kell a telítéshez. Nagyobbaknak meg sokkal több.
Reális igény lenne egy többször használható, univerzális gerjesztő tekercs, de ez csak kívülről lenne megoldható, mágneses gerjesztéssel. Vas a vashoz szorítva.
Itt meg szerintem a változók számát növelnénk meg alaposan.
(#) dr_Golyó válasza Ge Lee hozzászólására (») Szo, 14:33 /
 
Idézet:
„Szekunder tekercs nem kell, mivel a primer gerjesztést nem tudod mérni a szekunder oldalon.”


Nem is a gerjesztést mérném, hanem annak hatását.
Vagyis hogy a telítődő vas nem visz át több mágneses energiát.
Szerintem ez könnyebben megfogható érték, mint a primer oldal áramváltozásai, ahol különbséget kellene tudni tenni az egyéb hatások és a tekercs fűtőszállá válása között.
(#) dr_Golyó válasza Alkotó hozzászólására (») Szo, 15:17 /
 
Négyszög vagy fűrész...

Négyszög jellel jól vizsgálhatóak az impulzus jellemzők, de mi most pont nem erre lennénk kíváncsiak.
Amit keresnék én, az egy átviteli görbe a mágneses energiáról.
Persze csodálkoznék, ha tisztán a mágnesezési görbét rajzolná, mert itt minden veszteség összessége befolyásolja a mérést. Jelen ismereteim alapján azt várnám, hogy a telítést elég jól mutatná, zavaró hatása inkább az átmeneti szakaszban lenne.

De még ez sem feltétlen hiba, hisz mi eredendően nem a trafó határait keressük, hanem azt a tartományt ahol a legjobban használható.
Ekkor pedig inkább előny, hogy a különféle veszteségek hatásait egyben látjuk, nem kell külön méricskélni meg számolgatni azokat.
A hozzászólás módosítva: Szo, 15:26
(#) jani1987 válasza mex hozzászólására (») Szo, 18:55 /
 
Nekem ezt írja ki.
(#) uniman válasza jani1987 hozzászólására (») Szo, 20:07 /
 
Ez van ott:

SoundAu.pdf
    
(#) tothbela válasza dr_Golyó hozzászólására (») Szo, 20:29 / 1
 
Én sem találtam meredek töréspontot. De ha tudod hogy mire használod a trafót, akkor meg tudod határozni az üresjárási áramot. Például trafót cseréltem egy szobai mélysugárzóban, ahol a hálózati transzformátor állandóan üzemel. Mekkora lesz a maximális terhelés? Mekkora az időben átlagolódó terhelés? Mekkora lehet a megengedhető üresjárási teljesítményfelvétel. Egy 100W-os "D" osztályú végfokot kell táplálnom, ami jel nélkül készenléti állapotba kerül. A fogyasztás 0,5W. Elég lett volna egy TT80 vas is, mert első körben ezt tettem bele, de mivel van vasam, egy 300VA leadására alkalmas magot tekertem úgy, hogy az üresjárási áramfelvétel 4,8mA lett. A trafó belső ellenállása, ami a primer és szekunder tekercs valamint a csatolás függvénye egy 120VA-es gazdaságosan tekert trafó adataihoz hasonlít, de annak 30mA az üresjárási áramfelvétele. De van vasam, van rezem, csak dolgoznom kellett vele. Az én munkám magamnak meg ingyen van.
(#) mex válasza jani1987 hozzászólására (») Vas, 0:38 /
 
Nekem meg ezt:

Sound-au.jpg
    
Következő: »»   402 / 402
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem