Biztosan, mert nekem is pentódában megy. Annyi a trükk, hogy nekem rendelkezésre állt mindenféle stabilizálás nélkül is az 500V-os anódfeszültség fele, éppen 250V. Szóval én rákötöttem a segédrácsot és vígan megy. Úgy van nálam megcsinálva, hogy a segédrács kapta a dual-mono kiépítés meghiúsulása révén az egyik SM55-ös fojtót, így ellenállás sincs elékötve. Ha itt visszakeresel, meg is találod a táprajzomat. De persze zenerrel is jó, de akkor betennék esetleg egy tranyót is, komplett stabiltápnak. Egyik ismerősömnek most így csináljuk az ECL86-nál is. 360V az anódfeszültsége, ezért a segédrács kap egy tranyós stabilizátort 250V-ra. Erre lesz rákötve még két EM80-as anódja is.

Találtam egy cső adatlapot, érdekes. Fekete háttér, arany színű betűk, jó csövet sejtet. Egy jóbarátom szerint nem jó hangfrekire, mert exponenciális a karakterisztikája. Az igazán hozzáértőeket kérdezném, hogy milyen lehet ez?
JJ 6386LGP
Arany lábak, az adatlap tényleg durva, de mindez milyen csövet takar?

A gyártó dinamika kompresszorokba / limiterekbe ajánlja. Szép cső, igényes doboz, arany betűk --> arany ár 90,76 €/db.

Meg tudod mondani mennyi nálad a segédrács árama? Mert akkor inkább számolnék, nem szívesen raknék be tranyót, inkább egy izmosabb zener-megfelelőp ellenállás-kondi kombinációt.

Hehe, ahhoz össze kéne rakni, de nem gond. A hétvégén visszarakom bele a hálózati trafót és megmérem.

Éppen gitártorzítót tervezek, 2 db 6N2P-EV csővel. A fűtése egy 6,3-0-6,3 V AC trafóról fog menni. Brumm védelem szempontjából mi lenne a legjobb megoldás? Kössem sorba a két cső fűtését és menjen 2×6,3V AC-ról, vagy kössem párhuzamosan a csöveket és iktassak be 2 db soros ellenállást? A trafó 0 kivezetése természetesen GND-re megy.

Két SRPP kimenete közé rakott légrés nélküli kimenőtrafós végfokozatnak van értelme?
XLR csatis bemenet, pont jó lenne, mert asszimetrikus kimenetű DAC hajtaná.
A 6E5P triódaként már bizonyított, eleget is erősít...

Mekkora Ra-t szerethet ilyen kapcsolásban?

Tudom tápot és nyugalmi áramot is meg kellene először határozni...
hasracsapva, mert mért is ne 300V os táp, akkor csöveken 150V van...nyugalmi áram is a katalógus maximumokat szem előtt tartva (Pda max ot is),
mondjuk legyen 40mA, az 150V okkal 6W full disszipáció. (lehetne még húzni, de ez csak elmélet még)...
...de egyáltalán ez működne így rendesen...,

Régebben tettem fel pár kérdést az átalakított Regent erősítővel kapcsolatban. Mostanra sikerült a brummot elfogadható szintre csökkenteni, úgy hogy máshogyan kábeleztem, de most előjött még 1 gond. 10-15 perc játék után elkezd az egész magától sisteregni. Elkezdi újra, elhallgat, illetve van amikor nem is marad abba. Eleinte mikrofóniára gyanakodtam, de nem az a gond. Ha kiveszem az összes előfokcsövet, és csak a 2 végcső van bent, akkor is megmarad ez a sistergés. (több végcsövet is végigpróbáltam, minddel megmaradt a gond) Jól sejtem, hogy a táppal lesz valami gond, esetleg valamelyik kondenzátorral?

Kondenzátorokkal kezd , ez tipikusan az a jelenség.

Köszönöm a választ. Hogyan tudok legkönnyebben rájönni, hogy melyikkel van a gond?

Megkérdezhetem hogy az a csöves erősítő ami a kapcsolásokban van hány ohmos és hány wattos hangfalhoz jó?

Szia! Pontosan melyik kapcsolás lenne az?

A kapcsolások között lévő csöves erősítő csőfűtését hogy kell megoldani? Hol lehet venni csövet? Az erősítőhöz milyen trafók kellenek?

1. A hálózati trafóról meg lehet.
2. Akár itt is. Nézed az aprót, vagy adsz fel benne, hogy mit keresel. Vagy a Vatera. Vagy boltok.
3. Hálózati + 2 db kimenő (sztereó)

Sziasztok,
Ágoston Lajos (Audiofil erősítők építése) című könyvben megjegyezte, hogy John Linsley Hood (Csöves és tranzisztoros erősítők) véleményét osztja abba a témában, hogy nem szükséges az anódfeszültség késleltetése bekapcsoláskor (szilícium diódás egyenirányításkor).
"Az alkalmazott nagy szűrőkondenzátor és a nagyértékű töltőellenállás miatt amúgyis a csövek teljes felfűtése után alakul ki a teljes anódfeszültség." -Ágoston Lajos.
Egyéb irodalmak pedig kifejezetten ajánlják és javasolják a késleltetett bekapcsolást a katód felfűtése után.
Kérdés: Akkor most, hogy is van ez? Kell-e az anód késleltetés vagy sem?
Üdv.

Én inkább John Linsley Hood-nak hinnék.. Szerintem kell az az anódfesz késleltetés, lehet, hogy a TV-ben nem volt, de akkor azok a csövek filléres alkatrészek voltak.

Mit ért Ágoston Úr nagy értékű töltőellenállás alatt?
Hol van félvezetős tápban nagy értékű töltőellenállás?
Ott azonnal megjelenik a teljes anódfeszültség.

Csöves egyenirányításnál, tapasztalat:EZ81 jóval hamarabb felfűt, mint az EL84, anódfesz felszökik, majd vissza.Közvetlen fűtésű egyenirányító csőnél, még gyorsabb a felfűtés, gyakorlatilag másodpercek.(Pl.5U4G)

A legegyszerűbb ha csöves az egyenirányítás, úgy még a hang is jobb, legalábbis az első saját erősítőmben így van és valószínűleg többen bólogatnak.

Az sem mindig jó, lásd az előző hozzászólásomat.
A többivel egyetértek.

Miért, nem elég az a 15mp? Nálam akkorra szökik fel 342V-ra és áll be 5u4gb-vel.

Attól függ, hogy a többi cső mennyi idő alatt fűt fel, szerintem több idő kell nekik, ezért nem üzemmeleg állapotban kapják a csúcsfeszültséget.
Nálam legalábbis így van 5U4G-KT88-nál,nem mondom hogy nagy baj, csak azt hogy a csöves sem mindig késleltet eleget.

Sziasztok,
Ágoston Lajos úr ezt írja (Audiofil erősítők építése):
"Itt kell szót ejtenünk az anódfeszültség késleltetett bekapcsolásáról. Mi teljes mértékben osztjuk John Linsley Hood véleményét, és nagyon sok jó nevű céghez hasonlóan, ezt nem tartjuk szükségesnek."

John Linsley Hood véleménye (Csöves és tranzisztoros erősítők):
"Egyesek az állítják, hogy az elektroncsövek katódja károsodhat, ha a tápfeszültséget az előtt adjuk a csőre, hogy a katódnak ideje lett volna felmelegedni és tértöltést kialakítani. Azt javasolják, hogy az elektroncsövek fűtését ezért állandóan bekapcsolva kell hagyni. A gyakorlatban ez a probléma nem merülhet fel, mivel a gázionok a maradék gázok molekulái és az anódáram elektronjai közötti ütközésekkor keletkeznek, és ha a katód még nem melegedett fel működési hőmérsékletre, akkor csak nagyon kicsi anódáram folyik (vagy egyáltalán nincs is), tehát gázionok sem keletkeznek."
"Közvetlen fűtésű hálózati egyenirányító diódákat, alacsonyabb hatékonyságuk ellenére, használtak bizonyos esetekben annak biztosítására, hogy a teljes hálózati feszültség ne jelenjen meg a készülékben, mielőtt a többi cső felmelegedett volna. Ennek a megoldásnak az elsődleges célja azonban az volt, hogy megelőzze az egyébként fellépő feszültségtúllövést, és így lehetővé tegye alacsonyabb határértékkel rendelkező, olcsóbb eszközök használatát (tápegység pufferkondenzátor, szűrőkondenzátor, csövek közti csatolókondenzátor)"

Tehát akkor mégse kell késleltetni?

Sziasztok!

Egy kis segítséget szeretnék kérni. Szeretném megjavítani Philips AG2113 lemezjátszómat. A mechanika gyakorlatilag tökéletes, egy hibája van, a végfok rendkívül halkan szól, alig hallani. A pickup kimenete tökéletes. Csatolókondikat ellenőriztem, csövek fűtenek, a 200V anódfeszültség meg van. Sajnos a csöveket egyelőre kicserélni nem tudtam, mert itthon nincsenek Rimlock foglalatos csöveim.
A kapcsolási rajzot csatoltam. Tudnátok segíteni, hogy merre induljak el? Lehetséges, hogy ennyire elgyengültek a csövek?
Előre is köszönöm a segítséget!

Azért a hazai szakemberek véleményét is el kell olvasni. Plachtovics György érvei elég logikusan hangzanak.
Ezek után legyünk okosak...... :nemtudom:

Tökéletes meglátás, pl. egy AZ4 legalább jóval előbb felfűt, mint a 807-es. Semmi esélye, hogy érdemben késleltesse az anódfeszültséget.

SziA Imi rég láttalak !
Egy kis kedvcsinálónak mutatok egy képet / a neten találtam /
Vajon ebben van késleltetés ?

Helló mindenkinek. Ilyen kétutas egyenirányításnál a trafó terhelhetőségét hogyan kell méretezni? Ha 100W-ot akarok kivenni a trafóból, akkor mind a két tekercset 100W-osra kell tervezni (100W+100W) vagy elég a felét tervezni (50W+50W)? Még egy olyan kérdésem lenne, hogy ilyen egyenirányításban ha PY88-akat teszek be diódának akkor csúcsban 550mA kivehető-e belőle? PY88 adatlap Előre is köszönöm a segítséget.

Én kikapcsolt helyzetben megmérném ellenállás-mérővel az R10-et (katódellenállás) majd bekapcsolás után (ha jó az ellenállás), mérnék rajta feszültségesést. 5-7 V körül kéne lennie. Ekkor tudhatod (megbontás nélkül) hogy van anódáram. A trióda anódján is mérnék feszültséget, itt 100-130V kéne legyen. Ha ez a két feszültség megvan, akkor már könnyen el lehet jutni a megoldásig.

Szia,
Szerintem nincs, legalább is nem úgy tűnik.

Félvezetős lehet benn, de ez a cső direkt fűtésű, azaz pár másodperc alatt befűt. A KT88 és a meghatócsöve már nem annyira. Egy KT88 (még a JJ is, ami szerintem jócskán elmarad a többitől), nem kevés. Már csak azt is megéri védeni. Én 1 percet azért késleltetném. (Ticseboy 6C33C PP-jében 2 és fél percet kapnak a végcsövek a fűtésre..)