Visszatérve az egyik régebbi kérdésre, én láttam már neten PIC-kel megvalósítótt PLC "klónt" Guglin keresgéljetek ha építeni akartok egyet... de mindenkép csak otthoni szórakozáshoz jó, iparba inkább mindenki vegyen egy gyárit Szerintem...

Sziasztok!
V.kinek megvan ez a szoftver? :
NTST 3.30 Touchscreen Software
lehet újabb verzió is.. ha v.kinek megvan az v.hogy lécci juttassa már el hozzám, mert nagyon kellene.
THX!!!

Siemens SIMATIC S7-300 -hoz keresek software-t és programozókábelt. Valaki ha tud segítsen PLS!

Az ok de ez 0.....10V os analóg jel és egy szelepet szabályoz csak ennek a szelepnek nagyobb az áramfelvétele mint amit egy ilyen kártya ki bír adni.
De végül is mindegy mert nem vállaltuk a hardveres melót

Sziasztok!
Úgy érzem itt egykis fogalom zavar van: A LOGO és társai "csak" inteligens relék mivel a PLC-k bizonyos funkcióit kihagyták belölük. Ezért is olcsók programozás szempontjából úgyan az mint ha egy PLC-t programoznál, de mégse PLC. Az igazi "NAGYYY" PLC programozók hátán feláll a ször az inteligens relék PLC-nek való nevezésétől. De ez legyen az ő bajuk. Az egész onnan ered hogy a gyártók szeretik igy nevezni a terméküket marketing fogásként.
Miklajos

Tranzisztort kell hajtani vele, az meg bírja a teljesítményt, ha megfelelőt választasz.

Erre én is gondoltam de a bemenő és a kimenőfesz. nem volt ugyanannyi ugyanis ott van a kb.:0,6V eltérés,és egy anyagvastagság szabályozásnál ez fonos szempont.

FET nem lenne alkalmas?

Azt nem is próbáltuk...:no:

Sziasztok!
Már régen keresgélek PLC-vel foglalkozó magyar fórumot. Sajnos nagyon sokáig nem találtam, ezért létre is hoztam (hozattam) egy PLC-s levelezőlistát 2005 novemberében.
Most meg kiderül, hogy azóta keletkezett mé egy, ez
Átolvastam a fórumot és örülök hogy rátaláltam, remélem nem baj ha reagálok is néhány témára.
Igaz phcalvin levelére "csaptam rá" de nem okoskodni akarok, az idézetek csak ihlették a mondanivalót



Vagy néhány ezret.
PLC nagyon sokféle van.
Bár igaz egy gyártón belül az egymáshoz közeli típusok között alig van eltérés. Sőt, az Omron PLC-k teljes skálája is elég sok hasonlóságot mutat.
Előfordul azonban, hogy ugyanazon gyártó esetén is olyan nagy különbségek vannak, hogy a két PLC típus még köszönőviszonyba se kerül egymáshoz (Pl. Siemens S7-200 és S7-300).



És sok olyat is amit tisztán relés vezérléssel egyáltalán nem lehetne megoldani, vagy nem volna érdemes (gondolok itt az analóg jelek kezelésére a HMI-kre és a kommunikációra, vagy arra hogy mert pl. több százezer relé kellene hozzá
Természetesen amit phcalvin írt, a PLC lényege eredetileg ez volt. De ma már ez csak fél igazság, azóta eltelt 20-25 év. Ma a PLC feladatai ennél sokkal távolabbra mutatnak.



Ma már általában elvárás, hogy a komolyabb PLC-ket lehessen az 5 szabvány nyelven programozni.
A szabályozási feladatok pedig szintén rutinfeladatok egy PLC számára. Pl. a PID controller funkció vagy a FUZZY logika vagy alapszolgáltatás, vagy beszerezhető modul formájában rendelkezésre áll.

Ezt egy kicsit részletesebben kifejtenéd mert érdekelne, hogy mi az az 5 szabvány nyelv.

Most röhögni fogsz, a multkor láttam egy ilyen szerkentyűt szétkapva. nem hiszed el mi volt benne. egy sima ds80c320-as mikrovezérlő + ram, nah ekkor néztem nagyokat. bár nem azt mondom, hogy meg tudnám épateni, mert azért voltak benne még bőven alkatrészek, de azthittem eddig, hogy spéci célvezérlő van benne, nem pedig egy sima mikrovez. ilyen mikrovezérlő még nekem is van itthol.

Inkább az interfészrész a lényeg, meg a vezérlőben a progi.

Hello JANI!



1. Létradiagram (LAD).
A hagyományos relés vezérlés áramút rajzához hasonló megjelenítési forma.

2. Funkcióblokk diagram (FBD).
Bool algebrás, logikai kapus, leginkább TTL ill. logikai hálózatok rajzához hasonlító forma.

3. Utasításlista. (Ezt többféleképpen is nevezik, siemens-nél STL)
Szöveges forrásprogram, néhány PLC-nél a PLC assembly-jének is nevezhető alacsony szintű programozási nyelv (pl. S7-300/400). Omron esetében pl. az utasításlista (Mnemonic list) egy az egyben alternatívája a létradiagrammnak.

4. Graph, vagy graphcet.
Szekvenciális (lépésenkénti) programok írására használható "programozási nyelv". Grafikus megjelenítéssel.

5. Folyamat ábrás programozási módszer (grafikus). Amerikaiak állítólag ezt kedvelik.

De létezik még HighGraph (siemens-nél), ami kicsit a graph-ra, kiscsit a folyamatábrás módszerre hasonlít.
Van SCL, ami egy pascal-szerű magas szintű forráslistás (nem grafikus) programozási nyelv elsősorban analóg jelekkel, pozíció értékekkel való számításokhoz.
De ezzel nincs vége a sornak, csak az időmnek
Ja, az említett 5-öt DIN szabvány is szabályozza...

Helló mspike!



Nem írtad meg milyen gyártó melyik típusát szedted szét... Nem lényegtelen infó lett volna. Mert PLC nagyon sokféle van
A sokféle alatt bonyolultabbakat és egyszerűbbeket is lehet érteni.
Szerintem nem meglepő, hogy standard, ismert alkatrészekből van. Hisz tele van pl. teljesen közönséges ellenállásokkal és kondenzátorokkal is.
De mondjuk PIC-et nem nagyon lehet találni bennük. Legalábbis nem tudok róla.



Egyetértek. A szoftveren nagyon sok múlik az alkalmazhatóságát és a hatékonyságát tekintve. Aztán még máson is, de ez az egyik legfontosabb.
Az "interfészen" és annak kapcsolástechnikáján pedig a PLC megbízhatósága múlik.
Amíg valaki meg nem próbál ipari környezetbe elektronikus áramkört üzembe helyezni (esetleg processzorost) sokszor nem is hinné mennyire zavarérzékeny tud lenni. Sőt, ha erre a tervezője nem gondol, akkor 99% hogy teljesen használhatatlan lesz még ha a műhelyben/laborban az asztalon remekül vizsgázik a teszteken!!

Egyébként egy komplett PLC-s rendszerben csak igen ritkán van egyetlen egy processzor/mikrovezérlő.
Pl. amelyikkel legutóbb vacakoltam, abban legkevesebb 33 db van. És ez csak óvatos becslés, mert minden szközre csak egyet számoltam (HMI-k, kommunikációs modulok, frekvenciaváltók, encoderek, stb).

Céláramkörök egyébként (pl Xilinx FPGA, vagy saját fejlesztésű áramkörök) vannak a PLC-kben. Méghozzá sok. Jellemzően az I/O modulokban és kommunikációs kártyákban. Szedj csak szét néhány olyat is...

Köszölöm.
Igy 1-2 dolog már sokkal világosabb. :heureka:

Hi JANI!

Összehordtam pár képet a nyelvekről.
Itt található: http://szirty.uw.hu/lang/

Köszönöm a szemléltetést.

Hali!

Nincs nagy élet..
A PLC programozással kapcsolatos képgyűjteményt "kicsit" bővítettem, ha valakit érdekel, itt találja:
http://szirty.uw.hu/lang/
Nem csak a nyelvek, hanem a PLC-k és fejlesztő eszközök sokféleségét is igyekeztem hangsúlyozni...

Ha ilyen sok sorgramnyelv és PLC változat létezik, ezek kompatibilisek egymással?
Vagy minden PLC-nek salyát porgramnelve van?
(Elsősorban a márkák és típusok közötti kompatibilitásra gondolok.)

Helló JANI!



Amennyire a képen látható igen. A létradiagramot, FBD-t szabvány leírja (talán IEC) a gyártók ezt igyekeznek betartani. Amit nem is nagyon nehéz, mert a szabvány nem teljesen konkrétan írja elő a részleteket.
Ezért a különböző PLC-k létradiagramjai meglehetősen hasonlítanak egymásra ( http://szirty.uw.hu/lang/ képeken ez sztem látszik), de sok apróságban mégis eltérnek. Ilyen apróság pl. a címek és szimbólumok és speciális utasítások ábrázolása.
Egyik PLC-ről a másikra ezért átírni egy létradiagramot, általában nem túl nehéz, de egy az egyben áttölteni nem lehet.
Nem csak más gyártók, de még azonos gyártó más-más típusainál sem (Pl. Siemens S5/S7-200/S7300-400, Omron C és H széria, stb). Illetve ilyen esetekben a gyártó néha készít egy segédprogramot a cálra, amivel a jhordozhatóság az egyik irányban többé-kevésbé biztosítható abból a célból, hogy a felhasználó átálhasson régebbi típusról az újabbra.



Mindegyik gyártó szokott törekedni arra, hogy a fent említett szabványoknak megfeleljen. Így gyakorlatilag minden valamire való PLC programozható létrában és/vagy FBD-ben, amik hasonlóak a különböző típusoknál, de nem teljesen azonosak.
Az alacsony szintű (utasításlistás) nyelveknél sokkal nagyobb a szórás.
Én az Omron és Siemens PLC-ket ismerem behatóbban. Ezeknél az utasításlista csak nagyon minimális hasonlóságot mutat egymással.

A fejlesztőrendszerek tekintetében (amivel PC-n a PLC programja elkészíthető) viszont jellemzően semmilyen kompatibilitásról nme lehet beszélni. Ezek teljesen egyedi és zárt rendszerek.

És hogy a fel sem tett kérdésre is válaszoljak:
Aki behatóan megismeri az egyik típust, az nem fogja tudni azonnal 100%-osan programozni a másikat. Persze jóval nagyobb eséllyel indul azokkal szemben, akik még semmilyen PLC-t nem programoztak és hamarabb meg tudja ismerni az idegen típust.

Annak, aki csak most kezd foglalkozni a PLC programozással, melyik programozási módot érdemes először megtanulnia?
Vagy a programnyelvet az adott feladathoz érdemes kiválasztani?
(Arra gondolok, hogy minek megírni "Utasítás listában" mikor "Létradiagramban" sokkal könnyebb és egyszerűbb, vagy fordítva.)

Én elösször egy Siemens logo vezérlővel találkoztam és azt kellet látatlanul megtanulni és felprogramozni az adott feladatra. Arra funkció blokkok segítségével lehet programot készíteni. Szerintem tők egyszeű volt. Igaz én szeretem a digit technikát. Kapuk, számlálok stb... gyerekjáték volt.
Aztán találkoztam egy Schneider Twido tipusú plc-vel amin programot kellet modósítani. Hát az már sokkal nehezebb volt. Azt azért annyira nem láttam át. Nem is szeretem a létra programozást.
A schneider egyik plc-s tanfolyamán pedig találkoztam egy Schneider Zelio nevű kis vezérlőjével. Azt is funkció blokkosan meg létrában lehetett programozni. A funkció blokkos cucc az ment és szerintem jó is. Valamennyire hasonlított a siemens logo programozására. De voltak érdekes különbségek. Talán a zelio jobnak tünt mint a logo.
A suliban valami utasitás listás szöveges (PL-17 vagy ilyesmi) programozási nyelvet eröltettek, de az nem ment. Sőt senkinek sem ment. Azt utálom és ki nem álhatom.
Szerintem egyszerüek ezek a grafikus programozási nyelvek. Mondjuk egy modbus-os vagy akármilyen más buszos komunikációt nem tudom, hogy hogyan lehet megcsinálni.

Köszönöm az infokat. Az oldal tényleg elég látványos lett!

Helló JANI!



Amelyik egyszerre áll legközelebb a megoldandó feladathoz is és a gondolkodásmódodhoz is.
Általában akik járatosak a vezérléstechnikában és tudnak rajzot olvasni, jól boldogulnak a létradiagrammal és csak igen ritkán választanak utasításlistás módot. Akik azonban inkább a digitális technikában szereztek valamilyen ismeretet, az FBD-re szoktak voksolni. Az, hogy e kettő közül melyiket választja valaki, az gyakorlatilag teljesen mindegy, csak "szimpátia" kérdése, mivel a kettő között leginkább csak megjelenítési különbség van.



A programozási módszerek különbségei mögött eltérő előnyök és hátrányok sokasága rejlik. A létradiagram és a funkcióblokkos, kapus módszer a leghatékonyabb amikor tisztán logikai kapcsolatokat, függvényeket kell alkotni. A vezérlési feladatok többségében ilyenek.
A PLC-k nem csak erre jók, szabályozási feladatokat is el tudnak látni, sőt statisztikai, adatgyűjtési feladatokat is. Ez az a pont, amikor a létra/FBD már nem annyira hatékony.
Amikor szorozni kell, osztani, összeadni, biteket maszkolni, inderekt címekre adatokat rakosgatni, azaz nem tisztán logikai igen-ekkel és nem-ekkel kell dolgozni, a LAD/FBD nehézkessé válik. Meg lehet vele csinálni, de pl. egy MOVE, vagy ADD, SUB, MUL, DIV stb utasítás már csak egy dobozként jelenik meg és nem ad semmilyen átekintést nyújtó pluszt, mint ahogy azt megteszi logikai hálóknál. Sőt épp ellenkezőleg, szétaprózza a programot, a "dobozok" miatt egyszerre csak néhány utasítást lehet látni, stb.
Ilyenkor jobb az utasításlista. Legalábbis Siemens S7 300/400-esetén mindenképp.

Hali!



Az eléggé sokféle dolog. PLC-től függ.
Írtam egy leírást a Danfoss frekvenciaváltók fieldbuszos (profibus DP) vezérléséről. Nem akarom a kelleténél jobban reklámozni az oldalt, de ez
ott megtalálható
Ha másra nem, hát arra jó így átpörgetve, hogy megmutassa, a fieldbuszos kommunikáció kezelése lehet összetett is. De nem feltétlenül az, viszont általában sok lehetőség rejlik benne.
Az említett leírás sem teljes, a VLT profibuszos kártyája sokat tud, de nem kell feltétlenül minden lehetőségével élni. A legegyszerűbb esetben egyetlen bit billegtetésévél indítható a frekiváltós motor (bár erre meg nem érdemes buszos vezérlést használni)...
A végefele van egy-két példaprogram S7-re.

Hali!

Azt szeretném megkérdezni, hogy kinek mi a tapasztalata a Mitsubishi plc-kel?
Most egy FXON-40MRES típusú plc-t kéne bosszantgatni és némi infóra lenne szükségem.
Programozhatóság, mennyire felhasználó barát, stb…
Ki tudja, hogy hol lehet hozzá demo sw-t szerezni?
Egyáltalán Magyarországon ki forgalmazza ezt a plc-t?
A http://www.axicont.hu/ foglalkozik velük, de nem nagyon szeretnek válaszolni a feltett kérdésekre….

Üdv tomee.

Helló Tomee!



Sajna nekem nincs, de kérdezd meg a PLC listán. Hátha tud onnan segíteni valaki (volt már szó Mitsubishiről ott):

Sharp JW21 est úgy ahogy vágom. sokat kínoztam, kézi kezelön durva pc-n a progi az már jól átlátható

PLC progranozásával foglatkozom, és ezek analóg bemenetére keresek mérőátalakító kapcsolásokat.

0-10v ha valaki épitett ilyet, vagytudja honnét lehetne ilyeneket letölteni. Hőmérő-nyomásmérő-teljesítménymérő stb.

Nagyon megköszönném a segítségét.

Kukkold meg a FESTO honlapját hátha akad valami