Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Hővédelem
Lapozás: OK   12 / 17
(#) steelbird válasza Kovidivi hozzászólására (») Márc 25, 2011 /
 
Most nézem, hogy 6,8-as zéner maradt a rajzon. 5,1-6,2 -ig tehetsz oda.
Az MP2 -es ponton annyi lesz a max. feszültség, amekkora a zéner feszültsége.
A motor GND ágában lévő kapcsolótranzisztor C-E lábain marad valamennyi feszültség kapcsoláskor, úgyhogy annyival nagyobb feszültségű zéner kell.
(#) Kovidivi válasza steelbird hozzászólására (») Márc 25, 2011 /
 
Köszönöm a kapcsolást!
(#) steelbird válasza Kovidivi hozzászólására (») Márc 25, 2011 /
 
Nincs mit!
(#) proli007 válasza steelbird hozzászólására (») Márc 25, 2011 /
 
Hello!
Bocs, hogy bele vau.. De lenne néhány észrevételem, ha nem gond.
- Ha egy terhelés (motor) van, akkor felesleges, két teljesítmény fokozat. Tehát a felső darlingtonnal szabályozni és kapcsolni is lehet. (Az OP1 kimenete és a darlington bemenete között lehet egy ellenállás, amit az OP2 komparátor lehúz egy diódával. A T2-T1 BE szinteltolását, lehet helyettesíteni két diódával is. Nem precíz, de itt nincs is talán szükség rá.)
- OP2 komparátornak, jobb ha hiszterézise van, mert átmeneti szakaszban esetleg "zümmögni" fog.
- A D2..D4 diódák helyett, inkább ellenállást, éa a C1-el párhuzamosan egy zénert alkalmaznák. Hogy a motoráram, vagy tápfesz változás ne hasson vissza a szabályzó bemenetére.
- Az LM 358 féltápfeszültséges üzemben is tud működni, így a -12V elhagyható.
üdv! proli007
(#) steelbird válasza proli007 hozzászólására (») Márc 27, 2011 /
 
Jogos észrevételek, látszik, hogy még jobban át lehetett volna gondolnom a rajzot.
A darlington előtti feszültséglehúzás jóval egyszerűbbé teszi a kapcsolást.
A szinteltolás nem szándékosan van, hanem az előző rajznál az IC kimenetéről lett visszacsatolva a bemenetre a neg. visszacsatolás, így a két B-E átmenettel nagyobb feszültségű zéner kellett az ic visszacsatoló körébe, hogy meglegyen a motoron a megfelelő feszültség.
Az első rajzon még zéneres volt a referencia kör kialakítása. Azért módosítottam feszültségejtős diódás megoldásra, mert az áramkör csak egy kis áramfelvételű ventillátort fogy vezérelni, nincs nagy teljesítmény, ami rángatná a tápot, valamint stabil tápfeszt feltételeztem.
A kétoldalas táp adott volt, csak Kovdiv áramköre helyett csináltam egy egyszerűbbet.
(#) joseyy hozzászólása Ápr 13, 2011 /
 
Jó napot mindenkinek!
Szeretném megépíteni az Attila féle hővédelmet, de 470 ohmos ellenállás hiányában 500 ohmosat tudnék beletenni. Ezügyben szeretnék segítséget kérni, hogy elbírja-e ezt? Ill ha igen, min kellene változtatni még. ( Olvastam az R-C körről, ezek az információk megvannak. ) Köszönöm előre is.
(#) petemazi válasza joseyy hozzászólására (») Ápr 13, 2011 /
 
Emlékeim szerint a 470 ohm a TL431 előtéte, simán jó az 500.
(#) joseyy válasza petemazi hozzászólására (») Ápr 13, 2011 /
 
Köszönöm szépen a segítséget, örülök hogy itt HE-n sok segítőkész ember van
(#) robinson hozzászólása Nov 14, 2011 /
 
Sziasztok!

ATX tápegység ventillátorát szeretném valahogy hőmérséklet függvényében automatikusan vezéreltetni, hogy 60-70 fok környékén kapcsoljon csak be, ne zúgjon folyamatosan. Töltő tápegységnek használom ezért változó a terhelés, van amikor csak 0,1-0,2A-en töltök, ilyenkor teljesen felesleges a hűtés, de 2-3A körül már nem árt, ha bekapcsol amikor kell. Lehető legegyszerűbben hogy lehet ezt megoldani?
(#) Syn7h37ic válasza robinson hozzászólására (») Nov 14, 2011 /
 
Bojler hőfokszabályzóval. Nekem is ezzel van megoldva a venti kapcsolás, még pluszban állítható is a kapcsolási küszöb.
(#) szucsip válasza Syn7h37ic hozzászólására (») Nov 14, 2011 /
 
Üdv mindenki!

Igen, ez az egyszerűség nagyszerűsége
Én pont a napokban gondolkodtam a dolgon.

Másik megoldás, amire én gondolok (amennyiben nincs kéznél bimetál):

Végy egy NTC termisztort, egyik felét tedd földre, másik felét stabil feszültségre (atx tápoknál adott a stand-by stabil 5V). A kettő találkozását pedig küldd be egy hiszterézises komparátorba (Ilyent nem vásárolhatsz, építeni kell. Keress rá neten, nagyon egyszerű). Így ha nagyon megmelegszik az NTC--> lemegy az ellenállása, a komparátor billen.
A billenési küszöböt a komparátor másik (nem invertáló) bemenetére adott feszültség pontos beállításával tudod beállítani.

A komparátor pedig nyithat egy tranzisztort (ellenálláson és esetleg LED en keresztül a komparátor kimenete a bázisra megy, az emitter földre, a kollektor a ventivel sorba, annak a másik vége pedig tápra), vagy logic-level MOS-FET -et.

Egy kis javaslat még: a ventillátor +részére tégy 2 diódát úgy, hogy a két katód kerüljön a venti +vezetékére. Egyik dióda anódja menjen 12V-ra, a másik dióda anódja pedig mehet stand-by 5V-ra. Így ha ne adj Isten elfogyna a 12V (amivel töltöd az akkut), a hűtés akkor is működik.

Természetesen a komparátor is a stand-by 5V-ról van táplálva az elképzelés szerint. Ha a túlmelegedést minden képen el akarod kerülni, akkor be lehet tenni még egy hiszt. komparátort, ami -ha a hőmérséklet mégfentebb megy- teljesen letiltja a tápot.

Minden ízlés kérdése. Az egész olcsó, és nem túl bonyolult.

A nehézség: az össze-vissza csepp alakú termisztort úgy kell feltenni a hűtőbordára, hogy jó legyen a termikus csatolás.
(#) El_Pinyo válasza robinson hozzászólására (») Nov 14, 2011 /
 
Szia!
Itt a HE kapcsolások között is van ilyen leírás, a bojler hőfokszabályzónál csak picivel komplikáltabb. Bővebben: Link
(#) szucsip válasza El_Pinyo hozzászólására (») Nov 15, 2011 /
 
[OFF]Nem akarok offolni, de valamit nem értek a kapcsolásban. Még pedig azt, hogy a reverse current diagram 100°C -nál és 10V záróirányú feszültségnél kb 3000nA áramot mutat. Az 3uA. Ha ekkora áram folyik át a 220kohm ellenálláson, akkor az még csak 0,66V G-S feszültséget hoz létre. Ami elvileg nagyon kevés a nyitáshoz. Hogy is van ez..?
(#) El_Pinyo válasza szucsip hozzászólására (») Nov 15, 2011 /
 
Lehet el kellene olvasni a cikket?
Idézet a cikkből:
Idézet:
„Természetesen az R1 ellenállást, a kívánt "kapcsolási" hőfok szerint kell megválasztani. Tekintve, hogy az áram növekedése tekintélyes és a kapcsolási hőfok értékének kiválasztása sem kritikus, potenciométer alkalmazására nincs szükség. De az ellenállás értékének kiválasztását, gyakorlati méréssel kell megállapítani.”
(#) szucsip válasza El_Pinyo hozzászólására (») Nov 15, 2011 /
 
Eltaláltad, derogál az olvasás!
Egyébként elolvastam, de az Ugs=0,66V szerintem messze van az Uth=2V - 4V nyitófeszültséghez, ezért nem értem, hogy miért tud kinyitni a FET.
(#) robinson válasza szucsip hozzászólására (») Nov 15, 2011 /
 
Üdv!

Először is köszönöm a gyors válaszokat mindenkinek.

Én is gondoltam a bimetálos változatra, de a mérete miatt elvetettem.

Le tudnád írni, hogy pontosan mire lesz szükségem? Ill. egy kapcsolási rajz is jól jönne. 2 termisztort lehet párhuzamosan kötni? Mert ugyebár 2 hűtőborda van a tápegységben, és biztosra akarok menni.

Termisztor rögzítése lesz a legkevesebb szerintem, megoldom egy eporapiddal lezárt, hőzsírral kitöltött furattal a hűtőbordán, amibe beleteszem a termisztort, hacsak nem mondja valaki, hogy valamiért ez nem jó megoldás

Mégegyszer köszi a gyors segítséget.
(#) szucsip válasza robinson hozzászólására (») Nov 15, 2011 /
 
Üdv!

Hát termisztorokat párhuzamosan kötni... Lehet, de végig kell gondolni, hogy T1 és T2 változókkal hogyan változik az R eredő. A termisztorok nem lineáris alkatrészek, sok szerencsét hozzá!
Minden esetre elég érdekes lesz, és vagy túl hamar fog bekapcsolni a hűtés (ha mindkét termisztor kb azonos hőmérsékletűre melegedett), vagy túl későn (az egyik mondjuk nem melegszik számottevően, a másik meg már sistereg).

De még mindig jobb, mint ha sorba kötnéd őket. Nem javaslom, hogy komparátoron spórolj, a VAGY kapcsolatot is meg lehet oldani akár 2db diódával is. Én a helyedben eleve csak a tranzisztorok bordáját mérném. (nyilván ez melegszik jobban)

Kapcsolási rajzot majd este teszek fel, de ha nagyon jó lesz a napom, akkor holnap délután. Addig próbáld meg lerajzolni az elmondottak alapján.
(#) vicsys válasza robinson hozzászólására (») Nov 15, 2011 /
 
(#) Ghoost válasza robinson hozzászólására (») Nov 15, 2011 /
 
Szia!

Hamar olvasgatunk , ajanlok -talan- jobbat.
A cikket Prolli007 irta, s megtalalhato a fooldalon is.
(#) kzozo válasza robinson hozzászólására (») Nov 15, 2011 /
 
Az nem jó, hogy a ventillátorral sorbakötöd az NTC-t? Hidegen nagy az ellenállása, venti nem pörög. Melegen lecsökken, több áramot enged át, venti elindul. Persze megfelelő értékű NTC kell, és a hűtőbordához jól kell "csatolni"...
(#) robinson válasza vicsys hozzászólására (») Nov 15, 2011 /
 
Mint mondtam, az egyszerűség a fő szempont. Nem lenne baj, ha nem kell NYÁK-ot maratni, mivel se NYÁKlapom, sem peroxidom, sem lézernyomtatóm nincsen, max próbaNYÁK-kal tudom megoldani ha nagyon muszáj.
(#) robinson válasza kzozo hozzászólására (») Nov 15, 2011 /
 
Megfordult a fejemben, de mondom ha senki nem vetette fel, biztos felejtős. Működhet? Arra is gondoltam, hogy esetleg egy relét lehetne-e kapcsoltatni vele?
(#) Ghoost válasza robinson hozzászólására (») Nov 15, 2011 /
 
Amit El-Pinyo mondott / ajanlott akkor nem lenne rossz szamodra.
Annal egyszerubbet nem fogsz talalni ami meg szabalyoz is!
Nekem a labortapomban dolgozik ilyen kulonben

Idézet:
„A levelezesembol: "Természetesen kisebb hőfok esetén, növelni kel az ellenállást. Hiszen kisebb hőmérséklet A Schottky-n is kisebb áramot hajt át, nekünk pedig az kell, hogy ezen az áramon is legyen meg a Fet küszöbfeszültsége.."”
(#) robinson válasza Ghoost hozzászólására (») Nov 15, 2011 /
 
Elnézést, félreérthető voltam. Csak ki-be kapcsolásra lenne szükségem, nem sebességszabályozásra.
(#) szucsip válasza robinson hozzászólására (») Nov 15, 2011 /
 
Hát a termisztor+relé ötlet akár még használható is lehet!

A relének úgy is van egy jó nagy hiszterézise (ami igény szerint csökkenthető is 1-2 ellenállás és esetleg dióda segítségével). Kapcs. rajzot akkor ennek fényében egyelőre nem teszek fel az előző ötletemről.
(#) szucsip válasza robinson hozzászólására (») Nov 15, 2011 /
 
Üdv!

Van egy elgondolásom.

A kapcsolási rajz alapja egy relé. Ha a termisztor kellően felmelegedett, akkor lecsökken az ellenállása, és a tranzisztor bázisárama megnő. Ettől nő a kollektor és emitteráram is, ennek következtében pedig a relé meghúz. A termisztorral sorban azért van a potenciométer, hogy be lehessen lőni a kívánt hőfokot.

A relé meghúzva, a ventilátor negatív pontja lekerül földre. Igen ám, de a tranzisztor emitteréről megy egy soros dióda-ellenállás komplexum a relé érintkezőire, így az emitter is földre kerül egy diódán és ellenálláson keresztül. EBben a pillanatban a relé behúzótekercsének árama lecsökken, mert az emitteráram 2 részre oszil: egyik rész a behúzótekercsen megy át, másik rész a dióda+ellenálláson keresztül megy földre(nyilván itt is be kell lőni a szintet, és a relé tekercsellenállását is figyelembe kell venni). Ám a relé nem fog ekkor elengedni, mert a tartóáram jóval kisebb, mint a behúzó áram. A dióda+ellenállás ezt a hiszterézist kívánja csökkenteni. Ez nélkül a működés kb olyan lenne, hogy egyszer behúz a relé, és...
... és míg le nem kapcsolod a tápot, addig az úgy is marad

A rajz csak az elvet kívánja szemléltetni, értékeket szándékosan nem tüntettem fel. A tranzisztorra azért van szükség, mert az NTC-k pár száz ohmnál kezdődnek.

A megoldás fő hátányai:
1) drága
2) nagy helyet foglal
3) ha mondjuk fejre állítod a berendezést, akkor változhat a behúzási-elengedési áram értéke, így a be-ki kapcsolási hőfok is.

ötlet.JPG
    
(#) robinson válasza szucsip hozzászólására (») Nov 15, 2011 /
 
Már csak egy kérdés maradt: Milyen termisztor és milyen relé?
Relének egy RY-5 WK-t gondoltam, de ehhez milyen NTC kell, hogy 60-80 °C között kapcsoljon?
(#) proli007 válasza szucsip hozzászólására (») Nov 15, 2011 /
 
Hello!
Ha az olvasás derogál, az írás miét nem?
Idézet:
„Az ábra a BAT41-es dióda jelleggörbéjét ábrázolja; az MBR10100 dióda karakterisztikája más mértékű, de az is hasonló tendenciát mutat.”

üdv! proli007
(#) szucsip válasza proli007 hozzászólására (») Nov 15, 2011 /
 
Ááá már értem! Amúgy elolvastam a cikket, nem az olvasás hiánya miatt nem értettem. Tehát az MBR10100 dióda záróirányú árama azonos körülmények között jóval nagyobb, így már minden világos. Köszönöm a felvilágosítást!
(#) szucsip válasza robinson hozzászólására (») Nov 15, 2011 /
 
Konkrétumokat most nem tudok mondani. Relé az szinte mindegy milyen, lehetőleg elég kicsi feszültségre húzzon be (mondjuk 5-9V körül). Meg kéne mérni pontosan, hogy mekkora áramnál húz be, mekkora a minimális tartóáram, és ezekhez az áramokhoz mekkora feszültségek tartoznak.
Az összes többi alkatrészét ez alapján kell megválasztani.
Következő: »»   12 / 17
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem