Mennyi a tisztességes ára egy APX100 kimenő trafónak?

Ha rendeled vadi újan gyártótól akkor 20 8 ohmra. Ha eladod 100 voltosan akkor mondjuk 3, mivel át kell tekertetni ami gyáriban kb 9.

Köszi.

Másik topikban is jeleztem, hogy ez az APT-100 kimenője, nem az APX-é.
Üdv.

Megtaláltam a megfejtést. Igaz nagyon apró betűvel, de rá van írva: TK222-A Tehát kimenő trafó. A pakettvastagság 55mm. Tehát APT100-é.
Köszönöm mindenkinek aki segített rávezetni az igazságra.

Vajon mire lenne ez jó? Tekerjem át akku töltőnek?

Nehogy!! Kell hozzá rendelni a gyártótól vagy kész tekercset más impedanciára, vagy el kell adni áttekerésre. Nyíregyházán van a cég.

Akku töltőbe jó egy kiszuperált toroid, vagy egy digitális előtét...

Még 100 Voltos kimenetű erősítőt is illeszthet visszafelé. Tehát 8 ohmra.

Végül is a trafó szempontjából ez a leghumánusabb megoldás. Még kitalálom mi kellene érte. Mennyit érhet ez vajon? Nem pénzben, hanem csereértékben.

Megjavítottam ma egy APX et. Toroid trafó lett a kiemenője, szakadt volt egy kondi drót, nem volt biztosíték benne, és lazák voltak az elkók. Az egyetlen hiba az előfesz állító poti hibája. Meddig álljon a mutató a műszer elején? Most kb 15 % ot tér ki és szimmetrikus. Vélemény? Hétvégén hangfrekis woblerre teszem, átvitel mérése miatt.

Szerintem jobb ha nem a műszerre hagyatkozol, hanem inkább bekötsz egy multimétert és azon méred a katódáramokat. Elvileg a katóddal sorban egy 1 Ohm-os ellenállás van, erre párhozamosan kötve a multit 200mV állásban, ahány mV-ot olvasol le a műszerről, annyi mA a katódáram.

Ok, Akkor már csak a névleges áram értkét kell visszakeresnem. 20 mA jónak tűnik.

Megnéztem a doksit 75 mA a névleges áram.

Nekem 40mA környékén volt, amikor jó régen beállítottam.

Ne vicceljetek már, 75mA en közel 500V on az már a disszipációs csúcsértéke a csőnek (35W), és bőven A osztály már. A Plachtovics cikkben el van írva ez az adat. Új csöveknél 20mA fölé felesleges beállítani, régebbi csövekél maximum 35mA, de ennél feljebb nem kell feleslegesen nyitni a csövet, csak jobban melegszik és a táptrafót is jobban terheli.

Nem viccelek, a cikk volta forrás. A kérdés már csak az, hogy akkor ő nem 7,5 mA-t akart írni? Akkor a 20 mA-el nem voltam rossz helyen. Egyébként stabil maradt minden érték két órás tesztjáratás után.

Marhaság a 7,5mA. Pályaudvarra biztos elmegy, de otthoni használatra nagyon tré így. Én 25mA-re lőttem be anno. Valahol le van írva itt visszafelé, hogy mennyi az optimum. Amúgy amiket olvasok, az emberek 50mA (gitárhoz???)és 20mA közé szokták belőni. Ha nagyon alacsony, akkor mérhetően és hallhatóan is nő a keresztezési torzítás. Attól meg, hogy 75mA az áram, nem fog a minőség javulni, csak a nehezen beszerezhető PL csövek lesznek jól megnyúzva. Mindig tessék szorozni és disszipációt számolni. AB osztályban nem szokás maximumon nyitni a csövet (ez a lényege). Ez meg A osztályra alkalmatlan szerintem.

a Plachtovics cikk amúgy jó alap, de nem kell mindent készpénznek venni, ami benne van. Én is anno azzal a cikkel indultam, amíg Gábor nem segített. Van benne egy két - így utólag - megkérdőjelezhető dolog. A legérdekesebb talán az a tranzisztoros bemeneti fokozat. Hogy azt minek erőltette bele, nem tudom. Mert 1.: nincs rá szükség, 2.: tranzisztort egy csöves erősítőbe, mikor az egyik elérhető legjobb előfokcsövei vannak???
A késleltető viszont szerintem jó ötlet. a Gábor által tervezett nyákra sajnos nem fér rá, de majd megpróbálom belevarázsolni egyszer csak.

Köszi a hozzászólásokat! Én késleltetőnek több erősítőmben a sínre pattintható kismegszakító méretű ipari elektronikát használtam amiből nekem van pár darab bontott. Ez készen kapható és 230 voltról egyből működik, illetve 1 s beosztásban lehet állítani a kívánt időt.
A cikk szerzője nem tartja hátránynak a tranyót (nem audiofil jellegű hozzáállás), amúgy valóban nem látom értelmét. Ha ennyire kell valami elé akkor inkább még egy cső.
A munkapont áramára szeretnék kérdezni, tudja-e valaki a gyári névleges értéket? Lassan kezd típus ismeretem lenni, javítom a másik kettőt, gyári 8 ohmos kimenő tekerccsel átvasalva.

Kicsit késve.

Szóval a gyárit nem tudom. Van gépkönyv másolatom, de nincs benne. Szerintem talán vissza következtethető az előlapi műszer zöld sávjából, ha valaki nem tekergette nagyon el a kalibráló trimmerét. Persze lehet, valaki tudja is.
Hát az audiofil szóval csak óvatosan. Kinek mi az, ugye... Ez az időzített kismegszakító szerűség nem is rossz ötlet, az aljában fekrtetve elfér. Én megépítettem a cikkben szereplő áramkört és az is működik. Ha megcsinálom, akkor valószínűleg a segédrácsot szakítom meg vele. Egyelőre parkolópályán van nálam az APX projekt.

Szia Gabi!
Én megépítettem a késleltetőt, a táppal együtt.
Ha kéred tudok adni nyáktervet és beültetési rajzot.
Teszek fel képet, hátha mást is érdekelne.Üdv.:Csaba

Üdv!
Van egy PL509-es Tungsram csövem, aminek mozog az anódsapkája, csak a drót tartja a csövön és félek hogy le fog törni róla. Vissza lehet azt valahogy ragasztani? Ha igen, akkor mivel próbáljam?

Szia Csaba!
Nagyon ügyesen rendbe tetted az APX-et..
Ha publikus kérhetek tőled nyáktervet és beültetésit a késleltetőhöz?
Van egy APX-em rendbetenném én is..
Köszönöm előre is:jancsi

Én egyszer láttam, amikor Gábor javított egyet itt nálam. Ő úgycsinálta, hogy leforrasztotta a drótot a sapka tetejéről, azt lehúzta a csőről, kicsit megtisztogatta, majd egyszerű pillanatragasztóval lett visszahelyezve és utána a drótkivezetés visszaforrasztva. Igazából nem tudom, hogy a pillanatragasztó hány fokig bírja, de szerintem bármilyen olyan jó, ami hőálló. Eredetlieg talán valami vízüveg keveréket alkalmaztak ezekre a célokra elkeverve valami porral. Azért is érdekel a téma, mert van két jó AZ4-esem is, amik javításra várnak. A pillanatragasztót nem tudom, hogy hosszútávon hogyan viselkedik.

Köszönöm az ajánlatot és élnék is vele. Az erősítők igen jók lettek!
Mint említettem, nekem ez most szünetel. Jelenleg más erősítőn dolgozom (egy AV760 és APX100 mutánson, ígéretesnek tűnik, de a meghajtása még vacakol).

A pillanatragasztóval rögzített AZ4-eseim, és 807-eseim mai napig jól bírják, nem engedtek el, 5 hónapot volt tesztelve a 807PP erősítőmben, nem a legjobb megoldás, ezt nem vitatom, de szükségmegoldásnak megfelelő, nyugodtan lehet üzemeltetni őket, lényeg, hogy ragasztás előtt az üveget és a sapit is jól meg kell tisztítani.

Holnap megjavul a meghajtás is délután

Úgy tűnik, hogy lesz rá időkeret.

Indulok fel Pestre most, reggel találkozunk akkor

Ha jól emlékszem, akkor ólom-oxidot kevertek össze kevés glicerinnel. A tejföl sűrűségű anyaggal kötés után erősebben össze lehet erősíteni kerámia és fém tárgyakat, mintha összebetonoztuk volna. Hőt és időt álló kötést biztosít. Ilyen módszerrel erősítették össze a nagyfeszültségű porcelán szigetelőket az acélból készült felerősítő konzolaikkal vagy a petróleum lámpa csavaros vas kupakját a petróleum tartó üvegedénnyel. A felületi tisztaság nagyon fontos a jó kötéshez. Az ólom tartalmú szerek manapság tiltva vannak az Únión belül, de a glicerinnel is ugyan az a helyzet. Ami jó valamire az tilos, nehogy haladjon vele az ember valamire. Azért kis leleménnyel azért szerintem beszerezhetők festék boltban, patikában, bár még nem próbáltam...

Sziasztok! Feltettem a képeket a tervtől a kész NYÁK -ig
Elvileg kinyomtatva 1:1 méret, 115x120mm. A késleltető a Plachtovics féle áramkör áttervezve.A rajzokon minden alkatrész az eredeti pozíciószámmal van feltüntetve.(Remélem!)A kézi tervhez képest némi változások történtek, a kivezetéseket sorkapcsokra gyűjtöttem ki.
A 12-24V-os kivezetésekre és alkatrészeire nincs szükség, ez csak az én kivezérlésmérőmhöz és megvilágításához volt szükséges.Ha van kérdés szívesen segítek bárkinek, írjatok ha valami nem kerek.
Az eredeti NYÁK Layout 5.0 val készült de mivel nem biztos hogy mindenkinek meg van, ezért ezt nem teszem fel.