Akkor az én szemem homályos, (ami nincs kizárva)
Ez a mostani képed viszont jó. Akkor ez a cső egy 1T4T , 1S5T közül valamelyik lesz igen nagy valószínűséggel. Nekem gyanús a látható átmenő vastagabb drót, de lehet, hogy az csak a getter tartó. Ha ez csak a getter tartó, akkor 1T4T lesz.
A 3V4 nem valószínű, mert annak 3 fűtéskivezetése van, az 1R5T -nek pedig több elektródája.

Na, ezt jól benéztem. A 42 mA mért fűtőáram, az 1,5 V/ 50 mA lesz, ez pedig az 1S4T fűtése. Sajnos képet nem találtam róla, de próbáld meg ehhez hasonlítani.

Háááát, nem kéne annak lenni. Ezen a rajzon úgy néz ki mind a fűtés, mind az anód két lábon is kijön. De én nem mérek rövidzárat sehol, csak a fűtés két lábán.

1S5-re tippelek... A képeken ott figyel a gettertartó alatt a kis diódaanód... http://www.radiomuseum.org/tubes/tube_1s5.html

Lehet igazad lesz, próbálom visszakövetni a lábakat, de nem tudom beazonosítani a dióda andóját.
Ami a rajz alapján kellene legyen, az a cső tetején lévő lapos lemezkéhez megy.

Az lenne a dióda? Mert hát, végül is körülöleli a fűtőszálat, azon a 3mm hosszon amilyen széles... De nem kellene a diódának is a fémpalást(árnyékolás) alatt lennie?

Az 1S5T benne volt a pakliban, pont a dióda miatt volt gyanús, de annak a fűtése 25 mA. Az 1S5 -nek valóban 50 mA, mint a többi eredeti amerikai ilyen csöveknek, de azok mifelénk nem nagyon fordult elő, mert a Tungsram csövei jobbak voltak a kisebb, fele fűtőáramukkal. Bár ki tudja.

Ámerikai az lehet, mert a van pár másik ámerikai is a 'készletben'. Valami USA származású műszer tartalék, illetve maradék csövei lehetnek.

Akkor nincs más hátra mint előre, a lábak beazonosítása után be kell üzemelni, egy egyszerű alapkapcsolásban. És akkor kiderülhet. Az 1S5 -nek, és az 1S5T nek is van egy üres lába, ami nem megy egyik elektródára sem, max a getter tartó lehet rajta.

Sziasztok, olyan kérdésem lenne, hogy a OS18/600 típusú csőnek van e helyettesítője , orosz vagy amerikai körökben ?

Üdv!

Sziasztok, ECF80-as csövet szeretnék helyettesíteni szkóp Y bemeneti fokozatában. Lehetséges-e PCF82-vel illetve PCF802-vel?
Tudom, hogy a fűtés és esetleg a bekötés más, és a munkapontok is.
Arra gondoltam, hogy a 82-es cső nem túl távoli rokona 80-asnak, illetve olvastam, hogy a 802-s a 80-as utódcsöve. Felmerült még az ECH84 is, de ez teljesen más. Köszi

Az ECF80 -at az orosz 6F12P -vel tudod helyettesíteni Ő van hozzá a lehető legközelebb .

Bővebben: Link

Sziasztok!

Találtam még két érdekes csövecskét.
Az egyik talán nem is elektroncső hanem UV kvarc-lámpa, de nem tudom, nem találok semmit róla. Sőt igazából a típusszámát se tudom. A belső fémrészbe van pár karakter beírva: elölről: D60M, oldalt: F1742, másik oldalt: I5 108 . Képek
A másik egy fotonsokszorozó, amihez elméletileg találtam adatlapot, de még nem jöttem rá, hogy mire , és hogy lehetne használni Képek

Elég régi darab lehet ezzel a csőfejjel, de azt hiszem, a régi SPEKTROMOM-ban volt ilyen vagy hasonló.
Szóval szerintem egy deutérium lámpád van...
A fotoelektron-sokszorozó olyan, mint egy nagyon érzékeny fotocella... Leginkább pontos fénymérőt lehet belőle építeni. Régen használták még képfelbontásra is - fekete-fehér diákhoz. Flying-spot eljárásnak hívták.

Hmm, köszi, deutérium lámpa. Nem tudsz valami adatot , vagy áramkört hozzá? Gugli kidobta, hogy atom stabil a fénye , hosszú működési idő után, de semmit használható dolgot nem találok hozzá.

Háát, erősen kutatnom kell nekem is a műhelyben, mert 30 éve nem került a kezembe ilyen műszer... úgy emlékszem, semmi különös nem kellett hozzá, de utána kell néznem.

Azért annyira nem életbevágó (nem kell a héten még erős UV lámpa hirtelen... ), ha a kezedbe akad, majd szólsz esetleg... köszi előre is.

Hmm.... Deutérium ??? Mint a nehéz víz , úgy deutérium??

Deutérium Ezt találtam 22-23. oldal

Sziasztok!Nagytakarításnál találtam itthon egy Tungsram PCF 201-es elektroncsövet. Meg tudnátok mondani, h mire való? Lehet-e vele valamit kezdeni?
ab

Sokmindent nem tudsz kezdeni vele. A pentóda változó meredekségű, szabályozható KF fokozatokba lett kifejlesztve, a trióda egy általános trióda,
Lehet játszani vele, megtanulni a csöves technikát.

Sziasztok, megmondanátok, hogy az EC360 nak mi az orosz megfelelője?
Köszi!

Ők csak tudják:
Bővebben: Link

Köszi!

Ilyesmit a börzén láttam. Ránézésre és kérdésre is olyan fél 6C33C. Persze ettől még lehet azonos az EC360-al. Utánanéztem a neten, de a legtöbb helyen nem voltak hasraesve a hangjától. Amúgy élőben érdekes és szép cső.

Igen, nem mindegy, milyen kapcsolásban dolgozik a cső... Én akkor váltottam PP-ről SE-re, amikor egy hirtelen összedobott 6C41C SE-n meghallgattam Tchaikovskitól a Hattyúk tavát

Üdvözletem a tisztelteknek!

Találtam itthon egy py88as csövet, jól elrejtőzött a lehajtósban.
Arra már sikerült rájönnöm az internetnek segedelmével, hogy ez egy dióda, amit egyenirányítónak lehet használni csöves körökben. Találtam rajzocskákat íráskákat, és kisilabizáltam hogy hol kell felfűteni és hogy ha fel lehet fűteni az nagy valószínűséggel jó csövet jelent.
Innen erednek a kérdéseim:
- Mitől függ hogy 26v vagy 30v a fűtési feszültség?
- Hogyan kell bekössem ahhoz hogy egyenirányíthassak vele?
nem oly egyértelmű mint egy Graetz-koczka.
- Jól gondolom hogy egy py88 csak fél periódust tud egyenirányítani, tehát párban kell használni őket?
- Az ilyetén egyenirányított feszültséget szükséges-e elkóval szűrni mint a félvezetővel előállított DC-t?

Pontosan úgy kell használnod, mint egy diódát, pl. BY238, 1N4007, stb. Egy csővel csak egyutas egyenirányítást tudsz megvalósítani. Egy greatz dióda hidat 4 db csőből tudsz elkészíteni, de itt fokozottan kel ügyelni arra, hogy a fűtés - katód közti max feszültséget ne lépd túl. Természetesen szükség van a puffer kondi alkamazására, és a további szűrőtagokra is.
Ennek a csőnek a fűtőárama van specifikálva, 300 mA, aztán esik rajta annyi feszültség amennyi akar.

Ezer kösz a gyors felhomályosításért.
Nem tudom miért gondoltam hogy csak kettő kell.

Kettőből, és egy középleágazásos trafóból kétutas egyenirányítót tudsz készíteni.